40/1957. (VI. 29.) Korm. rendelet
az erdészek jogairól és kötelességeiről
1. § Az ország erdőállományának hatékonyabb védelme érdekében azokat az állami tulajdonban és állami kezelésben álló erdőkben és fásításokban szolgálatot teljesítő dolgozókat, akik munkakörüknél fogva a faállomány védelmével vannak megbízva, valamint a nem állami erdők birtokosai által alkalmazott erdőőröket (a továbbiakban: erdész) a jelen rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelességek terhelik.
2. § Erdészként csak olyan nagykorú magyar állam-polgárt lehet alkalmazni, aki
a) erkölcsi szempontból kifogás alá nem esik,
b) erdészeti szakképzettséggel rendelkezik,
c) megfelel a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek és
d) nem szenved olyan testi, vagy szellemi fogyatkozásban, amely hivatásának teljesítésében gátolná.
3. § (1) Az erdész működésének megkezdése előtt a járási (járási jogú városi), illetve a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője előtt esküt köteles tenni.
(2) Az erdészeket szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel kell ellátni. Az erdész erdészi egyenruha viselésére jogosult.
(3) Az erdészt a büntetőjogi védelem szempontjából hatósági közegnek kell tekinteni.
4. § Az erdészek és a rendőri, valamint tűzrendészeti szervek kötelesek egymást kölcsönösen támogatni az erdő- és vadgazdálkodást (a továbbiakban: erdőgazdálkodás) sértő cselekmények megelőzésében és felderítésében.
5. § Az erdész működési területén termelési feladatai mellett köteles
a) a faállomány és vadállomány védelmét ellátni,
b) a műtárgyakat, megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket, mérnöki és egyéb útjelzéseket védeni, azok megsemmisítését, megrongálását, elmozdítását, rendeltetés ellenes használatát megakadályozni.
6. § (1) Az erdész feladata, hogy működési területén megakadályozzon mindennemű, az erdőgazdálkodást sértő bűncselekményt és szabálysértést (továbbiakban együttesen: az erdőgazdálkodást sértő cselekmény). Ennek érdekében az erdész a szolgálatában jogosult, illetőleg köteles
a) minden olyan személyt, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy az erdőgazdálkodást sértő cselekményt követett el, vagy elkövetni készül, igazoltatni és az erdőből, vagy annak meghatározott részéből való távozásra felhívni;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltehető, hogy jogellenes úton szerzett erdei terméket (fát, vadat, stb.) szállít, megállásra felhívni, illetve feltartóztatni és a jármű vezetőjét személyazonosságának és az erdei termék megszerzése jogosságának igazolására felhívni;
c) az a)-b) pontok alapján igazoltatott személyek közül azt, aki személyazonosságát és a nála, illetve járművén lévő erdei termék megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a tanács hivatalos helyiségébe bekísérni abban az esetben, ha az igazoltatott egyén személyazonosságát a jelenlevők sem tudják igazolni;
d) az erdőgazdálkodást sértő cselekmény elkövetésén, vagy erdei károkozáson tettenért személytől a nála talált erdei terméket és a cselekmény elkövetésére használt eszközöket elvenni és azokat a tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének, ha pedig az eszköz lőfegyver, a legközelebbi rendőri szervnek átadni, illetve a feljelentést megtenni.
(2) Ha az erdőgazdálkodást sértő cselekmény elkövetésén tettenért személy, vagy az a személy, akinek az igazoltatásához, illetve bekíséréséhez az erdésznek a jelen rendelet alapján joga van, elmenekül, vagy menekülést kísérel meg, az erdész vele szemben a jelen § (1) bekezdésén, valamint a fegyver használatát szabályozó 10. §-on alapuló jogait működési területén kívül is gyakorolhatja.
7. § Az erdésznek jogában áll azt az állatot, amelyet az erdei legeltetésre vonatkozó szabályok megsértésével legeltetnek, - ha az állat tulajdonosa előtte ismeretlen, - behajtani és további intézkedés végett a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének átadni.
8. § Az erdész köteles
a) az erdei tüzesetek előfordulását megakadályozni;
b) a tudomására jutott minden erdei kártételt, illetve káresetet 8 napon belül az illetékes szervnek bejelenteni még abban az esetben is, ha a tettes előtte ismeretlen.
9. § Erdei tűz, vagy más, az erdőgazdálkodást sújtó elemi csapás esetében az erdésznek jogában áll a veszélyeztetett területen és az annak közelében haladó járműveket és személyeket megállásra felhívni és a járművek vezetőit, a járműveken lévő, vagy az egyébként megállított személyeket arra felhívni, hogy az elemi csapás elhárítása érdekében személyes munkájukkal és a jármű rendelkezésre bocsátásával útmutatása szerint közreműködjenek.
10. § (1) Az erdész szolgálatában szolgálati célokra engedélyezett lőfegyver viselésére és szolgálatának ellátása körében való használatára jogosult.
(2) A lőfegyver viselésének és használatának szabályait, valamint az erdésznek a tűzrendészettel kapcsolatos feladatait a belügyminiszter és az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője együttesen határozza meg.
11. § A jelen rendelet 6., 7. és 9. §-aiban biztosított jogok megilletik a vadőröket is.
12. § (1) Szabálysértést követ el és 1,000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki az erdész 6. §-on alapuló felhívásának nem tesz eleget.
(2) Szabálysértést követ el és 500 Ft-ig terjed-hető pénzbírsággal sújtható az, aki az erdész 9. §-on alapuló felhívásának a tőle elvárható mértékben nem tesz eleget.
(3) A szabálysértések miatt az eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.
13. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtása az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének hatáskörébe tartozik.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az erdő- és természetvédelemről szóló 1935. évi IV. törvény 51., 52., 55., 56., 57., 58. §-a és 53. §-ának (1) bekezdése, valamint a 72.086/1895. FM rendelet (Rendeletek Tára 1896. évi I. kötet 85. oldal) hatályát veszti.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese