4/1958. (VIII. 3.) MM rendelet

a dolgozók idegen nyelvtudásának igazolására rendszeresített vizsgákról

1. § A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (a továbbiakban: Bölcsészettudományi Kar) sikeres vizsga alapján bármely idegen nyelvnek középfokú vagy felsőfokú tudásáról bizonyítványt ad ki a dolgozóknak, ha az idegen nyelvtudásért járó bérpótlék elnyeréséhez a nyelvtudásukat külön bizonyítvánnyal kell igazolniok. A bizonyítvány egyetemi végzettséget nem igazol.

2. A vizsgát bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnöke a Bölcsészettudományi Kar idegen nyelvi lektorátusának a rektor által megbízott vezető lektora, tagjai a dékán által kijelölt vizsgáztató és a vizsgázó munkahelye felett főfelügyeletet gyakorló minisztérium vagy országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: főfelügyeleti hatóság) kiküldöttje.

3. § (1) A vizsgák szervezéséről, lebonyolításáról és nyilvántartásáról a vizsgaelnök a Bölcsészettudományi Kar tanulmányi osztályának nyelvvizsga-csoportja (a továbbiakban: nyelvvizsgacsoport) útján gondoskodik.

(2) Évente négy vizsgaidőszakot kell kitűzni, amelyek időtartamát a főfelügyeleti hatóságokkal az előző év december 15. napjáig kell közölni. A főfelügyeleti hatóság javaslatára - indokolt esetben - a vizsgaidőszakon kívül is lehet vizsgát tartani.

4. § (1) A vizsgára a dolgozók csak munkáltatójuk útján jelentkezhetnek. Egyéni jelentkezést a Bölcsészettudományi Kar nem fogadhat el.

(2) A jelentkezési lapokat a nyelvvizsgacsoportól (Budapest, V., Pesti Barnabás-u. 1. szám) kell beszerezni. A vizsgára jelentkezők által nyelvenként külön-külön kitöltött jelentkezési lapokat a munkahely vezetőjének - javaslatával ellátva, a vizsgázó szakterületének megjelölése mellett - a főfelügyeleti hatósághoz kell felterjesztenie. A javaslatban igazolni kell, hogy a jelentkező nyelvtudási pótlékra jogosító munkakörben dolgozik és sikeres vizsga esetén - a főfelügyeleti hatóság által már megadott engedély folytán - pótlékban részesíthető.

(3) A jelentkezés elfogadásáról a főfelügyeleti hatóság dönt. Az elfogadott jelentkezési lapokat a főfelügyeleti hatóságok küldik meg a nyelvvizsgacsoportnak legkésőbb egy hónappal a vizsgaidőszak kezdete előtt és erről a jelentkezőt is értesítik. A jelentkezési lap megküldésével egyidejűen közölni kell a nyelvvizsgacsoporttal a főfelügyeleti hatóság részéről a vizsgabizottságba kiküldött személy nevét és címét is.

5. § (1) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész időtartama legfeljebb 5 óra, a szóbeli rész időtartama legfeljebb 45 perc. Az írásbeli feladat megoldásánál szótár használható

(2) A nyelvvizsga tárgya:

Írásbeli rész:

a) általános nyelvismeret megállapítására alkalmas magyarnyelvű szöveg fordítása idegen nyelvre (kb. 1400 n);

b) szakmai tárgyú szöveg fordítása idegen nyelvből magyarra (kb. 1400 n), esetleg idegen nyelvű fogalmazás szakmai témából.

Szóbeli rész:

a) rendszeres leíró nyelvtan;

b) általános jellegű politikai szöveg azonnali fordítása (kb. 10-15 sor);

c) beszélgetés mindennapi tárgykörből;

d) a vizsgázó munkakörének megfelelő idegen nyelvű szakmai szöveg azonnali szóbeli fordítása (kb. 10-15 sor);

e) tolmácsolás szakmai témából (csak azoknál a vizsgázóknál, akiknek nyelvtudása a többi feladat megoldása alapján felsőfokúnak minősíthető).

(3) Az írásbeli vizsga tételeit a főfelügyeleti hatóság kiküldöttjével egyetértésben a dékán által kijelölt vizsgáztató tűzi ki. A vizsga szóbeli részének a-c) alatt megjelölt anyagából a dékán által kijelölt vizsgáztató, a d) és e) alatti anyagából pedig a főfelügyeleti hatóság kiküldöttje vizsgáztat.

6. § (1) A vizsga szóbeli és írásbeli részéből elért eredményt feladatonként külön külön kell minősíteni az egyetemek és főiskolák ötjegyű osztályozása szerint ("5" = jeles, "4" = jó, "3" = közepes, "2" = elégséges, "1" = elégtelen),

(2) A vizsgaeredményt a részfeleletek figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. Felsőfokú nyelvtudást igazoló bizonyítványt kap az a vizsgázó, aki jeles vagy jó, középfokút pedig az, aki legalább elégséges eredménnyel vizsgázott.

7. § (1) Ha az írásbeli vizsga mindkét tételének megoldása elégtelen, a vizsgázó szóbeli vizsgát nem tehet. Ezt a bizottság közli a vizsgázóval.

(2) Sikertelen vizsga esetében a vizsgázó már a legközelebbi vizsgaidőszakban újból jelentkezhet vizsgára, de a sikertelen vizsgát összesen csak kétszer ismételheti meg. Ez alól a korlátozás alól kivételesen indokolt, esetben az illetékes főfelügyeleti hatóság javaslatára a Művelődésügyi Minisztérium felmentést adhat.

(3) Ha a vizsgázó a részére kijelölt időpontban nem jelenik meg a vizsgán, csak a következő vizsgaidőszakban vizsgázhat. Ha pedig az írásbeli dolgozatot megírta és a szóbeli vizsgáról való távolmaradását a szóbeli vizsgát megelőző napig elfogadhatóan nem igazolta, a következő vizsgaidőszakban csak a teljes vizsga megismétlésével szerezhet bizonyítványt.

8. § (1) A vizsga díja nyelvenként 50 forint. A vizsgadíj az esetleges egyéb (utazási stb.) költségekkel együtt a vizsgára jelentkezőt terheli. A vizsgadíjat a vizsga előtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem csekkszámlájára kell befizetni és a befizetés megtörténtét legkésőbb az írásbeli vizsga napján igazolni kell. A csekkbefizetési lap a nyelvvizsgacsoportnál kapható.

(2) A befizetett vizsgadíj a vizsgáról távolmaradás esetén vissza nem követelhető, ha azonban a jelentkező az írásbeli részből eredményesen vizsgázott, a szóbeli vizsgáról való távolmaradását pedig a szóbeli vizsgát megelőző napig elfogadhatóan igazolta és a legközelebbi vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát tesz, a vizsgadíjat újból befizetni nem kell,

9. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűen az 1.501/26/1951. (K. K. 5.) KM számú utasítás, továbbá az 50/1955. (O. K. 12.) OM számú utasítás 12. pontja és az 51/1955. (O. K. 12.) OM számú utasítás 14. pontja hatályát veszti.

Szigeti József s. k.,

művelődésügyi miniszterhelyettes