14/1958. (II. 18.) Korm. rendelet
a tanácsok községfejlesztési munkájának egységes szabályozásáról szóló 1958. évi 7. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a tanácsok községfejlesztési munkájának egységes szabályozásáról szóló 1958. évi 7. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában a következőket rendeli:
1. § (1) A községfejlesztési terv feladatait és előirányzatait a tanács állapítja meg.
(2) A községfejlesztési terv feladatainak meghatározásánál a tanács éves terv és költségvetési javaslataiból, illetőleg az ezekben megtervezett feladatokból és előirányzatokból kell kiindulni.
(3) A községfejlesztési terv az alábbi két fő részből áll:
a) a tanács részére népgazdasági tervben és költségvetés keretén belül előirányzott feladatok (beruházás, felújítás, beszerzés stb.), ezek előirányzatai és fedezete;
b) a tanács által a helyi erőforrások terhére megállapított feladatok, ezek előirányzatai és a községfejlesztési alap bevételi fonásaiból eredő fedezete, a helyi erőforrásokból származó anyagok mennyisége és értéke, valamint a lakosság részéről felajánlott társadalmi munka értéke.
2. § (1) A tanács a helyi erőforrások terhére általában olyan beruházásokat, felújításokat és beszerzéseket tervezzen meg. amelyek a tervév alatt megvalósíthatók, pénzügyi és anyagfedezetük, valamint a kivitelezésükhöz szükséges kapacitás a terv jóváhagyásával egyidejűleg biztosítható.
(2) A helyi erőforrásokból a tervév során meg nem valósítható (áthúzódó), valamint közös fedezeti forrásra (pld. állami beruházási hitelből és községfejlesztési alapból) épülő feladatok megtervezése előtt ki kell kérni a felettes tanács végrehajtó bizottsága véleményét.
(3) A tanácsház felújításán kívül igazgatási jellegű kiadás, továbbá vállalatok, intézmények, társadalmi szervek részére kölcsön, működési költségeikhez készpénz hozzájárulás a helyi erőforrások terhére nem tervezhető és nem folyósítható.
(4) A helyi erőforrások terhére béralap jellegű kiadások csak akkor tervezhetők és folyósíthatók, ha ezek saját vállalkozásban (házilagos módon) végzett kivitelezéssel vagy műszaki ellenőrzéssel kapcsolatosak.
3. § A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a kötelezően előírt tervmutatókon alapuló fejlesztéseknek a helyi erőforrások terhére történő megtervezését csak a részére megállapított keretszámon belül engedélyezheti.
4. § A községfejlesztési alapra befolyt pénzeszközöket az Országos Takarékpénztár helyi fiókjainál nyitott községfejlesztési számlákon kell kezelni.
5. § A községfejlesztési alap bevételi forrásai a következők:
a) a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás;
b) a tanácsi vállalatok eredményeiből juttatott részesedés;
c) a költségvetésben évközben jelentkező többletbevételek;
d) a tanács tervében és költségvetésben jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során társadalmi munkával elért megtakarítások értéke;
e) a földművesszövetkezetek, kisipari termelőszövetkezetek és háziipari termelőszövetkezetek által fizetett községfejlesztési hozzájárulás;
f) állami (minisztériumi, tanácsi) vállalatok által fizetett hozzájárulás.
6. § (1) A községfejlesztési hozzájárulás alapja:
a) a lóadó nélkül számított általános jövedelemadó;
b) a levonásos jövedelemadó)
c) a házadó, amennyiben az adófizetésre kötelezett személynek általános jövedelemadó fizetési kötelezettsége nincs.
(2) A községfejlesztési hozzájárulás megállapítása előtt a tervbevett feladatok szükségességét, a hozzájárulás mértékét falugyűléseken, választókerületenként szervezett kisgyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni.
(3) A tanács határozata alapján megállapított községfejlesztési hozzájárulást a tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve veti ki és az együttesen kezelt adók módjára szedi be.
(4) A tanács több évre előre általában akkor állapítja meg a községfejlesztési hozzájárulás mérvét, ha bankhitelt kíván felvenni és a visszafizetés ideje az egy évet meghaladja, továbbá akkor, ha több évre terjedő feladat végrehajtását kívánja ilyen módon biztosítani.
(5) A levonásos jövedelemadó fizetésére kötelezettek községfejlesztési hozzá járulását az adót levonó szerv vonja le és a negyedév végén utalja át a hozzájárulás fizetésére kötelezett lakhelye szerint illetékes tanács községfejlesztési alapjára.
7. § A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsot az 1.069/1957. (VIII. 11.) Korm. számú határozat alapján az irányítása alatt álló vállalatok gazdálkodásának eredményéből megillető részesedést, illetőleg a részesedésből a végrehajtó bizottság határozata alapján községfejlesztési célra biztosított összeget a községfejlesztési terv készítése előtt fel kell osztani a községfejlesztési terv készítésére kötelezett alsóbbfokú tanácsok között.
8. § A tanács költségvetésében jóváhagyott bevételekkel szemben befolyó többletbevételeket - beleértve az adóbevételekből a részesedési százalék arányában elért többletbevételeket is - elsősorban a költségvetésben jelentkező új kiadások fedezeteként kell felhasználni. Amennyiben ezeket az összegeket nem használják fel költségvetési kiadások fedezésére, a tanács határozata alapján a községfejlesztési alapra kell átutalni és ott felhasználni. A községfejlesztési alap éves költségvetésének összeállításakor az ilyen címen várható bevételeket fedezeti forrásként nem lehet megtervezni.
9. § (1) A beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka értékét a lebonyolítással, illetőleg a műszaki ellenőrzéssel megbízott szervek a kivitelező által benyújtott számlákon kötelesek a kifizetést teljesítő bank felé igazolni.
(2) A lebonyolítást finanszírozó bank - az igazolás alapján - a társadalmi munka értékét a megtakarítást elérő tanács községfejlesztési alapjára utalja át.
10. § (1) A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács a földművesszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulását jövedelemadóköteles nyereségük évi bruttó összegének 1-5%-a, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulását pedig jövedelemadóköteles nyereségük évi bruttó összegének 0,5-2%-a közötti összegben állapíthatja meg.
(2) A földművesszövetkezetek, kisipari termelőszövetkezetek, háziipari termelőszövetkezetek községfejlesztési hozzájárulásának mértékét az előző évben elért jövedelemadóköteles nyereségük figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A községfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett szövetkezetek a hozzájárulás összegét jövedelemadójukkal egyidőben a jövedelemadó fizetésére vonatkozó elszámolási szabályok szerint a területileg illetékes tanács községfejlesztési alap számlájára, a Budapest területén lévő szövetkezetek pedig a fővárosi tanács községfejlesztési elosztási számlájára fizetik be.
11. § (1) Az állami (minisztériumi, tanácsi) vállalatok évenként az általuk elfoglalt üzemi termeléssel vagy vállalati tevékenységgel kapcsolatban beépített vagy beépítetlen földterület után négyszögölenként 2 (kettő) forint községfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. Azokat a földterületeket, amelyek mentesek a hozzájárulás fizetése alól, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) Az állami vállalatok fizetési kötelezettségét nem a telekkönyvi állapot, hanem a ténylegesen használt földterület nagysága - a használat jogcímére való tekintet nélkül - határozza meg. A fizetendő hozzájárulás összege azonban nem haladhatja meg az egyes iparvállalat (ideértve az építőipari vállalatokat, gépállomásokat és az egyéb szolgáltató vállalatokat is) befejezett termelési értékének 0,04%-át.
(3) A községfejlesztési tervek időben történő megalapozott elkészítése érdekében a vállalatok a hozzájárulás alapját képező földterület nagyságát, valamint a következő tervévre tervezett befejezett termelési értéket évenként augusztus hó 31-ig - 1958-ban március 10-ig - kötelesek a területileg illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságához bejelenteni. Amennyiben a vállalat által bejelentett adatok és vállalat részére jóváhagyott tervszámok között 20%-ot meghaladó eltérés áll elő, a vállalat tervének jóváhagyását követő 15 napon belül köteles a tanács végrehajtó bizottságának bejelenteni.
(4) A községfejlesztési terv készítésére kötelezett tanácsok közvetlen irányítása alatt álló vállalatok a községfejlesztési hozzájárulást az irányító tanács községfejlesztési alap számlájára, a többi vállalat pedig a területileg illetékes fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács községfejlesztési elosztási számlájára fizeti be.
(5) A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai az állami vállalatok által fizetendő hozzájárulás összegét a községfejlesztési tervek kidolgozása idején osztják meg a községfejlesztési tervet készítő tanácsok között.
(6) Az állami vállalatok által befizetett hozzájárulás tervezett összegéből a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján megállapított mértékben feltétlenül részesítenie kell annak a községi, városi, városi kerületi tanácsnak községfejlesztési alapját, amelynek területéből a hozzájárulás fizetésére kötelezett állami vállalat földterületet foglal el.
12. § A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága a tvr. 6. §-ában foglalt részesedésből és a 10. §-ában foglalt vállalati befizetésekből, az évközben jelentkező községfejlesztési igények kielégítésére tartalékalapot létesíthet. A tartalékalapot csak a községfejlesztési tervet készítő tanácsok községfejlesztési alapjának kiegészítésére, illetőleg támogatására lehet felhasználni.
13. § (1) A községfejlesztési célra bankhitelt az Országos Takarékpénztártól lehet igénybe venni.
(2) A községfejlesztési célra folyósítható bankhitel összegét évenként az érdekelt szervekkel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg. A megállapított keretet fel kell osztani az Országos Takarékpénztár fővárosi és megyei szervei között.
(3) A bankhitelt - a felettes tanács végrehajtó bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei szervei véleményének meghallgatása után - az Országos Takarékpénztárnak az a területi fiókja folyósítja, amelyik a hitelt kérő tanács községfejlesztési alapját kezeli.
(4) A népgazdasági tervben és az állami költségvetésben kötelezően előírt tervmutatókon alapuló fejlesztések megvalósítására kért bankhitelt csak a tvr. 3. §-ában felsorolt tanácsok végrehajtó bizottságának előzetes engedélyével lehet folyósítani.
(5) A bankhitel biztosítékaként a hitelt igénylő tanács községfejlesztési alapjának bevételeit kell lekötni.
14. § (1) A községfejlesztési alap terhére megvalósítandó feladatok anyagszükségletét elsősorban a következő forrásokból származó helyi anyagok feltárása útján kell biztosítani:
a) helyileg társadalmi munkában vagy bérmunkában kitermelt építő- és burkolókő, kavics, homok, nád, fa és egyéb anyagok;
b) a tanács kezelésében lévő, bontási engedély alapján lebontott állami tulajdonban lévő létesítményekből kikerült bontási anyagok;
c) a felettes tanács végrehajtó bizottságának engedélye alapján magánszemélyektől megvásárolt anyagok;
d) állami és szövetkezeti vállalatoktól, valamint hulladékgyűjtő szervektől megvásárolt hulladékanyagok;
e) a tanács irányítása alatt álló vállalatok által terven felül termelt anyagok - a vonatkozó jogszabály által megállapított mértékben és módon;
f) a tanács által saját erőből újonnan létrehozott építőanyaggyártó vállalatok (üzemek) termelvényei - a jogszabály által meghatározott időig;
g) minisztériumok irányítása alatt álló vállalatok termeléséből származó anyagok, ha a vállalatok azokat felettes szervük engedélye vagy utasítása alapján községfejlesztési terv céljára terven felül termelték;
h) egyéb forrásokból származó helyi anyagok.
(2) Az előbbi forrásokból származó anyagokat - amennyiben nem ingyenesen juttatják a tanács részére - a mindenkor érvényben lévő közületi áron, a községfejlesztési alap bevételeiből kell megvásárolni. A tanács végrehajtó bizottsága a felettes tanács végrehajtó bizottságának előzetes engedélyével egyes anyagokat fogyasztói áron is megvásárolhat.
15. § (1) A községfejlesztési terv megvalósításához biztosítandó központi gazdálkodásba vont anyagokat a népgazdasági terv beruházásaira és a költségvetési felújításokra előírt anyagnormák szerint az Országos Tervhivatal - a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai által benyújtott tervjavaslat alapján külön sorban tervezi meg.
(2) A házilagos kivitelezésre tervezett, valamint a tanácsi vállalatok által kivitelezendő községfejlesztési létesítmények anyagszükségletét a Kormány a tanácságazati bontás nélkül jóváhagyott (ömlesztett) anyagkeretében hagyja jóvá.
(3) Az olyan községfejlesztési feladatok anyagszükségletét, amelyeket a tanács nem tanácsi irányítás alatt álló építőipari vállalatok útján valósít meg. a Kormány a kivitelezésére hatósági szerződést kötő vállalat felett felügyeletet gyakorló tárca tervében hagyja jóvá.
(4) A házilagos kivitelezésre tervezett községfejlesztési létesítmények megvalósításához biztosított anyagokat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága köteles a községfejlesztési tervet készítő tanácsok rendelkezésére bocsátani.
16. § (1) A községfejlesztési alap terhére megvalósításra kerülő feladatokat elsősorban saját vállalkozásban (házilagos módon), valamint állami vállalatokkal és kisipari termelőszövetkezetekkel kell kiviteleztetni.
(2) Amennyiben állami vállalat, kisipari termelőszövetkezet a kivitelezést kapacitás hiányában nem vállalja, vagy házilagos kivitelezésre nincs lehetőség, a tanács kisebb felújítási és beruházási feladatokat a hatályos jogszabályokban megállapított értékhatárig magánkisiparossal is elvégeztethet. A magánkisiparos részére azonban a népgazdasági tervből építőanyag nem biztosítható
17. § (1) A lakossággal megtárgyalt, községfejlesztési tervjavaslatot a végrehajtó bizottság felülvizsgálat céljából felterjeszti a felettes tanács végrehajtó bizottságához.
(2) A felettes tanács végrehajtó bizottsága a hozzá felterjesztett községfejlesztési tervjavaslatot a végrehajtó bizottság tagjaiból és a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetőiből alakított bizottsággal a felterjesztéstől számított két héten belül felülvizsgálja, ezt követően ülésén megtárgyalja és véleményével ellátva visszaküldi a felterjesztő végrehajtó bizottsághoz.
(3) A községfejlesztési tervjavaslat felülvizsgálata során meg kell vizsgálni a következőket:
a) a községfejlesztési tervjavaslat a tanács éves tervjavaslata és költségvetési javaslata közötti összhangot;
b) a tervezett feladatok számításainak helyességét, az egyes tervfeladatok pénz- és anyagszükségletének forrásait;
c) a községfejlesztési alap terhére megtervezett kiadások és a községfejlesztési alap bevételeinek összhangját, megvalósításuknak a tervidőszak alatti lehetőségeit;
d) a tervjavaslat készítése során feltárt helyi erőforrások realitását, a végrehajtó bizottság által kért állami támogatás (hitel, anyag) nyújtásának lehetőségeit;
e) közös fedezeti forrás terhére javasolt feladatok megvalósításához tervezett helyi erőforrásból származó eszközök biztosítását, illetőleg a finanszírozást végző bankhoz történő átutalás lehetőségét;
f) a tervjavaslatba felvett feladatok, illetőleg kiadások törvényességét.
18. § (1) A felettes tanács végrehajtó bizottsága által felülvizsgált és véleményével visszaküldött községfejlesztési tervjavaslatot a végrehajtó bizottság ülésén megtárgyalja, szükség esetén módosítja, ezt követően pedig a tvr. 15. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a tanács elé terjeszti.
(2) Amennyiben a tanács és a felettes tanács végrehajtó bizottsága között véleménykülönbség marad, a felettes tanács végrehajtó bizottsága köteles a vitás kérdéseket eldöntés céljából - az alsóbb fokú tanácsok költségvetésének jóváhagyásával egyidőben - saját tanácsa elé terjeszteni.
19. § (1) A községfejlesztési alap terhére megvalósításra kerülő létesítmények kivitelezését az állami beruházásokra és felújításokra vonatkozó szabályok szerint készített és a tanács által jóváhagyott költségvetés, illetőleg a tervdokumentáció alapján lehet megkezdeni. A tervdokumentációt és költségvetést a végrehajtó bizottság rendeli meg.
(2) A tervdokumentációt elsősorban típusterv, valamint állami tervező szervek által történő elkészítés útján kell biztosítani. A 20.000 Ft bruttó kivitelezési értékhatáron aluli feladat tervdokumentációit a végrehajtó bizottság magántervezővel is elkészíttetheti.
20. § (1) A felettes tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek a hozzájuk felterjesztett községfejlesztési tervek végrehajtását segíteni és rendszeres ellenőrzésüket megszervezni. A községfejlesztési munka rendszeres segítéséért személy szerint felelőssé kell tenni a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetőit is.
(2) A felettes tanácsok (beleértve a megyei tanácsot is) végrehajtó bizottságai a községfejlesztési tervek jóváhagyását követő egy hónapon belül a Központi Statisztikai Hivatal által kialakított statisztikai beszámolási rendszer szerint - a községfejlesztési terveket szakágazatonként összesítik, illetőleg nyilvántartásba veszik.
(3) A községfejlesztési tervek összesítésével, nyilvántartásba vételével, valamint a községfejlesztési munka rendszeres segítésével kapcsolatos feladatokkal az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveit ügyrendjükben kötelesek megbízni.
21. § A végrehajtó bizottság a községfejlesztési feladatok végrehajtásának helyzetét köteles negyedévenként - az állandó bizottságok elnökeinek jelenlétében - ülésén megvizsgálni.
22. § (1) A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága az állami beruházások és felújítások kivitelezésére vonatkozó szabályok alapján köteles megszervezni és biztosítani a községfejlesztési terv keretében megvalósításra kerülő létesítmények kivitelezésének műszaki ellenőrzését.
(2) A községfejlesztési tervfeladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésével ügyrendjükben a végrehajtó bizottságok műszaki szakigazgatási apparátusát kell megbízni.
(3) Abban az esetben, ha a végrehajtó bizottság műszaki apparátusa a rendszeres műszaki ellenőrzést nem tudja ellátni, a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnöke egyes községfejlesztési feladatok kivitelezésének műszaki ellenőrzésével - szerződésben, a hatályos jogszabályokban előírt díjazás mellett - a tanáccsal munkaviszonyban nem álló szakembert bízhat meg.
(4) A szerződésileg megbízott műszaki ellenőr díjazását az érdekelt tanácsok községfejlesztési alapjából kell biztosítani.
(5) A megbízott műszaki ellenőrt megbízatása keretein belül folytatott eljárása során hivatalos személynek kell tekinteni.
23. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1.010/1955. (I. 20.) számú, az 1.007/1956. (I. 26.) számú és az 1.055/1956. (VI. 23.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti.
(2) A községfejlesztési alap pénzkezelési szabályzatát a pénzügyminiszter, a községfejlesztési terv végrehajtásának statisztikai beszámolási rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1958. évi március hó l-ig szabályozza.
Dr Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke