30/1956. (IX. 8.) MT rendelet

a tűzoltóságról és a tűzrendészetről

A Minisztertanács a tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló 1956. évi 13. számú törvényerejű rendelet 20. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

A tűzoltóság

1. §

(1) A tűzoltási szolgálatot az ország egész területén az állami tűzoltóság - a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok bevonásával - biztosítja.

(2) Tüzeseteknél a helyi körülményeket ismerő személyek - a mentési munka elősegítése és a balesetek megelőzése érdekében - kötelesek a tűzoltóegységek vezetőjét a beavatkozás eredményességét elősegítő minden helyi körülményről a valóságnak megfelelően tájékoztatni.

2. §

(1) A hivatásos tűzoltóság szolgálati ideje (folyamatosan) napi 24 óra szolgálat, melyet 24 óra szabadidő követ.

(2) A hivatásos tűzoltóság tagjai szolgálatukért

- rendfokozatuknak és beosztásuknak megfelelően

- havi illetményben részesülnek. Az illetmény törzsilletményből és beosztási illetményből, valamint korpótlékból áll. (Az illetményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.)

(3) Az egyes rendfokozatokban az előlépés sorosan és soronkívüli előléptetéssel történik. A soros előléptetés szempontjából az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozási időt a belügyminiszter állapítja meg.

(4) Fokozott és szigorú készültség alkalmával a hivatásos tűzoltóság szabadnapból szolgálatba vezényelt tagjai részére - a községi hivatásos tűzoltók kivételével - készültségi pótdíjat (óránként 2,50 Ft) kell fizetni.

(5) A hivatásos tűzoltóság tagjait egyenruhával, munkaruhával és lábbelivel kell ellátni. (Az ellátás mértékét a 2. melléklet tartalmazza.)

3. §

(1) Fegyelemsértés esetén az intézmények, üzemek hivatásos tűzoltóságának tagjaival szemben az intézmény, üzem dolgozóira - a községek (városok, továbbiakban: község) hivatásos tűzoltóságának tagjaival szemben pedig a tanácsok szakigazgatási szerveinek dolgozóira - vonatkozó fegyelmi szabályokat kell alkalmazni.

(2) Hivatásos tűzoltót fegyelmi úton csak az illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatósággal egyetértésben szabad elbocsátani.

4. §

Az intézményekben, üzemekben működő önkéntes tűzoltóság létszámát a területileg illetékes elsőfokú tűzrendészeti hatóság - az intézmény, üzem vezetője véleményének meghallgatása után - határozattal állapítja még.

5. §

(1) Az üzemekben működő önkéntes tűzoltóság tagjait tevékenységükkel kapcsolatos berendelésük (szolgálat, helyettesítés, gyakorlat) alkalmával óránként megállapított összegű (1. számú mellék-lei) díjazásban kell részesíteni.

(2) Az üzemi önkéntes tűzoltói szolgálatban eltöltött idő nem esik a túlmunka korlátozására vonatkozó rendelkezések hatálya alá. [Munka Törvénykönyve 42. § (3)].

(3) Az üzemi önkéntes tűzoltókat működésük idejére - amennyiben a munkáltatótól tűzoltói szolgálat teljesítésére is alkalmas munkaruhát nem kapnak - egységfelszerelésként munkaruhával, bakanccsal és tűzoltó sapkával kell ellátni.

6. §

(1) A községekben működő önkéntes tűzoltóság a tanács tűzvédelmi szerve: feladatait a tanács végrehajló bizottsága felügyelete alatt az alapszabályban foglaltak alapján látja el.

(2) A községekben működő önkéntes tűzoltóság parancsnokát és szertárosát az 1. számú mellékletben meghatározott évi tiszteletdíjban kell részesíteni.

7. §

A belügyminiszter célszerűségi okokból több intézményt, illetőleg üzemet egy tűzoltóegység működési körébe utalhat. Az egyes intézményeket, üzemeket terhelő hozzájárulás arányát az érdekeltek egymás közt állapítják meg, vitás esetekben azt a belügyminiszter az érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) együttesen határozza meg.

8. §

(1) Az állami tűzoltóság elhelyezésével kapcsolatos építési és berendezési költségeket a Belügyminisztérium költségvetésében kell előirányozni - kivéve az új létesítmény építése következtében szükségessé váló tűzoltólaktanyák és azok berendezéseinek költségeit (új üzemek, vállalatok építkezéseinél az állami tűzoltóság laktanyáját és annak berendezését is), ezeket az alapberuházás keretében kell előirányozni.

(2) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság elhelyezésével kapcsolatos költségeket a tűzoltóságot fenntartó község, intézmény, illetőleg üzem költségvetésében, illetőleg pénzügyi tervében kell előirányozni.

(3) A tűzoltóságok által használt épületek és épületrészek felújítási, karbantartási munkálatainak és üzemeltetésének költségét az alábbi szervek költségvetésében, illetőleg pénzügyi tervében keli előirányozni:

a) városi, városi kerületi és járási állami tűzoltószerveknél a Belügyminisztérium,

b) intézményekben, üzemekben működő állami tűzoltószerveknél, továbbá hivatásos és önkéntes tűzoltóegységeknél az intézmény, üzem,

c) községekben működő hivatásos és önkéntes tűzoltóegységeknél a megyei tanács költségvetésében, illetőleg pénzügyi tervében.

(4) A tűzoltóságok használatában álló ingatlanokat és a részükre épülő létesítményeket csak a tűzoltóság céljaira szabad használni. Ezeket a tűzoltóság használatából az érdekelt felügyeleti szerv csak a belügyminiszterrel egyetértően vonhatja el.

9. §

(1) A tűzoltói kiképzéshez és szolgálathoz szükséges ruházati és személyi felszerelési tárgyak beszerzését és a tűzoltók illetményét az állami tűzoltóságnál a Belügyminisztérium, a hivatásos és önkéntes tűzoltóságnál a fenntartó község, intézmény, üzem költségvetésében, illetőleg pénzügyi tervében kell előirányozni.

(2) A tűzoltóságok készenléti szolgálatához szükséges szakfelszerelési tárgyak beszerzését, azok költségeit - a Honvédelmi Minisztérium létesítményeit és a bányaüzemek földalatti részét kivéve

- a Belügyminisztérium irányozza elő költségvetésében. A tűzoltás céljára kiadott szakfelszerelések felett a Belügyminisztérium rendelkezik és azokat leltárilag nyilvántartja.

(3) Az állami tűzoltóság felszerelésének karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium, a hivatásos és önkéntes tűzoltóság felszerelésének karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeket pedig az a község, intézmény, üzem köteles költségvetésében előirányozni, mely a tűzoltóságot fenntartja. Összevonás esetében a 7. § rendelkezései az irányadók.

(4) A tűzoltóságok felszereléseit kizárólag rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

10. §

(1) Az intézmények, üzemek a tűzvédelem érdekében a beépített tűzvédelmi berendezéseknek és ezek tartozékainak, továbbá a tűzoltókészülékeknek beszerzését és állandó karbantartását saját költség vetésükben, illetőleg pénzügyi és beruházási tervükben kötelesek biztosítani.

(2) A minisztérium és az országos hatáskörű szervek az évi költségvetésnek a Minisztertanács által történő elfogadása után 15 napon belül kötelesek tájékoztatni a Belügyminisztériumot a saját és szerveik részére engedélyezett tűzrendészeti felújítási, beszerzési és karbantartási hitelkeretekről - szervenkénti bontásban.

11. §

(1) Azokban a községekben - ahol a tűzrendészeti hatóság ezt szükségesnek tartja -, továbbá városokban, intézményekben és üzemekben, ahol távbeszélő szolgálat van, a tűzoltólaktanyának, illetőleg a tűzoltói készenlét helyének távbeszélő állomással való felszereléséről a tűzoltóságot fenntartó szerv köteles gondoskodni, - kivéve az állami tűzoltóság üzemi egységeit, ahol távbeszélő állomás felszerelése az intézmény, üzem kötelessége.

(2) Olyan községekben, városokban, ahol a posta csak meghatározott időben tart távbeszélő szolgálatot, gondoskodni kell arról, hogy legalább egy állomásról a szolgálati szünet ideje alatt is lehessen tüzet jelezni.

12. §

(1) Az a személy, aki tűz keletkezését veszi észre, köteles azt a tűzoltóságnak, vagy a legközelebbi közbiztonsági közegnek késedelem nélkül tudomására hozni.

(2) A tűzoltás vezetője tűz esetén járműveket és igavonóállatokat, valamint a tűz mielőbbi eloltása érdekében személyi tulajdonban lévő tárgyakat és eszközöket is igénybe vehet. Az igénybevétel térítésmentes.

(3) Igénybevétel alkalmával történt rongálódás esetében a tényleges kárt a Belügyminisztérium téríti meg. Állami szervek részére kártérítésnek helye nincsen.

II.

A tűzrendészet

13. §

(1) A tűzrendészeti hatósági jogkört az állami tűzoltóság az alábbiak szerint gyakorolja:

a) elsőfokon:

községekben a járási székhelyen működő alosztályparancsnokság, kirendeltség, városokban a városi alosztályparancsnokság, Budapesten a kerületi alosztályparancsnokság, üzemekben a területileg illetékes alosztályparancsnokság, vagy közvetlenül az osztályparancsnokság alá rendelt (önálló) üzemi alosztályparancsnokság;

b) másodfokon:

a megyei (budapesti) osztályparancsnokság.

(2) A tűzrendészeti hatóságok illetékességi területükön az 1956. évi 13. törvényerejű rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosultak intézkedni.

(3) A vasútvállalatokra és a postaszervekre vonatkozó tűzrendészeti és eljárási szabályokat a belügyminiszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértően állapítja meg.

14. §

(1) A tűzrendészeti hatóságok illetékességi területükön a vonatkozó jogszabályok és MNOSZ szabványok alapján megállapítják a tűzrendészeti előírásokat, valamint azok végrehajtásának határidejét és erről az érdekelteket írásbeli határozattal értesítik.

(2) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a tűzveszélyes anyagok gyártásával, kezelésével, forgalombahozatalával, szállításával foglalkozó gyárat, ipartelepet és minden más üzemet (műhelyt), az ilyen anyagok raktározására szolgáló helyiségeket, közlekedési vállalatokat és üzemeket, gépállomásokat, állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, nagyobb tömegek befogadására alkalmas, nyilvános előadás és szórakozás céljára szolgáló, valamint középületeket szükség szerint, de legalább évenként ellenőrizni köteles.

(3) Az ellenőrzés során a tűzrendészeti hatóság:

a) intézkedik az észlelt tűzrendészeti hiányok megszüntetése, illetőleg a tűzrendészeti szabályok végrehajtása érdekében, erről szükség szerint az érdekelt felügyeleti szervet is értesíti. Amennyiben a hiányok megszüntetése, illetőleg a szükséges tűzrendészeti intézkedések végrehajtása beruházást igényel, az érdekelt intézményt, üzemet kötelezi, hogy a szükséges anyagi fedezetet legközelebbi beruházási tervében irányozza elő. Halaszthatatlanul sürgős esetben az érdekelt intézmény, üzem felügyeleti szervéhez közvetlen előterjesztést lesz az érvényes beruházási terv módosításának elrendelése iránt,

b) ha a megállapított tűzrendészeti szabálytalanságok olyan mértékűek, hogy azok közvetlenül a létesítményt, vagy a termelést veszélyeztetik, az észlelt tűzrendészeti szabálytalanságok megszüntetéséig, illetőleg a szükséges tűzrendészeti intézkedések végrehajtásáig a jelen § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik az intézmény, üzem működésének, illetőleg a termelésnek részleges vagy teljes szüneteltetése iránt,

c) ugyancsak a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik az olyan termelési és raktározási módok megszüntetése iránt, amelyek közvetlenül tűz keletkezésének okozói lehetnek.

(4) Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság a (3) bekezdésben foglalt olyan intézkedést, mely a termelés (működés) menetét közvetlenül nem érinti, saját hatáskörében rendel el.

(5) Helyi jellegű intézmény, üzem működésének teljes vagy részleges szünetelteléséhez a területileg illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a területileg illetékes középfokú felügyeleti szervnek, országos jellegű intézmény, üzem működésének teljes vagy részleges szüneteltetéséhez a belügyminiszternek és az érdekelt miniszternek előzetes hozzájárulása szükséges.

15. §

A tűzrendészeti hatóság a tűzrendészeti jogszabályokban és határozatokban foglalt rendelkezések megszegése miatt szabálysértési eljárást folytat le.

16. §

Az elsőfokú tűzrendészeti hatóság tűzrendészeti vagy bírságolási határozata ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A közvetlen tűzveszély esetében kiadott tűzrendészeti határozat ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

17. §

A másodfokú tűzrendészeti hatóság irányítja és ellenőrzi az elsőfokú hatóságok munkáját, valamint határoz az elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben.

18. §

(1) A tanácsok vb-ainak szakigazgatási szervei a helykijelölési (telepítési), építési, használatbavételi és gépfelállítási engedélyek kiadásánál, határozatok hozatalánál, valamint az illetékes minisztériumok új gépek, gépi berendezések típusainak elfogadásánál a tűzrendészet szabályait érvényesíteni kötelesek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásoknál a tűzrendészeti hatóság képviselői tűzrendészeti szakértői minőségben működnek közre.

(3) A tűzrendészeti hatóság képviselője által adott szakvéleményt az engedélyező hatóság határozatának meghozatalánál meghallgatni köteles.

19. §

(1) A tanácsok végrehajtó bizottságai a tűzrendészet fejlesztése érdekében az illetékes tűzoltóparancsnokot (a tűzoltóság vezetőjét) a tűzoltóság és a tűzrendészet kérdéseit tárgyaló ülésre meghívni kötelesek. A tűzoltóság vezetője a tárgyaláson (ülésen) tanácskozási joggal vesz részt. [1954. évi X. törvény 15. § (5) bekezdés]

(2) A tanácsok végrehajtó bizottságai az egyes tűzrendészeti feladatok megoldására tűzvédelmi szakértői bizottságot szerveznek. A bizottság elősegíti a tűzoltóság munkáját és ellenőrzi a tűzrendészeti feladatok végrehajtását.

20. §

(1) Azoknál a minisztériumoknál és országos hatáskörű szerveknél, amelyek felügyelete alatt üzemek (vállalatok) működnek, legalább egy, indokolt esetben két központi tűzrendészeti előadót kell megbízni.

(2) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) alárendelt szerveinél a tűzrendészeti feladatok elvégzésével általában egy felelős személyt kell megbízni. Nagyobb vállalatoknál az előadót felügyeleti szerve - a tűzrendészeti hatóság javaslatára - függetlenítheti.

(3) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) tűzrendészeti előadóinak megbízásakor a Belügyminisztérium - alárendelt szerveik függetlenített és nem függetlenített előadóinak megbízásakor - a területileg illetékes tűzrendészeti hatóság véleményét a megbízó szerv meghallgatni köteles.

(4) Valamennyi intézmény, üzem vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az újonnan felvételre kerülő dolgozó munkába állítása előtt, a többi dolgozó pedig évenként egy alkalommal az üzemmenettel összefüggő tűzvédelmi rendelkezésekről megfelelő oktatásban részesüljön. Az oktatást, illetőleg a kiképzést az intézmény, üzem tűzoltóságának vezetője, vagy a tűzrendészeti előadó végzi.

(5) Nagyobb vagy népgazdaság szempontjából jelentős üzemekben - a tűzrendészeti hatóság javaslatára - a tűzrendészeti feladatok megvalósítása érdekében 5-9 főből, a kisebb üzemekben 3-5 főből álló tűzrendészeti bizottságot kell szervezni.

III.

Vegyes rendelkezések

21. §

Tűzmegelőzési szabályok megszegése

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a jogszabályok tűzmegelőzési rendelkezéseit, illetőleg a tűzrendészeti hatóság határozatának a tűz megelőzésére vonatkozó előírásait nem, vagy nem megfelelően hajtja végre

22. §

Tűzrendészeti felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki - a megelőző tűzrendészeti szabályok érvényesítése szempontjából - felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja.

23. §

Tűzkészültségi szolgálat megtagadása, hanyag teljesítése

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki - a hatóság rendelkezése ellenére - tűzkészültségi szolgálatra történő kirendelésének (személyesen, vagy fogattal teljesítendő szolgálat) nem tesz eleget, vagy a szolgálatot nem megfelelően látja el.

24. §

Tűzjelzést kötelezettség elmulasztása, a tűzjelzés akadályozása

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki tüzet észlel és azt a hatóságnak - mihelyt teheti - nem jelenti, úgyszintén az is, aki a tűz jelzésére távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre.

25. §

A tűzoltásban való közreműködés megtagadása

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a hatóság azon felhívását, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, vagy, hogy járművét, vagy a tűz oltásának elősegítésére alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre - alapos ok nélkül - nem hajtja végre.

26. §

A tűzoltás akadályozása

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki - tűz esetén - a tűzoltás vezetőjének a tűz oltása érdekében tett szükséges intézkedését nem hajtja végre, vagy részére a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást mm adja meg.

27. §

Tűzoltási célra szolgáló felszerelések szabálytalan használata

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a tűzoltási célra szolgáló felszereléseket rendeltetésüktől eltérő célra használja, vagy ilyen célra kiadja, illetőleg kijelölt helyükről eltávolítja.

28. §

Tűzoltói felszerelések javításának, illetőleg karbantartásának elhanyagolása

Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a tűzoltási célra szolgáló felszereléseknek javításáról, illetőleg karbantartásáról megfelelően nem gondoskodik.

29. §

(1) Jelen rendelet 1956. október 1. napján lép hatályba: végrehajtásáról a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően rendelettel gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 3. számú mellékletben megjelölt jogszabályok hatályukat vesztik.

Hegedűs András s. k.,

a Minisztertanács elnöke

1. számú melléklet a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelethez

2. számú melléklet a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelethez

Hivatásos tűzoltók ruházati ellátása

Tiszteknél további ruházati ellátás

3. számú melléklet a 30/1956. (IX. 8.) MT rendelethez

Hatályukat vesztő jogszabályok

5.090/1948. (V. 13.) Korm. Állami tűzoltóság szervezése.

12.090/1948. (XII. 2.) Korm. A tűzrendészet céljára rendelt egyes ingóságoknak az államkincstár tulajdonába vétele.

4.190/1949. (VIII. 7.) Korm. A város, a község, illetőleg a vállalat (üzem) érdekében működő állami tűzoltóság költségeiről való gondoskodás.

302/1950. (XII. 30.) MT Az országos tűzoltó-főparancsnoki tisztség megszüntetése.

62/1952. (VII. 22.) MT Az ország tűzrendészeti szolgálatának megerősítése.

43/1952. (V. 27.) MT A mezőgazdasági termények tűztől való megóvásáról.

64/1952. (VII. 2.) MT A tőzegmezők tűzkártól való megóvásáról.

9.300-7/1952. (Tg. É. 46.) OT A tűzrendészeti beruházások újabb szabályozása.

6/1954. (XI. 18.) PM Az állami tűzoltóság előtti eljárások illetékéről és az állami tűzoltóság szolgáltatásainak díjáról.

2.139/46/1954. Mt. h. Az üzemek tűzrendészeti helyzetének megjavításáról.

1-120/1954. (HTK. 44.) MTE A mezőgazdasági termények tűztől való megóvása tárgyában kiadott 9.360-1/1952. BM utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről.

2.018/8/1954. Mt. h. határozat az üzemi (nem állami) tűzoltóság szervezetének megerősítése.