Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

24/1958. (XII. 9.) ÉlmM rendelet

a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, valamint a terményértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségek megerősítésére vonatkozó kötbér mértékének megállapításáról

Az 1958. évi 17. számú törvényerejű rendelet 17. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a könnyűipari miniszterrel és a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. § (1) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha az állatot késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha az állatot - a 4. §-ban meghatározott eset kivételével - nem adja át, vagy a nevelésre, illetőleg hizlalásra lekötött állatot a termeltető hozzájárulása nélkül elidegeníti, leöli, vagy más módon elvonja a teljesítés elől.

(2) A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződés alapján a termeltető kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a természetbeni, illetőleg a pénzbeli előlegnek a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha az előleget a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpontig nem bocsátja a termelő rendelkezésére;

b) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot késedelmesen veszi át;

c) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értékének 50%-át, ha a szerződés feltételeinek megfelelő állatot nem veszi át;

d) a szerződésben lekötött állat pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a termelővel, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a termelőt az elszámolás alapján megilleti;

e) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni, vagy - a termelő kívánsága alapján - ezt helyettesítő pénzbeli juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen szolgáltatja;

f) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a termelőt a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a termelőnek nem adja ki.

2. § (1) A terményértékesítési szerződés alapján a szállító kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a szerződésben lekötött termény vagy termék (a továbbiakban: termény) pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen adja át;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a terményt nem vagy nem teljes mértékben adja át, illetőleg az átvételre felajánlott termény rendeltetés-szerű felhasználásra alkalmatlan.

(2) A terményértékesítési szerződés alapján a megrendelő kötbér fejében köteles megfizetni:

a) a pénzbeli előlegnek a késedelem minden napja után számított 5%-át, összesen azonban legfeljebb 50%-át, ha a pénzbeli előleget a szerződési feltételekben a szolgáltatásra megjelölt időpontig nem bocsátja a szállító rendelkezésére;

b) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a terményt késedelmesen veszi át;

c) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értékét, ha a szerződés feltételeinek megfelelő terményt nem, vagy nem teljes egészében veszi át;

d) a szerződésben lekötött termény pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha késedelmesen számol el a szállítóval, vagy késedelmesen fizeti ki azt az összeget, amely a szállítót az elszámolás alapján megilleti;

e) a természetbeni juttatás pénzbeli értéke után számított napi 0.25%-ot, összesen azonban legfeljebb 25%-ot, ha a természetbeni vagy - a szállító kívánsága álapján - ezt helyettesítő pénzbeli juttatást, amely a szállítót a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, késedelmesen szolgáltatja;

f) a természetbeni juttatás pénzbeli értékének kétszeres összegét, ha a természetbeni juttatást, amely a szállítót a szerződés alapján - átadási kötelezettségének teljesítése után - megilleti, a szállítónak nem adja ki.

3. § A vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött termelési szerződésben, továbbá a terményértékesítési szerződésben a lekötött állat, illetőleg termény pénzbeli értékének legfeljebb 25%-áig terjedő kötbér köthető ki arra az esetre, ha a termelő vagy a szállító a szerződéssel lekötött állatot, illetőleg terményt olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem,

4. § A termelő nem köteles az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett kötbért megfizetni, ha a hizlalásra lekötött nőivarú szarvasmarhát azért nem adta át, mert az továbbtenyésztésre alkalmas és ennek alapján elállási jogát a szerződés feltételei szerint érvényesítette.

5. § A szerződésben a kötbér mértékét a jelen rendelet 1.-3. §-aiban meghatározott százalékos aránynak megfelelő forintösszegben is meg lehet határozni.

6. § (1) Az állatnak vagy terménynek az 1. § (1) bekezdés b) pontja, az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 2. § (1) bekezdés b) pontja, a 2. § (2) bekezdés c) pontja és a 3. § szerinti - kötbér alapjául szolgáló - pénzbeli értékét a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárnak és a legalacsonyabb minőségi osztályozásnak megfelelő áron kell kiszámítani, s a szerződésben kikötött mennyiségi és minőségi felárakat figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban a termelő, illetőleg a szállító igazolja, hogy az átvételre felajánlott állat vagy termény a szerződésben kikötött alsó átvételi súlyhatárt s a legalacsonyabb minőségi osztályozást meghaladta, az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában említett pénzbeli érték kiszámításánál az állat vagy termény igazolt súlyát és minőségét kell alapul venni.

(2) Részteljesítésre vonatkozó szerződésszegés esetében a jelen rendelet szerinti kötbért csak a nem teljesített rész után kell számítani.

(3) A kötbérigény megnyíltának [1958. évi 17, számú törvényerejű rendelet 19. § (1) bekezdés] a szerződésben a szolgáltatásra, illetőleg a teljesítésre kikötött vagy a felek kölcsönös megegyezésével írásban módosított határidőt, minőségi kötbérigény esetében pedig a minőségi hibával történt átadás napját kell tekinteni.

7. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a hatálybalépése után indított szerződéses akciók keretében kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt 1959. évi átadásra kötött kenyérgabona értékesítési szerződésekre is alkalmazni kell.

Kovács Imre s. k.,

élelmezésügyi miniszter