1957. évi 26. törvényerejű rendelet

a Buenos-Airesben 1952. évi december hó 22. napján kelt nemzetközi távközlési egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele a svájci kormánynál 1956. évi június hó 1-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Buenos-Airesben 1952. évi december hó 22. napján kelt nemzetközi távközlési egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYEZMÉNY

BEVEZETŐ RÉSZ

A szerződő kormányok meghatalmazottai, - teljes mértékben elismerve minden országnak azt a felségjogát, hogy saját távközlését szabályozza, - a népek közötti érintkezésnek jól működő távközléssel való megkönnyítése céljából közös megegyezéssel ezt az Egyezményt kötötték:

I. FEJEZET

Az Egyesület összetétele, célja és szervezeti felépítése

1. cikk

Az Egyesület összetétele

1. A Nemzetközi Távközlési Egyesület tagokból és társult tagokból áll.

2. Az Egyesület tagja:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt minden ország vagy területcsoport, az Egyezmény aláírása és megerősítése, vagy az Egyezményhez az ország vagy területcsoport által vagy nevében történt csatlakozás után;

b) minden olyan, az 1. számú mellékletben fel nem sorolt ország, amely az Egyesült Nemzetek tagjává válik és a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően ehhez az Egyezményhez csatlakozik;

c) minden szuverén ország, amely nincs ugyan felsorolva az 1. számú mellékletben és nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, de az Egyezményhez a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik, ha az egyesületi tagságra irányuló felvételi kérelméhez az Egyesület tagjainak kétharmada hozzájárult.

3. (1) Minden tag jogosult az Egyesület értekezletein részt venni és annak minden szervébe beválasztható.

(2) Mindegyik tagnak egy szavazatra van joga az Egyesület összes értekezletein és az Egyesület minden olyan állandó szervének összejövetelein, amelynek tagja.

4. Az Egyesület társult tagja:

a) a 2. számú mellékletben felsorolt minden ország, terület vagy területcsoport, az Egyezmény aláírása és megerősítése, vagy az Egyezményhez az ország, terület vagy területcsoport által vagy nevében történt csatlakozás után;

b) minden olyan ország, amely a fenti 2. bekezdés alapján nem tagja ugyan az Egyesületnek, de amelynek az Egyesületbe társult tagként való felvételéhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult és amely az Egyezményhez a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozik;

c) minden olyan terület vagy területcsoport, amely nemzetközi kapcsolataiért nem teljes mértékben felelős és amelynek a nevében az Egyesület egyik tagja írta alá vagy erősítette meg az Egyezményt, vagy amely ahhoz a 16. vagy 17. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozott, feltéve, hogy társult tagként való felvételére irányuló és a felelős egyesületi tag ,által előterjesztett kérelméhez az Egyesület tagjainak többsége hozzájárult;

d) minden olyan gyámság alatt álló terület, amelynek társult tagként való felvételére irányuló kérelmét az Egyesült Nemzetek előterjesztették és amelynek nevében az Egyesült Nemzetek az Egyezményhez a 18. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakoztak.

5. Ha valamely terület vagy területcsoport, amely egy egyesületi tagként szereplő területcsoport része, a fenti 4. a) és 4. c) pont rendelkezései alapján az Egyesület társult tagjává vált vagy válik, az ebben az Egyezményben előírt jogai és kötelezettségei nem haladják meg a társult tagok jogait vagy kötelezettségeit.

(6) A társult tagoknak ugyanazok a jogaik és a kötelezettségeik, mint az Egyesület tagjainak. Nincs azonban szavazati joguk az Egyesület értekezletein vagy egyéb szerveiben. Nem választhatók be az Egyesületnek azokba a szerveibe, amelyeknek tagjait a meghatalmazottak értekezletei vagy az igazgatási értekezletek jelölik ki.

7. Ha a fenti 2. c), 4. b) és 4. c) pont rendelkezéseinek alkalmazásával egyesületi tagként vagy társult tagként való felvételre irányuló kérelmet a meghatalmazottak két értekezlete közötti időben, diplomáciai úton és az Egyesület székhelyéül szolgáló ország közvetítésével terjesztenek elő, a Főtitkár az Egyesület tagjait véleménynyilvánításra kéri fel. Ha valamely tag a felhívástól számított négy hónap alatt nem válaszol, úgy tekintik, mintha a véleménynyilvánítástól tartózkodott volna.

2. cikk

Az Egyesület székhelye

Az Egyesületnek és állandó szerveinek a székhelye Genf.

3. cikk

Az Egyesület célja

1. Az Egyesület célja:

a) a nemzetközi együttműködés fenntartása és kiterjesztése valamennyi távközlési szolgálat fejlesztése és gazdaságos felhasználása érdekében;

b) a műszaki berendezések fejlesztésének és leghatékonyabb kihasználásának előmozdítása a távközlési szolgálatok teljesítményének növelése, alkalmazásuk kibővítése és a közönség minél szélesebb rétege által való használatuk érdekében;

c) a nemzetek e közös célok érdekében kifejtett tevékenységének összhangbahozatala.

2. E célokat részletezve, az Egyesület

a) intézi a frekvenciamező frekvenciáinak szétosztását és nyilvántartja a frekvenciakijelöléseket oly módon, hogy a különböző országok rádióállomásai között a káros zavarásokat elkerüljék;

b) előmozdítja tagjai és társult tagjai között az együttműködést a jóminőségű szolgálattal és a távközlés egészséges és független pénzügyi ügyvitelével összeegyeztethető, minél alacsonyabb díjtételek megállapítása érdekében;

c) elősegíti oly intézkedések megtételét, amelyek a távközlési szolgálatok együttműködése útján az emberi élet biztonságát szolgálják;

d) tanulmányokat végez, ajánlásokat dolgoz ki, a távközlésre vonatkozólag adatokat gyűjt össze és ad ki az összes tagok és társult tagok érdekébe.

4. cikk

Az Egyesület szervezeti felépítése

Az Egyesület szervezeti felépítése a következő:

1. a meghatalmazottak értekezlete, mint az Egyesület legfőbb szerve;

2. az igazgatási értekezletek;

3. az alább megjelölt állandó szervek:

a) az Igazgatási Tanács,

b) a Főtitkárság,

c) a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság (IFRB);

d) a Nemzetközi Távíró Tanácsadó Bizottság (CCIT);

e) a Nemzetközi Távbeszélő Tanácsadó Bizottság (CCIF);

f) a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság (CCIR).

5. cikk

Az Igazgatási Tanács

A) Szervezete és működése

1. (1) Az Igazgatási Tanács az Egyesületnek a meghatalmazottak értekezlete által választott tizennyolc tagjából áll. A választásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a világ minden részének arányos képviselete legyen, Az Egyesületnek a Tanácsba beválasztott tagjai megbízatásuknak mindaddig eleget tesznek, amíg a meghatalmazottak értekezlete az új Tanácsot meg nem választja. A tagok újból is megválaszthatok.

(2) Ha a meghatalmazottak két értekezlete között az Igazgatási Tanácsban egy hely megürül, az iog szerint azt az egyesületi tagot illeti meg, amely az ugyanahhoz a körzethez tartozó tagok közül a legutolsó választáskor a legtöbb szavazatot kapta és amelynek jelölését nem vonták vissza.

2. Az Igazgatási Tanács minden tagállama a Tanácsba egy, a távközlési szolgálatban szerzett tapasztalatai alapján megfelelő személyt küld ki.

3. A Tanács minden tagjának egy szavazata van.

4. Az Igazgatási Tanács megállapítja saját eljárási szabályait.

5. Az Igazgatási Tanács minden évben az ülésszak elején megválasztja saját elnökét és alelnökeit. Ezek a következő évi ülésszak megnyitásáig hivatalukban maradnak és újból is megválaszthatók. Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti.

6. (1) A Tanács évenkénti ülésszakát az Egyesület székhelyén tartja.

(2) Ennek az ülésszaknak a folyamán elhatározhatja azt, hogy kivételesen rendkívüli ülésszakot tart.

(3) A rendes ülésszakok között az elnök a Tanácsot a tagok többségének a kívánságára elvben az Egyesület székhelyére összehívhatja.

7. A Főtitkár és a két Főtitkárhelyettes, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság elnöke, a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok igazgatói és a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság igazgatóhelyettese teljes joggal vesznek részt az Igazgatási Tanács tárgyalásain, de nem szavaznak. Tarthat azonban a Tanács olyan üléseket is, amelyeken kivételesen csak saját tagjai vesznek részt.

6. Az Egyesület Főtitkára látja el az Igazgatási Tanács titkári teendőit.

9. (1) A meghatalmazottak értekezletei közötti időszakban az Igazgatási Tanács a meghatalmazottak értekezletének megbízottjaként jár el, az értekezlet által adott meghatalmazás keretei között.

(2) A Tanács csak akkor tevékenykedik, ha hivatalos ülésszaka van.

10. Az Egyesület az Igazgatási Tanács egy-egy tagországát képviselő személynek csupán a működésével kapcsolatban felmerült utazási és ellátási költségeit viseli.

B) Feladatok

1. (1) Az Igazgatási Tanács feladata mindazoknak az intézkedéseknek a megtétele, amelyek a tagoknak és a társult tagoknak megkönnyítik az Egyezmény, a Szabályzatok, a meghatalmazottak értekezlete és adott esetben az Egyesület egyéb értekezletei és összejövetelei határozatainak a végrehajtását.

(2) Biztosítja az Egyesület munkájához szükséges együttműködést.

12. Részletesebben, az Igazgatási Tanács

a) elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a meghatalmazottak értekezlete rábízott;

b) meg van bízva azzal, hogy a meghatalmazottak értekezletei közé eső időszakban biztosítsa az együttműködést az ennek az Egyezménynek a 26. és 27. cikkében említett összes nemzetközi szervezetekkel;

ebből a célból

1° az Egyesület nevében ideiglenes megállapodásokat köt az ennek az Egyezménynek a 27. cikkében említett nemzetközi szervezetekkel és az Egyezmény 6. számú függelékében foglalt Megállapodás alkalmazásával az Egyesült Nemzetekkel; ezeket az ideiglenes, megállapodásokat az Egyezmény 9. cikke 1. g) bekezdésének a rendelkezései értelmében a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé kell terjeszteni;

2° az Egyesület nevében egy vagy több képviselőt bíz. meg azzal, hogy ezeknek a szervezeteknek az értekezletein és, ha szükséges, az ezekkel a szervezetekkel egyetértésben összeülő egyeztető értekezleteken vegyenek részt;

c) kinevezi az Egyesület Főtitkárát és két Főtitkárhelyettesét ;

d) megszabja a Főtitkárság és az Egyesület állandó szerveinél működő szaktitkárságok személyzetének tényleges létszámát és rangsorolását, figyelembevéve a meghatalmazottak értekezlete által megadott általános irányelveket;

e) megalkotja mindazokat a szabályzatokat, amelyeket az Egyesület igazgatási és pénzügyi tevékenységéhez szükségesnek tart;

f) ellenőrzi az Egyesület igazgatási teendőit;

g) felülvizsgálja és megszabja az Egyesület évi költségvetését;

h) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesületnek a Főtitkár által összeállított számadásai évenkénti felülvizsgálására és a meghatalmazottak következő értekezletén való előterjesztésük céljából ezeket a számadásokat lezárja;

i) megállapítja a Főtitkárnak, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjainak és az Egyesület valamennyi tisztviselőjének az illetményeit, figyelembevéve az illetményeknek a meghatalmazottak értekezlete által a 9. cikk 1. c) bekezdése alapján megállapított alapfokozatait;

j) esetenként megállapítja az ideiglenes pótlékokat, figyelembevéve a megélhetési költségek ingadozását abban az országban, ahol az Egyesület székhelye van és a lehetőség szerint követve ez ország kormányának és az ott felállított nemzetközi szervezeteknek e téren alkalmazott gyakorlatát ;

k) megteszi a szükséges intézkedéseket az Egyesület meghatalmazotti és igazgatási értekezleteinek a 9. és a 10. cikknek megfelelően történő összehívására;

l) az Egyesület meghatalmazottainak értekezlete elé terjeszti azokat a javaslatokat, amelyeket szükségesnek tart;

m) összehangolja az Egyesület állandó szerveinek a működését, megtesz minden intézkedést, amely alkalmas arra, hogy az e szervek által előterjesztett kérelmeknek és ajánlásoknak eleget lehessen tenni és intézkedik a Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok megüresedő igazgatói állásainak és a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság megüresedő igazgatóhelyettesi állásának ideiglenes betöltése iránt;

n) ellátja az ebben az Egyezményben meghatározott egyéb feladatokat és az Egyezmény, valamint a Szabályzatok keretében az Egyesület helyes igazgatása érdekében szükségesnek tartott teendőket;

o) a meghatalmazottak értekezlete elé terjeszti a saját, valamint az Egyesület működéséről szóló jelentést.

6. cikk

A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság

1. A Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság lényeges feladatai a következők:

a) a különböző országok által bejelentett frekvenciák rendszeres előjegyzése olyképen, hogy a Rádiószabályzatban előirt eljárásnak és, adott esetben, az Egyesület illetékes értekezletei által hozott határozatoknak megfelelően rögzítse minden egyes ilyen bejelentésnek a keltét, célját és műszaki jellemzőtulajdonságait abból a célból-, hogy e bejelentések hivatalos nemzetközi elismerését biztosítsa;

b) a tagoknak és a társult tagoknak tanácsok nyújtása abból a célból, hogy a frekvenciatartománynak azokban a részeiben, amelyekben káros zavarások keletkezhetnek, minél több rádióösszeköttetést lehessen üzembehelyezni;

c) a frekvenciák kijelölésével és felhasználásával összefüggő minden olyan mellékfeladat végrehajtása, amelyet az Egyesület valamely illetékes értekezlete vagy az egyesületi tagok többségének a hozzájárulásával az Igazgatási Tanács ír elő egy ilyen értekezlet előkészítése vagy saját határozatainak a végrehajtása céljából;

d) gondoskodás arról, hogy a feladatainak végrehajtásához nélkülözhetetlen nyilvántartások mindig a legutolsó állapotot tüntessék fel.

2. (1) A Bizottság az Egyesület különböző tagállamaihoz tartozó független tagokból álló szervezet.

(2) A Bizottság tagjainak a rádióközlés területén teljes műszaki szakértelemmel kell bírniok és a frekvenciák kijelölése és felhasználása tekintetében gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezniök.

(3) Ezenkívül, a fenti 1. b) bekezdés értelmében a Bizottság elé kerülő kérdések minél tökéletesebb megértésének biztosítása céljából, minden tagnak jól kell ismernie a világ egy bizonyos körzetének földrajzi, gazdasági és néprajzi viszonyait,

3. (1) A rendes igazgatási rádióértekezlet minden egyes összejövetelén megválasztja az Egyesületnek azokat a tagországait, amelyek azután kijelölik a fentemlített képességekkel rendelkező képviselőiket, hogy a Bizottság független tagjaiként működjenek.

(2) Az ennél a választásnál követendő eljárást az értekezlet maga állapítja meg oly módon, hogy a tagok száma a világ különböző körzetei között arányosan oszoljék meg.

(3) Az így megválasztott országok újból is megválaszthatók.

(4) A Bizottság tagjai szolgálatukat az őket kiküldő országokat megválasztó rendes igazgatási rádióértekezlet által kijelölt napon kezdik meg. Rendes körülmények között a tagok az értekezlet legközelebbi összejövetelén utódjaik hivatalbalépésére kijelölt időpontig működnek.

(5) Ha két rendes igazgatási rádióértekezlet közötti időszakban a Bizottság valamely tagja hivataláról lemond vagy azzal elfogadható ok nélkül három hónapnál hosszabb ideig felhagy, a Bizottság elnöke azt a tagállamot, amely a szóbanlévő bizottsági tagot kiküldte, felkéri arra, hogy annak utódját minél előbb jelölje ki. Ha a szóbanlevő tagállam e felhívástól számított három hónap leforgása alatt helyettest nem jelöl ki, elveszti azt a jogát, hogy a Bizottságba őt képviselő személyt küldhessen. A Bizottság elnöke ilyenkor az előző választáson a szóbanlevő körzetből a legtöbb szavazatot kapott, de meg nem választott egyesületi tagot kéri fel arra, hogy megbízatásának hátralevő idejére a Bizottságba személyt jelöljön ki.

4. A Bizottság munkamódszereit a Rádiószabályzat határozza meg.

5. (1) A Bizottság tagjai feladatukat nem mint országuk vagy valamely körzet képviselői, hanem mint nemzetközi megbízatással felruházott pártatlan személyek látják el.

(2) A Bizottság egyetlen tagja sem kérhet vagy fogadhat el feladatának teljesítésére nézve utasítást valamely kormánytól, valamely kormány tagjától, vagy valamely hivatalos vagy magánszervezettől avagy személytől. Sőt minden tagnak, illetőleg társult tagnak tiszteletben kell tartani a a Bizottságnak és tagjai működésének nemzetközi jellegét és semmi esetre sem szabad megkísérelniök, hogy bármelyiküket hivatása gyakorlásában befolyásolják.

(3) Feladatkörén kívül a Bizottságnak vagy személyzetének egyetlen tagja sem fejthet ki tevékenységet és nem lehet semmiféle természetű anyagi érdekeltsége bármely távközléssel foglalkozó vállalatnál. Az "anyagi érdekeltség" kifejezést azonban nem úgy kell értelmezni, mint amely ellenkezik egy előző alkalmazásból vagy szolgálati viszonyból eredő nyugdíj élvezetével.

6. A Bizottságban helyet foglaló minden személy megbízatása hivatalból abban a pillanatban megszűnik, amikor az őt kiküldő ország is megszűnik az Egyesület tagja lenni.

7. cikk

Nemzetközi Tanácsadó Bizottságok

1. (1) A Nemzetközi Távíró Tanácsadó Bizottságnak (CCIT) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki a távírószolgálat és a képátvitelek műszaki, kezelési és díjszabási kérdéseire nézve.

(2) A Nemzetközi Távbeszélő Tanácsadó Bizottságnak (CCIF) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki a távbeszélőszolgálat műszaki, kezelési és díjszabási kérdéseire nézve.

(3) A Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottságnak (CCIR) az a feladata, hogy tanulmányokat folytasson és ajánlásokat bocsásson ki a rádiószolgálat műszaki kérdéseire, valamint azokra a kezelési kérdésekre nézve, amelyeknek a megoldása elsősorban rádióműszaki vonatkozású kérdésekkel függ össze.

2. Azokat a kérdéseket, amelyekét az egyes tanácsadó bizottságok tanulmányoznak, illetőleg amelyekre nézve ajánlásokat kell kibocsátaniok, a meghatalmazottak értekezlete, valamely igazgatási értekezlet, az Igazgatási Tanács, egy másik tanácsadó bizottság, vagy pedig a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság terjeszti aa illető tanácsadó bizottság elé. Minden tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít azokról a kérdésekről is, amelyeknek a tanulmányozását saját közgyűlése határozta el vagy amelyeknek a tanulmányozását két közgyűlésük közötti időszakban legalább tizenkét tag vagy társult tag kérte.

3. A nemzetközi tanácsadó bizottságok tagjai:

a) jog szerint az Egyesület valamennyi tagjának és társult tagjának igazgatásai;

b) minden elismert magánvállalat, amely az őt elismerő tag vagy társult tag hozzájárulásával kéri e bizottságok munkájában való részvételét.

4. Az egyes nemzetközi tanácsadó bizottságok működésének biztosítására szolgálnak:

a) a közgyűlés, amely rendszerint háromévenként ül össze;

b) a közgyűlés által a tanulmányozandó kérdések tárgyalására létesített tanulmányi bizottságok;

c) a közgyűlés által meghatározatlan időre, kölcsönös felmondási joggal kinevezett igazgató; a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság igazgatója mellé rendelt igazgatóhelyettes, aki a műsorszóró rádió kérdéseiben szakember és akit ugyanolyan feltételekkel neveznek ki, mint az igazgatót;

d) az igazgató segítségére lévő szaktitkárság;

e) az Egyesület által létesített laboratóriumok vagy műszaki létesítmények.

5. A tanácsadó bizottságok igazgatóinak és a Nemzetközi Rádió Tanácsadó Bizottság aligazgatójának különböző országokból kell származniok.

6. (1) A tanácsadó bizottságok, amennyiben alkalmazható rájuk, figyelembe veszik az értekezleteknek az ehhez az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályzatban foglalt eljárási szabályait.

(2) Minden közgyűlés, saját bizottsága munkájának megkönnyítése érdekében, kiegészítő eljárási szabályokat alkalmazhat, ha azok nem állnak ellentétben az értekezletek eljárási szabályainak rendelkezéseivel.

7. A tanácsadó bizottságok munkamódszereit az ehhez az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályi zat második része határozza meg.

8. cikk

Főtitkárság

1. (1) A Főtitkárságot a Főtitkár irányítja, akit munkájában két Főtitkárhelyettes támogat; mindhárman különböző tagországokból származnak.

(2) A Főtitkár az Igazgatási Tanácsnak felelős a Főtitkárságra bízott feladatok összességéért és az Egyesület igazgatási és pénzügyi szolgálatának teljes egészéért. A Főtitkárhelyettesek a Főtitkárnak felelősek.

2. A Főtitkár

a) megszervezi a Főtitkárság munkáját és kinevezi annak személyzetét, a meghatalmazottak értekezlete által megadott irányelveknek és az Igazgatási Tanács által megállapított szabályoknak megfelelően;

b) megteszi a szükséges igazgatási intézkedéseket az állandó szervek szaktitkárságainak összetételére vonatkozólag és a szaktitkárságok személyzetét az egyes szervek vezetőivel egyetértésben kinevezi; a személyzet tagjait a vezetők válogatják ki, de a kinevezésre vagy az elbocsátásra vonatkozó végleges döntés joga a Főtitkárt illeti meg;

c) ügyel arra, hogy a szaktitkárságokban az Igazgatási Tanács által jóváhagyott igazgatási és pénzügyi szabályzatokat alkalmazzák;

d) kizárólag igazgatási felügyeletet gyakorol a szaktitkárságok személyzete felett, amely az Egyesület állandó szervei vezetőinek közvetlen irányításával dolgozik;

e) biztosítja az Egyesület értekezletei előtt és után szükséges titkársági teendőket;

f) ellátja, - adott esetben az összehívó kormánnyal egyetértésben - az Egyesület összes értekezleteinek titkársági teendőit és felkérésre, vagy ha az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok úgy rendelkeznek, az Egyesület állandó szervei által tartott vagy az Egyesület nevében összehívott egyéb összejövetelek titkársági teendőit; felkérésre és megállapodás alapján elláthatja a távközléssel összefüggő minden egyéb összejövetel titkársági teendőit is;

g) a mindenkori állapotnak megfelelően vezeti az Egyesület állandó szervei vagy az igazgatások által szolgáltatott adatok alapján készített hivatalos névjegyzékeket, kivéve a frekvenciák kartotéknyilvántartását és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásához szükséges egyéb nélkülözhetetlen nyilvántartásokat;

h) közzéteszi az Egyesület állandó szerveinek közléseit és fontosabb jelentéseit;

i) közzéteszi azokat a távközlésre vonatkozó nemzetközi és körzeti megállapodásokat, amelyeket az érdekelt felek vele közöltek és a mindenkori állapotnak megfelelően vezeti az ezekre vonatkozó okiratokat;

j) közzéteszi a frekvenciák kijelölésére és felhasználására vonatkozó iratanyagot úgy, ahogyan azt a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság feladatainak végrehajtásaként kidolgozta;

k) elkészíti, közzéteszi és a mindenkori állapotnak megfelelően vezeti, esetleg az Egyesület egyéb állandó szerveinek a közreműködésével:

1° az Egyesület összetételét és szervezeti felépítését feltüntető iratanyagot,

2° az Egyesületnek az Egyezményhez csatolt Szabályzatokban előírt általános statisztikáit és hivatalos szolgálati segédkönyveit,

3° az összes többi okiratokat, amelyeknek az elkészítését az értekezletek és az Igazgatási Tanács előírják;

l) szétosztja a kiadott okiratokat;

m) megfelelő alakban összegyűjti és kiadja az egész világ távközlésére vonatkozó belföldi és nemzetközi adatokat;

n) összegyűjti és kiadja mindazokat a tudnivalókat, amelyek a tagok és a társult tagok segítségére lehetnek oly műszaki berendezések üzembehelyezésénél, amelyek lehetővé teszik a távközlési szolgálat legnagyobb teljesítményét, különösen a zavarások csökkentése érdekében a rádiófrekvenciák legjobb felhasználási lehetőségét;

o) az összegyűjtött vagy rendelkezésre bocsátott, valamint az egyéb nemzetközi szervezetektől beszerzett adatok felhasználásával a távközlési szolgálatra vonatkozó általános tájékoztató és ismertető időszaki lapot ad ki;

p) évi költségvetési tervet készít el és terjeszt az Igazgatási Tanács elé, s azt a Tanács jóváhagyása után tájékoztatásul az összes tagoknak és társult tagoknak megküldi;

q) elkészíti és minden évben az Igazgatási Tanács elé terjeszti az Egyesület pénzügyeiről szóló jelentést, továbbá közvetlenül a meghatalmazottak értekezletei előtt összefoglaló számadást készít; e jelentéseket az Igazgatási Tanács felülvizsgálata és jóváhagyása után közlik a tagokkal és a társult tagokkal, majd megvizsgálás és végleges jóváhagyás végett a meghatalmazottak legközelebbi értekezlete elé terjesztik;

r) az Egyesület működéséről évi jelentést készít, amelyet az Igazgatási Tanács jóváhagyása után megküld minden tagnak és társult tagnak;

s) intézi az Egyesület összes egyéb titkársági teendőit.

3. A Főtitkár vagy a két Főtitkárhelyettes egyike tanácsadóként részt vehet a nemzetközi tanácsadó bizottságok közgyűlésein és az Egyesület valamennyi értekezletén; a Főtitkár vagy képviselője tanácsadóként részt vehet az Egyesület minden egyéb összejövetelén.

4. A személyzet összeválogatásánál és alkalmazási feltételeinek megállapításánál a leglényegesebb szempont az, hogy az Egyesület részére olyan személyek szolgálatait biztosítsák, akik munkaképesség és szakértelem tekintetében magas fokon állnak és feddhetetlenek. A lehető legszélesebb földrajzi alapon történő kiválogatás fontosságára ugyancsak kellőképpen figyelemmel kell lenni.

5. (1) A Főtitkár, a Főtitkárhelyettesek és a személyzet teendőik ellátásánál nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást valamely kormánytól vagy az Egyesületen kívül álló bármely hatóságtól. Tartózkodniok kell minden olyan tevékenységtől, amely nemzetközi tisztviselői minőségükkel nem egyeztethető össze.

(2) Minden tag és társult tag kötelezi magát arra, hogy a Főtitkár, a Főtitkárhelyettesek és a személyzet működéiének szigorúan nemzetközi jellegét tiszteletben tartja és nem igyekszik befolyásolni őket feladatuk teljesítésében.

9. cikk

A meghatalmazottak értekezlete

1. A meghatalmazottak értekezlete

a) megvizsgálja az Igazgatási Tanácsnak azt a jelentését, amely a meghatalmazottak legutolsó értekezlete óta végzett saját tevékenységére és az Egyesület által végzett tevékenységre vonatkozik;

b) a meghatalmazottak legközelebbi értekezletéig terjedő időre megállapítja az Egyesület költségvetésének alapjait, valamint rendes kiadásainak legfelső határát;

c) megállapítja a Főtitkár, az Egyesület egész személyzete és a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjai illetményeinek alapfokozatait;

d) véglegesen jóváhagyja az Egyesület számadásait,

e) megválasztja az Egyesületnek azokat a tagjait, amelyek az Igazgatási Tanács képzésére hivatottak;

f) felülvizsgálja az Egyezményt, ha szükségesnek tartja;

g) ha szükséges megköti vagy felülvizsgálja az Egyesület és más nemzetközi szervezetek közötti megállapodásokat, megvizsgál minden olyan ideiglenes megállapodást, amelyet az Igazgatási Tanács az Egyesület nevében ezekkel a szervezetekkel kötött és a neki megfelelőnek tetsző módon jár el;

h) megtárgyalja az összes szükségesnek tartott távközlési kérdéseket.

2. A meghatalmazottak értekezlete rendszerint ötévenként ül össze a meghatalmazottak előző értekezlete által megállapított helyen és időpontban,

3. (1) A meghatalmazottak legközelebbi értekezletének időpontját és helyét vagy csak ezek egyikét meg lehet változtatni

a) az Egyesület legalább húsz tagjának a Főtitkárhoz intézett kérelmére,

b) az Igazgatási Tanács javaslatára.

(2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet vagy csak ezek egyikét az egyesületi tagok többségének a hozzájárulásával állapítják meg.

10. cikk

Igazgatási értekezletek

1. Az Egyesület igazgatási értekezletei a következők:

a) a rendes igazgatási értekezletek,

b) a rendkívüli igazgatási értekezletek,

c) a különleges értekezletek, melyek körzeti és szolgálati értekezletekből állnak.

2. (1) A rendes igazgatási értekezletek

a) felülvizsgálják az Egyezmény 12. cikke 2. bekezdésében említett, saját tárgykörükbe tartozó Szabályzatokat;

b) az Egyezmény, az Ügyviteli Szabályzat és a meghatalmazottak értekezlete által adott irányelvek keretében tárgyalják az összes egyéb szükségesnek tartott kérdéseket.

(2) Ezenkívül, a rendes igazgatási rádióértekezlet

a) megválasztja a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottság tagjait,

b) kiértékeli a Bizottság működését.

2. A rendes igazgatási értekezletek rendszerint ötévenként és lehetőleg ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben ülnek össze, mint a meghatalmazottak értekezlete.

4. (1) Egy rendes igazgatási értekezlet időpontját és helyét vagy csak ezek egyikét meg lehet változtatni,

a) az Egyesület legalább húsz tagjának a Főtitkárhoz intézett kérelmére;

b) az Igazgatási Tanács javaslatára.

(2) Mindkét esetben az új időpontot és az új helyet vagy csak ezek egyikét az egyesületi tagok többségének a hozzájárulásával állapítják meg.

5. (1) Rendkívüli igazgatási értekezlet összehívható

a) a meghatalmazottak értekezletének határozatával, amely megállapítja az értekezlet tárgysorozatát és az összejövetel időpontját és helyét;

b) ha az Egyesületnek legalább húsz tagja közli a Főtitkárral azt az óhaját, hogy egy ilyen értekezlet összehívását kívánja az általuk javasolt tárgysorozat megtárgyalása céljából;

c) az Igazgatási Tanács javaslatára.

(2) A fenti (1) b) és (1) c) bekezdésben említett esetekben az értekezlet időpontját és helyét, valamint tárgysorozatát az egyesületi tagok többségének a hozzájárulásával állapítják meg.

6. (1) Különleges értekezlet összehívható

a) a meghatalmazottak értekezletének, vagy egy rendes vagy rendkívüli igazgatási értekezletnek a határozatával, amelynek meg kell állapítania az értekezlet tárgysorozatát, valamint összejövetelének időpontját és helyét;

b) ha világértekezlet esetében az Egyesületnek legalább húsz tagja, körzeti értekezlet esetében pedig az érdekelt körzet tagországainak egynegyedrésze azt az óhaját közli a Főtitkárral, hogy egy ilyen értekezlet összehívását kívánja az általuk ajánlott tárgysorozat megtárgyalása céljából;

c) az Igazgatási Tanács javaslatára.

(2) A fenti (1) b) és (1) c) bekezdésben megjelölt esetekben az értekezlet időpontját és helyét, valamint tárgysorozatát világértekezleteknél az egyesületi tagok többségének, körzeti értekezleteknél pedig az érdekelt körzet tagországai többségének a hozzájárulásával állapítják meg.

7. (1) A rendkívüli igazgatási értekezleteket bizonyos különleges és sürgős jellegű távközlési kérdések megtárgyalása céljából hívják össze. Az értekezleteken csak a tárgysorozatukon szereplő kérdések tárgyalhatók.

(2) Ezek az értekezletek felülvizsgálhatják a tárgykörükbe tartozó valamely Szabályzat bizonyos rendelkezéseit, feltéve, hogy e rendelkezések felülvizsgálatát az egyesületi tagok többsége által a fenti 5. (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott tárgysorozat előírja.

8. A különleges értekezleteket a tárgysorozatukba iktatott kérdések megtárgyalása céljából hívják össze. Határozataiknak minden esetben egyezniök kell az Egyezmény és az igazgatási Szabályzatok rendelkezéseivel.

9. A rendkívüli igazgatási értekezletek és a különleges értekezletek időpontjának és helyének vagy csak ezek egyikének megváltoztatására irányuló javaslatoknak el kell nyerniök az egyesületi tagok többségének, illetőleg körzeti értekezlet esetében az érdekelt körzet tagországai többségének a hozzájárulását.

11. cikk

Az értekezletek eljárási szabályai

Az igazgatási értekezletek munkájuk megszervezésénél és tárgyalásaik irányításánál az értekezleteknek az ehhez az Egyezményhez csatolt Ügyviteli Szabályzatban foglalt eljárási szabályait alkalmazzák. Minden értekezlet azonban, tárgyalásainak megkezdése előtt, olyan kiegészítő rendszabályokat is elfogadhat, amelyeket nélkülözhetetleneknek tart.

12. cikk

Szabályzatok

1. A 11. cikk rendelkezéseiben foglalt fenntartással, az ennek az Egyezménynek az 5. számú mellékletében szereplő Ügyviteli Szabályzat ugyanolyan kötelező erejű és ugyanannyi ideig érvényes, mint maga az Egyezmény.

2. (1) Az Egyezmény határozatait az összes tagokat és társult tagokat kötelező alábbi igazgatási Szabályzatok egészítik ki:

a Távírószabályzat, a Távbeszélőszabályzat, a Rádiószabályzat, a Rádiópótszabályzat.

(2) E Szabályzatoknak igazgatási értekezletek által történő felülvizsgálása esetében a tagoknak és a társult tagoknak jóváhagyásukról a Főtitkárt értesíteniök kell. A Főtitkár ezekről a jóváhagyásokról a tagokat és a társult tagokat az értesítések vétele után nyomban értesíti.

3. Ha az Egyezmény és valamely Szabályzat rendelkezései között ellentmondás van, az Egyezmény rendelkezése az irányadó.

13. cikk

Az Egyesület pénzügyei

1. Az Egyesület kiadásai rendes és rendkívüli kiadásokra oszlanak.

2. Az Egyesület rendes kiadásai a meghatalmazottak értekezlete által megszabott keretekben mozognak. Részletezve, e kiadások felölelik az Igazgatási Tanács összejöveteleivel kapcsolatos kiadásokat, a személyzet illetményeit és az Egyesület főtitkárságának, a Nemzetközi Frekvencianyilvántartó Bizottságnak, a nemzetközi tanácsadó bizottságoknak, valamint az Egyesület által létesített laboratóriumoknak és műszaki berendezéseknek egyéb költségeit. A rendes kiadásokat az összes tagok és társult tagok viselik.

3. (1) A rendkívüli kiadások magukban foglalják a meghatalmazottak értekezleteivel, az. igazgatási értekezletekkel és a nemzetközi tanácsadó bizottságok összejöveteleivel kapcsolatos összes költségeket. E költségeket azok a tagok és társult tagok viselik, amelyek az ezeken az értekezleteken és összejöveteleken való részvételüket bejelentették vagy azokon ténylegesen részt vettek.

(2) Az elismert magánvállalatok azoknak az igazgatási értekezleteknek a költségeiben részesednek, amelyeken részt vesznek vagy amelyeken való részvételüket kérték.

(3) A nemzetközi szervezetek azoknak a meghatalmazotti és igazgatási értekezleteknek a költségeiben részesednek, amelyekre meghívták őket.

(4) Az elismert magánvállalatok hozzájárulnak mindazon tanácsadó bizottság összejöveteleinek költségeihez, amelynek tagjai. A nemzetközi szervezetek és a tudományos vagy ipari szervek ugyancsak hozzájárulnak mindazon tanácsadó bizottság összejöveteleinek költségeihez, amely bizottságban való részvételre meghívták őket.

(5) Az Igazgatási Tanács azonban, a kölcsönösség elvének fenntartásával, a nemzetközi szervezeteket a rendkívüli költségekben való minden részesedés alól felmentheti.

(6) Az Egyesület laboratóriumaiban és műszaki berendezéseivel az egyes tagok és társult tagok, tagcsoportok vagy társult tagcsoportok, körzeti szervezetek vagy mások részére végzett mérésekkel, kísérletekkel vagy különleges kutatómunkával kapcsolatban felmerült költségeket ezek a tagok, társult tagok, csoportok, szervezetek vagy mások viselik.

4. Az Egyesület költségeiben való részesedés fokozatai a következők:

5. A tagok és társult tagok, az elismert magánvállalatok, a nemzetközi szervezetek és a tudományos vagy ipari szervek szabadon választják ki azt az osztályt, amely szerint az Egyesület költségeiben részesedni szándékoznak.

6. (1) Minden tag vagy társult tag az Egyezmény hatálybalépése előtt közli a Főtitkárral az általa kiválasztott osztályt.

(2) Ezt az elhatározást a Főtitkár közli a tagokkal és a társult tagokkal.

(3) A tagok és a társult tagok bármikor választhatnak egy olyan részesedési osztályt, amely magasabb az általuk korábban választott osztálynál.

(4) Minden tagnak, vagy társult tagnak a költségrészesedési egységek leszállítására irányuló és az Egyezmény hatálybalépésének időpontja után előterjesztett kérelmét a meghatalmazottak legközelebbi értekezletével közlik és az az értekezlet által megállapított időponttól kezdve válik hatályossá.

7. A kiadványok eladási árát az igazgatások, az elismert magánvállalatok vagy magánfelek részére, az Igazgatási Tanáccsal egyetértésben, a Főtitkár állapítja meg, ügyelve arra, hogy a kiadási költségeket a kiadványok eladási ára fedezze.

8. A tagok és a társult tagok a költségvetési előirányzat alapján számított évi hozzájárulást előre fizetik.

9. Az esedékes összegekért kamat jár, mégpedig a rendes kiadásokért az Egyesület minden költségvetési évének elejétől kezdve, a rendkívüli kiadásokért pedig 30 nappal az után az időpont után, amikor a számlákat a tagoknak és a társult tagoknak megküldötték. Ez a kamat évi 3% (három százalék) az első hat hónapban és 6% (hat százalék) a hetedik hónaptól kezdve.

14. cikk

Nyelvek

1. (1) Az egyesület hivatalos nyelvei: az angol, a francia, a kínai, az orosz és a spanyol.

(2) Az Egyesület munkanyelvei: az angol, a francia és a spanyol.

(3) Vitás esetben a francia szöveg hiteles.

2. (1) A meghatalmazottak értekezletének és az igazgatási értekezleteknek a végleges okiratai, záróokiratai, jegyzőkönyvei és határozatai az Egyesület hivatalos nyelvein készülnek, mind a külső alakra, mind a tartalomra nézve egyforma szerkesztésben.

(2) Ezeknek az értekezleteknek összes egyéb okiratait az Egyesület munkanyelvein szövegezik meg.

3. (1) Az Egyesületnek az igazgatási Szabályzatokban előírt hivatalos szolgálati segédkönyveit az öt hivatalos nyelven adják ki.

(2) Az összes többi olyan okiratokat, amelyeknek általános szétosztásáról a Főtitkárnak kell kötelességszerűen gondoskodnia, a három munkanyelven készítik el.

4. A fenti 2. és 3. bekezdésben említett valamennyi okiratot az ott előírt nyelveken kívül más nyelven is ki lehet adni, feltéve, hogy azok a tagok vagy társult tagok, amelyek az ilyen közzétételt kívánják, magukra vállalják a fordítással és a kiadással kapcsolatban felmerült összes költségeket.

5. Az Egyesület értekezleteinek a tanácskozásain és ahányszor csak szükséges, állandó szerveinek összejövetelein is a három munkanyelven történő, megfelelően működő, kölcsönös tolmácsolási rendszert kell alkalmazni.

6. (1) Az Egyesület értekezletein és állandó szerveinek összejövetelein a három munkanyelven kívül egyéb nyelveket a következő feltételekkel lehet használni:

a) ha egy vagy több kiegészítő nyelvnek szóban és írásban történő használatát a Főtitkártól vagy az érdekelt állandó szerv vezetőjétől kérték, azzal a feltétellel, hogy az ebből eredő pótköltségeket azok a tagok vagy társult tagok viselik, amelyek ezt a kérelmet előterjesztették vagy támogatták;

b) ha valamely küldöttség maga tesz meg minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy saját nyelvének a három munkanyelv valamelyikére saját költségén történő szóbeli fordítását biztosítsa.

(2) A fenti 6. (1) a) bekezdésben említett esetben á Főtitkár vagy az érdekelt állandó szerv vezetője a lehetőséghez képest eleget tesz ennek á kérelemnek, miután érdekelt tagok vagy társult tagok kötelezettséget vállallak arra, hogy a felmerült költségeket az Egyesületnek szabályszerűen meg fogják téríteni.

(3) A fenti 6. (1) b) bekezdésben említett esetben az érdekelt küldöttség, ha kívánja, biztosíthatja a három munkanyelv valamelyikének saját nyelvére történő szóbeli fordítását is.

II. FEJEZET

Az Egyezmény és a Szabályzatok alkalmazása

15. cikk

Az Egyezmény megerősítése

1. Ezt az Egyezményt valamennyi aláíró kormánynak meg kell erősítenie. A megerősítő okiratot a lehető legrövidebb idő alatt, diplomáciai úton az Egyesület székhelye szerint illetékes kormány közvetítésével, a Főtitkárhoz juttatják el, aki a megerősítéseket a tagokkal és a társult tagokkal közli.

2. (1) Az Egyezmény hatálybalépésétől számított két év alatt valamennyi aláíró kormányt megilletik az 1. cikk 3. bekezdésében az egyesületi tagokra ruházott jogok, még abban az esetben is, ha a megerősítő okiratot a fenti 1. bekezdésben előírt feltételekkel nem helyezték letétbe.

(2) Az Egyezmény hatálybalépésétől számított két év elteltével az az aláíró kormány, amely a megerősítő okiratot a fenti 1. bekezdésben előirt feltételekkel nem helyezte letétbe, sem az Egyesület értekezletein, sem pedig állandó szerveinek összejövetelein nem élhet szavazati jogával mindaddig, amíg a megerősítő okiratot letétbe nem helyezte.

3. Ennek az Egyezménynek az 50. cikkben foglaltaknak megfelelően történő hatálybalépése után minden megerősítő okirat a Főtitkárságon való letétbehelyezés napján válik hatályossá.

4. Ha egy vagy több aláíró kormány az Egyezményt nem erősítené meg, az a megerősítő kormányokra nézve változatlanul érvényes marad.

16. cikk

Az Egyezményhez való csatlakozás

1. Bármelyik ország kormánya, amely ezt az Egyezményt nem írta alá, ahhoz az 1. cikkben foglalt rendelkezések szerint bármikor csatlakozhat.

2. A csatlakozásról szóló okiratot diplomáciai úton, az Egyesület székhelye szerint illetékes kormány közvetítésével, a Főtitkárhoz juttatják el, aki a csatlakozást a tagokkal és a társult tagokkal közli és mindegyiküknek megküldi a csatlakozásról szóló okirat hiteles másolatát. A csatlakozás a letétbehelyezés napján válik hatályossá, hacsak az okirat más rendelkezést nem tartalmaz.

17. cikk

Az Egyezmény alkalmazása oly országokra vagy területekre, amelyeknek külügyeit egyesületi tagok intézik

1. Az Egyesület tagjai bármikor kijelenthetik, hogy ezt az Egyezményt mindazokra az országokra vagy területekre alkalmazzák, amelyeknek külügyeit intézik. A bejelentés vonatkozhat ezeknek az országoknak vagy területeknek egy csoportjára, vagy csupán egy országra avagy területre is.

2. Az e cikk 1. bekezdésében foglaltak alapján tett minden bejelentést az Egyesület Főtitkárához kell intézni, aki azt a tagokkal és a társult tagokkal közli.

3. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az ennek az Egyezménynek 1. számú mellékletében felsorolt országokra, területekre vagy területcsoportokra.

18. cikk

Az Egyezmény alkalmazása az Egyesült Nemzetek gyámsága alatt álló területekre

Az Egyesült Nemzetek csatlakozhatnak ehhez az Egyezményhez, az igazgatásukra bízott olyan terület vagy területcsoport nevében, amelynek gyámságára nézve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 75. cikke alapján megállapodás történt.

19. cikk

Az Egyezmény és a Szabályzatok végrehajtása

1. A tagok és a társult tagok kötelesek ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak a rendelkezéseit az általuk létesített vagy üzembentartott összes olyan távközlési hivatalokban és állomásokon alkalmazni, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más országok rádióközlési szolgálatait károsan zavarhatják, kivéve azokat a szolgálatokat, amelyek az Egyezmény 48. cikkében foglalt rendelkezések szerint nem tartoznak illetékességük alá.

2. Ezenfelül meg kell tenniök a szükséges intézkedéseket, hogy ennek az Egyezménynek és a hozzácsatolt Szabályzatoknak a rendelkezéseit azok az elismert magánvállalatok és távközlési berendezések létesítésére és üzembentartásárá jogosított egyéb vállalatok is figyelembe vegyék, amelyek nemzetközi szolgálatot látnak el, vagy amelyek más országok rádióközlési szolgálatainak káros zavarására alkalmas állomásokat tartanak üzemben.

20. cikk

Az Egyezmény felmondása

1. Minden tag vagy társult tag, amely az Egyezményt megerősítette vagy ahhoz csatlakozott, azt az Egyesület Főtitkárához diplomáciai úton, az Egyesület székhelye szerint illetékes kormány közvetítésével intézett bejelentéssel fel is mondhatja. A Főtitkár erről a tagokat és a társult tagokat értesíti.

2. A felmondás attól a naptól számított egy év múlva lép hatályba, amelyen a Főtitkár a bejelentést megkapta.

21. cikk

Az Egyezmény felmondása oly országok vagy területek által, amelyeknek külügyeit egyesületi tagok intézik

1. Ha ezt az Egyezményt valamely országra, területre vagy területcsoportra a 17. cikk rendelkezései alapján alkalmazták, ezt a helyzetet bármikor meg lehet szüntetni. Ha ez az ország, térület vagy területcsoport társult tag, e minősége ugyanakkor szűnik meg.

2. Az előbbi bekezdésben említett felmondásokat a 20. cikk 1. bekezdésében megállapított feltételekkel jelentik be; a felmondások ugyanannak a cikknek a 2. bekezdésében előírt feltételekkel lépnek hatályba.

22. cikk

A korábbi Egyezmény hatályon kívül helyezése

Ez az Egyezmény a szerződő kormányok közötti viszonylatokban hatályon kívül helyezi és helyettesíti az 1947. évi atlantic-cityi Nemzetközi Távközlési Egyezményt.

23. cikk

A hatályban lévő igazgatási Szabályzatok érvényessége

A 12. cikk 2. bekezdésében említett igazgatási Szabályzatokat az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatoknak tekintik és azok az illetékes rendes, esetleg rendkívüli igazgatási értekezletek által kidolgozott új Szabályzatok hatálybalépéséig érvényben maradnak.

24. cikk

A nem-szerződő államokkal való viszony

1. Minden tag és társult tag fenntartja mind magának, mind az elismert magánvállalatoknak a jogot azoknak a feltételeknek a megállapítására, amelyekkel a távközlési forgalmat az ehhez az Egyezményhez nem csatlakozott államokkal megengedi.

2. Ha a nem-szerződő államból eredő távközlést valamely tag vagy társult tag elfogadja, azt továbbítani kell. Addig, amíg ezt a közleményt valamely tag vagy társult tag összeköttetésein továbbítják, az Egyezmény és a Szabályzatok kötelező rendelkezéseit, valamint a rendes díjakat kell rá alkalmazni.

25. cikk

A vitás esetek elintézése

1. A tagok és a társult tagok az Egyezménynek vagy a 12. cikkben említett Szabályzatoknak az alkalmazására vonatkozó vitás kérdéseiket diplomáciai úton vagy a nemzetközi vitás esetek elintézése céljából kötött két- vagy többoldalú szerződésekben megállapított módon, vagy bármely más olyan módon intézhetik el, amelyben közös egyetértéssel meg tudnak állapodni.

2. Ha ez elintézési módok egyikét sem alkalmaznák, minden tag, vagy társult tag, a 4. számú mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően, választott bírósághoz fordulhat.

III. FEJEZET

Az Egyesült Nemzetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok

26. cikk

Az Egyesült Nemzetekkel való kapcsolatok

1. Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közti viszonyt az a megállapodás szabályozza, amelynek szövege ennek az Egyezménynek a 6. számú mellékletében szerepel.

2. A fent említett megállapodás XVI. cikkének rendelkezései értelmében az Egyesült Nemzetek távközlési végrehajtó szervei az ebben az Egyezményben és a hozzácsatolt Szabályzatokban megállapított jogokat élvezik és rájuk az ott megállapított kötelezettségek vonatkoznak. Tehát joguk van tanácsadóként résztvenni az Egyesület összes értekezletein, beleértve a nemzetközi tanácsadó bizottságok összejöveteleit. Nem vehetnek részt az Egyesületnek egyetlen olyan szervében sem, amelynek tagjait a meghatalmazottak értekezlete vagy valamely igazgatási értekezlet választja.

27. cikk

A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok

A távközlés területén a teljes nemzetközi összhang biztosítása érdekében az Egyesület együttműködik azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek a távközléssel összefüggő érdekkörük és működési területük van.

IV. FEJEZET

A távközlésre vonatkozó általános rendelkezések

28. cikk

A közönség joga a nemzetközi távközlési szolgálat használatára

A tagok és a társult tagok elismerik a közönségnek azt a jogát, hogy a nyilvános levelezés nemzetközi szolgálatának az igénybevételével levelezzen. A szolgálat, a díjak és a biztosítékok minden levelezési fajtában, minden igénybevevő részére egyformák, mindennemű elsőbbség vagy kedvezmény nélkül.

29. cikk

A távközlések feltartóztatása

1. A tagok és társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az állam biztonságára veszélyesnek vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközőnek tartott magántáviratokat feltartóztassák. A táviratnak vagy bármely részének feltartóztatásáról a felvevőhivatalt azonnal értesíteni kell, hacsak ez az értesítés az állam biztonságát nem veszélyezteti.

2. A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy megszakíthassanak minden olyan magán táviró- vagy távbsszélö összeköttetést, amely az állam biztonságára veszélyesnek vagy törvényeivel ellenkezőnek, a közrendbe vagy a jóerkölcsökbe ütközőnek látszik.

30. cikk

A szolgálat felfüggesztése

Minden tag vagy társult tag fenntartja magának azt a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgálatot meghatározatlan időre, akár általánosságban, akár csak bizonyos viszonylatokra és/vagy bizonyos fajta kiinduló, érkező vagy átmenő közleményekre felfüggeszthesse. A korlátozásról valamennyi többi tagot és társult tagot a Főtitkár útján azonnal értesíteni kell.

31. cikk

Felelősség

A tagok és a társult tagok a nemzetközi távközlési szolgálatot igénybevevőkkel szemben semmiféle felelősséget nem vállalnak, különösen ami a károk és a kamatok megtérítésére vonatkozó felszólalásokat illeti.

32. cikk

A távközlési titok

1. A tagok és a társult tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az igénybevett távközlési rendszerrel összeegyeztethető módon mindent elkövetnek a nemzetközi levelezés titkának biztosítása érdekében.

2. Fenntartják azonban maguknak azt a jogot, hogy ezeket a levelezéseket, belföldi törvényeik alkalmazásának vagy az általuk aláírt nemzetközi egyezmények végrehajtásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságokkal közölhessék.

33. cikk

A távközlési berendezések és utak létesítése, üzembentartása és védelme

1. A tagok és a társult tagok minden szükséges intézkedést megtesznek abból a célból, hogy a nemzetközi távközlések gyors és megszakítás nélküli lebonyolításához szükséges utakat és berendezéseket a legjobb műszaki feltételekkel létesítsék.

2. Ezeket az utakat és berendezéseket, amennyire csak lehetséges, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján a legjobbnak bizonyult módszerekkel és eljárásokkal kell üzembentartani, azoknak használható állapotban kell lenniök és a tudományos és műszaki haladás színvonalán kell állniok,

3. A tagok és a társult tagok saját hatáskörükön belül biztosítják ezeknek az utaknak és berendezéseknek a védelmét.

4. Más feltételeket megállapító különmegállapodás hiányában, az összes tagok és társult tagok megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenőrzésük alatt álló nemzetközi távközlési áramkörszakaszok fenntartásának biztosítása érdekében.

34. cikk

A szabálytalanságok bejelentése

A 19. cikk rendelkezései alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagok és a társult tagok kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az Egyezmény és a hozzácsatolt Szabályzatok rendelkezéseivel szemben elkövetett szabálytalanságokról.

35. cikk

Díjak és díjmentesség

A távközlési díjakra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a díjmentesség eseteit az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok állapítják meg.

36. cikk

Az emberi élet biztonságára vonatkozó távközlések elsőbbsége

A nemzetközi táviró- és távbeszélőszolgálatnak feltétlen elsőbbséget kell biztosítania az emberi életnek a tengeren, a szárazföldön és a levegőben való biztonságára vonatkozó távközlések, valamint az Egészségügyi Világszervezet kivételes sürgősségű járványügyi távközlései számára.

37. cikk

Az állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések elsőbbsége

A 36. és 46. cikk rendelkezéseiben foglalt fenntartással az állami táviratok, ha a feladó kéri, a többi távirattal szemben elsőbbséget élveznek. Az állami távbeszélő hívások és távbeszélgetések kifejezett kívánságra és a lehetőség szerint ugyancsak elsőbbséget élvezhetnek a többi távbeszélő hívással és távbeszélgetéssel szemben.

38. cikk

Titkos nyelv

1. Az állami táviratokat és a szolgálati táviratokat az összes viszonylatokban titkos nyelven is lehet szerkeszteni.

2. Titkos nyelven szerkesztett magántáviratok az összes országok közti forgalomban engedélyezhetők, kivéve azokat az országokat, amelyek a Főtitkárság útján előzetesén közlik, hogy ezeknél a táviratoknál nem engedik meg a titkos nyelvet.

3. Azok a tagok és társult tagok, amelyek a területükről kiinduló vagy oda érkező forgalomban a titkosnyelvű magántáviratokat nem engedélyezik, a 30. cikkben említett szolgálat-felfüggesztés esetét kivéve, az átmenőforgalomban kötelesek az ilyen táviratokat átvenni- és továbbítani.

39. cikk

A számadások összeállítása és kiegyenlítése

1. A.tagok és a társult tagok igazgatásai, valamint a nemzetközi távközlési szolgálatot ellátó elismert magánvállalatok a követeléseik és tartozásaik összegét közös egyetértéssel állapítják meg.

2. A tartozásokra és követelésekre vonatkozó, előbbi bekezdésben említett számadásokat, hacsak az érdekelt felek között külön megállapodás nincs, az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően állítják össze.

3. A nemzetközi számadások kiegyenlítését folyó hitelműveleteknek tekintik és azokat az érdekelt országok folyó nemzetközi kötelezettségeivel összhangban rendezik, ha a kormányok erre nézve megállapodtak. Ilyen megállapodás vagy ennek az Egyezménynek a 41. cikkében előírt feltételekkel kötött különmegállapodás hiányában ezeket a számadásokat a Szabályzatoknak megfelelően rendezik.

40. cikk

Pénzegység.

A nemzetközi távközlési díjszabások szerkesztésénél és a nemzetközi számadások összeállításánál használt pénzegység a 100 centime-ra osztott, 10/31 gramm súlyú, 0.900 finomságú aranyfrank.

41. cikk

Különmegállapodások

A tagok és a társult tagok fenntartják a maguk, az általuk elismert magánvállalatok és az erre kellően felhatalmazott egyéb vállalatok részére azt a jogot, hogy különmegállapodásokat kössenek azokra a távközlési kérdésekre nézve, amelyek a tagok és a társult tagok összességét nem érdeklik. Ezek a megállapodások azonban, az életbeléptetésük által más országok rádiószolgálatában okozható káros zavarásokat illetően, nem lehetnek ellentétben az Egyezmény vagy a hozzácsatolt Szabályzatok rendelkezéseivel.

42. cikk

Körzeti értekezletek, megállapodások és szervezetek

A tagok és a társult tagok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a körzeti alapon tárgyalható kérdések rendezése céljából körzeti értekezleteket tartsanak, körzeti megállapodásokat kössenek és körzeti szervezeteket létesítsenek. A körzeti megállapodások azonban nem lehetnek ellentétben ezzel az Egyezménnyel.

V. FEJEZET

A rádióközlésre vonatkozó különleges rendelkezések

43. cikk

A frekvenciák és a frekvenciatartomány ésszerű felhasználása

A tagok és a társult tagok kívánatosnak tartják, hogy az igénybevett frekvenciák számát és az igénybevett frekvenciatartományt a szükséges szolgálatok kielégítő működésének biztosítása végett a nélkülözhetetlen legkisebb mértékre korlátozzák.

44. cikk

Kölcsönös érintkezés

1. A mozgószolgálat összeköttetéseit biztosító állomások rendes feladatkörükön belül, az általuk használt rádiórendszerre való tekintet nélkül, kötelesek egymás között rádióközléseket váltani.

2. Mindazonáltal a tudományos haladás elősegítése érdekében az előbbi bekezdés rendelkezései nem zárják ki az olyan rádiórendszer alkalmazását, amely más rendszerekkel nem tud érintkezni, ha ez a hiányosság a rendszer különleges természetének a következménye és nem az az egyedüli célja, hogy olyan berendezéseket működtessen, amelyek a kölcsönös érintkezést megakadályozzák.

3. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére, valamely állomást olyan korlátozott nemzetközi távközlési szolgálattal is meg lehet bízni, amelyet e szolgálat célja vagy az alkalmazott rendszertől független egyéb körülmény határoz meg.

45. cikk

Káros zavarások

1. Minden állomást, bármi legyen is a rendeltetése, úgy kell létesíteni és üzembentartani, hogy károsan ne zavarja annak a többi tagnak, társult tagnak, elismert magánvállalatnak és a rádiószolgálat lebonyolítására kellően felhatalmazott egyéb vállalatnak a rádióközléseit vagy rádiószolgálatát, amely a Rádiószabályzat rendelkezéseinek megfelelően működik.

2. Minden tag és társult tag kötelezi magát arra. hogy az általa elismert magánvállalatoktól és az erre felhatalmazott egyéb vállalatoktól megköveteli az előbbi bekezdés rendelkezéseinek a betartását.

3. A tagok és a társult tagok ezenfelül kívánatosnak tartják minden gyakorlatilag lehetséges intézkedés megtételét annak megakadályozására, hogy bármiféle villamoskészülék vagy berendezés az ennek a cikknek az 1. bekezdésében említett rádióközléseket vagy rádíószolgálatokat károsan zavarja.

46. cikk

Segélykérések és segélyközlemények

A rádióállomások kötelesek bárhonnan eredő segélykéréseket vagy segélyközleményeket feltétlen elsőbbséggel átvenni, ezekre ugyanígy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket azonnal megtenni.

47. cikk

Hamis és csalárd vész- és biztonsági jelek. Hívójelek szabálytalan használata

A tagok és a társult tagok kötelezik magukat arra, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a hamis vagy csalárd vész- vagy biztonsági jelek továbbításának vagy kibocsátásának, valamint annak a megakadályozására, hogy valamely állomás oly hívójeleket használjon, amelyeket részére szabályszerűen nem utaltak ki.

48. cikk

A honvédelmi szolgálat berendezései

1. A tagok és a társult tagok fenntartják teljes cselekvési szabadságukat szárazföldi, tengeri és légi haderejük katonai rádióberendezéseire nézve.

2. E berendezéseknél azonban lehetőleg figyelemmel kell lenni a veszély esetében való segélynyújtásra és a káros zavarások megakadályozására vonatkozó szabályszerű rendelkezésekre, továbbá a Szabályzatoknak a használandó adástípusra és frekvenciára vonatkozó előírásaira is aszerint, hogy milyen természetű szolgálatot látnak el.

3. Ezen kívül, ha ezek a berendezések a nyilvános levelezés szolgálatában vagy olyan szolgálatokban vesznek részt, amelyeket az ehhez az Egyezményhez csatolt Szabályzatok szabályoznak, e szolgálatok végrehajtásánál általában alkalmazkodniuk kell a szabályszerű előírásokhoz.

VI. FEJEZET

Fogalommeghatározások

49. cikk

Fogalommeghatározások

Feltéve, hogy a szövegezéssel nincs ellentétben,

a) a 3. számú mellékletben meghatározott fogailmak jelentése az, amit rájuk nézve a meghatározás tartalmaz;

b) a 12. cikkben említett Szabályzatokban meghatározott fogalmak jelentése az, amit rájuk nézve e Szabályzatok határoznak meg.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezés

50. cikk

Az Egyezmény hatálybalépése

Ez az Egyezmény az ezerkilencszázötvennegyedik év január havának elsején lép hatályba azok között az országok, területek vagy területcsoportok között, amelyekre nézve a megerősítést vagy a csatlakozást e nap előtt letétbe helyezték.

Ennek hiteléül az illetékes meghatalmazottak az Egyezményt egy angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven szövegezett példányban aláírták azzal, hogy vitás esetben a francia szöveg a hiteles. Ez a példány az Argentin Köztársaság kormányának irattárában marad elhelyezve és arról mindegyik aláíró kormány egy másolatot kap.

Kelt Buenos Airesben, 1952. évi december hó 22-én.

Aláírások

1. számú melléklet az 1957. évi 26. törvényerejű rendelethez

(Lásd az 1. cikk 2. a) pontját)

Afganisztán

Albán Népköztársaság

Szaud Arábia Királyság

Argentin Köztársaság

Ausztráliai Államszövetség

Ausztria

Belgium

Bjelorusszia Szovjet Szocialista Köztársaság

Burma

Bolivia

Brazília

Bolgár Népköztársaság

Kambodzsa Királyság

Kanada

Cevlon

Chile

Kína

Vatikánváros Állam Kolumbia Köztársaság

Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyságnak gyarmatai, védnökségei, tengerentúli területei és mandátuma vagy gyámsága alatt álló területei

Belga Kongó és Ruanda-Urundi terület

Koreai Köztársaság

Costa Rica

Kuba

Dánia

Dominicai Köztársaság

Egyiptom

El Salvador Köztársaság

Ekuador

Spanyolország

Amerikai Egyesült Államok

Etiópia

Finnország

Franciaország

Görögország

Guatemala

Haiti Köztársaság

Honduras Köztársaság

Magyar Népköztársaság

Indiai Köztársaság

Indonézia Köztársaság

Irán

Irak

Írország

Izland

Izrael Állam

Olaszország

Japán

Jordánia Hasemita Királyság

Laosz Királyság

Libanon

Libéria

Líbia Egyesült Királyság

Luxemburg

Mexikó

Monakó

Nikaragua

Norvégia

Új-Zéland

Pakisztán

Marokkó és Tunisz francia védnökségek

Német Szövetségi Köztársaság

Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság

Ukrajna Szovjet Szocialista Köztársaság

Dél-Rhodézia

Román Népköztársaság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

Svédország

Svájci Szövetség

Szíria Köztársaság

Csehszlovákia

Amerikai Egyesült Államok területei

Panama

Paraguay

Németalföld,

Surinam,

Németalföldi Antillák,

Új-Guinea

Peru

Fülöp-szigetek Köztársaság

Lengyel Népköztársaság

Portugália

A Francia Köztársaság tengerentúli területei és az ekként igazgatott területek

Portugál tengerentúli területek

Thaiföld

Törökország

Délafrikai Unió és Délnyugat-Afrika területe

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége

Uruguay Keleti Köztársaság

Venezuelai Egyesült Államok

Viet-Nam Állam

Jémen

Marokkó spanyol övezete és a spanyol birtokok

2. számú melléklet az 1957. évi 26. törvényerejű rendelethez.

(Lásd az 1. cikk 4. a) pontját.)

Brit-Nyugat-Afrika

Brit-Kelet-Afrika

3. számú melléklet az 1957. évi 26. törvényerejű rendelethez

(Lásd a 49. cikket.)

A Nemzetközi Távközlési Egyezményben és mellékleteiben használt fogalmak meghatározása

Igazgatás: Minden olyan állami szolgálat vagy igazgatási szerv, amely a Nemzetközi Távközlési Egyezményben és a hozzácsatolt Szabályzatokban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges intézkedésekért felelős.

Magánvállalat: Minden olyan magánfél, vagy társaság, amelynek nincs állami intézmény vagy hivataljellege és amely nemzetközi távközlési szolgálat ellátására szolgáló vagy égy ilyen szolgálat káros zavarására alkalmas távközlési berendezést tart üzemben.

Elismert magánvállalat: A fenti meghatározásnak megfelelő minden olyan magánvállalat, amely nyilvános levelezést vagy műsorszóró rádiószolgálatot lát el és amelyet az a tag vagy társult tag, amelynek területén a vállalat társasági székhelye van, a 19. cikkben előírt kötelezettségek teljesítésére kötelezett.

Kiküldött: Az a személy, akit az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormánya a meghatalmazottak értekezletére kiküldött, vagy az a személy, aki az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormányát vagy igazgatását igazgatási értekezleten vagy nemzetközi tanácsadó bizottsági összejövetelen képviseli.

Képviselő: Az a személy, akit egy elismert magánvállalat egy igazgatási értekezletre vagy valamely nemzetközi tanácsadó bizottság összejövetelére kiküldött.

Szakértő: Az a személy, akit valamely hazai tudományos vagy ipari intézmény küld ki és akit országának kormánya vagy igazgatása felhatalmazott arra, hogy egy nemzetközi tanácsadó bizottság tanulmányi bizottságának összejövetelén részt vegyen.

Megfigyelő: Az a személy, akit az alábbi szervek küldenek ki:

az Egyesült Nemzetek, az Egyezmény 26. cikke rendelkezéseinek végrehajtásaként;

az Egyezményhez nem csatlakozott ország kormánya; az Ügyviteli Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően valamely értekezlet munkájában való részvételre meghívott vagy abban résztvevő nemzetközi szervezet;

az Egyesület valamely tagjának vagy társult tagjának kormánya, amely az Egyezmény 10. cikke rendelkezéseinek megfelelő körzeti jellegű különleges értekezleten szavazati jog nélkül vesz részt.

Küldöttség: Ugyanazon ország kiküldötteinek és esetleg kiküldött képviselőinek, tisztviselőinek vagy tolmácsainak összessége.

Küldöttségét minden tag és társult tag tetszése szerint állíthatja össze. Abban tehát kiküldötti vagy tisztviselői minőségben helyet foglalhatnak az általa elismert magánvállalatokhoz tartozó személyek vagy egyéb olyan magánvállalatokhoz tartozó személyek, amelyek a távközlés területén érdekelve vannak.

Nemzetközi szolgálat: A különböző országokban lévő vagy különböző országokhoz tartozó hivatalok, vagy az állandóhelyű, szárazföldi és mozgóállomások minden lehetséges viszonylatában lebonyolított távközlési szolgálat.

Mozgószolgálat: Mozgóállomások és szárazföldi állomások vagy több mozgóállomás között létesített rádiószolgálat.

Műsorszóró rádiószolgálat: Oly rádiószolgálat, amelynek adásai arra szolgálnak, hogy azokat közvetlenül mindenki vehesse. Ez a szolgálat magában foglalhatja a hangok továbbítását, a távolbalátást, a képátvitelt vagy másfajta sugárzásokat.

Távközlés: Jeleknek, jelzéseknek, írásnak, képnek, hangnak vagy bármely természetű egyéb közleménynek vezetéken, rádión, optikai úton, vagy egyéb elektromágneses rendszereken való továbbítása, adása, vagy vétele.

Távira: Írott szövegnek megfelelő jelekkel történő továbbítását biztosító távközlési rendszer.

Távbeszélő: Beszédnek vagy bizonyos esetekben egyéb hangoknak a továbbítása céljából létesített távközlési rendszer.

Távirat: Távírón továbbítandó írásbeli közlemény. Ez a fogalom ellenkező megjelölés hiányában a rádiótáviratot is magában foglalja.

Állami táviratok, távbeszélő hívások és távbeszélgetések:

Ezek azok a táviratok, távbeszélő hívások, vagy távbeszélgetések, amelyek az alábbi hatóságok valamelyikétől erednek:

az államfő;

a kormányelnök és a kormány tagjai;

a gyarmat, védnökség, tengerentúli terület, vagy valamely tag, társult tag, illetőleg az Egyesült Nemzetek felségjoga, fennhatósága, gyámsága vagy megbízatása alatt álló terület vezetője;

a szárazföldi, tengeri vagy légi haderők főparancsnokai;

a diplomácia vagy konzuli képviselők;

az Egyesült Nemzetek főtitkára az Egyesült Nemzetek fő- és segédszerveinek a vezetői;

a hágai Nemzetközi Bíróság.

A fentiekben meghatározott állami táviratokra adott válaszokat ugyancsak állami táviratoknak tekintik.

Szolgálati táviratok: Lásd az érvényben lévő Távirószabályzatot.

Magántáviratok: Azok a táviratok, amelyek sem szolgálatiak, sem államiak.

Szolgálati beszélgetések: Lásd az érvényben lévő Távbeszélőszabályzatot.

Nyilvános levelezés: Minden olyan távközlés, amelyet a hivataloknak és az állomásoknak, abból a tényből kifolyólag, hogy a közönség rendelkezésére állanak, továbbításra el kell fogadniok.

Rádióközlés: Hertz-hullámok segítségével történő mindenféle távközlés.

Hertz-hullámok: Elektromágneses hullámok, amelyek frekvenciája 10 kc/s és 3 000 000 Mc/s között van.

Rádióelektromosság: A Hertz-hullámok használatára megállapított általános fogalom (a megfelelő jelző: "rádióelektromos").

Káros zavarás: Minden olyan sugárzás vagy indukció, amely valamely rádiónavigációs vagy biztonsági1 szolgálat működését veszélyezteti, vagy amely ismételten zavar vagy megszakít egy a Rádiószabályzatnak megfelelően működő rádiószolgálatot.

1 Biztonsági szolgálat minden olyan rádióközlés, amelynek működése, akár állandóan, akár ideiglenesen, közvetlenül érinti az emberi élet biztonságát vagy a javak megóvását;"

3. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény 1956. évi június hó 1. napján lépett hatályba, annak rendelkezéseit a magyar posta 1954. évi január hó 1. napjától alkalmazza.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára