1/1956. (V. 19.) ÉM-FM együttes rendelet
a termelőszövetkezeti házilagos építkezések részére nyújtott műszaki segítségről
A Minisztertanács határozata alapján a termelőszövetkezetek házilagos építkezéseinek műszaki megsegítése érdekében a következőket rendeljük:
I. Műszaki tanácsadás
1. §
Az É. M. felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok (továbbiakban: vállalatok) és a vidéki székhelyű tervező irodák (továbbiakban: irodák) kötelesek a termelőszövetkezetek részére házilagos építkezéseikkel kapcsolatosan felmerülő kérdések (műszaki tervek kiválasztása, az építmény elhelyezése, a kivitelezés módja és megszervezése, helyi anyagok felhasználása stb.) megoldására helyszínre való kiszállás nélkül díjmentes műszaki tanácsot adni. E díjmentes tanácsadás nem terjed ki a tervek helyszínre alkalmazására (3. §) és a helyszíni műszaki irányításra (4. §).
2. §
(1) A megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának (továbbiakban: megyei mezőgazdasági igazgatóság) vezetője köteles közölni a megye területén működő vállalatok és irodák igazgatóival azoknak a termelőszövetkezeteknek a nevét és székhelyét, amelyek elsősorban rászorulnak a műszaki tanácsadásra.
(2) A vállalatok és irodák igazgatói jelöljék ki azokat a jóképzettségű műszaki dolgozókat, akik a körzetükbe eső termelőszövetkezetek részére tanácsadásra kötelezettek. A vállalatoknak a tanácsadásra illetékes dolgozókat elsősorban a járási főépítésvezetőségeken (illetőleg építésvezetőségeken) foglalkoztatott műszakiak közül kell kijelölniük.
II. A tervek helyszínre alkalmazása. Az építkezések műszaki irányítása
3. §
(1) A vállalatok tervező részlegei - a termelőszövetkezetek megbízása alapján - kötelesek az államilag javasolt terveket helyszínre alkalmazni és az ezzel járó művezetési feladatokat ellátni. A tervek helyszínre alkalmazásának a termelőszövetkezeti házilagos építkezések sajátosságait figyelembevevő terv kiválasztására, a helyi anyagok felhasználására, az ennek megfelelő szerkezetek megállapítására, az építmény helyének kiválasztására és elhelyezésére, valamint a padlószint és alapozás meghatározására kell kiterjednie.
(2) A tervek helyszínre alkalmazásának kötelezettsége az irodákra is vonatkozik, ez utóbbiakra azonban csak ez esetben, ha közreműködésük műszaki szempontból feltétlenül indokolt és e feladatok ellátása munkájukat nem akadályozza.
(3) A tervek helyszínre alkalmazását - a házilagos építőbrigádok kisebb szakmai képzettsége miatt - nem az előírásokra hivatkozással, hanem a szokástól szükség szerint eltérő, bővebb magyarázó szöveggel kell elkészíteni.
(4) A tervek helyszínre alkalmazásáért az É. M. magasépítési díjszabás szerinti költség számítható fel, ez azonban az építkezés értékének legfeljebb 1 százaléka lehet.
4. §
(1) Amennyiben a termelőszövetkezet a tervek helyszínre alkalmazásával kapcsolatos művezető teendőkön (háromszori helyszíni kiszálláson) túlmenő műszaki irányítást igényel, e feladatok ellátására a vállalattal kössön megállapodást.
(2) A megállapodás tervezetét a vállalat köteles elkészíteni. A megállapodásnak feltétlenül tartalmaznia kell a műszaki irányítás során ellátandó feladatokat, a helyszíni kiszállások számát, végül a díjazás összegét. A megállapodásban a műszaki irányítást elsősorban az alábbi feladatok megoldásához kell kérni:
- építmények kitűzése,
- a padlószint meghatározása,
- az építmény szigetelése.
- födém- és tetőszerkezet készítése.
(3) A vállalat igazgatója a fenti feladatokat első-sorban a tervező részleg dolgozóival, amennyiben pedig azok nem tudnák ellátni, a vállalat más műszaki dolgozóival köteles elvégeztetni. A kijelölt dolgozó köteles az építkezés helyszínén a megállapodásban rögzített feladatokat ellátni, a szükséges munkavédelmi és balesetelhárítási szabályokat ismertetni, megállapításait, magyarázó vázlatait és intézkedéseit az építési naplóban rögzíteni.
(4) A termelőszövetkezet a műszaki irányításért a vállalatnak a helyszínen eltöltött munkaidő után óránként 20 forintot fizet, ezenfelül köteles a ténylegesen felmerült utazási költséget is megtéríteni.
III. Gépkölcsönzés. Szakmunkások átengedése
5. §
(1) A vállalatok - a (2) bekezdésben említett sorolás figyelembevételével - a termelőszövetkezetek (elsősorban vasbetonfödémes) tehénistállóinak építkezéseihez kötelesek
- a tulajdonukat képező építőipari kisgépeket - szükség szerint gépkezelővel együtt - kölcsönadni, illetve
- a műszakilag igényesebb munkák irányítására szakmunkásokat ideiglenesen átengedni,
abban az esetben, ha ez tervük teljesítését nem akadályozza. Az építőipari kisgépek kölcsönzésének kötelezettsége vonatkozik az É. M. Építőgépkölcsönző Vállalatra is.
(2) A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének a megye területén lévő vállalatokkal írásban kell közölnie fontossági sorrendben azokat a termelőszövetkezeteket, amelyeknek gépkölcsönzési, illetve irányító szakmunkás igényük van. A kisgépeket és az irányító szakmunkásokat elsősorban a következő munkákhoz lehet igényelni: fúrt cölöp-alapozás, előregyártott vasbetongerendák beemelése, vasbeton szerkezetek készítése, födémtálcák elhelyezése, vasbeton fedélszék gerendáinak beemelése és összeszerelése.
(3) A gépek bérbeadására, illetve a szakmunkások ideiglenes átengedésére vonatkozóan a termelőszövetkezettel megállapodást kell kötni. A megállapodás tervezetét a vállalatnak kell elkészíteni. A megállapodásnak feltétlenül tartalmaznia kell: a bérbeadott tárgy, illetve az átengedett szakmunkások számának és szakmájának megjelölését, (pl. 2 db transzportőr bérlete, illetve egy vasbetonszerelő átengedése), a kölcsönzés, illetve átengedés időpontját és időtartamát, valamint a költségeket. A megállapodásban rögzíteni kell a termelőszövetkezetek esetleges kötelezettségvállalásait (pl. dolgozók elszállásolása, étkeztetés) is
6. §
(1) A vállalatok és az Építőgépkölcsönző Vállalat a termelőszövetkezetek részére kölcsönadott építőipari kisgépek egy napra eső kölcsönbérleti dijaként az É. M. Minisztériumi Főkönyvelőség 35/ 1955. számú közleményének mellékletében meghatározott díjakat számíthatják fel. A kölcsönbérleti díjak magukban foglalják a 10 százalékos forgalmi-adót is, amelyet a megyei mezőgazdasági igazgatóság beruházási osztálya - megyei kerete terhére - állami támogatásként köteles a termelőszövetkezet részére visszatéríteni.
(2) A műszakilag igényes munkákat irányító szakmunkások és a gépkezelők részére a vállalatok átlagkeresetet [132/1954. (Ép. Ért. 34.) É. M. sz. utasítás 1. § b) pont] kötelesek fizetni. A termelő- szövetkezetek a szakmunkások, illetőleg gépkezelők átengedésével kapcsolatos költségek címén a vállalatnak kötelesek megtéríteni a dolgozó munkabérét (átlagkeresetét), 103:5 százalékos szociális terhet és regieköltséget, valamint a dolgozó utazásával és elszállásolásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket.
IV. Egyéb rendelkezések
7. §
(1) A vállalatok asztalosüzemei a termelőszövetkezetek részére végezhetnek asztalosipari munkákat abban az esetben, ha a faanyagot teljesen a megrendelő biztosítja.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit 1956. évi május hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
Szijártó Lajos s. k.,
építésügyi miniszter
Matolcsi János s. k.,
földművelésügyi miniszter