1/1959. (II. 3.) NIM rendelet

a háztartási villamoskészülékek érintésvédelmének biztosításáról szóló 61/1958. (XI. 17.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 61/1958. (XI. 17.) rendelete 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az építésügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. § (1) A rendelet (R.) és a jelen végrehajtási rendelet (Vhr.) hatálya alá tartozik minden állami, szövetkezeti, illetőleg személyi vagy magántulajdonban álló lakóépület, továbbá minden olyan nem lakóépület jellegű épület, amelynek közhasználatú vízvezetéki berendezése van, és amelyben a vízvezetéki nyomócsőhálózatot háztartási vagy ilyen jellegű villamoskészülékek érintésvédelmét szolgáló földelésre használják, illetve szándékoznak felhasználni (a továbbiakban: épület, épületek).

(2) Több fogyasztó közös védelme csak a nullázás vagy a földelés; azt, hogy valamely transzformátorkörzetben melyik közös védelmet kell alkalmazni, az áramszolgáltató vállalat illetékes területi szerve állapítja meg. A közös védelemtől eltérő - az MSZ 172. számú szabvány előírásainak megfelelő - egyéb érintésvédelmi mód alkalmazásához a városi (fővárosi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának építési szakigazgatási szerve engedélye szükséges.

2. § Az épületeken belüli, fémcsövekből készült vízvezetéki nyomócsőhálózat - a Vhr. előírásainak teljesítése esetén, az MSZ. 172. számú (Földelés és érintésvédelem erősáramú berendezésekben) szabvány egyidejű figyelembevételével - legfeljebb 25 A névleges áramerősségű túláramvédelmi készülékkel védett, kisfeszültségű villamosberendezés védőföldeléséül használható.

3. § A zárt beépítésű telkek épületein belül a vízvezetéki nyomócsőhálózat védőföldelésre csak az alábbi előírások egyidejű teljesítése esetén használható:

a) A hatásos érintésvédelem céljából a földelő vezetéket csak a vízvezetéki nyomócső alap- vagy felszálló, illetve ágvezetékéhez szabad kötni, ha az fémből készült és a fémes összefüggés a csővezeték teljes hosszában meg van. Erről méréssel kell meggyőződni. A védelemre kötelezett villamosberendezés földelő vezetékét gáz-, központi fűtés-, melegvízszolgáltató-, távfűtő stb. berendezés csőhálózatára kötni még abban az esetben sem szabad, ha közöttük és a vízvezetéki nyomócsőhálózat között a b) pont szerinti összeköttetést elkészítették.

b) A különféle rendeltetésű (gáz, gőz stb.). fémből készült csővezetékeket legalább egy helyen, az épület legalsó szintjén, a vízvezetéki nyomócső-hálózattal össze kell kötni.

c) A tömbön belül legalább 7 épület vagy 100 m homlokzati hossznak megfelelő épület vízvezetéki nyomócsöveit egymással össze kell kötni.

4. § (1) Ha a 3. § a) pontjában megjelölt fémből készült vízvezetéki nyomócsőhálózatban a 21/1956. (Tg. É. 23.) OT utasítás ellenére is lenne Pvc/k anyagú vagy egyéb nem vezető anyagból készült csőszakasz, azt vagy ki kell cserélni fémcsővel, vagy át kell hidalni a (2) bekezdésben megjelölt módon.

(2) A 3. § b) pontjában elrendelt összekötést az MSZ 172. számú szabványnak a földelő vezetékekre vonatkozó előírásai szerint kell elkészíteni. Az összekötővezető rozsdásodás ellen védett idomacél is lehet, ha keresztmetszete legalább 100 mm2 és legkisebb vastagsága 2 mm. A csatlakozó bilincseket hozzáférhető módon, a légtérben szabadon, vagy falba süllyesztett dobozban kell elhelyezni.

(3) A 3. § c) pontjában elrendelt összekötő vezetéket az MSZ 172. számú szabványban a földelő vezetőkre előírtak szerint kell elkészíteni. Vas-, illetve acélvezető legalább 100 mm2 keresztmetszetű legyen. E vezeték a talajban is elhelyezhető, ha az idomacél legkisebb vastagsága 8 mm, illetőleg a köracél anyag átmérője legalább 12 mm.

5. § (1) A 3. § c) pontjában előírt vízvezetéki nyomócsövek összekötésekor az MSZ 4851. számú szabvány szerinti méréssel kell meggyőződni, hogy az összekötött vízvezetéki nyomócsőhálózat mint védőföldelés, az MSZ 172. számú szabvány előírásait kielégíti-e.

(2) Ha az (1) bekezdésben előírt mérés a földelés eredő szétterjedési ellenállására még megengedett legnagyobb értéknél nagyobbat eredményezne, a vízvezetéki nyomócsőhálózatot védőföldelésre csak akkor szabad felhasználni, ha annak eredő szétterjedési ellenállását mesterséges földelőkkel a szükséges értékre csökkentették,

6. § Nem zárt beépítésű telkek épületein belül a vízvezetéki nyomócsőhálózatot csak akkor szabad védőföldelésre felhasználni, ha a 3. § a) és b) pontjaiban, valamint az 5. §-ban előírt rendelkezéseket teljesítették.

7. § (1) Ha a gazdaságosság szem előtt tartásával a Vhr. hatálybalépése után felépülő épületekben az érintésvédelmet a R. 1. § (2) bekezdés alapján más megfelelő módon kívánják megoldani, a megoldás módját a kiviteli tervekben meg kell tervezni, és az érintésvédelmet a terveknek megfelelően kell elkészíteni. Ez esetben a városi (fővárosi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottságának építési szakigazgatási szerve engedélyét nem kell kikérni.

(2) Ha az új épületben az 1. §-ban megjelölt érintésvédelmet alkalmazzák, az épület átadása (használatbavétele) előtt meg kell mérni a földelő szétterjedési ellenállását és ha az a megengedettnél nagyobb, mesterséges földelőkkel az előírt értékre kell csökkenteni. Ennek megtörténtét és a mérés eredményét a beruházó köteles a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni és annak egy példányát három napon belül az áramszolgáltató vállalatnak megküldeni.

(3) Az áramszolgáltató vállalat területileg illetékes szerve az új épületek villamos csatlakozásának bekötésével egyidejűleg köteles a mérés megtörténtét a jegyzőkönyvből, az esetleges mesterséges földelések és az összekötések ép állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni.

8. § (1) A R. és a Vhr. életbelépte előtt elkészült vagy használatba vett épületekben a 3-5. §-okban előírt összekötéseket 1960. évi december hó 1. napjáig kell elkészíteni.

(2) Az elkészített összekötések és az esetleges külön földelések helyéről a kivitelező szerv köteles vázlatot készíteni és azt a ház tulajdonosának (birtokosának), illetve kezelőjének átadni.

9. § (1) A ház tulajdonosa (birtokosa), illetve kezelője köteles évenkénti időközökben erre képesített és jogosított vállalattal, szervvel vagy személlyel ellenőriztetni, hogy az összekötések, illetve az esetleges mesterséges földelők megfelelnek-e a 3-5, §-okban előírt követelményeknek. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni.

(2) A naplóba az ellenőrző közeg köteles észrevételeit bejegyezni, a bejegyzést keltezéssel és aláírásával ellátni és a naplót a ház tulajdonosának (birtokosának), illetve kezelőjének átadni és azt vele aláíratni. Az ellenőrzési naplót a lakónyilvántartási könyv vezetésére kötelezett személynél kell őrizni.

(3) A tapasztalt hiányosságokat a ház tulajdonosa (birtokosa), illetve kezelője köteles haladéktalanul megszüntetni.

(4) Ha 1960. évi december hó 1. napja előtt, vagy az (1) bekezdésben előírt évenkénti ellenőrzések közötti időszakban a háztulajdonosnak (birtokosnak) vagy kezelőnek bármely úton tudomására jut az érintésvédelmi rendszer rendellenessége vagy hiányossága, köteles az (1) bekezdésben előírt évi ellenőrzésnek megfelelően azonnal rendkívüli ellen-őrzést kérni és egyben az érdekelteket az érintésvédelmi rendszer meghibásodásáról értesíteni. Ilyen esetekben az ellenőrző szerv az értesítés vételétől számított 48 órán belül köteles rendkívüli ellenőrzést végezni.

10. § A R. - és a jelen Vhr. - végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a bérlőkre áthárítani nem szabad.

11. § A R.-ben és a Vhr.-ben foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottságának építési szakigazgatási szerve gondoskodik.

12. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Lévárdi Ferenc s. k.,

a nehézipari miniszter első helyettese