1958. évi 2. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Budapesten, 1957. augusztus 24-én aláírt egyezmény kihirdetéséről[1]

(A megerősítő okmányok kicserélése Moszkvában 1957. december 16-án megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Budapesten, 1954. augusztus 24-én aláirt egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről.

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya

tekintettel arra, hogy a Szerződő Felek területén olyan személyek is laknak, akiket mindkét Fél a saját jogszabályai alapján állampolgárainak tart,

attól az óhajtól vezetve, hogy az érdekelt személyek kettős állampolgársága - önkéntes elhatározásuk alapján - megszűnjék,

elhatározták, hogy megkötik a jelen Egyezményt és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya: dr. Sik Endrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettesét,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya:

J. I. Gromov-ot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek területén lakó azok a személyek, akiket mindkét Szerződő Fél állampolgárainak tekint, a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően választhatnak atekintetben, hogy melyik Szerződő Fél állampolgárságát kívánják fenntartani.

2. cikk

A jelen Egyezmény 1. cikkében meghatározott azoknak a személyeknek, akik nem annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát választják, amelynek területén laknak, a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül írásbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk a másik Szerződő Fél nagykövetségéhez.

3. cikk

A 2. cikkben említett nyilatkozat megtételére nagykorú személy jogosult. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából nagykorúnak azt a személyt kell tekinteni, aki 18. életévét betöltötte, vagy aki ennek az életkornak a betöltése előtt házasságot kötött.

4. cikk

(1) A kiskorú gyermekek a szülők állampolgárságát követik, ha mindkét szülőnek a jelen Egyezmény rendelkezései következtében azonos állampolgársága lesz.

(2) Ha a jelen Egyezmény alapján az egyik szülő az egyik, a másik szülő pedig a másik Szerződő Fél állampolgára lesz, kiskorú gyermekeik állampolgársága tekintetében megegyezhetnek. A megegyezést a 2. cikk alapján benyújtott nyilatkozatba kell foglalni. Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek annak a Szerződő Félnek az állampolgárai maradnak, amelynek területén a szülők azon a napon laknak, amelyen a 2. cikk értelmében nyilatkozatot tevő szülő állampolgárságának fennállását megállapító határozat kelt. Különélő szülők gyermekei - megegyezés hiányában - a szülői felügyeletet gyakorló szülő állampolgárságát követik.

(3) Azok a kiskorú gyermekek, akiknek szülői nem élnek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, annak a Szerződő Félnek az állampolgárai maradnak, amelynek területén a jelen Egyezmény hatálybalépésének első évfordulóján laknak.

5. cikk

(1) A jelen Egyezmény 1. cikkének hatálya alá tartozó azok a személyek, akiknek nyilatkozata alapján állampolgárságuk fennállását megállapították, kizárólag ama Szerződő Fél állampolgárainak tekintendők, amelynek állampolgárságát választották.

(2) Ha a nyilatkozat tekintetében határozó Szerződő Fél azt állapította meg, hogy a nyilatkozattevő által választott állampolgárság nem áll fenn, őt úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozatot nem tette volna meg; állampolgársága tekintetében a 6. cikk rendelkezése irányadó.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül a Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy a nyilatkozatok alapján kinek állapították meg az állampolgárságát.

6. cikk

Azt a személyt, aki az Egyezmény 2. cikkében meghatározott időtartam alatt nem nyújtott be nyilatkozatot, kizárólag ama Szerződő Fél állampolgárának kell tekinteni, amelynek területén lakik.

7. cikk

Az a személy, akinek állampolgársága fennállását nyilatkozata alapján megállapították, továbbra is annak a Szerződő Félnek a területén maradhat; ahol a lakóhelye van; reá nézve a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok irányadók.

8. cikk

A jelen Egyezmény 2. cikkében említett írásbeli nyilatkozatok és az azokkal kapcsolatosan hozott határozatok illetékmentesek.

9. cikk

(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Moszkvában kell kicserélni.

(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

(3) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény szövegét a megerősítő okiratok kicserélése után az érdekelt személyek tájékoztatása céljából a napi sajtóban közzéteszik.

Készült Budapesten, 1957. évi augusztus hó 24. napján két példányban, magyar és orosz nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság Kormánya meghatalmazásából:

Dr. Sik Endre s. k.,

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya meghatalmazásából:

J. I. Gromov s. k.,

3. § A jelen törvényerejű rendelet 1958. évi január hó 15. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára