Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

52/1957. (VIII. 22.) Korm. rendelet

a tanácsi vegyesipari javító vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok által végzett építőipari munkák legmagasabb áráról

1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed a tanácsok irányítása alá tartozó vegyesipari javító vállalatok (továbbiakban: javító vállalatok), az építőipari és vegyesipari szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok (továbbiakban: szövetkezetek), valamint a magán-kisiparosok által bármely megrendelő részére végzett építőipari munkák költségeinek előirányzására és elszámolására.

2. § (1) A javító vállalatok, szövetkezetek és a magánkisiparosok által végzett építőipari munkák legmagasabb árai tekintetében a 43 1955. (Ép. Ért. 24.) ÉM-ÁH számú miniszteri utasítással kiadott "1955. évi Tatarozási Egységárgyűjtemény"-ben (továbbiakban: Egységárgyűjtemény) meghatározott egységárak, illetve költségtényezők az irányadók - a (2) bekezdésben foglalt módosításokkal.

(2) Az Egységárgyűjtemény tényezői alapján számított nyers- és rezsiköltségek együttes összegét

a) a 3. §-ban meghatározott szorzószámokkal kell módosítani és

b) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott haszonnal,

c) a 4. § (2) bekezdése szerint felszámítható munkahelyi adottságokból származó költségekkel,

d) a 4. § (3) bekezdés szerint felvonulási költséggel, valamint

e) a 4. § (4) bekezdés szerint felszámítható anyagárkülönbözettel lehet növelni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított kivitelezési költség az építési munkák legmagasabb ára (maximális ára), mely magában foglalja az 1% OKISZ, illetve az 1% KIOSZ hozzájárulást is. A maximális áron felül csak a mindenkori rendelkezések szerint befizetendő forgalmi adó összege számítható fel.

(4) A javító vállalatnak, szövetkezetnek és a magánkisiparosnak az elvégzendő munkák költségeit - az 5. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - részletes költségvetésben kell előirányozni. Az elvégzett munkák elszámolását az elfogadott költségvetés alapján kell elvégezni.

3. § (1) A javító vállalatoknak és magánkisiparosoknak az Egységárgyűjtemény alapján kiszámított nyers- és rezsiköltségek együttes összegét

a) javítási (karbantartási), tatarozási, felújítási, helyreállítási, átalakítási, valamint a 300 légm3 alatti új, vagy toldaléképítési munkáknál a melléklet "A" hasábja,

b) a 300 légm3-t meghaladó új és toldaléképítkezéseknél a melléklet "B" hasábja szerinti munkanemenkénti (szakmánkénti) szorzószámokkal kell módosítani.

(2) A szövetkezeteknek, amennyiben az elvégzendő összes munkát - ideértve a szak- és szerelőipari munkákat is - saját maguk végzik el, az Egységárgyűjtemény alapján kiszámított nyers-és rezsiköltségek együttes összegét

a) javítási (karbantartási), tatarozási, felújítási, helyreállítási, átalakítási, valamint a 300 légm3 alatti új, vagy toldaléképítési munkáknál 1.04-es,

b) a 300 légm3-t meghaladó új és toldaléképítkezéseknél 0.97-es szorzószámmal kell módosítaniok. Egyéb esetekben a szövetkezeteknek is a mellékletben meghatározott munkanemenkénti (szakmánkénti) szorzószámokat kell alkalmazniuk.

4. § (1) A javító vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok az Egységárgyűjtemény alapján kiszámított nyers- és rezsiköltségeknek a 3. § szerint módosított összege, valamint a 4. § (4) bekezdés szerinti anyagárkülönbözet után - az 5. § (3) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - 3% hasznot számíthatnak fel.

(2) A munkahelyi adottságokból származó költségeket az Egységárgyűjtemény alapján kiszámított nyers- és rezsiköltségeknek a 3. § szerint

módosított és haszonnal növelt összege után

a szövetkezetek telephelyen kívül

végzett munkáknál 6 %-os

budapesti javító vállalatok 2 %-os

vidéki javító vállalatok 3.5%-os

SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó szövetkezeti építő vállalatok 3 %-os mértékben számíthatják fel. A szövetkezetek telephelyen belül végzett munkáiknál munkahelyi adottságokból származó költségek felszámítására nem jogosultak. A magánkisiparosok a telephelyük közigazgatási területén kívül végzett munkáiknál az érvényes rendelkezések szerint kifizethető és a ténylegesen felmerült kiküldetési, szállítás- és utazási költségeket számíthatják fel munkahelyi adottságokból származó költségek címén. Ezen költségek után sem haszon, sem egyéb pótlék nem számítható fel.

(3) A javító vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok felvonulási költség címén az Egységárgyűjtemény alapján kiszámított nyers- és rezsi költségek 3. § szerint módosított együttes össze gének a haszonnal és a munkahelyi adottságokból származó költségekkel növelt értéke után

a) 1000 Ft összegig terjedő munkáknál 8%-ot

b) 1000- 5000 Ft-ig terjedő munkáknál 6%-ot

c) 5000-10.000 Ft-ig terjedő munkáknál 5%-ot

d) 10. 000-20.000 Ft-ig terjedő munkáknál 3%-ot

e) 20. 000 Ft összegen felüli munkáknál 2%-ot számíthatnak fel.

A százalékos felvonulási költségek csak a kis állványok, felszerelések (ládák, keverőlemez, stb.), szerszámok helyszínre vagy visszaszállításával, valamint a cement, vas, szerszám tároló létesítésével felmerült, továbbá munkanemenként ki nem írható munkavédelmi költségeket foglalják magukban. Amennyiben egyéb felvonulási létesítményre (iroda, öltöző, stb.) ideiglenesen volna szükség, arról az építtető különállóan gondoskodni tartozik.

(4) A javító vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter külön rendelkezése szerint a termelői anyagárak és a fogyasztói anyagárak közötti különbözetet - az építésügyi miniszter által jóváhagyott anyagárkülönbözeti mutató alapján - számíthatják fel. Az anyagárkülönbözet összege utón - a haszon kivételével - semmilyen pótlék nem számítható fel.

5. § (1) A javító vállalatok, szövetkezetek és kisiparosok a 10.000 Ft-ot meg nem haladó munkák költségelőirányzatát formai megkötöttség nélkül számíthatják ki. Az így kiszámított ajánlati árnál többet a megrendelőnek nem számíthatnak fel (pausál vállalás).

(2) Ács és kőműves kisiparosok, továbbá a szövetkezetek, ha csak ács vagy kőműves munkát végeznek a lakosság és szövetkezetek részére, 20.000 Ft-ot meg nem haladó munkáiknál is az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készíthetik el költségelőirányzatukat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a kivitelezők költségelőirányzatukban legfeljebb a munka elvégzéséhez műszakilag szükséges anyag- és bérköltségeket, a fel- és elvonulá-si költséget, a bérre vetített 103.5% együttes költség kulcs alapján számított szociális terhet és rezsiköltséget, valamint a mindezek után 8%-ban felszámítható hasznot és a 4. § (2) bekezdése szerinti munkahelyi adottságokból származó költséget vehetik figyelembe.

6. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépéséig a műszakilag be nem fejezett és pénzügyileg el nem számolt munkákra is alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1/1955. (XII. 4.) ÉM-ÁH rendelet, a 102/1953. (Ép. Ért. VIII. 8.) ÉM-ÁH rendelet, a 149/1954. (Kip. Ért. 32.) Kip. M. rendelet és minden, a jelen rendelettel ellenkező egyéb rendelkezés hatályát veszti.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese

Melléklet az 52/1957. (VIII. 22.) Korm. rendelethez

Szorzószámok az Egységárgyűjtemény nyers- és rezsiköltségeinek módosításához

Tartalomjegyzék