38/1955. (VII. 8.) MT rendelet

a kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozásáról

Általános rendelkezések

1. § (1) Az egyéni termelők, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (továbbiakban: termelők) kenyérgabonafeleslegének a községi (városi), illetve járási tanács végrehajtóbizottsága által meghatározott részét állami szabadfelvásárlási áron - kedvezményes feltételek mellett - fel kell vásárolni.

(2) A Begyűjtési Minisztérium megyénként megállapítja azt a kenyérgabonamennyiséget, amelyet az (1) bekezdés alapján fel kell vásárolni. Az erre vonatkozó tervszámokat a Begyűjtési Minisztérium külön közli a megyei tanácsok végrehajtóbizottságainak elnökeivel.

(3) A megyei tanács végrehajlóbizottságának elnöke a megyei begyűjtési hivatal vezetőjének bevonásával a jelen rendelet megjelenésétől számított 3 napon belül köteles járásokra bontani a megye számára megállapított felvásárlási tervszámokat. A felvásárlandó mennyiségek járási felbontásánál figyelembe kell venni a járások kenyérgabona vetésterületét, az optimálisan várható kenyérgabonatermést, valamint a vetőmag és termelői háztartási szükségletekert, továbbá a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, állam iránti kötelezettségeket. A járások számára ezek szerint megállapított tervek együttesen nem lehetnek kisebbek, mint a megye számára megállapított tervszám.

(4) A járási tanács végrehajtóbizottságának elnöke a járási begyűjtési hivatal vezetőjével együttesen köteles a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke által megállapított tervszámok kézhezvételétől számított 3 napon belül községekre bontani a járás tervét. A járási terv községek között történő felbontásánál ugyanazokat a szempontokat kell alkalmazni, mint a megyei tervszámok járási felbontásánál. A községek számára megállapított tervek együttes mennyisége a járás számára megállapított tervnél kevesebb nem lehet.

(5) A felvásárlandó kenyérgabonamennyiségek felbontását a községek között az alábbi szempontok figyelembevételével külön kell végrehajtani a termelőszövetkezetekre és külön az egyéni termelőkre, ideszámítva a termelőszövetkezeti csoportok tagjait:

a) a termelőszövetkezetektől felvásárlandó kenyérgabonamennyiséget a járás tervéből a községekre történő felbontás előtt le kell vonni, s a járás területén lévő termelőszövetkezetek eladási terveit külön-külön kell a 3. §-ban foglaltak szerint megállapítani;

b) a termelőszövetkezetek tervszámainak levonása után a járásra megállapított terv fennmaradó részét kell felbontani a községekre az egyéni termelők között a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint.

A felvásárlás lebonyolítása

2. § (1) A községi begyűjtési megbízottak a kenyérgabona beadására kötelezett egyéni termelőkről haladéktalanul kötelesek kimutatást készíteni. A kimutatás rovatait részben a cséplés előtt, részben a cséplőgépnél a cséplés befejezése alkalmával kell kitölteni. A cséplés előtt kell bejegyezni:

a) a termelő vetőmagszükségletét: a kötelező vetésterv teljesítéséhez kat. holdanként búzából 110 kg-ot, rozsból 100 kg-ot kell figyelembevenni;

b) a termelő nyilvántartási lapja alapján a kenyérgabonából fennálló összes kötelezettségét (kenyérgabőnakölcsön; kenyérgabonában előírt természetbeni gépállomási talajmunkadij-tartozás; terület utáni beadási kötelezettség, mely magában foglalja a természetben fizetendő földadót és a mezőgazdaságfejlesztési járulékot; a július 1. napjáig nem rendezett 1954. évi hátralékok kenyérgabonából előírt mennyisége);

c) a termelő háztartási szükségletét (háztartási szükségletként a termelő; valamint a vele közös háztartásban élő és általa eltartott felnőttek után 220. kg, a 10 éven aluli, családtagok után pedig 180 kg kenyérgabonát kell figyelembe venni);

d) az a)-c) pontokban foglaltak figyelembevételével a kimutatásnak azokat a rovatait, amelyeket a cséplés előtt ki lehet tölteni.

(2) A begyűjtési megbízott az (1) bekezdés szerint kitöltött kimutatást jóváhagyás végett a tanács végrehajtóbizottsága elé köteles terjeszteni. A tanács végrehajtóbizottsága az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapítja, hogy az egyes termelők kenyérgabonafeleslegének hány százalékát kell felvásárolni. A végrehajtóbizottság állal megállapított arányszámokat (százalékokat) a kimutatás megfelelő rovatába be kell jegyezni. A kimutatást a végrehajtóbizottság elnöke köteles aláírásával és hivatalos pecsétjével ellátni.

(3) A felvásárlásra megállapított kenyérgabona-mennyiségre a termelővel a következők szerint értékesítési szerződést kell kötni:

a) a begyűjtési megbízott a cséplőgépnél az (f) bekezdés szerint készített kimutatásnak a cséplés előtt még ki nem töltött rovatait kitölti;

b) a begyűjtési megbízott az értékesítési szerződés megkötése előtt a termelőt tájékoztatja arról, hogy a szerződés megkötése esetén milyen kedvezmények illetik meg;

c) az értékesítési szerződést két példányban kell kiállítani és azt mind a termelőnek, mind a begyűjtési megbízottnak alá kell írnia. A szerződés első példányát azzal kell a termelőnek átadni, hogy az értékesítési szerződésben foglalt kenyérgabonamennyiséget az állam iránti kötelezettség teljesítésére szolgáló kenyérgabonamennyiséggel együtt közvetlenül a cséplőgéptől az átvevő telepre szállítsa be;

d) a felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget az értékesítési szerződés megkötésével egyidejűleg a termelő beadási könyvének hivatalos feljegyzések című rovatában "felvásárlásra.... kg búza, .... kg rozs" szöveggel be kell jegyezni.

3. § Mezőgazdasági termelőszövetkezetek értékesítési szerződéseinek megkötésénél a következők szerint kell eljárni:

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a felvásárlásra kerülő kenyérgabonamennyiséget a járási tanács végrehajtóbizottsága a járási mezőgazdasági osztály és a járási begyűjtési hivatal vezetőjének bevonásával állapítja meg az erre a célra rendszeresített kimutatás alapján;

b) a kimutatást a 2. § (1) bekezdésében foglalt szempontok szerint kell elkészíteni, de annak valamennyi rovatát a cséplés előtt kell kitölteni. A termést az optimálisan várható termésátlagok alapján kell számításbavenni. A háztartási szükségletet a termelőszövetkezeti tagok és azok családtagjainak száma szerint kell kiszámítani. Az ezek figyelembevételével megállapított felesleget kell alapul venni a termelőszövetkezetek kötelezettségének megállapításánál. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai az egyéni termelőkkel szemben semmi esetre se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe;

c) a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a járási tanács végrehajtóbizottsága határozatilag értesíti a felvásárlásra megállapított kenyérgabona-mennyiségről. A határozatot meg kelt küldeni a megyei terményforgalmi vállalatnak is;

d) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül a terményforgalmi vállalatok, illetve azok telepei kötelesek az értékesítési szerződést megkötni. Az értékesítési szerződés alapjárt felvásárolt kenyérgabonamennyiséget a termelőszövetkezetek a cséplőgéptől a beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges terménymennyiséggel együtt kötelesek a terményforgalmi vállalat telepének átadni

4. § (1) A terményforgalmi vállalatok a beadási könyvből megállapítják a felvásárlásra kerülő gabonamennyiséget.

(2) Az átvett kenyérgabonamennyiségekről a terményforgalmi vállalat telepe "É" jelzéssel. 4 példányban vételi jegyet állít ki.

(3) Az értékesítési szerződést kötő termelőt a következő kedvezmények illetik meg:

a) a felvásárlási ár búzánál 240:- Ft/q, rozsnál 220.- Ft/q; ezen felül az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20 kg-os korpajuttatás 150.-Ft/q térítési áron;

b) a felvásárlási áron és a korpajuttatáson felül az egyéni termelők az átadott kenyérgabona minden mázsája után 30.- Ft-os árengedménnyel számított műtrágyajuttatást, vagy mélyszántást igényelhetnek a begyűjtési miniszter által meghatározott arányok szerint;

c) amennyiben az egyéni termelők a juttatásokat nem veszik igénybe, számukra a korpajuttatás helyett az átadott kenyérgabona minden mázsája után 20.- Ft, illetve a műtrágyajuttatás, vagy mélyszántás helyett további 20.- Ft árkiegészítést kell kifizetni.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a (3). bekezdés a)-c) pontokban foglaltakon túlmenően még további kedvezmények illetik:

a) a műtrágyajuttatásnál, illetve mélyszántásnál számukra az átadott kenyérgabona minden mázsája után 30.- Ft helyett 35.- Ft-os árengedmény;

b) a műtrágyajuttatás, vagy mélyszántás helyeit szabadválasztásuk szerint építőanyagjuttatást igényelhetnek meghatározott arányok szerint, állami fogyasztói áron; faanyagot azonban csak a 10 q kenyérgabonán felüli eladásnál lehet igényelni.

5. § (1) A szabadpiaci értékesítés tekintetében a 6/1955. (VI. 21.) BgyM rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a község begyűjtési tervének teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget is

(2) A csépléskor takarmánygabonában fennálló beadási kötelezettségre a termelők csak abban az esetben adhatnak be kenyérgabonát, ha a felvásárlásra kerülő kenyérgabonamennyiséget már átadták.

Vegyes rendelkezések

6. § (1) A termelőszövetkezeteket illetően a járási tanácsok végrehajtóbizottságának, az egyéni termelők esetében pedig a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke személyében felelős azért, hogy a felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiség átadásra kerüljön. Ezért a termelőkről készített kimutatásokat a legnagyobb gondossággal kell kiállítani, az értékesítési szerződések kötését és az értékesítési szerződésekben lekötött kenyérgabonamennyiségek átvételét a terv teljesítéséig figyelemmel kell kísérni. A járási, illetve a községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságai adják meg a begyűjtési hivataloknak, illetve a begyűjtési megbízottaknak a felvásárlási tervek teljesítéséhez szükséges személyi és dologi támogatást.

(2) A tanácsok végrehajtóbizottságai függetlenített alkalmazottaik útján is adjanak segítséget a begyűjtési megbízottaknak.

(3) Részcséplés esetén már az első részcséplésnél mutatkozó feleslegre nézve értékesítési szerződést kell kötni. A további részcséplések arató- és cséplőmunkásrésszel csökkentett mennyiségét a géprész kötelező beadásának figyelembevételével megállapított arányban kell az értékesítési szerződéssel lekötni. Ha az első részcséplésnél felesleg nem marad, a termelő beadási kötelezettségének nyilvántartására illetékes begyűjtési megbízott az összes cséplési eredmény figyelembevételével állapítja meg az értékesítési szerződéssel lekötendő kenyérgabonamennyiséget.

(4) Haszonbérlet esetén a haszonbérbeadó részére kenyérgabonát csak háztartási szükségletének mértékéig szabad természetbeni kiszolgáltatásra visszahagyni. Feles, vagy részesbérlet esetében a kenyérgabonatermést annak nevén kell elszámolni, akinek a nevére a beadási könyvet kiállították. Vetőmag a feles-, illetve részesbérelt területre csak a beadási könyvvel rendelkezőt illeti meg. Ilyen esetekben a beadási könyvvel nem rendelkező bérbeadó, illetve bérlő részére csak a jelen rendeletben meghatározott háztartási szükséglet mértékéig szabad kenyérgabonát természetben kiadni.

7. § (1) Azt a termelőt, aki az értékesítési szerződés megkötését elmulasztja vagy megtagadja, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága a megállapított terménymennyiség átadására kötelezi. Ilyen esetben a begyűjtési megbízott nyomban köteles a termelőt a végrehajtóbizottságnak a 2. §-ban foglalt kimutatást jóváhagyó határozata alapján a megállapított kenyérgabona mennyiségének a cséplőgéptől való átadására írásban felszólítani.

(2) Az a termelő, aki az értékesítési szerződést nem köti meg, vagy a szerződésben kötelezően vállalt kenyérgabonát az átvevőhelyre a cséplőgéptől azonnal nem szállítja be, nem tarthat igényt az értékesítési szerződésben biztosított mélyszántási kedvezményre, továbbá a műtrágya- és korpajuttatásra. Az átvett kenyérgabonát ebben az esetben is búzánál 240.- Ft/q, rozsnál 220.-- Ft/q átvételi áron kell a termelő részére kifizetni.

8. § (1) Azzal a termelővel szemben, aki az értékesítési szerződésben vállalt, illetve a kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget a cséplőgéptől az illetékes átvevőhelyre azonnal (legkésőbb 24 órán belül) hiánytalanul nem szállítja be, a helyszíni behajtási eljárást nyomban meg kell indítani. Az eljárás során a cséplési eredménylapnak a termelő részére történt átadását törvényes felszólításnak kell tekinteni.

(2) A helyszíni behajtási eljárás során igénybe kell venni az értékesítési szerződésben vállalt, illetve a kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget. Az igénybevett kenyérgabonáért a 7. § (2) bekezdésében foglalt átvételi árat kell kifizetni, a behajtási költségek levonásával.

(3) Amennyiben a helyszíni behajtási eljárás során a termelőnél az értékesítési szerződésben vállalt, illetve kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiség nem lelhető fel, helyette a begyűjtési miniszter által megállapított sorrendben más, beadásra alkalmas mezőgazdasági terméket kell igénybe venni. Az igénybevett termékeket állami szabadfelvásárlási áron kell kifizetni a behajtási költségek levonásával.

9. § (1) Azzal a termelővel szemben, aki az értékesítési szerződésben vállalt, illetve a kötelező felvásárlásra megállapított kenyérgabonamennyiséget a cséplőgéptől nem adja be, abban az esetben, ha a helyszíni behajtási eljárás nem vezetett eredményre, a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet alapján büntető eljárásnak van helye.

(2) A büntető eljárás megindításának a begyűjtési miniszter, illetőleg az elkövetés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) begyűjtési hivatal vezetőjének feljelentése alapján van helye,

Záró rendelkezések

10. § A jelen rendelet alapján rendszeresített nyomtatványok előállításáról a Begyűjtési Minisztérium gondoskodik.

11. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese