18/1958. (II. 21.) Korm. rendelet

az új iparcikkek és az új választékok termelői és fogyasztói árának megállapításáról

I. Alapelvek

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed mind az állami, mind a szövetkezeti iparra, kivéve az egyedi gyártású termékeket.

(2) Nem vonatkozik a jelen rendelet a magánkisipar (háziipar) termékeire és a külföldről behozott termékekre.

2. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából különbséget kell tenni

a) az új rendeltetésű iparcikkek (a továbbiakban: új iparcikk), valamint

b) a már forgalomban lévő iparcikkek azonos rendeltetésű, de az eddigitől eltérő változatai (a továbbiakban: új választék) között.

(2) Új iparcikknek minősülnek:

a) azok az új fogyasztási cikkek, amelyek újfajta szükségleteket élesztenek vagy elégítenek ki, tekintet nélkül az első időszakban gyártani tervezett mennyiségre vagy értékre.

b) a vas-, fém- és gépipar körébe tartozó olyan tartós használatú fogyasztási cikkek, amelyek az eddig belföldön termeitektől szerkezetben (konstrukcióban) lényegesen eltérnek; azt, hogy a szerkezeti eltérés lényeges, a termelő felett főfelügyeletet gyakorló minisztérium a Belkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg;

c) az eddig külföldről behozott (importált) cikkek helyettesítését szolgáló termékek, amelyek belföldön először kerülnek sorozatban vagy tömegben előállításra;

d) a termelésben eddig fel nem használt természetes vagy szintetikus eredetű nyers- és alapanyagok;

e) a kizárólag eddig fel nem használt, szintetikus eredetű nyers- és alapanyagokból készült termékek első változatai;

f) az olyan termelőeszközök, amelyek az iparág felkészültségére és szakmai sajátosságaira tekintettel újak. (Pl. olyan sorozatgyártású vagy tömegtermelésű új gépek és műszerek, amelyek munka-, illetőleg technológiai műveletet a szokástól eltérő, magas teljesítményt nyújtó módon oldanak meg, vagy olyan energiaátalakító gépek, amelyek újfajta energiaforrást hasznosítanak, illetőleg az energiaátalakítás hatásfokát jelentősen megnövelik).

(3) Új választéknak minősülnek az eddig is gyártott termékek

a) olyan változatai (típusai), amelyek a már forgalomban lévő iparcikkektől a termékben foglalt anyag mennyisége vagy minősége, vagy a méretnagyság szerint különböznek;

b) a szükséglet ingadozásához, a divathoz, vagy az idényhez igazodó új változatai, amelyeknél a kiviteli forma (pl. fazon, díszítmény) különbözik a már forgalomban lévő iparcikkektől;

c) olyan változatai (típusai), amelyek a felhasznált anyag (alkatrész, tartozék) változása, a gyártástechnológia megváltoztatása, vagy más hasonló ok folytán a korszerűség és a rendeltetésszerű felhasználhatóság szempontjából különböznek a már forgalomban lévő cikkektől.

(4) A vas-, fém- és gépipar körébe tartozó termékek esetében a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett változatok csak akkor minősülnek új választéknak, ha az anyagfelhasználás változása, a gyártástechnológia megváltoztatása, vagy más hasonló ok miatt végrehajtott módosítás lényeges szerkezeti (konstrukciós) változtatással nem jár.

(5) Nem lehel sem új iparcikknek, sem új választéknak tekinteni azt a terméket, amelyben a már eddig is gyártott termék minősége és lényeges műszaki jellemzői változatlanok maradnak annak ellenére, hogy a felhasznált anyagokat helyettesítik, vagy a gyártástechnológiát, illetőleg a megmunkáláshoz szükséges munkaidőt megváltoztatják. Ilyen termékre új ármegállapításnak helye nincs, hanem arra az érvényben lévő árat kell alkalmazni.

II. Az új iparcikkek termelői és fogyasztói árának megállapítása

3. § (1) Az új iparcikk termelői árát (nettó ár) az indokolt előállítási költségek és a vállalat által egyéb gyártmányainál az utolsó gazdasági évben már elért átlagos nyereség, illetőleg az eddigi veszteség felszámításával (műszaki előárvetés) lehet megállapítani. Ha az új iparcikk bevezetéséhez különösen fontos népgazdasági érdek fűződik, az Országos Árhivatal elnökének hozzájárulásával ennél magasabb nyereség, illetőleg alacsonyabb veszteség alkalmazását is engedélyezni lehet.

(2) Ha az arra a termékcsoportra érvényes forgalmiadót, amelybe az új iparcikk tartozik, árpolitikai okokból nem lenne helyes alkalmazni, a pénzügyminisztertől az új iparcikkekre forgalmiadó megállapítást kell kérni. Az új iparcikk fogyasztói árát a nettó termelői árból kell kiszámítani, mégpedig úgy, hogy a nettó termelői árhoz hozzá kell adni a termékre megállapított forgalmi adót és bruttó kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi) hasznot.

(3) A termelői árjavaslatot az új iparcikket előállító termelő vállalat készíti el.

4. § (1) Ha az új iparcikk termelőeszköz, a termelő vállalat annak termelői árára vonatkozólag kidolgozott javaslatát a megrendelővel véleményezés céljából közli, majd azt a megrendelő véleményével együtt jóváhagyás végett az illetékes árhatósághoz juttatja.

(2) Az új termelőeszköz árhatóságilag megállapított termelői árát az ár megállapításától számított hat hónap eltelte után minden esetben felül kell vizsgálni. Ha a műszaki előárvetés és a tényleges termelési költségeket feltüntető utókalkuláció eltérése indokolttá teszi, a termelői árat újra meg kell állapítani.

5. § (1) Az új iparcikkek műszaki előárvetését az árképzésre vonatkozóan fennálló rendelkezések szerint kell elkészíteni.

(2) Az árképzés során az érvényben lévő árvetési sémákat és irányelveket kell alkalmazni; az illetékes miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben ezektől eltérést engedélyezhet. Az árvetés készítése során anyagban (fajtában, minőségben) csak azt szabad figyelembe venni, ami ténylegesen felhasználásra kerül.

(3) Az eredeti műszaki dokumentációban megadott anyagösszetételtől való eltérés esetén új ármegállapítást kell kérni.

III. Az új választékok termelői és fogyasztói ára

6. § (1) Az új választékok termelői és fogyasztói árát a már forgalomban lévő iparcikkek áraihoz viszonyítva, helyes árarányok képzésével kell megállapítani úgy, hogy az új választék termelői és fogyasztói ára - az érvényben lévő forgalmi adó figyelembevételével - a fennálló árszínvonalba beilleszkedjék.

(2) Az új választék termelői ára megállapításának alapjául nem a termék teljes műszaki előkalkulációja, hanem a már gyártott iparcikkekétől eltérő tulajdonságainak különbözeti kalkulációja szolgál. A különbözeti kalkulációnak mind a költségmegtakarítást, mind a költségtöbbletet fel kell tüntetnie. Eltérő eljárást csak az Országos Árhivatal elnöke engedélyezhet.

(3) Az előbbi bekezdésben említett eltérő tulajdonságok különbözeti kalkulációja tekintetében az 5. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Azokban az iparágakban, illetőleg termékcsoportokban, ahol a költségtényezők mértékét is meghatározó árvetési előírások (sémakalkulációk) vannak hatályban, a különbözeti kalkulációt ezeknek az előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

(4) Az új választék fogyasztói árára vonatkozóan javaslatot a már forgalomban lévő hasonló iparcikkek fogyasztói árához való arányosítás útján a megrendelő és az előállító együttesen készítik el és terjesztik az illetékes árhatóság elé.

IV. A fogyasztók védelme a minőségrontás ellen

7. § (1) Ha a termelő valamely már forgalomban lévő iparcikk minőségét vagy használhatóságát csökkenti azzal, hogy a cikket az annak gyártásához előírt anyagminőségnél gyengébb anyagból vagy a gyártáshoz előírt anyagösszetételtől eltérő és a gyártmány minőségét csökkentő anyagösszetétellel, vagy a gyártáshoz előírt munkaműveletek valamelyikének elhagyásával állítja elő, különbözeti árvetést kell készítenie és az illetékes árhatóságtól ármegállapítást kell kérnie. Az ármegállapítási kérelemben fel kell tüntetni azt is, hogy az eltérés tartós-e, vagy csak átmeneti jellegű.

(2) A kérelem alapján az árhatóságnak új termelői és fogyasztói árat kell megállapítania, ha a minőségváltozás tartós.

V. Vegyes rendelkezések

8. § Az új iparcikkek és új választékok termelői és fogyasztói árának megállapítására nézve az illetékes miniszterek az Országos Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a jelen rendelet végrehajtása céljára szakmai irányelveket adhatnak ki.

9. § A jelen rendeletben meghatározott elvek szerint kell eljárni az olyan nem egyedi gyártású iparcikkek ármeghatározása tekintetében is, amelyek árának kiszámítását külön jogszabály az előállító vállalatra (szövetkezetre) bízza azzal, hogy az általa kiszámított ár hatósági jóváhagyás nélkül érvényesíthető,

10. § Nem vonatkoznak jelen rendeletben foglaltak az olyan új iparcikkekre, amelyek tekintetében a jelenleg hatályos és a jövőben kiadásra kerülő árhatósági rendelkezések értelmében a termelői és a fogyasztói ár megadott árrendszerben tételesen és összegszerűen eleve meghatározást nyert.

11. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével a 600.2007/1951. (XII.30.) OT-ÁH számú rendelet 8. §-a hatályát veszti.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a tárgykör szerint illetékes miniszterek gondoskodnak.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese