2/1957. (VI. 12.) MüM rendelet
az üdültetés egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 1.056/1957. (VI. 12.) Korm. határozat végrehajtásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1.056/1957. (VI. 12.) számú határozata az üdültetés egyes kérdéseinek szabályozásáról és a munkaügyi miniszter ennek végrehajtása tárgyában kiadott 2/1957. (VI. 12.) MüM rendelete az alábbiakban egységes szerkezetben kerül közzétételre.
(A Kormány határozatát vastagabb, - a végrehajtási rendeletet pedig vékonyabb - betűkkel szedett szöveg tartalmazza.)
Az üdülők fenntartása
1. A kedvezményes üdültetés céljára üdülőt létesíteni, vagy a már meglévő üdülők férőhely számát építkezés útján növelni - további intézkedésig - nem szabad.
1. § (1) Kivételt képeznek azok a már folyamatban lévő építkezések, amelyeknél az építkezés abbahagyása jelentós kárral járna és az építkezés befejezéséhez szükséges összeg biztosítva van. Az ilyen építkezések továbbfolytatására az engedélyt az építkezés helye szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága adja meg.
(2) Ugyancsak kivételt képeznek a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatósága részéről végzett építkezések.
(3) A kedvezményes üdültetés céljaira folyó építkezéseket - függetlenül attól, hogy az építkezéseket az előzőek szerint továbbfolytatják, vagy megszakítják - 1957. július l-ig be kell jelenteni a Munkaügyi Minisztériumnak. A bejelentés alkalmával közölni kell az építtető nevét és pontos címét, az építkezés helyét, az épület készültségi fokát és nagyságát, valamint azt, hogy az építkezés milyen pénzügyi forrásból történik.
2. A vállalati üdülőket kizárólag az üdülők térítési díjaiból és a vállalat igazgatói alapjából szabad fenntartani. A vállalat álló- és fogyóeszközeit csak a forgalmi ár megtérítése mellett szabad a vállalat üdülője részére átengedni.
Az üdülő részére a vállalat közlekedési eszközeivel történő szállítás esetén a közlekedési eszköz önköltségét a vállalat részére meg kell fizetni. A vállalat dolgozói munkaidejük alatt vállalati üdülő részére munkát csak akkor végezhetnek, ha munkabérüket a vállalati üdülő a vállalatnak megtéríti.
3. Hivatali üdülőt csak minisztériumok, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervek és a fővárosi, megyei jogú városi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságai tarthatnak fenn. A pénzügyminiszter kivételesen más szervek részére is engedélyt adhat hivatali üdülő fenntartására, ha az üdülő az 1956. évben is kapott állami támogatást.
2. § (1) Azok a szervek, amelyek csak külön engedéllyel tarthatnak fenn hivatali üdülőt, az engedélyezés iránti kérelmüket a Munkaügyi Minisztériumhoz kötelesek benyújtani.
(2) Azok az üdülők, amelyek a jelen rendelet hatálybalépésének idején is működnek, ideiglenesen tovább üzemeltethetők, ha erre a felügyeletet gyakorló minisztérium, illetőleg tanácsok esetében az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága engedélyt ad. Az engedély ideiglenes jellegű és csak a pénzügyminiszter döntéséig érvényes.
(3) A határozat 3. pontjában fel nem sorolt üzemek által fenntartott és a további fenntartásra engedélyt nem kapott hivatali üdülők további felhasználásáról a miniszter, tanácsi szervek esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága a szakszervezettel egyetértésben dönt és arról tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot.
4. A hivatali üdültetés költségvetésében nem szabad fedezetet biztosítani klub, hétvégi pihenő céljára, továbbá olyan csónakház, sportpálya részére, amelyet nem a hivatali üdülő vendégei részére tartanak fenn.
3. § (1) Hétvégi pihenő céljaira létesítettnek kell tekinteni mindazokat az üdülőket (ideértve a klubokat, csónakházakat és egyéb sporttelepeket is), amelyeket a dolgozók általában a hétvégi pihenés jellegének megfelelően 1-2 napra vesznek igénybe, ennek megfelelően a pihenőt igénybevevők ellátása sem folyamatos.
(2) A hivatali üdültetés költségvetéséből csak az engedélyezett üdülőkhöz tartozó és csak a be- utaltak használatára szolgáló sportlétesítmények költségei fedezhetők.
(3) A hivataloknál hétvégi pihenő céljára létesítményt csak a dolgozók hozzájárulásából lehet fenntartani. Ha a dolgozók a létesítmény további fenntartását nem kívánják, a miniszter, illetőleg tanácsi szervek esetében az illetékes megyei tanács (fővárosi tanács, megyei jogú városi tanács) végrehajtó bizottsága a szakszervezettel egyetértésben dönt a létesítmény további felhasználásáról.
(4) Abban az esetben, ha egyes hivatalok hétvégi pihenés céljára ezen rendelet hatálybalépése előtt bérleti szerződéseket kötöttek és a szerződés a bérleti határidő lejárta előtt nem bontható fel, szerződéseiket a szerződés lejártáig, de legkésőbb ez év végéig fenntarthatják. Újabb ilyen megállapodásokat kötni nem lehet.
5. Bölcsődék és napközi otthonok költségvetésében gyermeküdültetés céljára fedezetet biztosítani nem szabad. Bölcsődék és napközi otthonok nyári áttelepítése csak abban az esetben hajtható végre, ha az ebből származó költségeket a szülők megtérítik.
6. A gyermeküdültetés időtartama 14 napnál hosszabb nem lehet.
4. § Ha a szülők a gyermeküdültetés összes költségeit megtérítik, az üdültetés időtartama 14 napnál hosszabb is lehet.
Az üdülésért fizetendő térítési díjak
7. A határozat életbelépésének napjától kezdődő kedvezményes üdültetésnél személyenként és naponta az alábbi térítési díjakat kell fizetni:
A) A szakszervezeti üdültetés díjait a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége határozza meg. A szakszervezeti felnőtt üdültetésnél a beutalójegyek egy részét olyan térítési díjért kell kiadni, hogy átlagban üdülési naponként 12.- forint térítési díj folyjon be. A térítési díj nem dolgozó családtagnál napi 24.- forintnál és gyermekeknél napi 6.- forintnál kevesebb nem lehet. A szakszervezeti gyermekgyógyüdültetésnél továbbra sem kell térítési díjat fizetni.
B) Tanácsi gyermeküdültetés térítési díja 6.- forint.
C) Ipari tanuló üdültetési térítési díja 4.- forint.
D) Hivatali üdültetés keretében a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok központi létszámának 20%-a személyenként és naponta 16.- forintért és az ezzel azonos létszámú gyermekek személyenként és naponta 10.- forint térítési díj térítése ellenében üdülhetnek.
Az előbbieket meghaladó létszámú felnőtt és gyermek részére személyenként és naponta 30.- forint.
A szakszervezeti üdültetésről való lemondás esetén a dolgozók további 6%-a üdülhet napi 16.- forint térítés ellenében.
5. § (1) Az olyan üdülőkben, ahol a dolgozók jelenleg is napi 30.- forintnál magasabb térítési díjat fizetnek, ez a térítési összeg továbbra is változatlan.
(2) A vállalati üdülők térítési díjai változatlanok, de azok alacsonyabbak nem lehetnek, mint a szakszervezeti üdültetés részére megállapított térítési díjak.
E) A tudósok részére fenntartott üdülőkben a térítési díj a felnőttek részére 40.- forint, gyermekeik részére 20.- forint.
Vegyes rendelkezések
8. Bármely formában történő kedvezményes üdültetés legfelsőbb szerve népgazdasági szinten a Munkaügyi Minisztérium. Ebben a feladatkörében koordinálja a különböző üdültetési szervek munkáját, az üdültetés területén felmerülő elvi kérdéseket (a szervezett üdültetés területére vonatkozókat a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségével egyetértésben) eldönti, gondoskodik arról, hogy az üdültetés különböző területein egyenlőtlenség, feszültség ne keletkezzék, az üdültetésre vonatkozó főbb adatokat összesíti, s az üdültetés állásáról évenként egyszer a Kormányt tájékoztatja.
9. Jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba.
6. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kisházi Ödön s. k.,
munkaügyi miniszter