4/1958. (I. 12.) Korm. rendelet

a Magyar Testnevelési és Sport Tanács létesítéséről szóló 1958. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1958. évi 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (tvr. 1. § a továbbiakban: MTST) minden testnevelési és sporttevékenység legfőbb állami és társadalmi irányító és ellenőrző szerve.

2. § A MTST a tvr. 1. §-ában megszabott irányító és ellenőrző hatáskörében különösen a következő feladatokat látja el:

a) irányítja és ellenőrzi a helyi testnevelési és sport tanácsok tevékenységét;

b) összehangolja, irányítja és ellenőrzi az állami szervek keletében folyó testnevelési és sporttevékenységet; jóváhagyja az állami sportterveket;

c) összehangolja, az illetékes miniszterrel egyetértésben ellenőrzi az oktatási intézményekben folyó testnevelési és sporttevékenységet, s ahhoz irányelveket ad:

d) irányítja és ellenőrzi valamennyi sportszak- szövetség és egyéb országos társadalmi sportszervezetek, valamint a sportegyesületek sporttevékenységét, gazdasági és pénzügyi tevékenységét, gyakorolja a sportszervezetek felett az 1955. évi 18. számú törvényerejű rendeletben meghatározott felügyeleti jogkört;

e) együttműködik a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel a keretébe tartozó sportágak irányításában;

f) ellátja az államközi sportkapcsolatokat érintő feladatokat, központilag irányítja a nemzetközi sportérintkezéseket, jóváhagyja az évi nemzetközi sportnaptárt;

g) jóváhagyja az országos sportversenynaptárt;

h) meghatározza a fontosabb testnevelési és sportlétesítmények fejlesztésének és építésének irányelveit;

i) együttműködik az egészségügyi miniszterrel a testnevelés-egészségügy, a gyógyító testnevelés, a testnevelési és sportmunka orvosi felügyeletének irányítására és ellenőrzésére vonatkozó utasítások, rendelkezések végrehajtásának biztosításában:

j) határoz a sportcélokat szolgáló költségvetési előirányzatok, valamint a sportalap felhasználásáról, állást foglal más állami szervek testnevelési és sportcélú költségvetése tekintetében, ellenőrzi a testnevelési és sportcélokra előirányzott pénzügyi keretek rendeltetésszerű felhasználását;

k) támogatja és fejleszti a testnevelési és sportmozgalom propagandáját, szakmai ellenőrzést gyakorol a testneveléssel és sporttal foglalkozó szaksajtó és szakirodalom felett;

l) javaslatot tesz a testnevelés és sport terén szerzett érdemekkel kapcsolatos kitüntetésekre.

3. § (1) A MTST 30-110, Elnöksége 7-9 tagból áll.

(2) A MTST tagjait a Minisztertanács a testnevelés és sportmozgalom területén tevékenységet kifejtő állami szervek és társadalmi szervezetek tagjai, valamint a testnevelés és sportmozgalom terén tudományos, vagy más irányú munkásságukkal kimagasló eredményt elért, a Magyar Népköztársasághoz hű szakemberek sorából két évi időtartamra nevezi ki.

(3) A MTST az egyes jelentősebb munkaterületeknek megfelelően tagjai sorából állandó, illetve egyes feladatok végrehajtására ideiglenes jellegű bizottságokat alakít.

(4) A MTST és a MTST Elnöksége határozatait szótöbbséggel hozza, a határozatokat az elnök adja ki.

4. § (1) A Minisztertanács felügyeleti jogát a MTST felett egy tagja útján gyakorolja.

(2) A MTST ügyrendjét a Minisztertanács hagyja jóvá.

5. § A Magyar Testnevelési és Sport Hivatal (tvr. 3. §, a továbbiakban: MTSH) szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a MTSH vezetője állapítja meg.

6. § A MTST közvetlen felügyelete alá tartoznak az alábbi intézmények, illetve vállalatok;

a) Magyar Testnevelési Főiskola,

b) Testnevelési Tudományos Tanács,

c) Népstadion és Intézményei,

d) Nemzeti Sportuszoda,

e) Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat,

f) Turistaházakat Kezelő Vállalat.

7. § (1) A helyi testnevelési és sport tanács (tvr. 4. §, a továbbiakban: TST) az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve.

(2) A budapesti TST elnökből, elnökhelyettesből és 30-40 tagból, a megyei TST elnökből és 20-30 tagból, a megyei jogú városi, a járási jogú városi, a járási és a budapesti kerületi TST elnökből és 15-20 tagból áll.

8. § (1) A budapesti, a megyei, valamint a megyei jogú városi TST elnökét - a MTST javaslatára - a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú

városi tanács végrehajtó bizottsága,

a járási és a járási jogú városi TST elnökét - a megyei TST javaslatára - a járási, illetve a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága,

a budapesti kerületi TST elnökét - a budapesti TST javaslatára - a budapesti kerületi tanács végrehajtó bizottsága nevezi ki.

(2) A TST tagjait, ideértve a budapesti TST elnökhelyettesét is, az illetékes tanács végrehajtó bizottsága a TST illetékességi területén a testneveléssel és sporttal foglalkozó állami szervek és társadalmi szervezetek tagjai, valamint a testnevelés és sporttevékenység terén kiemelkedő eredményt elért szakemberek sorából két évi időtartamra nevezi ki.

9. § A TST határozatait szótöbbséggel hozza; a határozatokat az elnök adja ki.

10. § (1) A budapesti, a megyei és a megyei jogú városi TST működésével kapcsolatos ügyintézést a sportfelügyelőség látja el.

(2) A TST elnöke egyúttal a sportfelügyelőség vezetője. A sportfelügyelőség alkalmazottait a TST elnöke nevezi ki.

(3) A járási és a járási jogú városi TST elnöke, mint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának alkalmazottja egyben ellátja a sportfelügyelői teendőket is.

11. § A TST működési területén különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) irányítja és ellenőrzi az alsóbb TST-ket, illetve a községekben folyó testnevelési és sporttevékenységet;

b) elvileg irányítja, összehangolja és ellenőrzi a működési területén testneveléssel és sporttal foglalkozó állami szervek és társadalmi szervezetek tevékenységét;

c) gyakorolja a helyi sportegyesületek felett az 1955. évi 18. számú törvényerejű rendeletben meghatározott felügyeleti jogkört;

d) működési területén ellenőrzi a sportpályák és sportlétesítmények karbantartását, valamint a testnevelési és sportlétesítmények tervezését és építését;

e) ellenőrzi a testnevelési és sportcélokra előirányzott pénzügyi keretek rendeltetésszerű felhasználását ;

f) együttműködik az egészségügyi szervekkel a testneveléssel és sporttal foglalkozók orvosi ellátására vonatkozó rendelkezések végrehajtásának biztosításában;

g) egyezteti az illetékességi területén működő sportszervek versenynaptárait, ellenőrzi a sportversenyek megszervezését és lebonyolítását, irányítja és ellenőrzi a hagyományos sportünnepélyek, tömegversenyek megszervezését és lebonyolítását;

h) fejleszti és támogatja a testnevelési és sportpropagandát.

12. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1.045/1957. (IV. 25.) Korm. számú határozat 3. pontja hatályát veszti.

(2) Az Országos Testnevelési és Sport Bizottságról szóló korábbi jogszabályok - az 1951. évi 2. számú törvényerejű rendelet és a 34/1951. (II. 4.) MT számú rendelet - az 1956. évi 33. számú törvényerejű rendelet folytán hatályukat vesztették.

(3) Az 1.009/1957. (I. 17.) Korm. számú határozattal a testnevelési és sportmozgalom átszervezésének előkészítésére létesített bizottság e rendelet hatálybalépésével megszűnik.

(4) A 8/1955. (II. 13.) MT számú rendelet mellékletében (a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinek felsorolása) a "testnevelési és sport bizottság" helyébe a "testnevelési és sport tanács" megjelölés lép.

(5) A korábbi jogszabályokban [1.080/1954. (IX. 30.) számú és az 1.011/1955. (I. 22.) számú minisztertanácsi határozatok] a megszűnt Országos Testnevelési és Sport Bizottság, illetve annak elnöke számára megállapított hatáskör a MTST-ra, a helyi testnevelési és sport bizottságok számára megállapított hatáskör pedig a TST-okra száll át.

Kádár János s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke