1956. évi II. törvény

a Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetésének

bevételeit 43.357,540.000 (Negyvenhárommilliárd-háromszázötvenhétmillióötszáznegyvenezer) forintban,

kiadásait 42.171,114.000 (Negyvenkettőmilliárd-egyszázhetvenegymillióegyszáztizennégyezer) forintban,

többletét 1.186,426.000 (Egymilliárdegyszáz-nyolcvanhatmilliónégyszázhuszonhatezer) forintban határozza meg.

2. § A költségvetésben meghatározott, valamint az ezt esetleg meghaladó többletet, továbbá a költségvetésben a Minisztertanács tartaléka címén számításba vett összeget a Minisztertanács az év közben felmerülő szükségletek fedezésére és a pénztári készletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadások 53,2%-át kitevő 22.458 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből pedig további 3.550 millió forintot, összesen 26.008 millió forintot a jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek megfelelően;

az ipar, különösen a hazai alapanyag és energetikai bázis további kiszélesítésére, a gépgyártás, a vegyipar, a könnyű-, élelmiszer- és építőipar termelésének növelésére, műszaki színvonalának emelésére,

a mezőgazdaság fejlesztésére, gépesítésének fokozására, a növénytermelés és állattenyésztés hozamának emelésére,

a közlekedés - különösen a vasutak - teljesítőképességének növelésére, a helyi közlekedés további javítására, valamint új közlekedési és hírközlő eszközök beszerzésére és építésére,

a kereskedelem fejlesztésére, ezen belül a kereskedelmi hálózat bővítésére, a növekvő áruforgalom lebonyolításának biztosítására,

a kommunális létesítmények, különösen a tanácsi közműhálózat további gyarapítására, szolgáltatásaik fokozására, új lakások építésére,

végül a Minisztertanács tartalékára, bel- és külföldi államadósságok rendezésére és más tervezett népgazdasági intézkedések fedezetére kell fordítani.

4. § (1) A szociális és kulturális intézetek és intézmények fenntartására, hálózatuk bővítésére, ellátási színvonaluk emelésére, valamint egyéb szociális és kulturális feladatok ellátására és megvalósítására a törvény 1. §-ában meghatározott kiadások 27,3%-át, 11.507 millió forintot kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

1. az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, különösen a kórházak, klinikák és más, fekvőbetegeket ellátó intézmények fenntartására, felszerelésük és élelmezési színvonaluk növelésére, a rendelőintézetek, a szülőotthonok, az anya- és csecsemővédelmi intézmények hálózatának bővítésére, valamint egyéb egészségügyi és szociális feladatok ellátására 2.808 millió forintot,

2. a Szakszervezetek Országos Tanácsa által ellátott szociális feladatokra, a biztosítottak, valamint igényjogosult családtagjaik egészségügyi ellátására, a részükre nyújtott üdültetési, családvédelmi támogatásra, betegségi, gyermekágyi és egyéb segélyekre, továbbá a természetben kiszolgáltatott gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, végül nyugdíjakra és egyéb ellátásokra 4.807 millió forintot,

3. az oktatási és népművelési intézmények fenntartására, az óvodák és napközi otthonok, az általános és középiskolák hálózatának fejlesztésére, az ipari tanulóintézetek és technikumok, a főiskolák, egyetemek és továbbképző tanfolyamok fenntartására, felszerelésük kiegészítésére és munkájuk színvonalának emelésére, a tudományos kutatóintézetek, a múzeumok és könyvtárak, színházak, kultúrházak és kultúrotthonok, továbbá a sport- és testnevelési intézmények fejlesztésére és bővítésére, valamint egyéb kulturális és népművelési feladatok megvalósítására 3.892 millió forintot kell fordítani.

5. § Honvédelmi célokra, népünk békés, alkotó munkájának biztosítására 4.085 millió forintot, a törvéy 1. §-ában meghatározott kiadások 9,7 %-át kell fordítani.

6. § Rend- és jogbiztonsági kiadásokra 2.049 millió forintot, a törvény 1. § ában meghatározott kiadások 4,9%-át kell fordítani.

7. § Igazgatási jellegű kiadásokra 2.072 millió forintot, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadások 4,9%-át kell fordítani.

8. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

1. a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltató vállalataitól befolyó forgalmiadó-, nyereség- és egyéb befizetések - a visszatartható saját eszközök levonása után - 27.638 millió forint, a bevételek 63,8%-a,

2. 1 szövetkezetektől és a lakosságtól származó adóbevételek 5.850 millió forint, a bevételek 13.5%-a,

3. a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek saját bevételei, az Állami Mezőgazdasági Gépüzemtől befolyó bevételek, a hosszúlejáratú hitelek visszafizetéséből, továbbá különféle egyéb forrásokból befolyó bevételek együttesen 5.261 millió forint, a bevételek 12,1%-a,

4. a Szakszervezetek Országos Tanácsához befolyó társadalombiztosítási járulékbevétel 4.609 millió forint, a bevételek 10,6%-a.

9. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1956. évi költségvetési előirányzatát, a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében;

7.026,053.000 (Hétmilliárdhuszonhatmillióötvenháromezer) forint kiadással,

7.026,053.000 (Hétmilliárdhuszonhatmillióötvenháromezer) forint bevétellel, az alábbi megosztás szerint állapítja meg:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrását 1.663.9 millió forint összeggel a tanácsok saját bevételei, 5.362.2 millió forint összeggel pedig a szabályozó bevételek és a központi hozzájárulás képezik.

(3) A szabályozó bevételek és a központi hozzájárulás arányát, valamint az egyes tanácstípusoknak a szabályozó bevételekből való részesedésének mértékét a Minisztertanács állapítja meg.

10. § (1) A törvény 1. §-ában a kiadásokra meghatározott összegei - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott tervfeladatokra lehet felhasználni.

(2) A kiadásokra előirányzott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.

11. § (1) A jelen törvény rendelkezéseit 1956. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára