1956. évi 30. törvényerejű rendelet

a gyűlések és felvonulások ideiglenes engedélyhez kötéséről

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 55. § (1) bekezdése a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.

Annak érdekében, hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok között a magyar dolgozók érdekeinek megfelelően az állampolgárok az Alkotmányban biztosított gyülekezési jogukat zavartalanul gyakorolhassák és a gyűlésező, vagy felvonuló dolgozókat felelőtlen rendbontó elemek meg ne zavarhassák, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli.

1. §[1] Jelen törvényerejű rendelet kihirdetésétől számított egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján lehet rendezni.

2. § A nyilvános gyűlés vagy felvonulás rendezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesti, megyei vagy megyei jogú városi rendőrkapitányságnál kell kérni.

3. § A gyűlések, felvonulások rendjének biztosításáért a rendező szerv felelős.

4. § Az illetékes rendőrkapitányság megtilthatja a nyilvános gyűlést vagy felvonulást, ha a rend fenntartását nem látja biztosítottnak.

5. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és 6 hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nélkül gyűlést, illetőleg felvonulást kezdeményez, szervez, vagy vezet.

(2) Bűntettet követ el és 1 évig terjedő börtönnel büntetendő, aki engedély nélkül rendezett gyűlésen, illetőleg felvonuláson az engedély hiányáról tudva résztvesz, vagy a gyűlés, illetőleg a felvonulás színhelyét a hatóság felhívására nyomban el nem hagyja.

6. § Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára