1958. évi I. törvény
a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetésének
bevételeit 49.895,236.000 (Negyvenkilencmilliárd-nyolcszázkilencvenötmilliókettőszázharminchatezer) forintban,
kiadásait 48.785,629.000 (Negyvennyolcmilliárd-hétszáznyolcvanötmillióhatszázhuszonkilencezer) forintban,
bevételi többletét 1.109,607.000 (Egymilliárdegyszázkilencmillióhatszázhétezer) forintban határozza meg.
2. § A költségvetésben meghatározott, valamint az esetleg ezt meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetési tartalék címén számításbavett összeget a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az évközben felmerülő szükségletek fedezetére és a pénztári készletek gyarapítására használhatja fel.
3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:
a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó forgalmi adó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 37.511 millió forint, a bevételek 75,2%-a,
a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.124 millió forint, a bevételek 4,3%-a,
a lakosságtól származó adóbevételek 5.400 millió forint, a bevételek 10,8%-a,
a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek saját bevételei, a külföldi kölcsönök, továbbá az egyéb fonásokból várható bevételek, együttesen 4.860 millió forint, a bevételek 9,7%-a.
4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 28.363 millió forintot, a kiadások 58,1%-át
az ipari termelés pénzellátására, a nemzeti jövedelem által nyújtott lehetőségek mellett megvalósítható legfontosabb ipari beruházásokra, az energiabázis fejlesztésére, az alapanyagipar termelőkapacitásának bővítésére, a népgazdaság központi készleteinek növelésére,
a mezőgazdaság össztermelésének növelésére, ezen belül elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére, a belterjes gazdálkodás fokozására, a talajerő javítására, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését és fejlesztését szolgáló intézkedésekre,
az árvíz- és belvízvédelmi létesítmények fenntartására és fokozott felújítására, a helyi vízkárelhárítási munkálatok nagyobb mérvű elvégzésére,
a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,
a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a hálózat bővítésére,
új lakások építésére, a városi és községi közműhálózat fejlesztésére, szolgáltatásaik megjavítására és fokozására,
végül a vállalati hitelfedezeti alap növelésére, a bel- és külföldi államadósságok rendezésére és a költségvetési tartalékra
kell fordítani.
5. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, hálózatuk bővítésére a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 14.235 millió forintot, a kiadások 29,2%-át kell fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:
a) egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék, csecsemőotthonok, egészségügyi gyermekotthonok fenntartására, felszerelésük és ellátásuk javítására, hálózatuk bővítésére; anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, iskolaegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi célokra, a gyermekbénulás elleni oltás kiterjesztésére, valamint egyéb egészségügyi feladatok ellátására 3.187 millió forintot,
b) szociális feladatokra, a szociális otthonok, nevelőotthonok, gyermekvédő otthonok, üdülők, éjjeli szanatóriumok fenntartására, bővítésére és ellátásuk javítására, szociális segélyekre és más szociális célokra 609 millió forintot,
c) társadalombiztosítási kiadásokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 5.794 millió forintot,
d) oktatási intézetek és intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére és állagmegóvási munkálataik fokozására, az óvodák, napközi otthonok, az ipari tanuló intézetek, tanuló otthonok és tanműhelyek, a középiskolák, technikumok, akadémiák, főiskolák, egyetemek működési költségeire, felszerelésük kiegészítésére, valamint egyéb oktatási kiadásokra 3.719 millió forintot,
e) a tudományos kutató intézetek működési költségeire, a népművelési és egyéb kulturális intézmények kiadásaira, a rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, a színházak és egyéb művészeti intézmények támogatására, sportlétesítmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 926 millió forintot
kell fordítani.
6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból
honvédelmi célokra 2.078 millió forintot, a kiadások 4,3%-át,
rend- és jogbiztonsági kiadásokra 2.301 millió forintot, a kiadások 4,7%-át,
igazgatási jellegű kiadásokra 1.809 millió forintot, a kiadások 3,7%-át
kell fordítani.
7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1958, évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:
8.697,627.000 (Nyolcmilliárdhatszázkilencvenhétmillióhatszázhuszonhétezer) forint bevétellel,
8.697,627.000 (Nyolcmilliárdhatszázkilencvenhétmillióhatszázhuszonhétezer) forint kiadással
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:
a tanácsok működési bevételeinek teljes összege 755 millió forint,
a tanácsi irányítás alatt álló vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege 968 millió forint,
az együttesen kezelt adók 94%-a, 2.699 millió forint,
a magánosoktól eredő forgalmi adó bevételek 60%-a, 85 millió forint,
a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok forgalmi adó befizetésének 82,2%-a, 1.651 millió forint,
a kisipari szövetkezetek forgalmi adó és jövedelemadó befizetésének 19,7%-a, 272 millió forint,
a földművesszövetkezetek forgalmi adó és jövedelemadó befizetésének 20%-a, 99 millió forint,
a beruházások fedezete 1.444 millió forint, végül 724 millió forint állami hozzájárulás.
(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek kormányhatározatok, kormányrendeletek vagy miniszteri rendeletek következtében történt megváltoztatása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.
8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.
(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetésben meghatározott kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.
(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.
9. § A jelen törvény rendelkezéseit 1958. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Parasztkormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára