2/1957. (V. 30.) PM-FM együttes rendelet
a termelőszövetkezetek hitel- és pénzgazdálkodásának rendszeréről
A termelőszövetkezetek önállóságának növelése érdekében hitel- és pénzgazdálkodásuk főbb kérdéseit - az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat 14. f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint szabályozzuk :
Pénzforgalom
1. § (1) Hitelt mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és halászati termelőszövetkezet (továbbiakban: termelőszövetkezet) részére csak akkor lehet nyújtani, ha pénzét a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjánál (továbbiakban: Bank) nyitott elszámolási számlán tartja.
(2) A termelőszövetkezetnek bevételeit az elszámolási számlára kell irányítania. A Bank a termelőszövetkezet külön kérésére az elszámolási számlán kívül egyéb betétszámlákat is nyithat (beruházási tartalékszámla, előlegszámla stb.) Közvetlenül a termelőszövetkezet előlegszámláján kell jóváírni a termelési és hízlalási szerződést kötött vállalatok által átutalt szerződéses előlegeket, valamint a szállítási szerződések alapján a termelőszövetkezet részére érkezett árelőlegeket.
(3) A termelőszövetkezet elszámolási számláján és egyéb betétszámláin elhelyezett betétek után a Bank évi 5% kamatot téríti
2. § (1) A termelőszövetkezet számláin lebonyolódó pénzforgalmat a termelőszövetkezet és a Bank között az elszámolási számla megnyitásakor írásban kötött alapmegállapodás szabályozza. Az alap-megállapodás érvényességéhez a termelőszövetkezet közgyűlésének jóváhagyása szükséges.
(2) Kisebb készpénzkiadások teljesítésére szolgál a termelőszövetkezet házipénztára. A házi-pénztárban tartható készpénz összegének felső határát az alapmegállapodásban kell szabályozni. A házipénztárban tartható összeg felső határa a helyi szükséglethez mérten 5000 Ft felett is lehet.
3. § (1) Az elszámolási számláról és egyéb betétszámlákról a Bank fizetéseket - a bírói úton érvényesített követelések kivételével - csak a termelőszövetkezet írásbeli rendelkezése alapján teljesít. Fizetési megbízásaihoz a termelőszövetkezetnek megfelelő összegű fedezetet kell biztosítania. Fedezetlen megbízások esetén a Bank a megbízásokat a beérkezés sorrendjében teljesíti. A köztartozások és az SZTK-díjak kiegyenlítésére adott megbízásokat minden más megbízás előtt, a termelőszövetkezet terhére bíróság által megítélt (megállapított) követeléseket pedig a számlán lévő követelés 70%-a erejéig a termelőszövetkezet külön megbízása nélkül, a köztartozásokat és SZTK járulékot követő sorrendben minden más megbízás előtt teljesíti a Bank.
(2) Ha a termelőszövetkezet késedelmesen fizet, a szállításra szerződött vállalatok és szövetkezetek szállításaikat csak előzetes fedezetbiztosítás esetén teljesíthetik. Ezért ilyen esetben a vállalat, illetőleg szövetkezet köteles a termelőszövetkezetet értesíteni, hogy a jövőben áruszállítást csak akkor teljesít, ha a termelőszövetkezet a megrendelőlevélhez a Bank által kiállított megfelelő összegű fedezetigazolást csatolja.
4. § A pénzforgalomnak a fentiekben nem szabályozott kérdéseiben az 1.026/1954. (III. 26.) számú minisztertanácsi határozat III. fejezete 2. pontja első és második bekezdésében, 3. pontjában, 4. pontja második bekezdésében és 5-10. pontjában, valamint az 1.025/1956. (IV. 14.) számú minisztertanácsi határozat 2. pontjában foglaltak irányadók azzal, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeit az 1.025 1956. (IV. 14.) számú minisztertanácsi határozat 1. pontjával módosított sorrendben kell kielégíteni.
Rövidlejáratú hitel
5. § (1) A termelőszövetkezet a hitelnyújtás általános szabályai szerint - saját eszközeinek kiegészítésére, illetőleg saját eszköz átmeneti hiánya esetén is, az alapszabályszerű közös gazdálkodás keretében megvalósuló termelési célra, a folyó gazdasági év indokolt pénzszükséglete erejéig rövidlejáratú hitelt kaphat:
a) azoknak a saját bevételeknek megelőlegezésére, amelyeket a termelőszövetkezet saját erőből, vagy részben saját erőből és részben beruházási hitelből létesülő beruházásokra a gazdasági éven belül kíván fordítani;
b) termelési célra:
- növénytermeléssel kapcsolatban vetőmag, szerves- és műtrágya, növényvédőszer beszerzésére, gépállomási munkák díjára, öntözési és vízhasználati díjra, egyéb növénytermelési kiadásokra ;
- állattartással kapcsolatban sertés és marha hízóanyag, valamint takarmány beszerzésére, állatgyógyászati kiadásokra, kovácsmunkákra, napos- és tenyészbaromfi beszerzésére, egyéb állattartási kiadásokra;
- mezőgazdasággal szervesen összefüggő se-géd- és feldolgozó üzemek anyag- és üzemanyag beszerzésére, a saját szükségletet meghaladó építőanyag kitermelésére, illetve előállítására, idegen szállítási költségekre, a segéd- és feldolgozó üzemben alkalmazott - nem termelőszövetkezeti tag - szakemberek munkadíjára, ideértve a téglaégetésnél , vályogvetésnél alkalmazott külső munkaerők munkabérének kifizetését is;
- fogyóeszközök, szerszámok, zsákok és egyéb göngyölegek beszerzésére (kivéve a visszaküldési kötelezettséggel kiszállított göngyöleget), gépkocsik, motorok, mezőgazdasági gépek és felszerelések javítási költségeire, tartalékalkatrészek, üzem-és kenőanyagok beszerzésére;
- a termelőszövetkezet által alkalmazott mezőgazdász, könyvelő és gépkocsivezető illetményére.
(2) A hitel összegét a tényleges beszerzési árak és a felhasználási normák (tényleges szükséglet) alapján kell megállapítani.
6. § A rövidlejáratú hitel folyósításának feltételei az alábbiak:
a) A Bank hitelt csak akkor folyósíthat, ha a termelőszövetkezet működési engedélyt kapott és pénzét az alapmegállapodás szerint az elszámolási számlán tartja; a hitelfolyósítást megtagadhatja olyan esetben, ha a termelőszövetkezet házipénztárában lévő összeg rendszeresen meghaladja az alapmegállapodás szerint házipénztárában tartható összeget és a többletet a termelőszövetkezet a Bank felhívására sem fizeti be.
b) A termelőszövetkezetnek az igényelt hitelre olyan fedezetet kell lekötnie, amely legkésőbb egy éven belül biztosítja a hitel visszafizetését. A fedezet megállapításánál számításba kell venni a termelőszövetkezetnek a gazdasági év során felmerülő összes kötelezettségeit. Ha a termelőszövetkezet az összes esedékes kötelezettségeinek teljesítése mellett a hitel visszafizetésére megfelelő fedezetet nem tud lekötni, részére rövidlejáratú hitel nem folyósítható.
c) A Banknak a hitelek folyósítását a közgyűlés által jóváhagyott termelési terv, valamint a pénzbevételeket és kiadásokat tartalmazó bevételkiadási költségvetés bemutatásához kell kötnie. Hitel csak akkor folyósítható, ha a terv, illetve költségvetés alkalmas annak megállapítására, hogy a termelőszövetkezet a kért hitelt lejáratkor saját bevételeiből, kötelezettségeinek rendezése mellett képes visszafizetni.
7. § Rövidlejáratú hitelt a Bank a termelőszövetkezet közgyűlésének a hitel igénybevételére vonatkozó határozata és írásbeli kérelme alapján nyújthat. A közgyűlés határozatáról jegyzőkönyvi kivonatot kell a hitelkérelemhez mellékelni. A termelőszövetkezet részére hitelt csak a "Hitelmegállapodás" aláírása után lehet folyósítani.
8. § (1) A rövidlejáratú hitelt a termelőszövetkezet legkésőbb egy éven belül, a Bankkal történt megegyezés alapján megállapított lejáratkor köteles visszafizetni. A termelési cél korábbi megvalósítása esetén az igénybevett hitelt - függetlenül a megállapított későbbi időponttól - azonnal vissza kell fizetni.
(2) Rövidlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 4% kamatot köteles fizetni.
Közép- és hosszúlejáratú hitelek
9. § (1) A termelőszövetkezetek termelési célú beruházásaikat és beszerzéseiket elsősorban saját eszközeikből valósítják meg. Ha a szükséges saját eszközök nem állnak rendelkezésükre, az alábbiak szerint hitelt igényelhetnek. Azt, hogy a termelőszövetkezet milyen beruházást kíván megvalósítani, kizárólag a termelőszövetkezet tagsága, közgyűlésen dönti el.
a) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásaik keretében új építkezésekre, szőlő- és gyümölcsös telepítésére, talajjavításra, fásításra, valamint új gépek, műszerek, berendezések és felszerelések vásárlására hosszúlejáratú hitelt igényelhetnek. Az egyéb beruházásokra, valamint a több éven át megtérülő beszerzésekre a mezőgazdasági termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Ilyen címen használt gépek, felszerelések, valamint igás- és tenyészállatok vásárlására, bevitt jószág, felszerelés és takarmány ellenértékének kifizetésére, épületek felújítására és tatarozására, épületvásárlásra, továbbá indokolt esetben - évelő vetőmagnak, a tenyészállatok takarmányának vásárlására és legelőjavításra is lehet középlejáratú hitelt nyújtani.
b) A termelőszövetkezeti csoportok és a halászati termelőszövetkezetek - ha alapszabályszerűen gazdálkodnak - az egyes üzemágakban vállalt közös tevékenységgel kapcsolatos, a közös nagyüzemi gazdálkodást elősegítő beruházásaik, beszerzéseik megvalósítására ugyanolyan közép-és hosszúlejáratú hitelekben részesülhetnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek.
(2) Közép- és hosszúlejáratú hitelt a Bank az általa szükségesnek tartott összeg erejéig mindazokra a kiadásokra és költségekre engedélyezhet, amelyek a megvalósítandó beruházással, illetőleg beszerzéssel kapcsolatban merülnek fel. A hitelek összegszerűségének megállapításánál a Bankot hitelezési normák vagy irányárak nem korlátozzák. A hitelek összegét a Bank a 11. § szerint végzett hitelbírálat alapján állapítja meg.
(3) A termelőszövetkezet által végzendő beruházásokra eddig nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás helyett, egyes beruházásoknál az előírt feltételek teljesítése esetén a Bank - a termelőszövetkezet kérelme alapján - a folyósított hitelt vagy annak egy részét törölheti.
10. § (1) Ha a termelőszövetkezet közép- vagy hosszúlejáratú hitelt kíván igénybevenni, a beruházással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, a sajáterő hozzájárulást és az igényelt beruházási hitelt bevétel-kiadási költségvetésében kell megterveznie. A bevétel-kiadási költségvetést a hiteligényléssel együtt a Bankhoz kell benyújtani, amely a megtervezett beruházások pénzügyi kihatásait felülvizsgálja és az így felülvizsgált bevétel kiadási költségvetés szolgál a hitelfolyósítás alapjául.
(2) A hiteligényléseket a hiteligénylési lapon beruházásonként - épületenként - külön-külön kell elkészíteni. Az igénylésnek magában kell fog lalnia a beruházás vagy beszerzés megvalósításához szükséges teljes hitelösszeget még abban az esetben is, ha a hitelt a termelőszövetkezet esetleg több részletben veszi igénybe, vagy ha a megvalósítás átmegy a következő évre. A hitel összegének pontos megállapítása céljából mellékelni kell az építkezés összes költségeit tartalmazó és a termelőszövetkezet közgyűlése által elfogadott költségösszeállítást és tervet. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet éves tervében a beruházás megvalósítását előirányozta és a szükséges anyagokat meg tudja vásárolni, a Bank eltekinthet a kivitelezői költség-összeállítás előzetes benyújtásától és a kért hitelt anyagvásárlási előlegként engedélyezheti. A termelőszövetkezetnek ilyen esetben külön kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy az anyagvásárlás lebonyolítása után azonnal elkészíti és jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti a teljes építkezési költségvetést.
(3) Közép- vagy hosszúlejáratú hitel a termelőszövetkezet részére csak a "Hitelmegállapodás" aláírása után folyósítható.
11. § (1) A hiteligénylés indokoltságát a Bank a folyósítás engedélyezése előtt minden esetben elbírálja, megvizsgálva a beruházások, beszerzések gazdaságosságát és jövedelmezőségét. Szükség esetén megkeresi a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályát szakvélemény közlése céljából.
(2) A hiteligénylés elbírálásánál figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által természetben adható hozzájárulás (saját építési anyag, saját fuvar, tagság közreműködése) mértékét és erre a célra fordítható saját pénzeszközöket. A saját pénzeszközöket a hiteligényléskor kell biztosítani; ha a saját pénzeszközök csak a hiteligénylés utáni időpontban állnak rendelkezésre, a termelőszövetkezet azoknak a gazdasági éven belüli átmeneti meghitelezésére az 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján rövidlejáratú hitelt igényelhet.
(3) A hitelkeretek célszerű felhasználása, a hitelek fedezetének biztosítása és a termelőszövetkezetek túlzott hitelfelvételének megakadályozása érdekében a Bank a hiteligénylés elbírálásakor a kivitelezés gazdaságosságát is vizsgálja. Indokolatlanul költséges kivitelezést hitellel támogatni nem lehet.
(4) A termelőszövetkezet éves bevétel-kiadási költségvetésében fel nem vett, később szükségessé váló beruházásokhoz vagy beszerzésekhez szükséges hitelt a Bank a termelőszövetkezet közgyűlésének jóváhagyása után, esetenkénti külön igénylés alapján bírálja el.
12. § (1) A közép- és hosszúlejáratú hitel visszafizetési feltételeit a hitel engedélyezésekor, a termelőszövetkezettel történt megegyezés alapján az előírt leghosszabb visszafizetési határidőn belül, a Bank állapítja meg. A visszafizetési feltételek megállapításánál a Bank figyelembe veszi a beruházás jövedelmezőségét, a termelőszövetkezet teherbíróképességét és a beruházás vagy beszerzés amortizációját.
(2) A közép- és hosszúlejáratú hitelek után a termelőszövetkezet évi 1% kamatot köteles fizetni.
13. § (1) A közép- és hosszúlejáratú hitelek céljára országosan megállapított keretösszegeket a Magyar Nemzeti Bank bontja le a felmerülő szükségleteknek megfelelően megyékre (megyei jogú városokra) és járásokra, szükség esetén gondoskodik azok módosításáról. A hosszúlejáratú hiteleknél a Magyar Nemzeti Bank és a Földművelésügyi Minisztérium együttesen központi tartalékkeretet alakítanak ki és azt a szükségletnek megfelelően bontják le.
(2) A lebontott hitelkeretek megnyitását és a hitelek engedélyezését a Bank esetenként akkor végzi, amikor a termelőszövetkezetek a hitelt igénylik.
14. § A közép- és hosszúlejáratú hitelellátás fentiekben nem szabályozott kérdéseiben az 1.091/1956. (IX. 11.) számú minisztertanácsi határozat 14. b)-e) pontjában, valamint az 1.026/1954. (III. 26.) számú minisztertanácsi határozat V. fejezetének utolsó bekezdésében foglaltak irányadók.
Vegyes rendelkezések
15. § (1) A hitelek rendeltetésszerű felhasználását, valamint a hitelek fedezetét a Bank a helyszínen ellenőrzi. A hitelt igénybevevő termelőszövetkezetnek olyan naprakész pénztárszámadást, álló eszköz-, raktár- és állatnyilvántartást, valamint - a kötelezettségeket és követeléseket kimutató folyószámlákat tartalmazó - könyvelést kell vezetnie, amely a bankszerű ellenőrzésre alkalmas. Ha a termelőszövetkezet a könyvelés vezetését a Bank erre vonatkozó felhívása ellenére is megtagadja vagy elhanyagolja, a termelőszövetkezetet a Bank a hitelezésből kizárhatja. Amennyiben a Bank az ellenőrzés során a hitelfegyelmet sértő lényeket állapít meg, a termelőszövetkezettel szemben az 1.026/1954. (III. 26.) számú minisztertanácsi határozat szerinti rendszabályokat alkalmazhatja.
(2) A termelőszövetkezet köteles a gazdasági év végén készített zárszámadási mérleg egy példányát a Banknak megküldeni.
16. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A megyei és a járási tanácsok vb. mezőgazdasági osztálya, valamint a Bank kötelesek gondoskodni arról, hogy a termelőszövetkezetek a pénzés hitelgazdálkodásnak őket érintő szabályait megismerjék és alkalmazzák.
Antos István s. k.,
pénzügyminiszter
Keresztes Mihály s. k.,
földművelésügyi miniszterhelyettes