2/1956. (III. 1.) FM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terményeinek és termékeinek szabadpiaci értékesítéséről

A termelőszövetkezetek szabadpiaci értékesítési tevékenységének előmozdítása, ezzel kapcsolatban az elszámolás és ellenőrzés rendjének biztosítása érdekében a belkereskedelmi, az élelmiszeripari és a begyűjtési miniszterrel, valamint a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:

I.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek értékesítési és nyilvántartási rendszere

1. §

(1) Mezőgazdasági termelőszövetkezet (továbbiakban: termelőszövetkezet) a saját gazdaságából származó terményeknek, állatoknak és termékeknek a beadási kötelezettségek, továbbá szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése után, valamint az állami felvásárlás céljára lekötött mennyiségen felül fennmaradó részét a forgalombahozatalra irányadó jogszabályok keretei között szabadpiacon értékesítheti.

(2) A tagok háztáji gazdaságából származó termények és termékek szabadpiaci értékesítését - a hasított sertés, nyers sertéshús és zsírszalonna kivételével - a termelőszövetkezet ugyancsak elvállalhatja, más termelőszövetkezettől, egyénileg termelőktől és kereskedőktől azonban árut értékesítés céljából fel nem vásárolhat, vagy át nem vehet.

(3) Marha-, borjú- és juhhúst szabadpiacon értékesíteni nem lehet.

(4) A szabadpiaci értékesítésre kerülő árut a termelőszövetkezet közvetlenül a fogyasztóknak, továbbá üzemeknek, vállalatoknak, vagy egyéb állami és közületi szerveknek, valamint a földművesszövetkezeteknek adhatja el.

2. §

(1) A termelőszövetkezetek szabadpiaci értékesítés céljából állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyet (üzletet) tarthatnak fenn, hús, zsír és füstölt-áru szabadpiaci értékesítése céljából azonban állandó jellegű hentesüzletet (hússzéket) nem létesíthetnek.

(2) Elárusítóhely létesítésére irányuló szándékát köteles a termelőszövetkezet a járási, városban a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának előzetesen bejelenteni. Az értékesítés céljára szolgáló elárusítóhelyek (üzlethelyiségek) kiutalásánál a termelőszövetkezeteket előnyben kell részesíteni.

(3) A szabadpiacon történő értékesítéshez külön engedély nem kell.

3. §

(1) Az állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyeken a termelőszövetkezetek külön-külön, de két vagy több termelőszövetkezet együttesen is árusíthat. Együttes árusítás esetén az érdekelt termelőszövet-kezeteknek kölcsönös megállapodást kell kötniök az elárusítóhely áruval való ellátására, továbbá a személyi és dologi kiadások elszámolásának módjára vonatkozóan. A megállapodás csak akkor érvényes, ha azt az érdekelt termelőszövetkezetek közgyűlése megtárgyalta és jóváhagyta.

(2) A termelőszövetkezetek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeik teljesítése után terményeiket és termékeiket - a hasított sertés, nyershús kivételével - bizományi értékesítés céljából földművesszövetkezeteknek is átadhatják. Ebben az esetben a termelőszövetkezetnek a föld-művesszövetkezettel a bizományi értékesítés lebonyolítására előzetesen írásbeli megállapodást kell kötni.

4. §

(1) Termelőszövetkezeti elárusítóhelyek vezetői és beosztott elárusítói csak termelőszövetkezeti tagok lehetnek, akiket a termelőszövetkezet közgyűlése jelöl ki. A termelőszövetkezetek vezetősége köteles az elárusítóhelyek vezetőit és az elárusítókat megbízó-levéllel ellátni.

(2) Az elárusítóhelyen dolgozó termelőszövetkezeti tagok részére, végzett munkájuk után, munkaegységet kell jóváírni. A munkaegység jóváírás alapjavadalmazásból és kiegészítő javadalmazásból áll. Ezenfelül az elért forgalomhoz mérten őket külön készpénzjavadalmazásban is kell részesíteni. A munkaegység jóváírás és a készpénzjavadalmazás javasolt módja a következő:

a) Alapjavadalmazásként az elárusítóhely vezetésével megbízott tag javára naponta 1,2 munkaegységet, az elárusítással megbízott tagok részére napi 1 munkaegységet írjanak jóvá azokon a napokon, amikor az elárusítóhelyen részt vesznek az áruk eladásában.

b) Kiegészítő javadalmazásként hiánytalan készletleltár esetén havonként 3 munkaegység irható jóvá az elárusítóhely vezetőjének és a beosztott termelőszövetkezeti tagoknak egyaránt.

c) Az elárusítóhely vezetőjét és a beosztott termelőszövetkezeti tagokat havi 30.000 forinton felüli forgalom után külön pénzjavadalmazás illeti meg. Ennek mérteke havi 30-60.000 forint forgalomig az összforgalom 1 százaléka, havi 60.000-100.000 forint közötti forgalom után a 60.000 forinton felüli forgalom 1,2 százaléka, havi 100.000 forint forgalmon felül pedig a 100.000 forinton felüli forgalom 1,5 százaléka lehet. A pénzjavadalmazást az elárusítóhely dolgozói között az alapjavadalmazásként jóváírt munkaegységek arányában osszák szét.

(3) Az áru minőségi leértékelésének (romlásának), a szállítási és raktározási veszteségnek (kálónak) mértéke, továbbá az ilymódon keletkezett kár viselése kérdésében a kereskedelemben kialakult gyakorlati, illetve az érvényes jogszabályi rendelkezések irányadók. Vitás esetben a termelőszövetkezet közgyűlése dönt.

5. §

(1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek székhelyükön kívül, más községben vagy városban állandó jellegű elárusítóhelyei tartanak fenn, kötelesek az elárusítóhelyre történő minden áruszállításról szállítójegyzéket kiállítani és az elárusítóhely vezetőjével való elszámolás érdekében elszámolási könyvet felfektetni.

(2) Az elárusítóhely vezetője az elárusítóhelyen

- a termelőszövetkezet könyvelésével megegyezően

- a következő egységes bizonylatokat és nyilvántartásokat köteles vezetni:

a) szállítójegyzék (csak nagybani értékesítés esetén),

b) visszárujegyzék,

c) árváltozási (árumegsemmisítési) jegyzőkönyv,

d) postai csekk,

e) nyugták (a költségek kifizetéséről),

f) elárusítóhely-vezető könyve.

6. §

A fentiekben szabályozott értékesítési és nyilvántartási rendszer irányadó a termelőszövetkezetek termelői borkimérési tevékenységére is.

Ellenőrzés

7. §

(1) Az elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetek állandó piaci elárusítóhelyeinek és termelői borkiméréseinek rendszeres ellenőrzését Budapesten a Földművesszövetkezetek Pestmegyei Szövetkezeti Központjának ellenőrei, az ország egyéb területén pedig a járási tanácsok végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti főkönyvelői végzik.

(2) A Földművesszövetkezetek Pestmegyei Szövetkezeti Központja ellenőrei a termelőszövetkezetek szabadpiaci tevékenységének ellenőrzése terén a következő feladatokat látják el:

a) segítséget nyújtanak az elárusítóhely vezetőjének a napi árak kialakításában, ellenőrzik a napi áraknak az árjegyzékben való feltüntetését és azok betartását;

b) az árváltozásokról jelentést, illetve - az útmutatóban [12. § (2) bekezdés] megadott értékhatáron felüli árváltozás esetén - jegyzőkönyvet vesznek fel;

c) rendszeresen ellenőrzik a jelen rendeletben foglaltak megtartását, különösen az elárusítóhely vezetőjének nyilvántartásait és könyvelését;

d) havonta egyszer elvégzik a kötelező leltározási;

e) az észlelt mulasztásokról és hibákról, valamint az esetleges visszaélésekről az elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezet vezetőségét és az illetékes megyei mezőgazdasági igazgatóság termelőszövetkezeti osztályát írásban értesítik.

(3) Vidéken a járási (városi) tanács végrehajtó-bizottsága mezőgazdasági osztályának feladata, hogy ellenőrizze a szállítójegyzékbe felvett áruknál feltüntetett összegeknek az áruk tényleges eladási árával való egyezését. A rendszeres ellenőrzés során ellátja továbbá a (2) bekezdés c)-e) pontjában megjelölt feladatokat. A szállítójegyzékbe felvett áruk napi árkialakítását és az árváltozások igazolását az elárusítóhely vezetőjével közösen a a termelőszövetkezet vezetősége által erre kijelölt termelőszövetkezeti tag végzi.

(4) A termelőszövetkezetek a Földművesszövetkezelek Pestmegyei Szövetkezeti Központja által az ellenőrzésben nyújtott segítségért az ellenőrzött elárusítóhelyek havi forgalmának 6 ezrelékét kötelesek költségtérítés címén megfizetni. A költségtérítést az elárusítóhely vezetője a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig köteles csekken a Földművesszövetkezetek Pestmegyei Szövetkezeti Központja egyszámlájára befizetni.

8. §

A termelőszövetkezet vezetőségének és ellenőrzőt bizottságának a termelőszövetkezeti alapszabály értelmében kötelessége, hogy ellenőrizze az állandó vagy ideiglenes elárusítóhely működését, az elárusítóhely vezetésével és az árusítással megbízott tagok munkáját, valamint az ügyvitel szabályszerű ellátását.

III.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

9. §

A termelőszövetkezetek kötelesek a szabadpiaci értékesítésre vonatkozóan kiadott általános és helyi érvényű jogszabályokat (tanácsrendeleteket) megtartani.

10. §

Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a gazdálkodás bármelyik ágában közös termelést folytatnak, a közös termelésből származó terményeik és termékeik értékesítésére állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyet tarthatnak fenn. E tevékenység szempontjából a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek és reájuk is a jelen rendeletben foglaltak az irányadók.

11. §

(1) A megyei tanácsok végrehajtóbizottságának mezőgazdasági igazgatósága és kereskedelmi osztálya, ez Állami Kereskedelmi Felügyelet szervei, továbbá a járási (városi) tanácsok végrehajtóbizottságának mezőgazdasági és kereskedelmi szakigazgatási szervei kötelesek a termelőszövetkezetek értékesítési tevékenységét elősegiteni.

(2) A megyei mezőgazdasági igazgatóságok és a Megyei Szövetkezetek Szövetségei segítsék elő, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek bizományi értékesítési megállapodást a helyi földművesszövetkezettel, továbbá a nagyobb városok piacain elárusítóhelyei üzemeltető föfdművesszövetkezeti szervekkel.

12. §

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet 5. §-ában megjelölt bizonylatok és nyilvántartások leírását tartalmazó útmutatónak a Mezőgazdasági Értesítőben történő közzétételéről külön gondoskodom.

(3) A megyei mezőgazdasági igazgatók a járási mezőgazdasági osztályok útján gondoskodjanak arról, hogy a jelen rendeletben és az előző bekezdés szerint közzétételre kerülő útmutatóban foglaltakat a termelőszövetkezetek vezetősége és tagjai a legrövidebb időn belül megismerjék és alkalmazzák

Magyari András s. k.,

a földművelésügyi miniszter első helyettese