1958. évi 19. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1957. évi július hó 3. napján aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről

(A megerősítő okmányok kicserélése Berlinben, az 1958. évi január hó 22. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1957. évi július hó 3. napján aláírt konzuli egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

KONZULI EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Német Demokratikus Köztársaság Elnöke attól az óhajtól vezettetve, hogy a két állam kapcsolatait konzuli téren is szorosabbra fűzzék, elhatározták, hogy megkötik az alábbi egyezményt és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Horváth Imre külügyminisztert,

a Német Demokratikus Köztársaság Elnöke

dr. Lothar Bolz külügyminisztert, a minisztertanács elnökhelyettesét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. A konzulok befogadása

1. cikk

A Szerződő Felek területükön kölcsönösen engedélyezik főkonzulok, konzulok és alkonzulok (a továbbiakban: konzulok) működését. A kinevezendő konzulok székhelye és konzuli kerülete felől a Szerződő Felek külön megállapodásai rendelkeznek.

2. cikk

A küldő állam részéről kinevezett konzulok akkor kezdik meg működésüket, amikor a fogadó államtól működési engedélyt (exequatur) kaptak. A kinevezési okmányban meg kell jelölni a konzuli kerületet.

3. cikk

(1) A konzul működése visszahívás, a működési engedély visszavonása és haláleset következtében ér véget.

(2) A konzul visszahívása, működési engedélyének visszavonása, halála és ideiglenes távolléte vagy működésének egyéb akadálya esetén a konzul helyettese jogosult a konzul hivatali teendőinek ellátására, amennyiben e minőségét előzőleg a fogadó állam illetékes hatósága tudomására hozták. A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott helyettest mindazok a jogok, előjogok és mentességek megilletik, amelyeket a jelen egyezmény a konzulnak biztosít.

II. A konzulok mentességei és előjogai

4. cikk

(1) A fogadó állam biztosítja a konzul és munkatársai hivatali tevékenységének zavartalan folytatását. A fogadó állam hatóságai a konzulnak és munkatársainak tevékenységük gyakorlásához minden szükséges támogatást megadnak.

(2) A konzulátusok hivatalos helyiségei sérthetetlenek. A konzul hivatalos helyiségeiben és lakásán a fogadó állam hatóságai a konzul hozzájárulása nélkül semmiféle kényszerintézkedést nem foganatosíthatnak.

(3) A konzuli irattár sérthetetlen. A konzuli irattárban magán jellegű iratok nem tarthatók.

(4) A hivatalos levelezés sérthetetlen és nem ellenőrizhető. Ugyanez vonatkozik a táviratokra, a távbeszélgetésekre, a géptáviratokra és a rádióközlésekre.

(5) A konzulnak a küldő állam hatóságaival való érintkezése során joga van rejtjel használatára és igénybe veheti a diplomáciai futárszolgálatot. Az általános távközlési eszközök igénybevételénél a konzulra ugyanaz a díjszabás irányadó, mint a diplomáciai képviselőre.

5. cikk

A konzul hivatali épületén elhelyezheti a küldő állam címerét és a konzuli hivatalt megjelölő feliratot. A konzul a küldő állam lobogóját kitűzheti hivatali épületére és lakóházára és azt az általa hivatalosan használt járműveken is elhelyezheti.

6. cikk

A konzul és azok a munkatársai, akik a küldő állam polgárai, hivatali működésük tekintetében nincsenek a fogadó állam joghatóságának alávetve.

7. cikk

A konzul és munkatársai minden olyan ügyben, amely nem vonatkozik a hivatalos működésükre, kötelesek a fogadó állam illetékes hatóságai előtt tanúvallomást tenni. Ha a konzul a megjelenésben akadályozva van, a lakásán kell kihallgatni vagy írásban kell vallomást tennie. A konzulnak szóló idézés meg nem jelenés esetére büntetést vagy más kényszerintézkedést kilátásba nem helyezhet.

8. cikk

(1) A konzul és azok a munkatársai, akik a küldő állam polgárai, mentesek a katonai és egyéb szolgálat, valamint az egyenes adók fizetése alól. Az adómentesség nem terjed ki a fogadó államban szerzett jövedelemre, valamint az ott fekvő ingatlanvagyonra; ezeket a fogadó állam joga szerint kell megadóztatni.

(2) Telkek és épületek a katonai és egyéb igénybevétel alól csak akkor mentesek, ha azokat a konzul vagy azok a munkatársai, akik a küldő állam polgárai, hivatal vagy lakás céljára használják.

(3) A konzult és azokat a munkatársait, akik a küldő állam polgárai, viszonosság alapján ugyanazok a vámmentességek illetik meg, mint amelyeket a diplomáciai képviseletek munkatársai élveznek.

9. cikk

A 8. cikk rendelkezéseit a konzullal együttélő házastársra és kiskorú gyermekeire megfelelően alkalmazni kell.

III. A konzulok hivatali jogköre

10. cikk

(1) A konzul védelemben részesíti a küldő állam, valamint állampolgárai (természetes és jogi személyek) jogait és képviseli érdekeiket.

(2) A konzul hivatali jogköre gyakorlása során a konzuli kerületben lévő hatóságokhoz fordulhat; ezeknél a küldő állam és polgárai jogainak és érdekeinek megsértése miatt panaszt tehet. a fogadó állam központi hatóságaival való érintkezésre a diplomáciai képviselet hivatott.

11. cikk

A konzul jogosult a küldő államnak a konzuli kerületben állandóan vagy ideiglenesen tartózkodó polgárait nyilvántartásba venni.

12. cikk

(1) A konzul jogosult a küldő állam polgárai részére útlevelet kiállítani.

(2) A küldő államba való be- és kiutazáshoz szükséges engedélyt (vízumot) a konzul adja meg.

13. cikk

A konzul átveszi azokat a kérelmeket, amelyeket az idegen állampolgárok vagy hontalan személyek a küldő állam állampolgárságának megszerzése végett hozzá benyújtanak.

14. cikk

A konzul jogosult a konzulátuson, lakásán vagy a küldő állam polgárainak lakásán, valamint ennek az államnak lobogóját vagy felségjelvényét viselő hajón vagy repülőgépen az alábbi cselekmények végzésére, amennyiben e cselekményeket a fogadó állam jogszabályai nem tiltják:

1. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárainak nyilatkozatait;

2. írásba foglalja, hitelesíti és megőrzi a küldő állam polgárainak végrendeleteit vagy egyoldalú jogügyleteit;

3. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai között létrejött jogügyleteket, kivéve azokat, amelyek a fogadó államban fekvő épületekre vagy más ingatlanokra vonatkozó jogok alapítására vagy átruházására irányulnak;

4. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai és a fogadó állam polgárai között létrejött jogügyleteket, ha ezek kizárólag a küldő állam területén lévő érdekekre vonatkoznak vagy ennek az államnak a területén teljesítendők;

5. hitelesíti a küldő állam polgárainak névaláírását bármilyen iraton; hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól vagy hivatalos személyeitől származó iratokat, valamint ezeknek az iratoknak másolatait és kivonatait;

6. hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól és hivatalos személyeitől származó iratok fordítását;

7. megőrzésre átvesz a küldő állam polgáraitól vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat;

8. egyéb olyan cselekményeket végez, amelyekre a konzult a küldő állam felhatalmazta.

15. cikk

Azok a 14. cikkben említett iratok, másolatok, fordítások vagy az ezekből készült kivonatok, amelyeket a konzul foglal írásba vagy hitelesít, a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőségűek és bizonyító erejűek, mint a fogadó állam illetékes hatóságai és hivatalos személyei által írásba foglalt, lefordított vagy hitelesített iratok.

16. cikk

A konzuloknak a küldő állam polgárai hagyatéki ügyeivel kapcsolatos teendőit a Szerződő Felek külön szerződésben szabályozzák.

17. cikk

(1) A konzul a küldő állam jogának megfelelően közreműködhet a házasság megkötésénél, ha mindkét házasuló a küldő állam polgára.

(2) A házasságkötésről a fogadó állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

18. cikk

(1) A konzul jogosult a küldő állam jogának megfelelően a küldő állam polgárainak születését és halálát anyakönyvezni.

(2) A születésekről és a halálesetekről a fogadó állam illetékes hatóságát értesíteni kell.

19. cikk

A konzul a küldő állam polgárai és azok vagyona számára gyámot, illetve gondnokot rendelhet, amennyiben erre a küldő állam joga felhatalmazza. A konzul ilyen esetben jogosult a gyámság és gondnokság gyakorlásának felügyeletére.

20. cikk

(1) A konzul a küldő állam hajóinak minden lehetséges támogatást megadhat. Különösen érintkezésbe léphet a hajó legénységével és utasaival, felülvizsgálhatja a hajóokmányokat, jegyzőkönyvet vehet fel a rakományról, az utazás céljáról és különös eseményekről. A konzul támogatja a kapitányokat a hajók rendjének fenntartásában. E tekintetben a fogadó állam hatóságai kötelesek a konzulnak vagy a kapitánynak - kérelemre - támogatást és segítséget nyújtani.

(2) Ha a fogadó állam hatóságai a küldő állam kereskedelmi hajóin kényszerintézkedéseket szándékoznak foganatosítani, erről a konzult előzőleg értesíteniök kell. A konzul ezeknél az intézkedéseknél jelen lehet. Ez nem vonatkozik a hajó, a legénység és az utasok vám-, útlevél- és egészségügyi vizsgálatára a hajó szabad forgalomra bocsátása vagy a kikötő elhagyása előtt.

(3) A küldő állam hajóit ért szerencsétlenség vagy hajókár esetén a konzulnak joga van arra, hogy a hajó legénysége és az utasok megsegítése, a rakomány biztonságba helyezése és a hajó kijavítása iránt intézkedjék vagy evégből a fogadó állam hatóságait megkeresse.

(4) A küldő állam hajóit ért szerencsétlenség vagy hajókár esetén a fogadó állam hatóságai haladéktalanul értesítik az illetékes konzult és egyidejűleg tájékoztatják arról, hogy az emberek, a hajó és a rakomány megmentésére milyen intézkedéseket tettek. A fogadó állam hatóságai a konzult a szükséges támogatásban részesítik a küldő állam hajóit ért szerencsétlenséggel vagy hajókárral kapcsolatban tett intézkedései végrehajtásánál.

(5) A jelen cikk nem érinti más megállapodásoknak a hajószerencsétlenség és hajókár esetén nyújtandó kölcsönös segítségről szóló rendelkezéseit.

21. cikk

(1) A konzul a küldő állam repülőgépeinek minden lehetséges támogatást megadhat. Különösen segítséget nyújthat a legénységnek és az utasoknak kényszerleszállás esetén a fogadó állam illetékes hatóságaival való érintkezésben és megfelelő intézkedéseket tehet az utazás folytatása iránt.

(2) A küldő állam repülőgépeit ért szerencsétlenség vagy baleset esetén a konzulnak joga van arra, hogy a repülőgép legénysége és az utasok megsegítése, a rakomány biztonságba helyezése és a repülőgép kijavítása iránt intézkedjék vagy evégből a fogadó állam hatóságait megkeresse.

(3) A jelen cikk nem érinti más megállapodásoknak a repülőgépszerencsétlenség és baleset esetén nyújtandó kölcsönös segítségről szóló rendelkezéseit.

IV. Záró rendelkezések

22. cikk

(1) A jelen egyezménynek a konzulok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a diplomáciai képviseleteknek a konzuli teendők gyakorlásával megbízott tagjaira. Ez a diplomáciai képviseletek tagjainak kiváltságait és mentességét nem érinti.

(2) A fogadó állam hatóságaival való közvetlen érintkezést a Szerződő Felek külügyminisztériumai kölcsönös megállapodással szabályozzák.

23. cikk

A jelen egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okiratok kicserélése Berlinben történik. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított egy hónap múlva lép hatályba.

24. cikk

A jelen egyezmény öt éven át marad hatályban. Ha a szerződést az egyik Szerződő Fél e határidő lejárta előtt hat hónappal fel nem mondja, a szerződés az említett felmondási határidővel mindenkor további öt-öt évig marad hatályban.

Készült Budapesten, 1957. évi július hó 3. napján, két példányban, mindkét példány magyar és német nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatalmazásából:

Horváth Imre s. k.

A Német Demokratikus Köztársaság Elnöke meghatalmazásából:

dr. Lothar Bolz s. k.

3. § Jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a külügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára