10/1957. (IX. 27.) IM rendelet

az öröklakások és a szövetkezeti társasházak telekkönyvezéséről

Az állami öröklakás-értékesítési akció keretében az Országos Takarékpénztár (továbbiakban: OTP) által értékesítésre kerülő öröklakásokból álló társasházaktovábbá a szövetkezeti társasházak [2.012/1950. (VI. 10.) Mt. h.] telekkönyvezésére - a 17. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - az alábbiakat rendelem:

1. § Az öröklakásos és a szövetkezeti társasházak telekkönyvezésére, a társasháztulajdon telekkönyvezésére vonatkozó 30.000/1925. IM rendelet (a továbbiakban: R., megjelent a Budapesti Közlöny 1925. évi 153. számában és az Igazságügyi Közlöny 1925. évi 7. számában) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

I. Öröklakások telekkönyvezése

2. § Azokat a társasházakat, amelyeknek lakásait az OTP öröklakásként értékesíti, a R. szerint telekkönyvezni akkor is lehet, ha a telek, amelyen az építmény van, a telekkönyv szerint a magyar állam tulajdonában áll.

3. § (1) Az öröklakásos társasház alapítására vonatkozó alapító okiratot az OTP készíti el és ellenjegyzi [R. 5. § (4) bekezdés].

(2) Az alapító okiratban a még el nem adott öröklakásokat is úgy kell elhatárolni (megjelölni) és külön-külön feltüntetni, mintha minden egyes öröklakásnak már az alapításkor is külön tulajdonosa lenne [R. 9. § (6) bekezdés].

4. § Minden társasház részére külön törzsbetétet kell nyitni (R. 7. §).

5. § A R. 28. §-a szerint minden egyes öröklakás részére külön-külön albetétet kell nyitni és annak B. lapján tulajdonosként az öröklakás megvásárlóját, amennyiben a telekkönyvezéskor egyes öröklakások értékesítése még nem történt meg, ezek tulajdonosaként a magyar államot, használóként pedig az OTP-t kell bejegyezni.

6. § (1) Az öröklakás albetétjének B. lapján - amennyiben az OTP-nak még vételárkövetelése áll fenn - az OTP kérelmére fel kell jegyezni, hogy a tulajdonjogot az OTP javára bekebelezett vételárhátralék kifizetéséig elidegenítési és terhelési tilalom korlátozza.

(2) Az öröklakást az OTP javára bekebelezett vételárhátralék fennállásának idején elidegeníteni vagy megterhelni csak az OTP hozzájárulásával lehet. A vételárhátralék kifizetése után az elidegenítési és terhelési tilalom hatályát veszti és a tulajdonos kérelmére törölni kell.

7. § A társasházak közös képviselőjeként mindaddig az OTP-t kell tekinteni, amíg az öröklakások számának több mint 50%-a állami tulajdonban van. Ha az állam tulajdoni érdekeltsége 50% alá csökken, a R. 49. §-a az irányadó.

II. Szövetkezeti lakások telekkönyvezése

8. § Szövetkezeti lakásokból álló szövetkezeti társasházat a R. szerint telekkönyvezni csak akkor lehet, ha

a) a telek, amelyen a társasház épült a telekkönyv szerint is a szövetkezet tulajdonában áll, illetőleg az állami tulajdonban álló telket a tanács végrehajtó bizottsága ingyenes örökhasználatra a szövetkezet javára juttatta és ennek a telekkönyvben való feljegyzése megtörtént,

b) a lakásoknak a szövetkezet tagjai közt való szétosztását a közgyűlés jóváhagyta és a szétosztást, illetőleg a jóváhagyást jegyzőkönyvbe foglalták.

9. § A közgyűlési jegyzőkönyv helyettesíti a R. 5. § (4) bekezdésében említett alapító okiratot. A jegyzőkönyvnek ezért tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a R. 9. §-a az alapító okirat tartalmára előír.

10. § Minden szövetkezetnek külön-külön törzsbetétet kell nyitni. Ugyanannak a szövetkezetnek a telkén levő több szövetkezeti társasházat is egy törzsbetétbe kell felvenni (R. 7. §).

11. § A szövetkezeti társasház jelleget a törzsbetét A. lapjának harmadik rovatában a következő feljegyzéssel kell feltüntetni: "... ker......utca ... számú szövetkezeti társasház" (R. 25. §).

12. § A szövetkezeti társasház törzsbetétjének B. lapján fel kell tüntetni, hogy a telek tulajdonosa továbbra is a szövetkezet marad, illetőleg ha a telek állami tulajdonban marad, azt, hogy az örökhasználat joga a szövetkezetet illeti meg és csak a közös használatra szolgáló építményrészek kerülnek az albetétekben tulajdonosként bejegyzett szövetkezeti tagok egyéni tulajdonába.

13. § (1) Minden szövetkezeti lakás részére a R. 28. §-a szerint külön-külön albetétet kell nyitni. Az albetét harmadik rovatában a jószágtesti megjelölés helyére fel kell jegyezni, hogy: "szövetkezeti lakás".

(2) Ha a szövetkezeti társasházban levő üzlethelyiség állami tulajdonban van, akkor az üzlethelyiséget külön albetétbe kell felvenni [R. 9. § (4) bekezdés].

14. § (1) A tulajdonjogi korlátozás biztosítására a szövetkezeti lakás albetétjének B. lapján fel kell jegyezni, hogy a "372-56/1950. (VIII. 4.) PM rendelet 9. és 12. §-ában foglalt korlátozás alatt áll."

(2) Az OTP javára bekebelezett vételárhátra lék fennállásának ideje alatt a szövetkezeti lakás tulajdonjogának átruházásához az OTP hozzájárulása is szükséges.

15. § A szövetkezeti társasházjelleg megszűnésének telekkönyvi bejegyzéséhez közgyűlési határozat szükséges.

16. § A szövetkezeti társasház közös képviselője a szövetkezet igazgatósága.

III. Vegyes rendelkezések

17. § (1) Az öröklakásos és a szövetkezeti társasház tulajdon alapításának telekkönyvezésére irányuló kérelem és mellékletei (alapító okirat stb.) illetékmentesek.

(2) A kérelemhez a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezéséhez szükséges - a különböző jogszabályokban előírt - igazolásokat (illeték kifizetése, ingatlanközvetítő vállalat értékelése, mezőgazdasági osztály jóváhagyása, adótartozás fenn nem állása) csatolni nem kell.

18. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter