1958. évi 20. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Berlinben az 1957. évi október hó 30. napján aláírt szerződés kihirdetéséről
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1958. évi május hó 24. napján cserélték ki.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Berlinben az 1957. évi október hó 30. napján kötött szerződést és az ahhoz tartozó zárójegyzőkönyvet a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A szerződés és a zárójegyzőkönyv eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A POLGÁRI, CSALÁDJOGI ÉS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Német Demokratikus Köztársaság Elnöke,
attól az óhajtól áthatva, hogy mindkét ország és nép barátsága a jogi együttműködés terén is megerősödjék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert,
a Német Demokratikus Köztársaság Elnöke
Dr. Hilde Benjamin igazságügyminisztert,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaiknak kölcsönös közlése után az alábbiakban állapodtak meg.
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyükre és vagyonukra nézve ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint a saját állampolgárok. Ugyanez vonatkozik azokra a jogi személyekre, amelyek az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alakultak meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek szabadon és akadálytalanul igénybe vehetik a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságait, ezek előtt felléphetnek és ugyanolyan feltételek mellett terjeszthetnek elő indítványokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
2. cikk
Jogsegély nyújtása
(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári és családjogi ügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.
3. cikk
Az érintkezés módja
(1) A jogsegélyforgalomban a Szerződő Feleknek a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságai közvetlenül érintkeznek egymással, amennyiben a jelen szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.
(2) A polgári és családjogi ügyekben eljáró egyéb hatóságok megkereséseiket a bíróságokhoz intézik, amennyiben a jelen szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.
4. cikk
A jogsegély terjedelme
A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények teljesítésére, különösen ügyiratok és iratok beszerzésére és megküldésére, házkutatásra és lefoglalás a, tárgyak megküldésére és kiadására, felek, terheltek, tanuk, szakértők és az eljárásban részt vevő egyéb személyek meghallgatásából álló bizonyítás felvételére, bírói szemle foganatosítására, valamint kézbesítési kérelmek elintézésére.
5. cikk
A jogsegély iránti megkeresés alakiságai
(1) A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság megjelölését;
b) a megkeresett hatóság megjelölését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;
d) a felek, terheltek, vagy elítéltek családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - lehetőség szerint - születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;
e) a jogi képviselők nevét és lakcímét;
f) a megkeresés tárgyára vonatkozó szükséges adatokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását is.
(2) A Szerződő Felek a jogsegély iránti megkeresésekhez kétnyelvű űrlapokat használnak, amelyeknek a szövegét közlik egymással.
6. cikk
Az elintézés módja
(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Kérelemre azonban eltérő eljárási szabályt is alkalmazhat, ha ez nem áll ellentétben a belföldi jog kötelező rendelkezéseivel.
(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt hivatalból eljuttatja az illetékes hatósághoz, és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére megfelelő időben közli a kért jogsegély teljesítésének helyét és idejét.
(4) A jogsegély iránti kérelem elintézése után a megkeresett hatóság az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi vagy közli a teljesítés akadályát.
7. cikk
A tanúk és szakértők védelme
(1) Az olyan - bármilyen állampolgárságú - tanú vagy szakértő ellen, aki a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, sem az eljárás tárgyát tévő bűntett, sem valamely oly más bűntett miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntető eljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt kiszabott büntetést sem lehet végrehajtani.
(2) Megszűnik ez a védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, egy héten belül nem hagyta el, jóllehet erre megvolt a lehetősége.
8. cikk
Az iratok alakiságai
A jelen szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.
9. cikk
Kézbesítési kérelmek
(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a belföldi iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.
(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat tárgyát.
(3) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.
10. cikk
A kézbesítés igazolása
A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni. A kézbesítés idejét és helyét a megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal.
11. cikk
Kézbesítés saját állampolgárok részére
(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíteni.
(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.
12. cikk
A jogsegély költségei
(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért költséget nem számíthat fel. A Szerződő Felek magúk viselik a jogsegélyforgalom következtében saját területükön felmerült költségeket, ideértve különösen a lefolytatott bizonyításfelvétellel járó kiadásokat is.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a behajtó Szerződő Felet illeti.
13. cikk
A jogsegély megtagadása
A jogsegély megtagadható, ha teljesítése a megkeresett Szerződő Fél szuverénitására vagy biztonságára sérelmes. Abban a kérdésben, hogy a megtagadás előfeltételei fennállanak-e, a megkeresett Szerződő Fél igazságügyminisztere vagy legfőbb ügyésze határoz.
14. cikk
Tájékoztatás
A Szerződő Felek igazságügyminiszterei -közvetlen megkeresésre - tájékoztatják egymást az államukban hatályban lévő vagy hatályban volt jogról.
15. cikk
Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban
(1) A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját nyelvüket, vagy az orosz nyelvet használják.
(2) A jogsegélyforgalom megkönnyítése végett lehetőség szerint olyan esetben is mellékelni kell a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült fordítást, amikor a jelen szerződés rendelkezései ezt nem teszik kötelezővé.
16. cikk
Okiratok elismerése
(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság vagy közhitelességgel felruházott személy által illetékessége körén belül felvett vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához semmiféle felülhitelesítésre nincs szükség. Ugyanez vonatkozik az egyik Szerződő Fél szabályai szerint hitelesített névaláírásokra is.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak tekintendő okiratokat a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
Jogsegély polgári és családjogi ügyekben
a) Költségekre vonatkozó rendelkezések
17. cikk
Az egyik Szerződő Fél állampolgárát, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép, semmiféle biztosíték vagy letét adására nem lehet kötelezni pusztán abból az okból, mert külföldi vagy mert belföldön nincsen lakóhelye vagy tartózkodási helye.
18. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) és ingyenes jogi képviselet kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.
(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága által adott költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.
19. cikk
(1) A bíróság előtti költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) megadásához szükséges, a kérelmező személyi és családi viszonyairól, valamint vagyoni helyzetéről és jövedelméről szóló bizonyítványt annak a Szerződő Félnek illetékes hatóságai állítják ki, amelynek területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakóhelye vagy tartózkodási helye, a kérelmező államának illetékes konzuli képviselete által kiállított vagy hitelesített bizonyítvány is elegendő.
(3) A bíróság, amely a költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) megadásáról határoz, kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
20. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bíróságai előtt a költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, az iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság e jegyzőkönyvet a 19. cikk (1) bekezdésében megjelölt bizonyítvánnyal és a kérelmező által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához juttatja el.
(2) A költségmentesség (ideiglenes költségmentesség) megadására irányuló kérelemmel egyidejűleg a kereset vagy más kérelem is jegyzőkönyvbe mondható.
Költségekre vonatkozó határozatok végrehajtása
21. cikk
(1) Ha a 17. cikk szerint biztosíték vagy letét adása alól mentes felet jogerős határozattal bírósági vagy bíróságon kívüli költségek megfizetésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága a pernyertes fél részére fizetendő költségekről szóló határozat tekintetében - kérelemre - költségmentesen állapítja meg a végrehajthatóságot (adja meg a végrehajthatósági záradékot).
(2) Bírósági költségek alatt a 22. cikknek megfelelően az igazolás, fordítás és hitelesítés költségét is érteni kell.
(3) A költséget megállapító határozatokat is az (1) bekezdés szerinti határozatnak kell tekinteni.
22. cikk
(1) A 21. cikk értelmében a végrehajthatóság (a végrehajthatósági záradék) tekintetében határozó bíróság csak azt vizsgálja, hogy
a) a végrehajtandó határozaton a jogerő igazolása megtörtént-e;
b) a határozatnak és az okiratoknak a költségek tekintetében rendelkező részéről az a) alattihoz hiteles fordítást csatoltak-e.
(2) Az (1) bekezdés b) Donijában említett fordítás elkészítésével felmerült költségeket végrehajtási eljárási költségnek kell tekinteni.
23. cikk
(1) Amikor bírósági költségek behajtásáról van szó, annak a Szerződő Félnek elsőfokon eljárt bírósága, amelynek területén a költségkövetelés keletkezett, megkeresi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságát a bírósági költségek behajtása iránt. Ez a bíróság megindítja a végrehajtási eljárást és a behajtott összeget a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletéhez utalja át.
(2) A megkereséshez csatolni kell
a) a költségjegyzéket;
b) az alapul szolgáló határozat jogerejének igazolását;
c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok hiteles fordítását.
(3) A 22. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
b) Személyi- és családjog
24. cikk
Jog- és cselekvőképesség
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak jog- és cselekvőképességét hazai joguk szabályozza.
(2) A mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötött ügyletek szempontjából a cselekvőképességre az ügyletkötés helyének joga az irányadó.
(3) A Szerződő Felek valamelyikének területén székhellyel rendelkező jogi személyek jogképessége tekintetében annak az államnak a joga irányadó, amely szerint a jogi személyek megalakultak.
25. cikk
Holtnaknyilvánítás
(1) A holtnaknyilvánításra, illetőleg a halál tényének (időpontjának) megállapítására azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az eltűnt eltűnésekor állampolgára volt.
(2) A Szerződő Felek hatóságai a következő esetekben jogosultak a másik Szerződő Fél állampolgárának holtnaknyilvánítására, ha
a) azt oly személy kéri, aki az eltűntnek a Szerződő Fél területén lévő ingatlanvagyonára öröklési igényt kíván érvényesíteni, vagy
b) azt az eltűnt házastársa kéri, feltéve, hogy a kérelem előterjesztésekor a Szerződő Fél területén tartózkodik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben az eltűnt személyt az eltűnéskor fennállott állampolgárságának joga szerint kell holtnaknyilvánítani.
26. cikk
A házasságkötés alakiságai
(1) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.
(2) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtt létrejött házasságkötés alakiságaira a diplomáciai vagy konzuli képviselő küldő államának a joga irányadó.
27. cikk
A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyai
(1) A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyaira annak az államnak a joga irányadó, amelynek állampolgárai.
(2) Abban az esetben, ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén utolsó közös lakóhelyük volt.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti esetben a házastársak utolsó közös lakóhelye harmadik állam területén volt, a házastársak személyes és vagyonjogi viszonyait annak a Szerződő Félnek a joga szerint kell elbírálni, amelynek bíróságához a házastársak bármelyike fordul.
28. cikk
A házasság felbontása
(1) A házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és általában azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a bontókereset megindításakor a házastársak állampolgárai voltak. Ha a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, a bontóperben ennek a Szerződő Félnek a bíróságai is eljárhatnak.
(2) Ha a bontókereset megindításának idején az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és mindketten valamelyik Szerződő Fél területén vagy egyikük az egyik, másikuk pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására mindkét Szerződő Fél bíróságainak joghatósága van. A bíróságok a határozathozatalnál saját államuk jogát alkalmazzák.
29. cikk
A házasság érvénytelensége
(1) A házasság érvénytelenségét, illetőleg fenn nem állását a bíróság csak akkor mondhatja ki, illetőleg akkor állapíthatja meg. ha ennek feltételei mind a házasságkötés helyének joga szerint, mind pedig annak a Szerződő Félnek a joga szerint fennállnak, amelynek a házastársak állampolgárai.
(2) A joghatóság tekintetében a 28. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A szülők és gyermek közötti jogviszony
30. cikk
(1) Ha a szülők és a gyermek állampolgársága közös, a közöttük fennálló jogviszonyra annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek állampolgárai.
(2) Amennyiben a gyermek és a szülők állampolgársága különböző, a közöttük fennálló jogviszonyra annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.
31. cikk
Ha a gyermek szülei nem kötöttek egymással házasságot, a gyermek és a gyermek anyja, illetőleg apja közötti jogviszonyra - ideértve az apaság vagy anyaság megállapítását is - annak az államnak a joga irányadó, amelynek a gyermek állampolgára.
32. cikk
Az apaság vélelmének megdöntésére és az apaság vagy anyaság megállapítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek jogát a 30. és 31. cikk értelmében alkalmazni kell. Ha mindkét peres fél ugyanazon Szerződő Fél területén lakik, e Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van.
33. cikk
Örökbefogadás
(1) Az örökbefogadásra vagy az örökbefogadás hatálytalanítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó - az örökbefogadás vagy ennek hatálytalanítása idején - állampolgára.
(2) Ha a gyermek a másik Szerződő Fél állampolgára és ennek joga szerint saját magának, törvényes képviselőjének vagy az illetékes hatóságnak hozzájárulására van szükség, ezt is be kell szerezni.
(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak, illetőleg az örökbefogadás hatálytalanításának meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél hatályos jogszabályainak.
(4) Az örökbefogadásra vagy annak hatálytalanítására irányuló eljárásra azon Szerződő Fél hatóságainak van joghatósága, amelynek az örökbefogadó - az örökbefogadás vagy ennek hatálytalanítása idején - állampolgára. A (3) bekezdésben említett esetben az a hatóság jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van vagy legutoljára volt.
Gyámság és gondnokság
34. cikk
(1) A Szerződő Felek állampolgárai felett a gyámhatósági jogkört - amennyiben a jelen szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz - annak a Szerződő Félnek a gyámhatóságai gyakorolják, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.
(2) A gyámság, illetőleg gondnokság létesítésének, illetőleg megszüntetésének feltételeire a gyámolt, illetőleg gondnokolt hazai jogát kell alkalmazni.
(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt között fennálló jogviszonyra nézve annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek gyámhatósága a gyámot vagy gondnokot kirendelte. A gyámság, illetőleg gondnokság elfogadásának kötelezettségére az illető személy hazai jogát kell alkalmazni.
35. cikk
(1) Ha olyan gyámolt vagy gondnokolt érdekében, akinek lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámhatósági intézkedés szükséges, ennek a Szerződő Félnek a gyámhatósága erről haladéktalanul értesíti annak a Szerződő Félnek a gyámhatóságát, amelynek a 34. cikk (1) bekezdése szerint joghatósága van.
(2) Sürgős esetben a másik Szerződő Fél gyámhatósága is megteheti a szükséges ideiglenes intézkedéseket, ezekről azonban haladéktalanul értesítenie kell annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára. Az intézkedésnek, a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, illetőleg a 34. cikk (1) bekezdése szerint joghatósággal rendelkező gyámhatóságnak eltérő határozatáig maradnak hatályban.
36. cikk
(1) Az a gyámhatóság, amelynek a 34. cikk (1) bekezdése szerint joghatósága van, gyámhatósági jogköréből folyó feladatainak teljesítését olyan gyámolt vagy gondnokolt tekintetében, aki a másik Szerződő Fél területén lakik, vagy ott tartózkodik, vagy akinek ott vagyona van, ennek a Szerződő Félnek a gyámhatóságára átruházhatja. Az átruházás csak akkor válik hatályossá, ha a megkeresett gyámhatóság az átruházott feladatok teljesítését kifejezetten elvállalja és erről a megkereső gyámhatóságot értesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerint megkeresett gyámhalóság saját államának jogszabályai szerint jár el; a gyámolt vagy gondnokolt cselekvőképessége tekintetében azonban annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmaznia, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára. Ez a gyámhatóság személyállapotot érintő határozatok hozatalára nem jogosult; megadhatja azonban a gyámolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges jóváhagyást.
Gondnokság alá helyezés
37. cikk
A gondnokság alá helyezésre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gondnokság alá helyezendő személy állampolgára.
38. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél bírósága azt állapítja meg, hogy a gondnokság alá helyezés feltételei a másik Szerződő Fél olyan állampolgárára vonatkozóan állnak fenn, akinek a lakóhelye vagy a tartózkodási helye a kérdéses bíróság területén van, erről a másik Szerződő Fél illetékes bíróságát értesíti.
(2) Ha az értesített bíróság azt közli, hogy a további teendőket a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnak átengedi, vagy pedig három hónap alatt nem válaszol, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes bíróság a gondnokság alá helyezésre irányuló eljárást saját államának jogszabályai szerint lefolytathatja, feltéve, hogy a gondnokság alá helyezés oka annak a Szerződő Félnek a joga szerint is fennáll, amelynek ez a személy állampolgára. A gondnokság alá helyezés tárgyában hozott határozatot meg kell küldeni a másik Szerződő Fél bíróságának.
39. cikk
Sürgős esetben a gondnokság alá helyezendő személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság ideiglenes intézkedéseket tehet vagy rendelhet el a személynek vagy vagyonának védelmére, akkor is, ha a gondnokság alá helyezendő személy a másik Szerződő Fél állampolgára. Az ilyen intézkedéseket közölnie kell annak a Szerződő Félnek a bíróságával, amelynek ez a kérdéses személy állampolgára, ezek az intézkedések hatályukat vesztik, ha ennek a Szerződő Félnek a bírósága másként határoz.
40. cikk
A 37. és 38. cikk rendelkezéseit a gondnokság alá helyezés megszüntetésére megfelelően alkalmazni kell. A gondnokság alá helyezés akkor is megszüntethető, ha a gondnokság megszüntetésének csak az egyik Szerződő Fél joga szerint van helye.
c) Anyakönyvi okiratok közlése
41. cikk
(1) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó, a jelen szerződés hatálybalépése után foganatosított anyakönyvi bejegyzésekről egymásnak kivonatot küldenek. A kivonatok megküldése negyedévenként díjmentesen diplomáciai úton történik.
(2) A Szerződő Felek illetékes anyakönyvi hatóságai a másik Szerződő Fél bíróságainak, állami közjegyzőinek, vagy egyéb hatóságainak kérésére díjmentesen megküldik a hivatalos használatra kért anyakönyvi kivonatokat. A kivonatok megküldése tekintetében ezek a hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással.
(3) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél anyakönyvi kivonatainak kiállítására és megküldésére irányuló kérelmet közvetlenül az illetékes anyakönyvi hivatalhoz intézhetik. Ez a hivatal az okiratot a másik Szerződő Fél területén lévő diplomáciai vagy konzuli képviseletnek küldi meg. A külképviselet az okiratot a megszabott illetékek lerovása ellenében a kérelmezőnek kézbesíti.
42. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél anyakönyvi hivatalai az anyakönyvbe olyan utólagos bejegyzést vagy kiigazítást vezetnek be, amely a másik Szerződő Fél állampolgárát érinti, az anyakönyvnek az utólagos bejegyzést vagy kiigazítást is magában foglaló hiteles kivonatát meg kell küldeni a másik Szerződő Félnek.
(2) A Szerződő Felek megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyállapotát érintő bírósági vagy államigazgatási határozatok kiadmányát. Ezekben fel kell tüntetni az állampolgárságot illetően rendelkezésre álló adatokat.
(3) A 41. cikk (1) bekezdésének második mondatát ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
d) Öröklési jogi rendelkezések
43. cikk
Az egyenlő elbánás alapelve
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén lévő javakra, illetőleg az ott érvényesítendő jogokra vonatkozó végintézkedés megtételére és visszavonására való képesség, valamint e javakra és jogokra vonatkozó örökösödés jogcímén való szerzési képesség tekintetében a másik Szerződő Fél területén az ott élő belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek. A javak és jogok ugyanazon feltételek mellett szállnak reájuk, mint a másik Szerződő Fél területén élő belföldiekre.
(2) Az az öröklési jogviszonyokról szóló bizonyítvány, így különösen a hagyatékátadó végzés (örökösödési bizonyítvány) és a végrendeleti végrehajtó bizonyítvány, amelyet az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága állított ki, a másik Szerződő Fél területén is bizonyítja a tanúsított tényeket.
44. cikk
Az alkalmazandó jog
(1) A Szerződő Felek állampolgárai után való öröklésre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
(2) Ha egyes javakkal való rendelkezés tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek területén a hagyatékhoz tartozó ilyen javak találhatók, a belföldiekre is kiterjedő korlátozásokat állapít meg, ezeknek az öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a hagyatéki javak vannak.
45. cikk
Öröklési képesség
Ha az egyik Szerződő Fél joga a jogi személyek öröklési képességére korlátozásokat állapít meg, a korlátozó rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az öröklésre a másik Szerződő Fél joga az irányadó.
46. cikk
Az állam öröklési joga
Ha a Szerződő Felek joga szerint valamely hagyaték az államra száll, az ingóhagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlanhagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.
47. cikk
Végintézkedés
(1) A végintézkedés megtételének alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt; az is elegendő azonban, ha annak a helynek a jogszabályait megtartják, amelynek területén a végintézkedést tették. Ugyanez vonatkozik a végintézkedés visszavonására is.
(2) A végintézkedés megtételére vagy visszavonására való képesség tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt. Ugyanez a jog irányadó a végintézkedések fajaira is.
(3) Az akarathiánynak a végintézkedésre gyakorolt joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt.
48. cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) A hagyatéki eljárással kapcsolatos teendőket - a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem érintve - annak a Szerződő Félnek a hatóságai látják el, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlanhagyaték, valamint a különleges rendelkezés alá eső egyéb hagyaték [44. cikk (2) bekezdés] tekintetében annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek területén a hagyatéki javak vannak.
(3) A jelen cikkben foglalt joghatósági szabályok megfelelően irányadók az olyan keresetekre is, amelyeknek öröklési jogi igény a tárgya.
(4) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárának egész hagyatéka a másik Szerződő Fél területén van, bármely örökös vagy hagyományos kérelmére az (1) bekezdésben megjelölt hatóság helyett a másik Szerződő Fél illetékes hatósága jár el, feltéve, hogy ebbe valamennyi ismert helyen tartózkodó örökös beleegyezik. Ez a rendelkezés nem érinti a (2) bekezdésben szabályozott joghatóságot.
49. cikk
Értesítés halálesetről
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, a helyi hatóság köteles a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét a halálesetről haladéktalanul értesíteni és mindazt közölni, ami az örökösökre, lakóhelyükre vagy tartózkodási helyükre, a hagyaték állagára és értékére, valamint az esetleges végintézkedésre nézve előtte ismeretes.
(2) Abban az esetben, ha a diplomáciai vagy konzuli képviselet előbb értesül a halálesetről, arról az illetékes hatóságot a hagyaték biztosítása végett értesíti.
(3) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ennek a Szerződő Félnek a területén hal meg és kiderül, hogy az örökhagyó egyes örökösei vagy hagyományosai a másik Szerződő Fél állampolgárai, erről a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíteni kell.
50. cikk
A diplomáciai vagy konzuli képviselet képviseleti jogköre
(1) Az egyik Szerződő Fél területén felmerülő hagyatéki ügyekben a diplomáciai vagy konzuli képviselet a Szerződő Fél hatóságai előtt, saját állampolgárai képviseletében külön meghatalmazás nélkül eljárhat, feltéve, hogy az érdekelt nem vesz részt az eljárásban és más meghatalmazottat nem bízott meg.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén utazás közben hal meg és ott sem lakóhelye, sem állandó tartózkodási helye nem volt, a nála lévő tárgyakat minden további nélkül a diplomáciai vagy konzuli képviselet rendelkezésére kell bocsátani.
51. cikk
A végrendelet kihirdetése
(1) A végintézkedést tartalmazó okiratot annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága hirdeti ki, amelynek területén az okirat van. Az okirat másolatát és a kihirdetésről szóló jegyzőkönyv másolatát - kérelemre az okirat eredeti példányát is - meg kell küldeni az örökhagyó hazája illetékes hatóságának vagy a jelen szerződés értelmében a hagyatéki eljárásra joghatósággal rendelkező Szerződő Fél hatóságának.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról készült jegyzőkönyv megküldése tekintetében is megfelelően kell alkalmazni.
52. cikk
A hagyaték biztosítása
(1) Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyatéki vagyon biztosítására és kezelésére szükséges intézkedéseket saját joga szerint megtenni.
(2) A diplomáciai vagy konzuli képviseletet az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell; a képviselet az intézkedések foganatosításánál kiküldöttje vagy meghatalmazottja útján közreműködhetik. Az (1) bekezdés értelmében tett vagy egyébként szükséges intézkedések a diplomáciai vagy konzuli képviselet kérésére módosíthatók, felfüggeszthetők vagy megszüntethetők.
(3) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseket a hazai hatóság [48. cikk (1) bekezdés] megkeresésére meg kell szüntetni.
53. cikk
A hagyaték kiszolgáltatása
(1) Ha az ingó hagyaték, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték tárgyainak eladásából befolyt összeg a hagyatéki eljárás lefolytatása után olyan örökösökhöz jut, akik a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, a hagyatékot vagy a befolyt összeget az utóbbi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiszolgáltatni.
(2) A hagyatéki ügyben eljáró hatóság akkor rendeli el a hagyaték kiszolgáltatását a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, ha
a) a hitelezők a vonatkozó hirdetmény kibocsátásától számított három hónap alatt nem jelentettek be követelést, illetőleg bejelentés esetén ezeket a követeléseket megfizették vagy biztosították;
b) az örökösödési adót és illetéket, valamint az örökhagyó minden egyéb köztartozását megfizették vagy biztosították;
c) az illetékes hatóságok a hagyatéki tárgyak kiviteléhez esetleg szükséges kiviteli engedélyt megadták. Pénzösszegek átutalására az érvényes devizajogszabályok az irányadók.
e) A határozatok elismerése és végrehajtása
54. cikk
Nem vagyonjogi határozatok elismerése
Az egyik Szerződő Fél bírósága által nem vagyonjogi ügyben hozott jogerős határozat a másik Szerződő Fél területén minden külön eljárás nélkül érvényes, ha a határozat jogerőre emelkedésekor a felek egyike az elismerő bíróság államának polgára és a másik Szerződő Félnek valamelyik bírósága az ügyben nem hozott már korábban jogerős határozatot, illetőleg a Szerződő Fél bíróságainak a jelen szerződés értelmében nincs kizárólagos joghatósága.
Vagyonjogi határozatok elismerése
55. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél területén polgári és családjogi ügyekben a jelen szerződés hatálybalépését követően hozott jogerős bírói határozatokat a másik Szerződő Fél elismeri, ha azok 1949. év január hó 1. napja után keletkezett vagyonjogi igényekre vonatkoznak.
(2) Az egyik Szerződő Fél igazságügyminisztere által előterjesztett kérelemre a másik Szerződő Fél igazságügyminisztere elismerheti azt a jogerős bírói határozatot is, mely nem felel meg az (1) bekezdés feltételeinek.
56. cikk
(1) Az 55. cikk értelmében elismert jogerős határozatokkal egy tekintet alá esnek a választott-bírósági határozatok és az ilyen bíróságok előtt kötött egyezségek, ha a választottbírósági szerződés feltételei mindkét Szerződő Fél jogának megfelelnek.
(2) A büntetőbíróságnak a magánfél polgári jogi igényéről hozott jogerős határozatát is az 55. cikk értelmében elismert jogerős határozatnak kell tekinteni.
Határozatok végrehajtása
57. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságai által hozott azok a határozatok, amelyeket az 55. cikk rendelkezései szerint a másik Szerződő Fél területén elismernek, ennek a Szerződő Félnek a területén végrehajthatók.
(2) A bírói egyezségeket a bírói határozatoknak megfelelően kell elbírálni. A másik Szerződő Fél választottbíróságai által hozott határozatokat és az ezek előtt kötött egyezségeket ugyanúgy kell tekinteni, mint a belföldi választottbírósági ítéleteket és egyezségeket.
(3) A határozatok végrehajthatósága (végrehajthatósági záradékkal való ellátása), valamint a végrehajtási eljárás tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az eljárást foganatosítják.
58. cikk
(1) A határozatok végrehajthatósága (a végrehajthatósági záradék megadása) tekintetében annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága határoz, amelynek területén az adós lakik.
(2) A kérelmet az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnál vagy a másik Szerződő Félnek a kérelem elintézésére illetékes bíróságánál kell benyújtani. Az elsőfokon eljárt bíróság a benyújtott kérelmet a másik Szerződő Félnek az elintézésre illetékes bíróságához továbbítja.
59. cikk
(1) A határozat végrehajthatóságának megállapítására (a végrehajthatósági záradék megadására) irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a határozat kiadmányát a jogerő igazolásával,
b) azoknak az okiratoknak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, amelyekből kitűnik, hogy az eljárást megindító idéző végzést vagy hatósági rendelkezést olyan adósnak, aki nem bocsátkozott az eljárásba, kellő időben és módon kézbesítették,
c) a kérelem és az a) és b) pontban említett okiratok hiteles fordítását,
(2) A határozat végrehajthatóságának megállapítására (a végrehajthatósági záradék megadására) irányuló kérelmet a végrehajtási eljárásra irányuló kérelemmel együttesen lehet benyújtani
60. cikk
Az adós kifogásai
Az adós a végrehajtási eljárás megindításáról (a végrehajthatósági záradék megadásáról) határozó bíróság előtt is előterjesztheti azokat a kifogásokat, amelyek a végrehajtási eljárás megindítása (a végrehajthatósági záradék megadása) ellen annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek a területén a végrehajtandó határozatot hozták.
61. cikk
A végrehajthatóság (a végrehajthatósági záradék megadásának) megtagadása
A 13. cikkben említett eseteken kívül a határozat nem hajtható végre (a végrehajthatósági záradék megadását meg kell tagadni), ha
a) annak a Szerződő Félnek a bíróságai, amelynek területén a határozatot hozták, nem voltak illetékesek annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek területén a végrehajtási eljárást foganatosítják;
b) az adós nem bocsátkozott az eljárásba és az eljárást megindító idéző végzést vagy hatósági rendelkezést neki vagy meghatalmazottjának nem kellő időben vagy csupán hirdetményi kézbesítés útján, illetőleg a jogsegélyforgalomnak a jelen szerződésben foglalt szabályaitól eltérő módon kézbesítették;
c) a határozat ellentétben áll az ugyanazon felek között azonos igényről korábban hozott olyan jogerős határozattal, ha azt annak a Szerződő Félnek a bírósága hozta, amelynek területén a végrehajtási eljárást foganatosítani kell. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a végrehajtandó határozat a végrehajtásról határozó bíróság joga szerint, meghatározott feltételek esetében, megváltoztatható.
62. cikk
Tárgyak kiadása
Ingóságnak a másik Szerződő Fél területén lakó személy részére történő kiadásánál az ingóságok kivitelére vonatkozó jogszabályokat figyelembe kell venni. Pénzösszegek átutalására az érvényes devizajogszabályok az irányadók.
63. cikk
Végrehajtási költségek
A végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek felszámításánál és behajtásánál ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldi bíróságok határozatának végrehajtásánál.
II. CÍM
Bűnügyi jogsegély
a) Kiadatás
64. cikk
Kiadatási bűntettek
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kérelemre a jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a büntető eljárás lefolytatása, vagy a büntetés végrehajtása céljából a bűntetteseket egymásnak kiadják.
(2) Kiadatásnak csak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint büntetendő és büntetésének felső határa a törvény szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés, vagy szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés (kiadatási bűntett).
(3) A Szerződő Felek saját állampolgáraikat nem adják ki.
65. cikk
A kiadatás megtagadása
(1) Kiadatásnak nincs helye, ha
a) a büntető eljárást vagy a büntetés végrehajtását a megkeresett Szerződő Fél joga elévülés miatt vagy más okból kizárja;
b) az elkövető ellen a megkeresett Szerződő Fél bírósága vagy más hatósága ugyanazon bűntett miatt már jogerős vagy nem jogerős ítéletet vagy eljárást érdemi okból megszüntető határozatot hozott;
c) ha a bűntettet mindkét Szerződő Fél joga szerint magánvád útján kell üldözni.
(2) Ezenfelül a kiadatás megtagadható, ha a büntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követték el.
66. cikk
A büntető eljárás átvétele
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kívánságára saját joguk szerint büntető eljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a másik Szerződő Fél területén kiadatási büntettet követtek el.
(2) Ha a bűnügyben még nem emeltek vádat, a büntető eljárás megindítására irányuló megkeresést az egyik Szerződő Fél legfőbb ügyésze a másik Szerződő Fél legfőbb ügyészéhez intézi. Vádemelés után a megkeresést az egyik Szerződő Fél igazságügyminisztere intézi a másik Szerződő Fél igazságügyminiszteréhez. A megkereséshez csatolni kell a bűntettre vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(3) A megkeresett Szerződő Fél az eljárás eredményéről a megkereső Szerződő Felet értesíti; ítélethozatal esetén az ítélet kiadmányát is megküldi.
67. cikk
Érintkezés kiadatási ügyekben
Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek igazságügyminiszterei közvetlenül érintkeznek egymással. A Szerződő Felek legfőbb ügyészei ezekben az ügyekben - hatáskörükön belül - szintén közvetlenül érintkezhetnek egymással.
68. cikk
Kiadatási kérelem
(1) A kiadatási kérelemhez csatolni kell:
a) a büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez az indokolással ellátott jogerős ítélet kiadmányát, valamint az elítélt által elkövetett bűntettre és annak büntetésére vonatkozó jogszabályok szószerinti szövegét;
b) a büntető eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez az elfogatóparancs hiteles másolatát, a bűncselekmény tényállásának leírását, valamint a kiadatási bűntettre és annak büntetésére vonatkozó jogszabályok szószerinti szövegét; vagyon elleni bűncselekmények esetén ezenkívül meg kell jelölni a bűntett által okozott kár összegét is.
(2) A kiadatási kérelemhez lehetőség szerint mellékelni kell a kiadni kért személy személyleírását, közölni kell a személyadataira, állampolgárságára és tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, valamint meg kell küldeni fényképét és ujjlenyomatát is.
(3) A megkereső Szerződő Fél nem köteles a kiadni kért személy bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat a kérelemhez mellékelni.
69. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
Ha a megküldött mellékletek nem elegendők a kiadatási kérelem elbírálására, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja. A megkeresett Szerződő Fél megfelelő - egy hónaptól két hónapig terjedő - határidőt állapíthat meg a kiegészítésre. Ez a határidő kérelemre meghosszabbítható.
Kiadatási letartóztatás
70. cikk
A kiadatási megkeresés megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek haladéktalanul intézkednie kell a kiadni kért személy letartóztatása iránt.
71. cikk
(1) Már a kiadatási kérelem megérkezése előtt le kell tartóztatni az olyan személyt, akinek letartóztatását elfogató parancsra, jogerős ítéletre vagy más megfelelő bírói határozatra hivatkozva, a kiadatási kérelem egyidejű bejelentésével kérik. Az illetékes bíróságok vagy egyéb hatóságok a letartóztatásra irányuló kérelmet közvetlenül postán, távíró, távbeszélő, vagy rádió útján is előterjeszthetik.
(2) Az (1) bekezdésben említett megkeresés nélkül is letartóztatható az a személy, akit alapos gyanú terhel, hogy a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.
(3) A letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
72. cikk
A kiadatási letartóztatás megszüntetése
(1) Ha a megkereső Szerződő Fél a 69. cikknek megfelelően a részére megállapított határidőn belül a kiadatási kérelem kiegészítéséhez szükséges felvilágosítást nem adja meg, a megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti.
(2) A 71. cikk (1) bekezdése alapján letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a szabályszerű kiadatási kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldésétől számított két hónap alatt nem érkezik meg.
(3) A 71. cikk (2) bekezdése alapján letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a 71. cikk (1) bekezdésében említett kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldésétől számított egy hónap alatt nem érkezik meg.
73. cikk
A kiadatás elhalasztása
Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél bírósága vagy ügyészsége más bűntett miatt eljárást indított, vagy ennek az államnak a bírósága ezt a személyt más bűntett miatt elítélte, a kiadatási kérelemre hozott határozat úgy is rendelkezhetik, hogy a kiadatásra csak az eljárás befejezése, illetőleg a büntetés letöltése vagy elengedése után kerül sor.
74. cikk
Ideiglenes átadás
(1) A kiadni kért személy kérelemre a 73. cikkben foglalt esetben is ideiglenesen átadható, ha a kiadatás elhalasztása folytán a cselekmény elévülne, vagy az a büntető eljárás lefolytatását egyébként súlyosan hátráltatná.
(2) Az ideiglenesen átadott személyt azoknak a büntető eljárási cselekményeknek a befejeztével, amelyek céljára az ideiglenes átadás történt, vissza kell küldeni.
75. cikk
Eljárás több kiadatási kérelem esetén
Ha a kiadatást több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelmet teljesíti.
76. cikk
A felelősségrevonás korlátai
(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem vonható büntető eljárás alá, nem büntethető meg és nem adható ki harmadik államnak. A hozzájárulást nem lehet megtagadni olyan bűntett miatt, amelyre a megkeresett Szerződő Felet a jelen szerződés értelmében kiadatási kötelezettség terheli.
(2) Nincs szükség az (1) bekezdésben említett hozzájárulásra, ha a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét a büntető eljárás befejezése, elítélése esetén pedig a büntetés kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el, vagy ha oda később visszatért. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területének elhagyásában saját hibáján kívül akadályozva volt.
(3) Nincs szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha a kiadott személy bíróság előtt beleegyezik a büntető eljárás lefolytatásába. Ebben az esetben a beleegyezésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Félnek.
77. cikk
Átadás
A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Felet az átadás helyéről és idejéről értesíteni. A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha a megkereső Szerződő Fél az értesítés elküldésétől számított egy hónapon belül nem veszi át.
78. cikk
Ismételt kiadatás
Ha a kiadott személy a büntető eljárás alól kivonja magát és újra a megkeresett Szerződő Fél területére lép, őt újabb kérelemre le kell tartóztatni és minden további alakiság nélkül ki kell adni.
79. cikk
Átszállítás
(1) A Szerződő Felek kötelesek azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiad, ennek a Szerződő Félnek a kérelmére saját területükön átszállítani. Ez vonatkozik arra az esetre, ha a jelen szerződésnek rendelkezései szerint nincs kiadatási kötelezettség.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet ugyanúgy kell előterjeszteni és elbírálni, mint a kiadatási kérelmet.
80. cikk
A büntető eljárás eredményének közlése
A megkereső Szerződő Fél köteles a megkeresett Szerződő Felet a kiadott személy elleni büntető eljárás eredményéről értesíteni. Ha a kiadott személy ellen jogerős ítéletet hoztak, ennek másolatát is meg kell küldeni. Ez a kötelezettség kiterjed a jelen szerződés 76. cikkében szabályozott esetekre is.
81. cikk
Költségek
A kiadatás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek, míg az átszállítás költségei a megkereső Szerződő Felet terhelik.
b) Egyéb bűnügyi jogsegély
82. cikk
Kivétel a bűnügyi jogsegély teljesítésének kötelezettsége alól
Az olyan bűnügyi jogsegély, amely nem kiadatási ügyekre vonatkozik, a 13. cikkben említett eseteken kívül megtagadható akkor is, ha
a) a büntető eljárás olyan bűntett miatt folyik, amelyre a kiadatási kötelezettség nem terjed ki;
b) a megkereset Szerződő Fél bíróságainak vagy ügyészségeinek a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre.
83. cikk
Letartóztatott személyek ideiglenes átkísérése és átszállítása
(1) Ha a tanúként vagy szakértőként idézett személy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban van és ellene még nem emeltek vádat, a megkeresett Szerződő Fél legfőbb ügyésze a letartóztatott személyt a megkereső Szerződő Fél területére átkísértetheti. Vádemelés után az átkísértetésről a megkeresett Szerződő Fél igazságügyminisztere dönt. Az átkísért személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után mielőbb vissza kell szállítani.
(2) Ha a megkereső Szerződő Fél hatóságai olyan személyt kívánnak tanúként vagy szakértőként kihallgatni, aki harmadik államban letartóztatásban van, az állam területén történő át- és visszaszállítást a megkeresett Szerződő Fél igazságügyminisztere engedélyezi, feltéve, hogy a tanú vagy szakértő részére a 7. cikknek megfelelő védelmet biztosították.
84. cikk
Egyes tárgyak kiadása
(1) A Szerződő Felek megkeresésre kiadják egymásnak:
a) azokat a tárgyakat, amelyeket az elkövető vagy más személy kiadatási bűntett útján szerzett;
b) azokat a tárgyakat, amelyek a kiadatási bűntett elkövetésével kapcsolatosak;
c) azokat a tárgyakat, amelyeknek mint bizonyítási eszközöknek a büntető eljárásban jelentőségük lehet; ezeket még abban az esetben is ki kell adni, ha kiadatásra az elkövető halála vagy szökése miatt, illetőleg egyéb okból nem kerül sor.
(2) Ha a kiadni kért tárgyakra mint bizonyítási eszközökre a megkeresett Szerződő Fél bíróságának vagy ügyészségének egyéb büntető eljárásban van szüksége, a tárgyak kiadása az eljárás befejeztéig elhalasztható.
(3) Harmadik személyeknek a kiadandó tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Az olyan tárgyat, amelyre harmadik személynek joga van, az eljárás befejeztével a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett a megkeresett Szerződő Félnek vissza kell adni.
85. cikk
Ítéletek közlése
(1) A Szerződő Felek közlik egymással azokat a jogerős büntető ítéleteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél bíróságai a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak.
(2) A közlés úgy történik, hogy a büntető ítéletekről készült bűnügyi nyilvántartólapok másolatait a Szerződő Felek legfőbb ügyészei egymásnak negyedévenként megküldik. Ugyanakkor meg kell küldeni az elítéltek rendelkezésre álló ujjlenyomatait is.
86. cikk
Tájékoztatás a bűnügyi nyilvántartóból
A Szerződő Felek bíróságai és ügyészségei közvetlen kérelemre a bűnügyi nyilvántartóból költségmentes tájékoztatást adnak egymásnak.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
87. cikk
A jelen szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a legrövidebb időn belül Budapesten kell kicserélni.
88. cikk
A jelen szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba és hatálybalépésétől számított öt éven át marad érvényben. Ha az említett időtartam lejárta előtt legalább hat hónappal a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a szerződést felmondja, a szerződés az említett felmondási határidővel mindenkor további öt-öt évig marad hatályban.
A jelen szerződés két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven készült. Mindkét példány egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a szerződést aláírták és pecséttel ellátták.
Kelt Berlinben, 1957. év október hó 30. napján.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:
Dr. Nezvál Ferenc s. k.
A Német Demokratikus Köztársaság Elnöke nevében:
Dr. Hilde Benjamin s. k.
ZÁRÓJEGYZŐKÖNYV
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A POLGÁRI, CSALÁDJOGI ÉS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL KÉSZÜLT SZERZŐDÉSHEZ.
A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Meghatalmazottai a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg kijelentik, hogy egyetértenek az alábbiakban.
I.
A jelen szerződés értelmezésével kapcsolatos valamennyi kérdést, ideértve a Szerződő Felek jogszabályaiban bekövetkezett változásokkal összefüggő kérdéseket is, a Szerződő Felek igazságügyminiszterei tisztázzák.
II.
Amennyiben a szerződés az egyes fogalmak után zárójelben más fogalmakat is feltüntet, ez azt jelenti, hogy olyan jogi fogalmakról és intézményekről van szó, amelyek a Szerződő Felek jogrendszere értelmében egymásnak megfelelnek.
III.
A jogsegélyforgalom megkönnyítésére a Szerződő Felek közlik egymással a bíróságok, ügyészségek és állami közjegyzők jegyzékét és a változásokról évenként értesítik egymást.
IV.
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy "polgári jogi ügyek" alatt munkaügyi jogvitákat is érteni kell és a Német Demokratikus Köztársaság munkaügyi bíróságait a 2. cikkben említett bíróságoknak kell tekinteni.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a zárójegyzőkönyvet aláírták és az a fent megjelölt szerződés kiegészítő részét képezi.
A zárójegyzőkönyv két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven készült.
Kelt Berlinben, 1957. év október hó 30. napján.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében:
Dr. Nezvál Ferenc s. k.
A Német Demokratikus Köztársaság Elnöke nevében:
Dr. Hilde Benjamin s. k.
3. § A jelen törvényerejű rendelet az 1958. évi június hó 23. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára