1/1958. (VI. 1.) ÉlmM-EüM rendelet

az élelmiszerek vitaminnal való dúsításáról és kiegészítéséről, valamint az ilyen készítmények forgalombahozataláról

A 197/1950. (VII. 25.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdésének i) pontjában és a 173/1951. (IX. 16.) MT számú rendelet 4. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi és a földművelésügyi miniszterrel, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége Igazgatóságának elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:

1. § (1) Élelmiszert, vitamintartalomra utaló jelzéssel vagy elnevezéssel - az egyes vitaminok kereskedelmi vagy szakelnevezésével, vagy belőlük képzett névvel is - csak az egészségügyi miniszter engedélyével szabad forgalomba hozni. Az egészségügyi miniszter az engedély megadása felől az élelmiszer előállítása szerint illetékes miniszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben dönt.

(2) Az egészségügyi miniszter az engedélyt csak olyan élelmiszerre adja meg:

a) amelynek vitamintartalma különleges nemesítési, termesztési, tenyésztési, termelési vagy tárolási eljárás alkalmazásával a hasonló jellegű élelmiszerek vitamintartalmát jelentős mértékben meghaladja és

b) amelynek megkívánt vitamintartalmát szaklaboratóriumban rendszeres vizsgálatokkal ellenőrzik.

(3) Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá az orvosi rendeletre gyógyszertárban kiadható készítmények (gyógytápszerek stb.) és azok a készítmények sem, amelyek az előállítás során élelmiszer jellegüket elvesztették (pl. nyers karotinkeverék, búzacsira-olajból készített E-vitamin készítmények stb.).

2. § (1) Élelmiszereket csak olyan vitaminokkal szabad dúsítani, illetve kiegészíteni:

a) amelyek az élelmiszerben természetesen is előfordulnak, illetőleg a hasonló célt szolgáló élelmiszerekben természetesen jelen vannak;

b) amelyekből a lakosság a szokásos táplálkozása mellett az év bizonyos szakában - esetleg egész évben - hiányt szenvedhet.

(2) Az élelmiszerek dúsítására, illetőleg kiegészítésére a jelen rendelet mellékletében felsorolt, vagy az egészségügyi miniszter által esetenként engedélyezett vitaminfélék használhatók fel. A vitamintartalomra utaló jelzéssel vagy elnevezéssel forgalomba hozott élelmiszerek - az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: Intézet) által megállapított - egy napi átlagos adagjának legalább annyi ilyen vitamint kell tartalmaznia, hogy az a melléklet szerinti napi átlagos vitaminszükséglet egyharmadát elérje.

(3) Az előállítás (gyártás) folyamán bekövetkező jelentős vitaminveszteséget általában olyan mértékben kell pótolni, hogy a késztermék legalább annyi vitamint tartalmazzon, amennyit az előállításra szolgáló nyersanyag.

3. § (1) Élelmiszert vitamintartalomra utaló jelzéssel, vagy elnevezéssel csak eredeti, a zár sérelme nélkül fel nem bontható zárt csomagolásban szabad forgalomba hozni. Csomagoló anyagul bármely, egyébként élelmiszercsomagolásra engedélyezett anyag felhasználható, amennyiben az a vitamintartalom megőrzését is elősegíti.

(2) Az áru külső burkolatán jól olvasható módon, az egyébként kötelező jelzéseken kívül fel kell tüntetni:

a) a dúsításra vagy kiegészítésre használt, illetőleg az élelmiszerben foglalt vitaminfélét;

b) a vitamin mennyiségét csomagolási egységenként, darabáruknál darabonként milligrammban, vagy nemzetközi egységben és a vitamin szükséges napi átlagos adagját a melléklet szerint;

c) az előállítás időpontját, s végül

d) azt a határidőt, ameddig a készítő szakszerű tárolás esetében az áru minőségéért és vitamintartalmáért szavatol.

(3) "Vitamindús" vagy "Vitaminban gazdag" megjelöléssel csak olyan élelmiszer hozható forgalomba, amelynek egy napi átlagos adagja a jelzett vitaminból a napi szükségletet fedezi; a jelen rendeletnek megfelelő egyéb élelmiszerek "vitaminos" vagy "vitamintartalmú" elnevezéssel jelölhetők.

(4) Ha az élelmiszer vitamintartalmát csak az év meghatározott időszakában dúsítják, illetőleg egészítik ki, az élelmiszer megjelölését az egészségügyi miniszter esetenként engedélyezi.

(5) Természetes eredetre utaló jelzéssel csak azok a "vitaminos" vagy "vitamindús" élelmiszerek jelölhetők, amelyek a nyersanyag eredeti vitamintartalmának fokozott megőrzésével, vagy pedig magas természetes vitamintartalmú anyag (-ok) hozzáadásával készültek. Nem jelölhető természetes vitamintartalmúnak az a készítmény, amelynek vitamintartalmát szintetikus vitamin hozzáadásával növelték.

(6) A jelen § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szavatossági idő lejárta után a készítmény csak a vitamintartalomra utaló jelzők használata nélkül tartható forgalomban, feltéve, hogy az általános minőségi előírásoknak megfelel.

(7) Külföldi eredetű készítmény átcsomagolására és jelzésére is az (1)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § (1) Vitamintartalmú élelmiszerek forgalombahozatalának engedélyezését az előállító, illetőleg külföldi áru esetén a forgalombahozó kérheti.

(2) Vitamintartalmú élelmiszerek ellenőrző vizsgálatát és törzskönyvezését az Intézet végzi.

(3) A törzskönyvezés és engedélyezés iránti kérelmet az egészségügyi miniszterhez címezve az Intézetnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell állami vállalatnál az alapító levél, szövetkezetnél az alapszabály hiteles kivonatát, kisiparosnál az iparengedély hiteles másolatát, az előállítás, összetétel és a gyártás ellenőrzésének leírását 2-2 példányban és a tervezett címkét 2-2 példányban, valamint a megfelelő élelmiszer mintát.

(4) Az egészségügyi miniszter a forgalombahozatali engedély kiadásáról az Intézet ellenőrző vizsgálata alapján dönt. Az engedély három évre szól. Az egészségügyi miniszter által kiadott forgalombahozatali engedély alapján az Intézet a készítményt törzskönyvezi.

(5) Az eljárási költségeket a gyógytápszer-törzskönyvezésre érvényes rendelkezések alapján [8.200-9/1953. (Eü. K. 17.) EüM számú utasítás] kell megállapítani.

(6) Meghosszabbítást a már engedélyezett vitaminos élelmiszer forgalombahozatalára az engedély lejárta előtt legalább 3 hónappal kell az egészségügyi miniszternél kérni. A meghosszabbítási eljárás díjtalan.

5. § Az engedélyezett vitaminos élelmiszereket az Intézet, vagy az e feladat elvégzésére kijelölt Közegészségügyi-járványügyi Állomás félévenként legalább egy ízben ellenőrző vizsgálatnak veti alá; az üzemet és a gyártás menetét pedig évenként legalább egy ízben ellenőrzi.

6. § Az, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza, amennyiben cselekménye büntető rendelkezés alá nem esik, a 173/1951. (IX. 16.) MT számú rendelet alapján pénzbírsággal sújtható. Az élelmezésegészségügyi érdekek megóvására a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatban is megtehetők mindazok az intézkedések, amelyeket a 173/1951. (IX. 16.) MT számú rendelet az egészségügyi szervek hatáskörébe utal.

7. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésétől számított 6 (hat) hónap alatt még forgalomba hozhatók a jelen rendelettől eltérő vitaminos élelmiszerek.

(3) A 117.200/1943. FM számú rendelet (Rendeletek Tára 1943. évf. 2077. oldal) hatályát veszti.

Babos Zoltán s. k.,

élelmezésügyi miniszterhelyettes

Dr. Vilmon Gyula s. k.,

egészségügyi miniszterhelyettes

Melléklet az 1/1958. (VI. 1.) ÉlmM-EüM számú rendelethez

Élelmiszerek vitaminokkal való dúsítására, illetőleg kiegészítésére felhasználható vitaminfélék: