2/1956. (VI. 24.) EüM rendelet

a terhesség megszakításával kapcsolatos eljárás szabályozásáról

A pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A terhesség megszakítását csak az 1.047/1956. (VI. 3.) minisztertanácsi határozat alapján szervezett bizottság engedélyével szabad végrehajtani.

(2) A terhesség megszakítását csak kórházi (klinikai) szülészeti-nőgyógyászati osztályokon, valamint a 171/1955. (Eü. K. 21.) EüM utasítás alapján kijelölt szülőotthonokban szabad elvégezni. Ezek illetékességi területét a fővárosi vezető főorvos, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi főorvos jelöli ki. Az egyes intézmények illetékességi területét az egészségügyi szervek útján nyilvánosságra kell hozni.

2. §

(1) A kórházi (klinikai) szülészeti-nőgyógyászati osztályok és a 171/1955. (Eü. K. 21.) EüM utasítás alapján kijelölt szülőotthonok (a továbbiakban: egészségügyi intézmények) mellett meg kell szervezni a terhesség megszakítását engedélyező bizottságokat.

(2) A bizottság három tagból áll. Elnöke a fővárosi vezető főorvos, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi főorvos által megbízott orvos. Tagjai: az egészségügyi intézmény helye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt két személy: a tanács végrehajtó bizottsága szociálpolitikai csoportjának vezetője (előadója) és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Budapesten a szakszervezetek központja, illetőleg a szakszervezetek budapesti bizottságai által javaslatba hozott asszony.

(3) A bizottság üléseit rendszeresen a hét meghatározott napján (napjain) tartja. Ezt az egészségügyi szervek útján nyilvánosságra kell hozni.

3. §

(1) A bizottság a terhesség megszakítását engedélyezi:

a) ha a terhes nő életének megmentése vagy súlyos betegségtől, illetőleg annak további súlyosbodásától való megóvása érdekében szükséges, vagy ha a születendő magzatot előreláthatólag súlyos károsodás fenyegeti;

b) ha a terhesség megszakítását méltánylást érdemlő személyi és családi körülmények indokolják, vagy a terhesség megszakításához a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felvilágosítás után is ragaszkodik.

(2) A terhesség megszakítása az (1) bekezdés b) pontja alapján csak abban az esetben engedélyezhető ha a terhesség 12 hétnél nem idősebb.

(3) Ha a kérelmező a terhesség megszakítását az (1) bekezdés b) pontja alapján kéri, a bizottság

a) megkísérli a kérelmezőt meggyőzni a terhesség megtartásának helyességéről olyan esetben, amikor azt indokoltnak tartja,

b) minden esetben felvilágosítja a kérelmezőt a terhesség megszakításának az egészségre káros következményeiről, különösen a terhesség megszakításának ismételt eseteiben.

4. §

(1) A terhesség megszakítása iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes bizottságnál személyesen kell előadni. A kérelem előadása előtt a terhes nő tartozik a kijelölt egészségügyi intézményben vagy a rendelőintézet nőgyógyászati szakrendelésén, - vagy Budapesten a terhesgondozó rendelésen - a szükséges szülészszakorvosi vizsgálat elvégzése végett megjelenni és a szülészszakorvos által szükségesnek tartott egyéb vizsgálatokat is elvégeztetni. A vizsgálatokat lehetőség szerint még azon a napon kell elvégezni, amely napon a kérelmező vizsgálatra jelentkezik.

(2) A vizsgálat alkalmával a jelen rendelet 1. számú mellékletében közölt minta szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A kérelmező a (2) bekezdés szerint kiállított jegyzőkönyvvel lehetőleg a vizsgálat (ok) napján, amennyiben ez nem esik egybe a bizottsági ülés napjával, a vizsgálat (ok) napját követő hét napon belül köteles a bizottság előtt megjelenni.

(4) A bizottság a jegyzőkönyvre rávezeti az engedély megadását és azt, hogy a terhesség megszakítását milyen indok alapján engedélyezte.

(5) A bizottság a tárgyalt kérelmekről nyilvántartást vezet a jelen rendelet 2. számú mellékletében ismertetett minta szerint.

(6) A kérelmező a bizottság engedélyét feltüntető jegyzőkönyvvel a bizottság által megjelölt napon jelentkezik a kijelölt egészségügyi intézménynél.

(7) A terhesség megszakítását lehetőleg az engedély megadásától számított hat napon belül végre kell hajtani.

(8) A terhesség megszakítását járóbetegként (ambulanter) elvégezni nem lehet.

5. §

(1) A bizottság elnöke tartozik rendszeresen tájékozódni arról, hogy a kijelölt egészségügyi intézmény milyen időközökben, hány személy számára tud ágyat biztosítani.

(2) A terhes nők kórházba utalása sorrendjének megállapításánál minden esetben figyelembe kell venni a terhesség fennállásának időtartamát. A kijelölt egészségügyi intézményekben az ágyak üzemeltetési rendjét úgy kell szabályozni, hogy ezáltal folyamatosan biztosítható legyen az engedélyezett terhességmegszakítások végrehajtása.

6. §

Egészségügyi intézményben fekvő beteg terhességének megszakítására az egészségügyi intézmény mellett működő bizottság is adhat engedélyt. Ilyen esetben a terhesség megszakítását az intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztálya végzi el.

7. §

A terhesség megszakítását a szülészeti-nőgyógyászati osztály (klinika, szülőotthon) vezetője (orvosa) a nő egészségi állapota miatt ellenjavallhatja és a terhesség megszakítására későbbi időpontot jelölhet ki. Ilyen esetben, az ellenjavallat indokának megszűntével, az eredeti engedély alapján a terhességet meg kell szakítani feltéve, hogy időközben a terhesség a 12 hetet legfeljebb négy héttel haladta meg.

8. §

Azt az időt, amelyet a nőnek a terhesség megszakítása után az egészségügyi intézményben el kell tölteni, az intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának (szülőotthon) vezetője határozza meg,

9. §

(1) Ha a kérelmező nem jogosult a társadalombiztosítás szolgáltatásaira, a terhesség megszakításával kapcsolatban szükséges kórházi ápolási költség, valamint a terhesség megállapításán kívül szükséges egyéb ambuláns vizsgálatok díja [169/1955. (Eü. K. 18.) EüM utasítás] a kérelmezőt, illetőleg férjét terheli. Ha a kérelmező kiskorú és keresete (jövedelme) nincs, ezeket a költségeket a fizetésre kötelezett hozzátartozója viseli.

(2) Ha a kérelmező a társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult és a terhességet a 3. § (1), bekezdésének a) pontja alapján szakítják meg, a kórházi ápolási költség a társadalombiztosítási szervet terheli. A kérelmezőt ilyen esetben - a társadalombiztosítás szabályai szerint - a biztosítás minden szolgáltatása megilleti.

(3) Ha a kérelmező a társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult és a terhességet a 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szakítják meg, a kórházi ápolás első három napi költsége a kérelmezőt, illetőleg férjét, vagy ha a kérelmező kiskorú és keresete (jövedelme) nincs, a fizetésre kötelezett hozzátartozóját terheli. Ebben az esetben a keresőképtelenség első három napján sem táppénz, sem pedig a biztosítás egyéb szolgáltatása nem jár. A kórházi ápolás negyedik napjától, illetőleg a keresőképtelenség negyedik napjától a kérelmezőt a társadalombiztosítás szabályai szerint a biztosítás minden szolgáltatása megilleti.

(4) Az ápolási díj felszámítására és behajtására a 8.300-4/1954. (Eü. K. 2.) EüM és a 169/1955. (Eü. K. 18.) EüM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni; a szülőotthonban az ápolási díj napi 60 forint.

(5) Ha a terhességet a 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szakítják meg, az egészségügyi intézmény köteles a felvételi jegyzőkönyv kórisme rovatában feltüntetni a következő szöveget: "Terhesség megszakítása nem betegség miatt". Ha a kórházi ápolás költsége nem a társadalombiztosítási szervet terheli, az ápolt elbocsátásakor a "Kórházi elbocsátó igazolvány" kórisme rovatában is köteles az intézmény feltüntetni a "Terhesség megszakítása nem betegség miatt" szöveget.

(6) Ha a kérelmező munkaviszonyban álló dolgozó vagy szövetkezeti tag és az egészségügyi intézményből történt elbocsátásakor az illetékes orvos (körzeti orvos, rendelőintézeti szakorvos) megállapítása szerint keresőképtelen, őt keresőképtelen állományba kell venni és részére az "Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről" elnevezésű nyomtatványt ki kell állítani. Ha a terhesség megszakítása nem betegség miatt történt, ezt a körülményt az orvos köteles az említett nyomtatvány kórisme rovatában feltüntetni annak megjelölésével, hogy a kórházi ápolás mettől-meddig tartott.

10. §

Az egészségügyi intézmény köteles a jelen rendelet alapján végrehajtott terhesség-megszakításokat - az ott lezajló valamennyi vetéléssel együtt - a 8.100-9/1953. (Eü. K.1954. 1.) EüM utasítás III. számú mellékleteként rendszeresített megfelelő nyilvántartásba bevezetni. A nyilvántartás adatait havonként a 8.100-2/1952. (Eü. K. 14.) EüM utasítással rendszeresített 7. számú mintának megfelelő űrlapon a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig meg kell küldeni a megyei kórház - Budapesten az illetékes vezető kórház - szülész főorvosának.

11. §

A terhesség megszakítását végrehajtó egészségügyi intézmény köteles az engedélyezést igazoló jegyzőkönyvet a kórtörténet mellékleteként megőrizni.

12. §

A bizottságok működésükről évente egyszer a tárgyévet követő január hó 20. napjáig jelentést küldenek a kérelmekről vezetett nyilvántartás (2. számú minta) alapján a megyei, illetőleg a megyei jogú városi, Budapesten a fővárosi vezető főorvosnak.

13. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg a 8.100-9/1953. (Eü. K. 1954. 1.) EüM utasítás, a 109/1955. (Eü. K. 2.) EüM utasítás a 180/ 1955. (Eü. K. 21.) EüM utasítás, valamint a 8.100-4/1954. (Eü. K. 12.) EüM utasításnak az elvetélés bejelentésére vonatkozó rendelkezései és a bejelentésekre szolgáló 3.135-58, 3.135-59, 3.135-60, 3.135-62. raktári számú nyomtatványok hatályukat vesztik.

Dr. Román József s. k.,

egészségügyi miniszter.

1. számú minta a 2/1956. (VI. 24.) EüM rendelethez

2. minta a 2/1956. (VI. 24.) EüM rendelethez

Nyilvántartás a bizottság által tárgyalt kérelmekről