Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

16/1958. (IX. 26.) PM rendelet

az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójáról szóló 1958. évi 25. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójáról szóló 1958. évi 25. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) végrehajtása tárgyában - a tvr. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a következőket rendelem:

1. § A tvr., valamint a jelen rendelet rendelkezéseit arra az erdőbirtokossági társulatra kell alkalmazni, amelynek alapszabályát az Országos Erdészeti Főigazgatóság jóváhagyta.

2. § (1) Az adóköteles tiszta jövedelmet az adóévet közvetlenül megelőző naptári évben lezárt gazdasági év folyamán elért nyersbevétel alapján kell megállapítani.

(2) A gazdasági év az erdőbirtokossági társulatoknál a naptári év október hó 1. napjával kezdődik és a következő naptári év szeptember hó 30. napjával végződik.

3. § (1) Nyersbevétel alatt a kitermelt famennyiség értékének, az erdei melléktermékekből és használatokból befolyt bevételnek és az egyéb bevételeknek együttes összegét kell érteni.

(2) A kitermelt famennyiség értéke a gazdasági év folyamán kivágott, feldolgozott és felvásárolt ipari fa értékéből és az egyéb fatermékek értékéből áll.

(3) Az ipari fa értéke az állami erdőgazdaság által megvásárolt iparifa-választékok hatóságilag megállapított egységárakkal számított felvásárlási ára.

(4) Az egyéb fatermék értéke a kitermelt famennyiségből az állami erdőgazdaság által felvásárolt iparifa-választékok levonása után az erdőbirtokossági társulat rendelkezésére visszamaradt összes faválasztéknak - az állami erdőgazdaság részéről helyi eladásra szánt faválasztékokra megállapított hatósági egységárakkal számított értéke.

(5) Az erdei melléktermékekből és használatokból származó nyersbevétel az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalattól vagy az állami erdőgazdaságtól erdei melléktermékekért befolyt vételár, továbbá az erdei melléktermékekért és használatokért (pl. cserzőkéreg, gubacs, gyanta, erdei famagvak, erdei gyümölcs, gomba, fű, legelő, alom, kő, kavics, homok stb.) bérleti szerződés alapján befolyt bevétel és a legeltetési fűbér címén befolyó bevétel együttes összege. A legeltetési fűbér az az összeg, amelyet az erdei legeltetésért az erdőbirtokossági társulat tagjaira a társulat közgyűlése legelőjószágonként megállapított.

(6) Az előbbi bekezdésekben nem említett címeken befolyt összeg az egyéb bevételből eredő nyersbevétel.

4. § (1) Az adóköteles tiszta jövedelem a nyersbevételnek az a része, amely a nyersbevételből a (2) bekezdésben felsorolt és igazolt kiadások, befizetett adók és kezelési költségjárulékok levonása után fennmarad.

(2) A nyersbevételből le kell vonni:

a) a fakitermelés, az erdősítés és az erdőápolás tényleges anyag- és bérmunka-költségeit,

b) az erdőbirtokossági társulat által alkalmazott erdőőr bérét abban az összegben, amely után az erdőbirtokossági társulat a társadalombiztosítási járulékot is fizette,

c) az erdőbirtokossági társulat elnöke, jegyzője, pénztárosa és erdőgazdája részére az erdőbirtokossági társulat közgyűlése által megszavazott tiszteletdíjakat, valamint az említett személyeknek az erdőbirtokossági társulat érdekében teljesített utazásokkal kapcsolatban kifizetett költségeket,

d) az állami erdőgazdaság vagy a tanács kiküldöttjének járó fuvarszolgáltatás költségeit,

e) az erdőbirtokossági társulat irodahelyiségének takarításával, fűtésével, világításával felmerült kiadásokat, valamint az erdőbirtokossági társulat irodaszer-költségét,

f) az erdőbirtokossági társulat tulajdonát képező és az erdőhasználat céljaira szolgáló felszerelési tárgyak karbantartására, pótlására és kezelésére fordított kiadásokat,

g) az erdőbirtokossági társulat által fizetett erdőkezelési járulék összegét,

h) az erdőbirtokossági társulat által fizetett földadót, jövedelemadót és termelői forgalmi adót.

5. § A nyersbevételből nem vonhatók le a következő kiadások:

a) a tartozatlanul fizetett erdőkezelési járulék és adó összege,

b) az erdőbirtokossági társulat által nyújtott ajándék, adomány, segély és más ingyenes szolgáltatás, illetőleg ezek pénzértéke,

c) a vagyongyarapításra, üzemnagyobbításra, adósságtörlesztésre fordított kiadás,

d) az erdőbirtokossági társulati tagok bér nélkül végzett munkájának ellenértéke,

e) az erdőbirtokossági társulat által a tagjainak kiosztott részesedés, illetőleg ennek pénzértéke.

6. § (1) Az erdőbirtokossági társulat jövedelemadóját az adóköteles tiszta jövedelem [4. § (1) bekezdés] alapján évenként kell kivetni. Az erdőbirtokossági társulatok adóköteles tiszta jövedelmükről - a Pénzügyminisztérium által évenként kibocsátott hirdetményben megállapított határidőben - adóbevallást kötelesek adni.

(2) Az adóbevallást az erdőbirtokossági társulat nevében a társulat elnöke tölti ki és adja be.

(3) Az erdőbirtokossági társulat elnöke az adóbevallási ív egyes hasábjait az erdőbirtokossági társulat által vezetett számadások alapján pontosan köteles kitölteni és amennyiben az egyes bejegyzések magyarázatra szorulnak, azt az adóbevallási íven vagy az ahhoz mellékelt külön felvilágosító iratban köteles megadni.

(4) Az erdőbirtokossági társulat elnöke - miután a kitöltött adóbevallási ívet keltezte és aláírta - az adóbevallás tételeinek helyességét az erdőbirtokossági társulati erdő államerdészeti kezelését ellátó állami erdőgazdaság igazgatójával igazoltatni köteles.

7. § (1) Az erdőbirtokossági társulat elnöke köteles az állami erdőgazdaság igazgatójának igazolásával ellátott adóbevallást az adó kivetésére illetékes tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportjánál (pénzügyi osztályánál) személyesen vagy megbízottja útján beadni vagy postán megküldeni. A jövedelemadó kivetésére annak a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) illetékes, amelynek területén az erdőbirtokossági társulat székhelye van.

(2) A postán beküldött adóbevallás beadásának napjául a postáraadás napját kell tekinteni. A borítékot a bevallás mellékleteként meg kell őrizni.

(3) Ha a bevallásadásra megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

(4) Az adóbevallás benyújtására általában nem lehet halasztást engedélyezni. Ha azonban az erdőbirtokossági társulat elnöke az adóbevallást elháríthatatlan akadályoztatás miatt nem tudja a megállapított határidőben beadni, az adóbevallás beadására - a gátló körülmény igazolása mellett - halasztást kérhet az adó kivetésére illetékes tanács adóügyi csoportjától (pénzügyi osztályától). Az illetékköteles kérelmet legkésőbb a Pénzügyminisztérium által megállapított bevallásadási határidő utolsó napján lehet benyújtani. Az adó kivetésére illetékes tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya), indokolt kérelem esetében az adóbevallás beadására a Pénzügyminisztérium által megállapított bevallásadási határidő utolsó napjától számított legfeljebb egy havi halasztást engedélyezhet.

(5) Az adókivetést március hó 15. napjáig be kell fejezni.

8. § (1) Az adó kivetésére illetékes tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) azt az erdőbirtokossági társulatot, amely a Pénzügyminisztérium hirdetményében meghatározott határidőn belül nem tett eleget bevallásadási kötelezettségének, azonnal köteles felhívni a bevallásadási kötelezettség rövid - záros - határidőn belül való teljesítésére. A felhívást posta útján, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A visszaérkezett tértivevényt a felhívásra beadott adóbevalláshoz kell csatolni.

(2) Ha az erdőbirtokossági társulat bevallásadási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget, az erdőbirtokossági társulat adóköteles tiszta jövedelmét az erdőbirtokossági társulati erdő államerdészeti kezelését ellátó állami erdőgazdaság útján kell megállapítani. Ilyen esetben a felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt csatolni kell az illetékes állami erdőgazdaság által szolgáltatott adatok alapján hivatalból kiállított adókivetési irathoz.

9. § (1) A bevallásadási kötelezettségét elkésetten teljesítő vagy elmulasztó erdőbirtokossági társulat terhére a jövedelemadót a tvr. 5. §-a szerint -5, 20, illetve 50%-kal - emelt összegben kell kivetni. 5%-kal emelt összegben kell kivetni a jövedelemadót annak az erdőbirtokossági társulatnak a terhére is, amely adóbevallását az adót kivető tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportjának (pénzügyi osztályának) felhívása nélkül, de a Pénzügyminisztérium hirdetményében meghatározott határidő eltelte után adja be.

(2) Ugyancsak 5%-kal emelt összegben kell kivetni a jövedelemadót arra az erdőbirtokossági társulatra is, amely az adóbevallás beadására halasztást kapott, de az engedélyezett határidő eltelte után csak az adókivetésre illetékes tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportjának (pénzügyi osztályának) felhívásában kitűzött határidőre adta be az adóbevallását.

(3) Ha az erdőbirtokossági társulat mulasztásának vétlenségét az adókivetés befejezéséig igazolja, az adónak emelt összegben való kivetését mellőzni kell. A mellőzést a kivetési iraton - az erdőbirtokossági társulat igazolásában foglaltakra utalással - röviden indokolni kell.

10. § (1) Ha az erdőbirtokossági társulat adóbevallása tételeinek helyességét nem igazoltatta [6. § (3) bekezdés] és adóbevallásának ezt a hiányosságát felhívásra sem pótolta, az adóköteles tiszta jövedelmet könyvvizsgálat útján kell megállapítani.

(2) A könyvvizsgálatot az adókivetésre illetékes tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) rendeli el. A könyvvizsgálat elrendeléséről az erdőbirtokossági társulatot végzéssel kell értesíteni. A végzésben a könyvvizsgálat megtartásának idejéről is értesíteni kell az erdőbirtokossági társulatot azzal, hogy a könyvvizsgálatot az adókivetésre illetékes tanács végrehajtó bizottsága adóügyi csoportjának (pénzügyi osztályának) megbízottja az erdőbirtokossági társulat hivatali helyiségében fogja megtartani. Egyidejűleg a végzés másolatát meg kell küldeni az erdőbirtokossági társulati erdő államerdészeti kezelését ellátó állami erdőgazdaságnak is azzal, hogy kiküldöttje a könyvvizsgálaton szakértőként közreműködhet.

(3) A könyvvizsgálat eredményéről részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az adóköteles tiszta jövedelem kiszámítására vonatkozó számszerű adatokat, valamint az erdőbirtokossági társulati erdő államerdészeti kezelését ellátó állami erdőgazdaság kiküldöttjének észrevételeit kell lerögzíteni. A könyvvizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakat az adó megállapításánál fel kell használni és a jegyzőkönyvet a kivetési irathoz kell csatolni.

11. § (1) Az adót kivető tanács végrehajtó bizottságának adóügyi csoportja (pénzügyi osztálya) az adókivetési tételeket kivetési lajstromba foglalja. A kivetési lajstromnak a következő adatokat kell magában foglalnia:

a) sorszám;

b) az erdőbirtokossági társulat neve és székhelye;

c) a bevallott tiszta jövedelem;

d) a megállapított tiszta jövedelem; e) a kivetett adó összege;

f) az emelt adó összege;

g) az előírandó adó összege;

h) főkönyvi tételszám.

(2) A kivetési lajstromban foglalt adókivetési tételeket az együttesen kezelt adók főkönyvében a mezőgazdasági lakosság szektorába kell előírni.

(3) Az erdőbirtokossági társulatot az előírt adó összegéről adóív útján kell értesíteni.

12. § (1) A jövedelemadó kivetése ellen az erdőbirtokossági társulat fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezés előterjesztésére a 122/1958. (P. K. 8.) PM számú utasítás (a továbbiakban: AESZ) 63., 64., 66. és 67. pontjaiban foglaltak, a fellebbezések elintézésére pedig az AESZ 68-71. pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) Az emelt adó mérséklésére irányuló fellebbezés elbírálásánál vizsgálni kell, hogy az erdőbirtokossági társulat késedelme mennyiben tekinthető vétlennek. A rövid késedelmet méltányosan kell elbírálni. Az 5 és 20%-os emelés folytán előállott adótöbbletet kivételes méltányosságból teljes összegében is el lehet engedni, az 50%-os emelés folytán előállott adótöbbletet azonban ilyen esetben is legfeljebb a felére lehet mérsékelni.

13. § Az adópótlék felszámításánál az AESZ 110. pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

14. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit először az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójának 1959. évi kivetésénél kell alkalmazni.

Polónyi Szűcs Lajos s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese