6/1955. (VI. 21.) BgyM rendelet

a terménybeadási kötelezettség teljesítéséről, valamint a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról

A termelők terménybeadási kötelezettségének teljesítésére, valamint a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozására az alábbiakat rendelem:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A terménybeadási kötelezettség címenkénti megoszlása és teljesítése

(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tagjai, egyéni termelők, valamint községek, intézmények, intézetek és vállalatok (továbbiakban: termelők) terménybeadási kötelezettségüket a következő sorrendben tartoznak teljesíteni:

a) cséplőgéprész,

b) terménykölcsön,

c) gépállomási talajmunkadij-tartozás,

d) terület utáni beadási kötelezettség, ezen belül először a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesztési járulék.

(2) A sörárpát és a szerződéses kötelezettségre beadott terményeket az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt kötelezettségek teljesítésére a 10. § és 11. § szabályai szerint be kell számítani.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségeket a következő terményekkel kell teljesíteni:

a) a cséplőgéprészt az elcsépelt gabonával (pl. búzát búzával, rozsot rozzsal stb),

b) terménykölcsönt a kölcsönnel azonos terménnyel,

c) gépállomási talajmunkadíj-tartozást búza, rozs, árpa, zab, kukorica és napraforgó közül azzal a terménnyel, amelyre nézve a termelő a gépállomással megállapodott,

d) a terület utáni beadási kötelezettséget, búzával, rozzsal, árpával, zabbal, kukoricával, babbal, borsóval, lencsével, napraforgómaggal és burgonyával, a rizs-vetésterületek utáni beadási kötelezettséget pedig rizzsel. A terület utáni kötelezettségen belül a terményben fizetendő földadót, a mezőgazdaságfejlesztési járulékot búzával, rozzsal, árpával, zabbal, kukoricával és napraforgómaggal lehet teljesíteni. A borban fizetendő földadó teljesítését külön utasítás szabályozza.

(4) A termelő terménybeadási kötelezettségét a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt termények közül a beadási könyvébe előírt terménnyel köteles teljesíteni. Ennek megállapítása végett a beadási könyvet - gabonabeadás esetében a cséplési eredménylapot is - a beadás alkalmával az állami terményátvevő részére át kell adni.

(5) Előcséplés esetén a cséplőgép-, cséplőmunkás- és aratórész kiadása után fennmaradó gabonamennyiség felét, illetve, ha a beadási kötelezettség ennél kisebb, ezt a mennyiséget kell a beadási kötelezettségre beadni.

(6) Őszi és tavaszi árpa külön történő cséplése esetén a beadást az őszi és tavaszi árpa vetésterületének arányában kell teljesíteni.

(7) A községek, intézmények, intézetek, legeltetési bizottságok, községi üzemek, vállalatok terménybeadási kötelezettségüket a terület utáni beadási kötelezettségre megállapított szabályok szerint tartoznak teljesíteni. Az állami, kísérleti, tan-, cél- és erdőgazdaságok terményátadási kötelezettségének teljesítését külön rendelkezések szabályozzák.

(8) A terménybeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges terményeket az 5. §-ban meghatározott állami terményátvevőhelyeken kell átadni.

(9) A termelési és értékesítési szerződéses kötelezettséget a szerződés előírásai szerint kell teljesíteni.

2. §

A terménybeadási kötelezettség teljesítésére alkalmas termények ára és minősége

(1) A beadási kötelezettségek teljesítésére alkalmas termények átvételi árait és minőségi előírásait a begyűjtési miniszter 500.980/1954. BgyM-ÁH rendelet szabályozza (megjelent a Begyűjtési Értesítő 1954. június 24-i számában). Ha a beadott termények minősége az előírásoktól eltér, a minőségi különbözetet a termelő terhére, vagy javára az érvényben levő rendelkezések szerint kell elszámolni.

(2) A terménybeadási kötelezettség teljesítésére nem lehet átvenni:

- 16%-nál magasabb víztartalmú búzát, rozsot, árpát, zabot, napraforgómagot, babot, borsót és lencséi,

- 32%-nál magasabb víztartalmú kukoricát,

- ocsúval, vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert terményt,

- csávázott terményt,

- dohos, nem természetes szagú, vagy zsizsikes terményeket,

- burgonyát, ha a gumó mérete gömbölyű fajtáknál 4 cm keresztátmérőjűnél, a hosszúfajtáknál

legnagyobb átmérővel mért 3,5 cm keresztátmérőjűnél kisebb és ha az az MNOSZ. 11852/1952. szabvány I. osztályára megállapított feltételeknek nem felel meg.

(3) Kivételes esetekben a begyűjtési miniszter a termények átvételére a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat.

3. §

A terménybeadási kötelezettség teljesítésének határideje

(1) A termelők bármilyen címen fennálló terménybeadási kötelezettségük teljesítésére:

- búzát, rozsot, árpát és zabot a cséplőgéptől azonnal,

- kukoricát, napraforgómagot a töréstől, rizst pedig a csépléstől számított 8 napon belül,

- burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül,

- babot, borsót, és lencsét pedig szeptember 30-ig kötelesek beadni.

(2) Múlt évi termésű terményekkel a 28/1955. (Bgy. É. 14.) BgyM utasítás szabályai szerint lehet terménybeadási kötelezettséget teljesíteni.

(3) A termelési és értékesítési szerződéses kötelezettségek teljesítésének határidejét a szerződések tartalmazzák.

4. §

Kenyérgabona beadás után korpajuttatás

(1) A teljesítési határidőn belül beadott kenyérgabona után a termelőket a terület utáni beadási kötelezettségre és a gépállomási talajmunkadíjra beadott mennyiség 10%-ának megfelelő súlyú korpamennyiség illeti meg, térítés nélkül.

(2) A kenyérgabona átvétele alkalmával az állami terményátvevő a cséplési eredménylap alapján megállapítja a teljesítési határidő betartását és kiadja a korpáról szóló utalványt. A begyűjtési megbízott a vételi jegy és a cséplési eredménylap egyeztetése útján köteles a korpa kiszolgáltatásának jogosságát ellenőrizni.

(3) A korpajárandóságot a Minisztertanács határozata alapján a következők szerint kell kiadni:

- a 30 kg-ot meg nem haladó korpajárandóságot a kenyérgabona beadás alkalmával, de legkésőbb az ezt követő 10 napon belül kell kiadni,

- ha a korpajárandóság a 30 kg-ot meghaladja, a járandóság egyharmadát, de legalább 30 kg-ot a beadással egyidejűleg, legkésőbb azonban a beadástól számított 10 napon belül, a fennmaradó mennyiség felét 1955. évi november 25. - 1956. január 31. között, a másik felét pedig 1956. március 1. - április 30. között kell kiszolgáltatni.

(4) A kenyérgabonabeadás után járó korpát az átvevőhely utalványaira a közellátási őrlést végző malmok székhelyén és ezek 5 km-es körzetében a malmok, illetve cseretelepeik, másutt pedig a terményforgalmi vállalatok átvevőhelyei adják ki a vételi jegy és a beadási könyv egyidejű felmutatása ellenében.

5. §

Állami terményátvevők

(1) A termelőktől a beadási kötelezettség teljesítésére a terményeket az alábbi szervek (továbbiakban: állami terményátvevők) veszik át:

- búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, babot, borsót, lencsét és napraforgómagot, valamint hán-tolatlan rizst a terményforgalmi vállalatok, illetve telepeik, búzát, rozsot ezenkívül az átvételre kijelölt malmok,

- burgonyát a Szövetkezetek Országos Szövetségének irányítása alá tartozó szövetkezeti szervek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek átvevőhelyeit a megyei begyűjtési hivatallal egyetértésben a megyei terményforgalmi vállalat, illetve a Megyei Szövetkezetek Szövetsége jelöli ki.

(3) Az állami átvevőhelyek kijelöléséről a megyei begyűjtési hivatal köteles a megyei, járási, valamint községi (városi) tanácsok végrehajtóbizottságait értesíteni. A községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága a kijelölt átvevőhelyek meghirdetéséről a helyileg szokásos módon gondoskodik.

II. RÉSZ

A terménybeadási kötelezettség teljesítésének részletes szabályai

6. §

A cséplőgéprész beadása

(1) A cséplőgéprészt a termelő beadási könyvében a földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter 12/1955. (VI. 16.) FM együttes rendelete 17. § (1) bekezdésének c) pontja, a termelő nyilvántartási lapján pedig a begyűjtési miniszter külön utasítása szerint beadási kötelezettségként kell előírni.

(2) A cséplőgéprészt a termelő közvetlenül a cséplőgéptől tartozik az állami terményátvevőhelyre szállítani

(3) A cséplőgéprészt - mint a cséplés munkadíját - a vetőmagszükségletre való tekintet nélkül be kell adni.

7. §

Terménykölcsönök visszaadása

(1) A terménykölcsönt a terményforgalmi vállalatok kimutatásai alapján beadási kötelezettségként kell előírni, s azt a termelő nyilvántartási lapján, valamint a beadási könyvébe még a termények betakarítása előtt fel kell jegyezni.

(2) A terménykölcsönre beadott terményekért a termelőt ellenérték nem illeti meg.

8. §

Gépállomási talajmunkadíj-tartozás kiegyenlítése

(1) Az egyéni termelők terményben fizetendő gépállomási talajmunkadíj-tartozásait beadási kötelezettségként kell előírni és azokat még a termények betakarítása előtt a beadási könyvben, valamint a nyilvántartási lapon "talajmunka" címen fel kell jegyezni.

(2) A gépállomások az egyéni termelők tartozásáról legkésőbb június 25-ig értesítik a termelő lakhelye szerint illetékes begyűjtési megbízottat.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok terményben kiegyenlítendő talajmunkadij-tartozásait és az erre történt teljesítéseket a gépállomások tartják nyilván. Ezeket a tartozásokat a begyűjtési szerveknek nem kell nyilvántartaniok. Az állami terményátvevők a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok talajmunkadíj teljesítéséről szóló vételi jegyeket az illetékes gépállomás részére kötelesek megküldeni.

9. §

A terület utáni terménybeadási kötelezettség teljesítése, valamint a terményben fizetendő földadó és mezőgazdaságfejlesztési járulék kiegyenlítése

(1) A terület utáni kötelezettségre beadott terményeket elsősorban a termelő terményben kiegyenlítendő földadójára, illetve mezőgazdaságfejlesztési járulékára (továbbiakban; földadó) kell elszámolni.

(2) A terület utáni terménybeadási kötelezettségre beadott terményeket - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - mindaddig, amíg a földadó kiegyenlítést nem nyer, ellenérték nélkül kell átvenni és elszámolni. A földadó kiegyenlítésére átvett termények mennyiségét, valamint búzaegyenértékét a beadási könyv és a nyilvántartási lap megfelelő rovatába fel kell jegyezni.

10. §

Sörárpa beadási kötelezettség teljesítése

(1) A Földművelésügyi Minisztérium állal kijelölt területeken a sörárpa teljes termését, amennyiben a termés a sörárpa minőségi feltételeinek megfelel - a vetőmagszükséglet kivételével - be kell adni. A sörárpabeadás a termelő bármely címen fennálló árpabeadási kötelezettségébe beszámít. A sörárpáért a szokványárpára megállapított áron felül 20%-os minőségi felárat kell a termelő részére kifizetni.

(2) Az árpabeadási kötelezettségen felül beadott sörárpa helyett a termelő részére 10%-kal felemelt mennyiségben szokványminőségű árpát kell kiadni ellenérték térítése mellett. A kötelezettségen felül beadott sörárpa, valamint a helyette kiszolgáltatott szokványárpa mennyiségét az állami termény-átvevő köteles a termelő beadási könyvének "Hivatalos feljegyzések" rovatába bejegyezni.

11. §

Termelési és értékesítési szerződéses kötelezettségek teljesítése

(1) A termeltető vállalatok - amennyiben az átvételt nem saját maguk végzik - kötelesek a szerződéskötések befejezése után legkésőbb 30 napon belül termelők szerinti felsorolásban a leszerződött területekről és a szerződés szerint átadandó termények mennyiségéről az átvevő vállalat részére értesítést adni.

(2) Kizárólag a hagymatermelő zárt körzetben (Csongrád megyében: Makó és Hódmezővásárhely városok, valamint a makói járás teljes területe és a szegedi járásból Deszk, Gyálarét, Kübekháza, Ószentiván, Szőreg, Tápé és Újszentiván községek, Békés megyében: a mezőkovácsházi és orosházi járások teljes területe, valamint a gyulai járásból Elek község) a termelők terménybeadási kötelezettségüket termelési szerződés alapján október 31-ig átadott dughagymával is teljesíthetik, ha az átadott mennyiség a "Zsika", IV., III., vagy II. osztályú minőségnek, s a termelési szerződésben előírt minőségi megoszlásnak megfelel A termelők a terménybeadási kötelezettségnek dughagymával történő teljesítésére vonatkozó szándékukat az illetékes községi (városi) begyűjtési megbízottnál legkésőbb a gabonacséplés megkezdéséig kötelesek bejelenteni. 100 kg dughagymával 100 búzakilogrammnak megfelelő terménybeadási kötelezettség teljesíthető.

(3) Városellátó zöldövezetekben a termelőszövetkezetek terület utáni terménybeadási kötelezettségüket a termelési szerződésben meghatározott mennyiségen felül átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik, ha az átadott zöldség minősége a MNOSZ szerinti I. osztályú minőségnek megfelel. A teljesítésre alkalmas zöldségfélék felsorolását és ezeknek beszámítási arányát a 7/1954. (XII. 10.) BgyM rendelet és a 3/1955. (II. 16.) BgyM rendelet tartalmazza.

(4) A termelők terület utáni terménybeadási kötelezettségüket az értékesítési szerződéssel lekötött termények közül vetőburgonyával és anyarozzsal is teljesíthetik az alábbiak szerint:

a) vetőburgonyával legfeljebb a burgonyabeadási kötelezettség mértékéig, ha minősége a szerződésben előírt minőségnek megfelel,

b) anyarozzsal augusztus 31-ig teljesíthető a terménybeadási kötelezettség (1 kilogramm anyarozs 14 búzakilogrammnak felel meg).

(5) A szerződéses kötelezettség teljesítésekor a termeltető vállalat állal folyósított előlegeket kamat felszámítása nélkül az átadott termények értékéből le kell vonni.

(6) Ma a termelő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesiti - a szerződött területeket nem veti be, vagy a termést a szerződésben vállalt mennyiségben nem adja át - vele szemben a 37/1955. (Bgy. É. 21.) BgyM utasítás rendelkezései szerint kel! eljárni.

III. RÉSZ

AZ ÁTVÉTEL LEBONYOLÍTÁSA

12. §

A termények átvétele, vételjegyzése és az ellenérték kifizetése

(1) A terménybeadási kötelezettség teljesítésére átadott terményeket az állami terményátvevő a jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott sorrendnek megfelelően köteles átvenni és elszámolni.

(2) Az átvett terményekről a beadás címének megfelelően az alábbiak szerint vételi jegyet (elszámolást) kell kiállítani:

a) "Egységes vételi jegy"-en kell átvenni:

- "D cséplőgépkereset" megjelöléssel a cséplő-gépkereslet,

- "Kcs" megjelöléssel a terménykölcsönök visszatérítését,

- "G" megjelöléssel a gépállomási talajmunka-dijtartozásra beadott terményeket (a talajmunkadíj-tartozásra átvett terményekről hetenként, terménynemenként egy összegben "G" jelzéssel "Ipari vételi jegy"-et is ki kell állítani),

- "A" megjelöléssel a terület utáni beadási kötelezettség keretében a földadó és mezőgazdaság-fejlesztési járulékra elszámolt terményeket,

- "B" megjelöléssel - a földadó kiegyenlítése után - a terület utáni beadási kötelezettség teljesítésére beadott terményeket;

b) "Szerződéses vételi jegy"-en kell átvenni a termelési szerződéses kötelezettségre átadott terményeket;

c) "Burgonya vételi jegy"-en kell átvenni:

- "B" megjelöléssel a terület utáni beadási kötelezettség teljesítésére átadott burgonyát,

- "Értékesítési szerződésre B" megjelöléssel a terület utáni beadási kötelezettség teljesítésére

értékesítési szerződés alapján átadott vetőburgonyát;

d) "Termelési szerződéses elszámolás B" jelzésű nyomtatványon kell átvenni a városellátó zöldövezetekben a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől a termelési szerződés alapján termelt és terménybeadási kötelezettség teljesítésére átvett zöldségféléket, valamint a hagymatermelő zárt körzetben a dughagyrnát;

e) "Értékesítési szerződésre B" megjelölésű elszámoláson kell átvenni a terület utáni terménybeadási kötelezettségre átadott anyarozst (3) Az átvett kukoricát és napraforgómagot 15%-os, illetve 14 %-os víztartalomnak megfelelő súlyra át kell számítani és a vételi jegyet erről a mennyiségről kell kiállítani. A földadóra elszámolt terménymennyiségnek búzakilogrammban kifejezett egyenértékét a vételi jegyen fel kell tüntetni. Vételi jegyet (elszámolást) csak a ténylegesen átvett mennyiségről szabad kiállítani. Az átvett vetőburgonyának a termelőhelyen tavaszig történő tárolása esetén a vételjegyzést a vonatkozó terményértékesítési szerződésben szabályozott módon kell végrehajtani. A vételjegyet (elszámolást) a terményátvevőnek és a Beadónak alá kell írnia.

(4) A vételi jegy - illetve a (2) bekezdés d) és e) pontja szerint kiállított "Termelési szerződéses elszámolás B", valamint "Értékesítési szerződésre B" megjelölésű elszámolás első példányát a termelőnek kell átadni, a harmadik példányt pedig a termelő beadási kötelezettségét nyilvántartó begyűjtési megbízotthoz kell megküldeni. A vételjegyeknek és elszámolásoknak a begyűjtési megbízottat illető példányát a terménybegyűjtés főidőszakában naponta, ezt követően pedig hetenként kell a begyűjtési megbízotthoz továbbítani.

(5) A gépállomási talajmunkadíj-tartozásokról a kiállított "Ipari vételi jegy"-et hetenként kell az illetékes gépállomáshoz megküldeni és ehhez csatolni kell a mennyiség feltüntetése mellett az átadó termelők névjegyzékét.

(6) Az átvett termények ellenértékét a termelő részére az átvételkor készpénzben kell kifizetni.

(7) A kenyérgabonabeadás után járó korpáról, valamint a termelési szerződéses kötelezettség teljesítésére átadott olajlenmag, kendermag, szójabab és ricinusmag után járó olajpogácsadaráról - kendermagnál ezenkívül a kedvezményes textilvásárlásról - szóló utalványokat az átvevőhely a termények átadásakor köteles a termelő részére kiadni.

13. §

Az átvevőhelyek nyitvatartása

A terményátvevőhelyek napi nyitvatartási ideje a 14 órát nem haladhatja meg. Ezen belül az átvevőhelyek nyitvatartásának kezdő, illetve záró időpontját - a helyi szokásoknak megfelelően -a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke, a begyűjtési megbízott és az állami átvevőhely vezetője - a takarékosság szigorú szem-előttartásával - közösen határozza meg. Ha a cséplés üteme olyan, hogy egyidőben az összes átvevőhelyek nyitvatartása nem indokolt, abban az esetben csak a szükséghez mért számban szabad átvevőhelyeket egyidőben nyitvatartani. Ha a községben (városban) vasárnap és ünnepnapon is csépelnek, ügyeletes raktár (raktárak) nyitvatartásával kell az átvételt lebonyolítani.

14. §

Az átvett termények megőrzése és felhasználása

Az állami terményátvevők az átvett terményeket mint társadalmi tulajdont kötelesek a legnagyobb gondossággal tárolni, kezelni, valamint azok mennyiségi. illetve minőségi megóvását biztosítani, felhasználásukra és elszállításukra vonatkozóan irányító szervük intézkedéseit betartani.

15. §

Az átvett termények szállításához szükséges fuvar biztosítása

A begyűjtött terményeknek vasút- vagy hajóállomásra, illetve helyben történő szállításához -ha az átvevő szerv más szállítási lehetőséget biztosítani nem tud - a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága az állami terményátvevő kérelmére a szükséges fuvareszközökről kirendelés útján gondoskodik.

IV. RÉSZ

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK FORGALMÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA

16. §

Szabadpiaci értékesítés

(1) A termelők terménybeadási kötelezettségük teljesítése után terményeikkel szabadon rendelkeznek és azokat az alábbiak szerint értékesíthetik:

- Kenyér- és takarmánygabonát július 1-től a község terménybegyűjtési tervének teljesítéséig csak az 5. § szerint átvételre jogosult állami terményátvevők részére szabad eladni. Ha a "község a felsorolt cikkcsoportok bármelyikéből begyűjtési tervét teljesítette, a forgalmi korlátozás arra a cikkcsoportra vonatkozóan megszűnik. A forgalmi korlátozásokat a járási begyűjtési hivatal javaslata alapján a megyei begyűjtési hivatal szünteti meg.

- A forgalmi korlátozások megszűnése után a termelők terményeiket szabadon értékesíthetik.

(2) Továbbértékesítés céljából a mezőgazdasági termények közül: kenyérgabonát, takarmánygabonát, kukoricát, napraforgómagot, hántolatlan rizst csak a megyei terményforgalmi vállalatok, burgonyát csak a belkereskedelmi miniszter 48/1955. (K. É. 15.) BkM utasításában felsorolt szervek és iparjogosítvánnyal rendelkező személyek, hüvelyeseket, valamint előzőkben fel nem sorolt terményeket a megyei terményforgalmi vállalatok, földművesszövetkezetek állami és szövetkezeti vállalatok iparjogosítvánnyal rendelkező személyek vásárolhatnak, - az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

17. §

A termények szállításának szabályozása

(1) Búzából, rozsból, árpából, zabból 5 q-án felüli mennyiséget vasúton, tehergépkocsin és hajón csak szállítási engedély alapján szabad szállítani. Nem kell engedély a terményforgalmi vállalatok, a Terményraktározási Vállalat, a Termény-, Őrlemény- és Erőtakarmány Értékesítő Vállalat, a Mezőgazdasági Magtisztító és Értékesítő Vállalat, valamint a malomipari vállalatok terményküldeményeinek szállításához. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek saját termésüket ugyancsak szállítási engedély nélkül szállíthatják.

(2) A szállítási engedélyeket a szállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal adja ki. A szállítási engedély kérésénél igazolni kell a szállítás indokoltságát.

(3) Szállítási engedély nélkül a küldeményt sem a MÁV, sem a MAHART, sem a TEFU vállalatok nem továbbíthatják. A szállítási engedélyt a küldemények feladása alkalmával a fuvarozó szerv részére át kell adni.

(4) A mezőgazdasági munkavállalók természetbeni búza, rozs, árpa és zab járandóságának a lakóhelyre való szállítását átutalási forgalomban kell lebonyolítani. Az átutalható mennyiséget a járandóság megszerzése szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága igazolja. A gabonát a legközelebbi állami terményátvevőnél kell átutalás végett az állami szabadfelvásárlásra megállapított ár kifizetése ellenében átadni. A mezőgazdasági dolgozó az átutalás céljából beadott terményt lakóhelyén, vagy lakóhelyéhez legközelebbi terményátvevőhelyen 30 napon belül visszavásárolhatja. A visszavásárláskor az átadás helyén kapott ellenértéken felül az átutalás lebonyolításáért mázsánként 3 forint kezelési költséget kell fizetni.

18. §

A termények felhasználása

Kenyérgabonát, napraforgómagot takarmányozási célra felhasználni nem szabad.

V. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. § A mezőgazdasági termények forgalmára, szállítására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megszegéséi és kijátszását a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet szerint kell büntetni.

20. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg a begyűjtési miniszter 726.360/ 1954. BgyM utasítása (megjelent a Begyűjtési Értesítő 1954. június 20-i különszámában) a 8/1954. (XII. 11.) BgyM rendelet. 1. § (2) és (3) bekezdései, valamint 2. §-a, továbbá a 21.130/1954. BgyM utasítás (megjelent a Begyűjtési Értesítő 1954 augusztus 18 i 33. számában) és a 21.162/1954. BgyM utasítás (megjelent a Begyűjtési Értesitő 1954. szeptember 2-í 35. számában) hatályát veszti.

Szobek András s. k.,

begyűjtési miniszter