1956. évi IV. törvény

a szabálysértési bizottságokról

1. § (1) A szabálysértések elbírálása - amennyiben a jogszabály másképpen nem rendelkezik -a tanács végrehajtó bizottságánál működő, a tanács által választott szabálysértési bizottságok hatáskörébe tartozik.

(2) Szabálysértési bizottságok a községi, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságánál működnek.

2. § (1) A szabálysértési bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait tanácsülésen az a tanács választja meg, amelynek végrehajtó bizottságánál a szabálysértési bizottság működik.

(2) A szabálysértési bizottság elnökévé az illetékes tanács végrehajtó bizottságának egy tagját, elnökhelyetteseivé tanácstagokat, tagjaivá pedig 5-15 tanácstagot vagy más - megbecsült, a munkában élenjáró - dolgozót kell megválasztani.

(3) A szabálysértési bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait működésükért díjazásban lehet részesíteni.

3. § (1) A szabálysértési bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak megbízatása két évre szól.

(2) A megbízatás megszűnik:

a) a két év lejártával;

b) visszahívással;

c) összeférhetetlenség megállapítása folytán;

d) a választójogosultság elvesztésével;

e) lemondással;

f) halállal.

(3) A szabálysértési bizottság a tanács megbízatásának lejárta, a tanács feloszlatása vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetése után működését mindaddig folytatja, amíg az újonnan megválasztott tanács szabálysértési bizottságot nem választ.

4. § (1) Szabálysértési ügyekben három tagból álló bizottság jár el. Az eljáró bizottság üléseit az elnök, illetőleg az általa kijelölt elnökhelyettes vagy más tag vezeti.

(2) Ha a szabálysértési ügyek száma indokolttá teszi, ugyanannál a végrehajtó bizottságnál egyidejűleg több bizottság is működhet.

(3) Kivételes esetekben a szabálysértési bizottság nevében annak elnöke vagy elnökhelyettese az elkövető, illetőleg a sértett meghallgatása nélkül is a feljelentést elutasíthatja, az ügy áttételét, megszüntetését rendelheti el, illetőleg a szabálysértés miatt megfelelő határozatot hozhat. Ha az elkövető, illetőleg a sértett az így hozott határozat ellen felszólal, az ügyet tárgyalásra kell kitűzni.

5. § (1) A községi szabálysértési bizottság a községi tanács rendeletében megállapított szabálysértések ügyében, valamint a jogszabályok által hatáskörébe utalt egyéb szabálysértési ügyekben jár el. Általában azokat a szabálysértéseket kell a községi szabálysértési bizottság hatáskörébe utalni, amelyek elbírálása különleges szakértelmet nem igényel és amelyek miatt ötszáz forintnál nagyobb összegű pénzbírság megállapítására nincs szükség.

(2) A járási szabálysértési bizottság a járási tanács rendeletében megállapított szabálysértések ügyében, valamint a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb szabálysértési ügyekben jár el.

(3) A járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi szabálysértési bizottságok hatásköre valamennyi, a szabálysértési bizottságok hatáskörébe utalt szabálysértésre kiterjed.

6. § (1) A községi, járási és járási jogú városi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság működik.

(2) A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságánál szervezett szabálysértési bizottság bírálja el. E másodfokú szabálysértési bizottság megalakítására és működésére az első fokon eljáró szabálysértési bizottságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

7. § A szabálysértési ügyek intézésének törvényességére - az általános törvényességi felügyelet keretében - az ügyészség felügyel.

8. § A szabálysértési ügyek előkészítését és a szabálysértési bizottságok ügyvitelét a járásokban, járási jogú városokban, fővárosi (városi) kerületekben a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési előadó, községekben pedig az igazgatási ügyeket intéző előadó, ahol ilyen nem működik, a szabálysértési bizottság elnöke látja el.

9. § A szabálysértési bizottságok legfelsőbb szakirányítása és ellenőrzése a Minisztertanács feladata. A Szabálysértési Tanács megszűnik.

10. § (1)[1] A községi szabálysértési bizottságokat az 1956. évi október hó 31. napjáig, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi szabálysértési bizottságokat pedig az 1957. évi február hó 28. napjáig kell felállítani. Ennek megfelelően lép hatályba a jelen törvény; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) E törvény hatálybalépésével az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 11-19. és 21-22. §-a hatályát veszti; a 2. § (2) bekezdése, valamint a 4. § (2) bekezdése megfelelően módosul.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára