1/1959. (VII. 1.) PM-ÉlmM együttes rendelet
a pálinkafőzésről
A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. törvényerejű rendelet 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:
A termelői pálinkafőzés szabályai
1. § (1) Szőlőtörkölyből és vadon termő gyümölcsből (eper, som, bodza, boróka stb.) bárki, termesztett gyümölcsből és borseprőből pedig csak szőlő- és gyümölcstermelő főzethet pálinkát.
(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából szőlő- és gyümölcstermelőnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, azok tagjait háztáji szőlőjük és gyümölcsösük tekintetében, a termelőszövetkezeti csoportokat és azok tagjait szőlőjük és gyümölcsösük tekintetében, a szőlő- és gyümölcstermelésre alakult termelői szakcsoportokat és az egyénileg gazdálkodókat.
(3) A termelői pálinkafőzésre irányadó szabályok szerint főzethet pálinkát az is, aki erre az élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott.
2. § (1) Az 1. §-ban felsoroltak (a továbbiakban: főzetők) csak szeszfőzdében főzethetnek pálinkát és azt
a) teljes egészében visszaválthatják, vagy
b) felesben főzethetik ki,
(2) Vadon termő gyümölcsöt felesben kifőzetni nem lehet.
3. § (1) A főzető köteles a visszaváltott pálinkáért hektóliterfokonként
a) 50 Ft szeszjövedéki forgalmiadót és
b) 17 Ft bérfőzési díjat megfizetni.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegeken felül a főzető köteles a pálinka teljes mennyiségének kifőzéséhez szükséges tüzelőanyagot a szeszfőzdének természetben átadni, vagy annak pénzbeni ellenértékét megtéríteni.
(3) Felesfőzés esetében a főzető a szeszjövedéki forgalmiadó fizetési kötelezettségének a kifőzött pálinkamennyiség fele részének otthagyásával tesz eleget és mentesül a részére ki nem szolgáltatott mennyiség bérfőzési díja alól.
(4) A pálinkát a főzetőnek mindaddig nem szabad kiadni, ameddig a szeszjövedéki forgalmiadó és a bérfőzési díj befizetését nem igazolta.
4. § A főzető azt a pálinkamennyiséget, amelyet saját háztartásában nem fogyasztott el, csak földművesszövetkezetnek vagy szesz forgalombahozatalával foglalkozó állami vállalatnak adhatja el.
Beváltási ár ellenében történő pálinkafőzés szabályai
5. § (1) Beváltási ár ellenében pálinkát az 1. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül borból, romlott borból, valamint az élelmezésügyi miniszter által esetenként adott engedély alapján az édesipari és konzervipari vállalatoknál keletkezett cukortartalmú hulladékból szabad főzni.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély iránti kérelmet az Élelmezésügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az illetékes megyei minőségvizsgáló intézet által kiállított vizsgálati bizonyítványt is.
(3) Egyes gyümölcsfajtáknak beváltási ár ellenében történő pálinkafőzés céljaira való felhasználását az élelmezésügyi miniszter - a földművelésügyi miniszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben - meghatározott időre megtilthatja.
Vegyes rendelkezések
6. § A pálinkafőzés egyéb feltételeit a 180/1958. (P. K. 30.) PM utasítás rendelkezései szabályozzák.
7. § A jelen rendelet 1959. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 180/1958. (P. K. 30.) PM utasítás 26. §-ának (5), (6), (9), (12) és (30) bekezdése teljes egészében, továbbá a 26. § (7) bekezdésének első mondata, valamint a 188/1958. (P. K. 35.) PM utasítás hatályát veszti.
Polónyi-Szűcs Lajos s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Kovács Imre s. k.,
élelmezésügyi miniszter