1/1956. (IV. 4.) KPM rendelet

a gőzmozdonyvontatású vasútak és gőzhajózási vállalatok működésével kapcsolatos tűztávlatról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 23. számú törvényerejű rendelete 3. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a belügy-, pénzügy-, igazságügy-, város- és községgazdálkodási és az építésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) Tűztávlat az a távolság, amelynek határán belül a mozdonyból (gőzvontatású hajó kéményéből) kihulló szikra tüzet okozhat.

(2) A tűztávlatnak a 2. § (1) bekezdésében meghatározott határán belül lévő épületeket (lakó-, háztáji, mellék-, gazdasági épületeket) megfelelően tűzbiztossá kell tenni vagy ki kell sajátítani.

2. §

(1) A szabályszerű tűztávlat a következő:

a) 8 méter, a tűzbiztos anyagból készült és ugyanilyen anyaggal fedett épületnél, melynek összes nyílásai ablakokkal vagy ajtókkal elzárhatók;

b) 20 méter, ha az épület oldala és tetőhéjazata fából készült és összes nyílásai ajtókkal és ablakokkal elzárhatók;

c) 60 méter, ha az épület szalmával, gyékénnyel, vagy náddal fedett, valamint olyan épületeknél, amelyek nyílásai ablakokkal és ajtókkal el nem zárhatók;

d) 100 méter a tűz- és robbanóveszélyes anyagok előállítására, feldolgozására szolgáló épületnél, továbbá szérűskerteknél.

(2) A tűztávlat meghatározásánál az épület leg-kiállóbb, illetőleg a szérűskert területének legközelebbi pontja és a legközelebbi vágány tengelye közti távolságot kell figyelembe venni.

3. §

(1) A tűztávlati távolságokat a pályaszint és az épület fedelének gerince, illetőleg a szérűskert közötti magasságkülönbség kétszeresével kell megnagyobbítani, ha az épület fedelének gerince, illetőleg a szérűskert földszíne a pálya szintjénél két méternél mélyebben fekszik. A pályaszintnél hat méterre magasabb talajon fekvő épületek rézsűs bevágás esetén tűztávlaton kívül fekvőnek tekintendők.

(2) A szabályszerű és felemelt tűztávlati távolságokat a közlekedés- és postaügyi miniszter a felügyelete alá tartozó vasutaknál csökkentheti. A tűztávlat minden más vasútnál is csökkenthető abban az esetben, ha a nem tűzbiztos épületet tűzbiztos épületek vagy élőfák fedezik.

4. §

A kisajátítási eljárás céljára készített kisajátítási tervbe a kisajátítandó ingatlanok adatai után külön megjelöléssel fel kell venni azokat az épületeket és szérűskerteket, amelyek a tűztávlaton belül esnek.

5. §

(1) A tűztávlatba eső és kisajátítási tervbe felvett épületeket a vasút

a) a tűztávlati szabályoknak megfelelően tűzbiztossá tenni, vagy

b) kisajátítani köteles.

(2) A tűztávlatba eső épületek tűzbiztossá tétele, vagy kisajátítása között a vasút saját hatáskörében dönt.

(3) Ha a szérűskert tűztávlatba esik, a tulajdonos köteles megelégedni annak az értékveszteségnek megfizetésével, amely annak következtében állt elő, hogy a tűztávlatba eső terület többé nem használható szérűskert céljaira.

(4) A (3) bekezdésben említett értékveszteséget a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó-bizottságának igazgatási osztálya állapítja meg.

(5) Az értékveszteség címén fizetendő kártalanítás összege nem lehet több, mint a szérűskert kisajátítása esetén megállapítható készpénzkártalanítás 50 százaléka. Kártalanításként szérűskert céljaira szolgáló csereingatlant is lehet adni.

6. §

A vasút építésének megkezdése után 60 méter távolságon belül eső területre az építésügyi hatóság csak a Magyar Államvasutak területileg illetékes igazgatóságának előzetes hozzájárulása esetén adhat építési engedélyt.

7. §

E rendeletben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók a gőzhajózási vállalatok üzeme tekintetében is.

8. §

(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet nem érinti a vasút mentén erdővédterület létesítéséről szóló 6.610/1948. (VI. 19.) Korm. rendelet, az ipari növények tárolóhelyein tűzesetek megakadályozásáról szóló 356.303/1950. (IX. 23.) BM rendelet, a mezőgazdasági termények tűztől való megóvásáról szóló 43/1952. (V. 27.) MT rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 9.360-1/1952. (V. 21.) BM utasítás, továbbá a tőzegmezők tűzkároktól való megóvásáról szóló 64/1952. (VIII. 2.) MT rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 17-226/1952. (VIII. 9.) BM utasítás hatályát.

Katona Antal s. k.,

a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese