36/1955. (VI. 26.) MT rendelet

a borforgalmi adóról

1. § (1) Borforgalmi adó alá esik

a) a bornak, szőlőmustnak, szőlőcefrének, kierjedt gyümölcslének, folyékony borseprőből sajtolt bornak termelőtől való megszerzése;

b) az a) pontban felsorolt italoknak és a törkölybornak termelő általi elfogyasztása;

c) a vásárolt szőlőből bornak, mustnak, szőlőcefrének, a vásárolt gyümölcsből erjesztett gyümölcslének, a termelőtől átvett újbor seprőjéből bornak az előállítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően borforgalmi adót köteles fizetni

a) mindenki, aki az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt italok bármelyikét közvetlenül a termelőtől ellenértékért vagy anélkül megszerzi;

b) a bortermelő az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt italok (a továbbiakban: adóköteles italok) után, ha azokat saját háztartásában, (gazdaságában) fogyasztja el, bér (munkabér, pincebér, hordóbér stb.) címén kiszolgáltatja, sajáttermésű borkimérés] üzletében kiméri:

c) mindenki, aki az (1) bekezdés c) pontjában említett italok bármelyikét előállítja.

2. § (1) Borseprőből, törkölyből vagy bármilyen más anyagból cukor és víz (élesztő) hozzáadásával, erjesztéssel alkoholtartalmú italokat sem saját fogyasztásra, sem forgalombahozatal céljára előállítani nem szabad. Tilos a termelők által készíthető törkölybor forgalombahozatala, a termelőktől megszerzett seprőből vagy törkölyből borkészítés és ezeknek a boroknak a forgalombahozatala is. E tilalmak ellenére előállított, megszerzett, forgalombahozott ilyen italok után a közönséges borra megállapított mindenkori borforgalmi adó összegének ötszörösét kell megfizetni a borforgalmi adó fizetésére meghatározott módon.

(2) A bor, must, törkölybor cukrozásának vagy egyéb meg nem engedett anyagokkal való kezelésének megállapítása esetén a bortörvény alapján indítandó büntető eljárástól függetlenül az ilyen italok után az illető borfaitára érvényes adótétel ötszörösével kell megállapítani a borforgalmi adót.

3. § (1) A bortermelőket az általuk és családtagjaik által elfogyasztott sajáttermésű boraik után borforgalmi adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény mérvét és a kedvezményesen elfogyasztható bormennyiséget a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) Nem illeti meg az adókedvezmény azt a bortermelőt, aki bornak kimérésével vagy kismértékbeni elárusításával foglalkozik erre vonatkozó jogosítvány alapján. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait a részükre természetben kiosztott és saját háztartásukban elfogyasztott, továbbá a földművesszövetkezetek keretében egyénileg gazdálkodó termelőkből alakult szakcsoportok tagjait a saját termésű, saját háztartásukban elfogyasztott borra nézve az adókedvezmény akkor is megilleti, ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, illetve szakcsoport erre vonatkozó jogosítvány alapján sajáttermésű bor kimérésével (árusításával) foglalkozik.

(3) Nem jogosultak adókedvezményre az állami szervek, intézmények, intézetek, állami vállalatok, állami gazdaságok, társadalmi szervezetek

4. § A borforgalmi adó mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg.

5. § A borforgalmi adó fizetési kötelezettsége a termelőt, előállítói, vásárlót (megszerzőt) egyetemlegesen terheli.

6. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. A 4.316/1949. (XI. 13.) MT rendelet hatályát veszti.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese