3/1958. (VIII. 17.) EüM rendelet
a szakorvosi képesítésről
A 47/1958. (VIII. 17.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
A szakorvosi képesítés megszerzésének feltételei
1. § Szakorvosi képesítés az alább felsorolt orvosi szakmákból (betegség-csoportokból) szerezhető;
1. belbetegségek (belgyógyászat),
2. sebészet,
3. csecsemő- és gyermekbetegségek,
4. szülészet és nőgyógyászat,
5. szembetegségek,
6. psychiatria (elmebetegségek),
7. neurológia (idegbetegségek),
8. húgy- és ivarszervi bántalmak (urológia),
9. ortopédia,
10. fül-, orr-, torok- és gégebetegségek,
11. röntgenológia (röntgen-diagnosztika és röntgen-terápia),
12. anaesthesiológia (műtéti érzéstelenítés),
13. sportorvostan,
14. reumatológia (mozgásszervi betegségek belgyógyászata),
15. közegészségtan és járványtan (higiénia),
16. egészségügyi szervezés,
17. tüdőbetegségek,
18. bőr- és nemibetegségek,
19. fog- és szájbetegségek,
20. orvosi laboratóriumi vizsgálatok,
21. kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok,
22. onkoradiológia,
23. gyermeksebészet,
24. idegsebészet,
25. tüdősebészet,
26. baleseti sebészet (traumatológia),
27. gyermekkori gümőkóros megbetegedések.
2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt orvosi szakmák (betegség-csoportok) valamelyikéből a szakorvosi képesítést - a jelen rendelet 13. §-ában foglalt kivétellel - az az orvos szerzi meg, aki a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott időtartamú orvosi gyakorlat után az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság előtt a választott orvosi szakmából (betegség-csoportból) a szakorvosi vizsgát sikerrel leteszi.
(2) A közegészségtanból és járványtanból, valamint az egészségügyi szervezésből a szakorvosi képesítés megszerzéséhez a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott időtartamú orvosi gyakorlaton felül a közegészségtan-járványtani tanfolyam, illetőleg az egészségügyi szervezési tanfolyam sikeres elvégzése is szükséges.
(3) A gyermeksebészeti szakorvosi képesítést a sebészet vagy a csecsemő- és gyermekbetegségek szakorvosa,
az idegsebészeti szakorvosi képesítést a sebészet vagy az idegbetegségek szakorvosa,
a tüdősebészeti szakorvosi képesítést a sebészet vagy a tüdőbetegségek szakorvosa,
a baleseti sebészeti szakorvosi képesítést a sebészet szakorvosa,
a gyermekkori gümőkóros megbetegedésekből a szakorvosi képesítést a csecsemő- és gyermekbetegségek vagy a tüdőbetegségek szakorvosa
szerezheti meg.
(4) Több orvosi szakmából (betegség-csoportból) szakorvosi képesítés egyidőben eltöltött szakorvosi gyakorlati idő alapján nem szerezhető.
3. § (1) Az orvos szakorvosi vizsgára:
a) az 1. § 1. pontja alatti orvosi szakmából (bebetegségekből) az orvosi oklevél elnyerését követően eltöltött legalább négy és fél évi,
b) az 1. § 2-16. pontjai alatt felsorolt orvosi szakmák (betegség-csoportok) valamelyikéből - a (2) bekezdésben, valamint a jelen rendelet 7. és 12. §-ában foglalt kivétellel - az orvosi oklevél elnyerését követően eltöltött legalább négyévi,
c) az 1. § 17-22. pontjai alatt felsorolt orvosi szakmák (betegség-csoportok) valamelyikéből - a (2) bekezdésben, valamint a jelen rendelet 7. és 12. §-ában foglalt kivétellel - az orvosi oklevél elnyerését követően eltöltött legalább háromévi,
d) az 1. § 23. pontja alatti orvosi szakmából (gyermeksebészetből) a sebészetből, illetőleg a csecsemő- és gyermekbetegségekből való szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább háromévi,
e) az 1. § 24. pontja alatti orvosi szakmából (idegsebészetből) a sebészetből, illetőleg az idegbetegségekből való szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább háromévi,
f) az 1. § 25. pontja alatti orvosi szakmából (tüdősebészetből) a sebészeti szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább kétévi, illetőleg a tüdőbetegségekből való szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább háromévi,
g) az 1. § 26. pontja alatti orvosi szakmából (baleseti sebészetből) a sebészeti szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább kétévi,
h) az 1, § 27. pontja alatti orvosi szakmából (gyermekkori gümőkóros megbetegedésekből) a csecsemő- és gyermekbetegségekből, illetőleg a tüdőbetegségekből való szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött legalább egy és fél évi
orvosi gyakorlat után bocsátható.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított gyakorlati időtől eltérően
a neurológia (idegbetegség) szakorvosa pszichiátriából (elmebetegségekből) a neurológiai szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött kétévi,
a psychiatria szakorvosa neurológiából a psychiátriai szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött kétévi,
az onkoradiológia szakorvosa röntgenológiából az onkoradiológiai szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött háromévi,
a röntgenológia szakorvosa onkoradiológiából a röntgenológiai szakorvosi képesítés megszerzését követően eltöltött kétévi
orvosi gyakorlat után bocsátható szakorvosi vizsgára.
(3) Az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke a szakorvosi vizsgára jelentkező orvost a vizsgára bocsátás előtt, az általa kijelölt intézetben (osztályon) 2-3-hónapos továbbképző-tanfolyam elvégzésére (laboratóriumi stb. gyakorlat eltöltésére) kötelezheti, ha az orvosnak az előírt gyakorlati ideje alatt nem állhatott módjában a választott orvosi szakma tárgykörében a szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges valamennyi elméleti, illetőleg gyakorlati ismeretet (készséget) elsajátítani.
A szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges orvosi gyakorlat eltöltése
4. § A szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges orvosi gyakorlatot (3. §) az egészségügyi miniszter által meghatározott munkakörökben (kórházi, klinikai osztályokon) kell eltölteni.
5. § A szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges orvosi gyakorlatot az egészségügyi miniszter által meghatározott munkakörökben (4. §) kinevezéshez kötött főfoglalkozású állásban kell eltölteni. A bejáró orvosi minőségben eltöltött orvosi gyakorlat - a jelen rendelet végrehajtási utasításában foglalt kivétellel - a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott gyakorlati időbe nem számítható be,
6. § (1) Az egyes munkakörökben előirt orvosi gyakorlatot - a jelen § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt kivétellel - ugyanabban az intézetben megszakítás nélkül kell eltölteni.
(2) Elháríthatatlan akadály miatt bekövetkezett és hat hónapnál rövidebb ideig tartó szünetelés az orvosi gyakorlat megszakításának nem tekinthető, a szünetelés időtartama azonban az előírt gyakorlati időbe nem számít be. Elháríthatatlan akadály miatt hat hónapnál hosszabb ideig tartó megszakítás esetében az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megszakítás előtti gyakorlati időből mennyi idő számítható be a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott gyakorlati időbe.
(3) Az orvosi gyakorlat idejét nem szakítja meg az orvosi gyakorlatnak tanulmányi út céljából történő szünetelése, ha a szakorvosjelölt a tanulmányi időt a választott orvosi szakmának (betegség-csoportnak) megfelelő intézetben tölti el. A tanulmányi idő az orvosi gyakorlat idejébe beszámít.
(4) Áthelyezés esetében az orvosi gyakorlat abban az intézetben folytatható, amelybe a szakorvosjelöltet áthelyezték.
7. § (1) Külföldi gyógyintézetben eltöltött gyakorlati időnek az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke által a szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati időbe történő beszámításához az egészségügyi miniszter előzetes engedélye szükséges.
(2) Külföldi orvostudományi egyetem speciális fakultásán oklevelet szerzett orvos ugyanabból az orvosi szakmából a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott gyakorlati időnél egy évvel rövidebb gyakorlati idő után bocsátható szakorvosi vizsgára
8. § A szakorvosi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati idő szabályszerű eltöltését működési bizonyítvánnyal kell igazolni.
Az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság szervezete és feladatai
9. § (1) A szakorvosi vizsgákkal kapcsolatos tennivalókat az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabizottság (a továbbiakban: OSZV) végzi.
(2) A szakorvosi vizsga az OSZV tagjaiból alakított vizsgáztató bizottság előtt folyik le. Vizsgáztató bizottság Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden működik.
(3) Az OSZV, valamint a vizsgáztató bizottságok szervezetét és feladatait a jelen rendelet végrehajtási utasítása szabályozza.
A szakorvosi vizsga
10. § A szakorvosi vizsga célja a klinikai szakmáknál megállapítani azt, hogy a szakorvosjelölt rendelkezik-e olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek alapján az általa szabadon választott orvosi szakma (betegség-csoport) területén az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon képes betegeit korszerű elvek alapján gyógyítani, a betegségek megelőzésére korszerű intézkedéseket, tenni, korszerű diagnosztikai és terápiás eljárásokat alkalmazni. A kórbonctani, a közegészségtani és a laboratóriumi szakorvosi vizsga célja megállapítani azt, hogy a szakorvosjelölt megfelelő szaktudással képes-e az összes korszerű kórbonctani, kórszövettani, közegészségügyi és laboratóriumi vizsgálatokat elvégezni és a vizsgálati eredményeket megfelelően értékelni. Bármelyik orvosi szakmából (betegség-csoportból) vizsgára jelentkező szakorvosjelöltnek járatosnak kell lennie orvosi szakmája tudományos irodalmában.
11. § (1) A szakorvosi vizsgát az OSZV elnöke által kijelölt vizsgáztató bizottság előtt kell letenni.
(2) A szakorvosi vizsga gyakorlati és elméleti részből áll.
(3) A szakorvosi vizsgával kapcsolatos eljárási szabályokat a jelen rendelet végrehajtási utasítása szabályozza.
Átmeneti rendelkezések
12. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése napjától számított hat hónapon belül előterjesztett kérelemre közegészségtanból és járványtanból a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított két éven belül szakorvosi vizsgára bocsátható az az orvos, aki a közegészségügyi orvosi (tisztiorvosi) tanfolyamot sikerrel elvégezte, a tanfolyam elvégzése és a jelen rendelet hatálybalépése közötti időben legalább négy éven át közegészségügyi-járványügyi munkakörben dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ebben a munkakörben dolgozik.
(2) Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított hat hónapon belül az OSZV elnökének megküldi azoknak az orvosoknak névjegyzékét, akik a korszerű anaesthesiológiával elméletben és gyakorlatban legalább három év óta foglalkoznak, valamint azoknak az orvosoknak névjegyzékét, akik legalább öt év óta megszakítás nélkül magas színvonalú sportorvosi tevékenységet végeznek. Az ezekben a jegyzékekben felsorolt orvosok a jelen rendelet hatálybalépése napjától számított két éven belül - kérelmükre - anaesthesiológiából, illetőleg sportorvostanból szakorvosi vizsgára bocsáthatók.
(3) A jelen rendelet hatálybalépése napjától számított két éven belül előterjesztett kérelemre reumatológiából szakorvosi vizsgára bocsátható az az orvos, aki az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet által az 1955. évben tartott reumaszaktanfolyamot elvégezte és azóta megszakítás nélkül reumatológiai munkakörben dolgozik, valamint az az orvos, aki az 1957. évben tartott reumaszaktanfolyamot elvégezte és ezt követőleg reumatológiai munkakörben legalább három éven át megszakítás nélkül dolgozott.
13. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése napjától számított hat hónapon belül előterjesztett kérelemre, az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének javaslata alapján szakorvosi vizsga letétele nélkül szakorvosnak minősíthető:
a) anaesthesiológiából az az orvos, aki sebészetből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után a korszerű anaesthesiológiával legalább négy éven át megszakítás nélkül foglalkozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is anaesthesiológiai munkakörben dolgozik;
b) sportorvostanból az az orvos, aki orvosi oklevelének megszerzése után sportorvostannal legalább hat éven át megszakítás nélkül foglalkozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is sportorvosi munkakörben dolgozik;
c) közegészségtanból és járványtanból az az orvos, aki a közegészségügyi-járványügyi (tisztiorvosi) tanfolyamot sikerrel elvégezte, ezt követően legalább négy éven át közegészségügyi-járványügyi munkakörben dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ebben a munkakörben dolgozik; továbbá az az orvos, aki a közegészségügyi-járványügyi (tisztiorvosi) tanfolyamot nem végezte ugyan el, de az 1945. évi január hó 1. napja után az Egészségügyi Minisztériumban (ideértve a Népjóléti Minisztériumot is), illetőleg az Országos Közegészségügyi Intézetben, az Országos Munkaegészségügyi Intézetben, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézetben, a MÁV Egészségügyi Kutató Laboratóriumban vagy a Magyar Néphadsereg Központi Közegészségügyi és Járványügyi Állomásán osztályvezetői vagy ennél magasabb munkakörben vagy orvostudományi egyetem közegészségtani tanszékén tanársegédi vagy ennél magasabb munkakörben vagy tisztifőorvosi munkakörben, illetőleg a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának vezetőjeként legalább hat éven át, vagy az Egészségügyi Minisztériumban (Népjóléti Minisztériumban) orvosfőelőadói munkakörben vagy tisztiorvosi munkakörben, illetőleg járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) vezetőjeként legalább tíz éven át közegészségügyi-járványügyi munkát végzett és a jelen rendelet hatálybalépése napján is közegészségügyi-járványügyi munkakörben dolgozik;
d) egészségügyi szervezésből az az orvos, aki az 1945. január hó 1. napja után az Egészségügyi Minisztériumban (Népjóléti Minisztériumban) osztályvezetői vagy ennél magasabb munkakörben vagy az Országos Közegészségügyi Intézetben, az Országos Munkaegészségügyi Intézetben, illetőleg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben igazgatói munkakörben vagy orvostudományi egyetem közegészségtani és egészségügyi szervezési tanszékén tanársegédi vagy ennél magasabb munkakörben vagy az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményben igazgatói vagy a tanács felügyelete alá tartozó kórházban függetlenített kórházigazgatói munkakörben vagy tisztifőorvosi munkakörben, illetőleg a fővárosi, megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának vezetőjeként legalább hat éven át, vagy az Egészségügyi Minisztériumban (Népjóléti Minisztériumban), illetőleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasút-egészségügyi és munkavédelmi osztályán orvos-főelőadói munkakörben vagy tisztiorvosi munkakörben, illetőleg járási, járási jogú városi, illetőleg városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) vezetőjeként legalább tíz éven át dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is e munkakörök valamelyikében dolgozik;
e) onkoradiológiából az az orvos, aki a sugaras eljárásokból szakorvosi képesítést nyert és e képesítésének megszerzése után legalább hat éven át megszakítás nélkül kórház (klinika) onkoradiológiai osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik;
f) gyermeksebészetből az az orvos, aki sebészetből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után legalább négy éven át, valamint az az orvos, aki a gyermekbetegségekből nyert szakorvosi képesítést és a képesítésének megszerzése után legalább hat éven át megszakítás nélkül kórház (klinika) gyermeksebészeti osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik;
g) idegsebészetből az az orvos, aki sebészetből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után legalább négy éven át, valamint az az orvos, aki az idegbetegségekből nyert szakorvosi képesítést és e képesítésének megszerzése után legalább hat éven át megszakítás nélkül kórház (klinika) idegsebészeti osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik;
h) tüdősebészetből az az orvos, aki sebészetből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után legalább négy éven át, valamint az az orvos, aki a tüdőbetegségekből nyert szakorvosi képesítést és e képesítésének megszerzése után legalább hat éven át megszakítás nélkül kórház (klinika, tbc. gyógyintézet) tüdősebészeti osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik;
i) baleseti sebészetből az az orvos, aki sebészetből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után legalább négy éven át megszakítás nélkül kórház (klinika) baleseti sebészeti osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik;
j) gyermekkori gümőkóros megbetegedésekből az az orvos, aki a gyermekbetegségekből vagy a gümőkóros megbetegedésekből szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e képesítésének megszerzése után legalább négy éven át megszakítás nélkül kórház (klinika, tbc. gyógyintézet) gyermek- tüdőgyógyászati osztályán dolgozott és a jelen rendelet hatálybalépése napján is ilyen osztályon dolgozik.
(2) Az az orvos, aki mind az (1) bekezdés c) pontjának, mind az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá esik, csak az egyik pont alapján kérheti a szakorvossá minősítését. Az említett orvos mindkét pont alapján szakorvossá nem minősíthető.
(3) Az (1) bekezdésben említett kérelem tárgyában az OSZV elnöke határoz. A kérvényt az OSZV elnökéhez kell benyújtani. A kérvényhez csatolni kell az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének javaslatát.
14. § (1) Azok az orvosok, akik a 237.600,1936, BM számú rendeletben (Rendeletek Tára 768. oldal) meghatározott gyakorlati időnek több mint a felét a jelen rendelet hatálybalépése napjáig már eltöltötték, a szakorvosi vizsgát az említett rendelet rendelkezései szerint tehetik le.
(2) Azok az orvosok, akik a jelen rendelet hatálybalépése napjáig a 237.600/1936. BM számú rendeletben megállapított gyakorlati idő felénél kevesebb gyakorlati időt töltöttek el, a szakorvosi képesítést a jelen rendeletnek és végrehajtási utasításának rendelkezései szerint szerezhetik meg.
Vegyes rendelkezések
15. § Külföldön szerzett szakorvosi képesítés elismerése kérdésében az OSZV elnökének javaslata alapján az egészségügyi miniszter határoz.
16. § (1) Szakorvosi cím használatára az az orvos jogosult, aki valamely orvosi szakmából (betegség-csoportból) a szakorvosi képesítést a jelen rendeletnek és végrehajtási utasításának rendelkezései alapján megszerezte, vagy a jelen rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alapján a szakorvosi cím használatára jogosultságot szerzett [47/1958. (VIII. 17.) Korm. számú rendelet 1. §-a.]
(2) A szakorvosi cím csak azzal az orvosi szakmával (betegség-csoporttal) kapcsolatban használható, amelyből az orvos a szakorvosi képesítést megszerezte.
17. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt megszerzett szakorvosi képesítés egyenértékű a jelen rendelet 1. §-ában felsorolt, azonos orvosi szakmára (betegség-csoportra) vonatkozó szakorvosi képesítéssel.
18. § (1) A jelen rendelet az 1958. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 237.600/1936. BM számú rendelet (Rendeletek Tára 768. oldal) hatályát veszti.
(2) A szakorvosi képesítéssel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön utasítás állapítja meg.
Dr. Doleschall Frigyes s. k.,
egészségügyi miniszter