1959. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1959. évi költségvetéséről

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1959. évi költségvetésének

bevételeit 52.895,468.000 (Ötvenkettőmilliárd-nyolcszázkilencvenötmilliónégyszázhatvannyolc-ezer) forintban,

kiadásait 52.058,838.000 (Ötvenkettőmilliárd-ötvennyolemilliónyolcszázhatvannyolcezer) forintban,

bevételi többletét 836,600.000 (Nyolcszázharminchatmillióhatszázezer) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetésben előirányzott tartalékot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az évközben felmerülő szükségletek fedezetére és a pénztári készletek gyarapítására használhatja fel.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó forgalmi adó, társadalombiztosítási járulék, nyereség- és egyéb befizetések 39.729 millió forint, a bevételek 75,1%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.048 millió forint, a bevételek 3,9%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek 5.625 millió forint, a bevételek 10,6%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek saját bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 5.494 millió forint, a bevételek 10,4%-a.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 28.871 millió forintot, a kiadások 55,5%-át

az 1959. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipar műszaki fejlesztésére és a népgazdaság központi készleteinek növelésére,

a mezőgazdaság össztermelésének növelésére, ezen belül elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére és fejlesztésére,

a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésre,

új lakások építésére, egészségügyi és kulturális intézmények létesítésére, valamint a városi és községi közműhálózat fejlesztésére,

végül a bel- és külföldi államadósságok törlesztésére és a költségvetési tartalékra kell fordítani.

5. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, ellátásuk javítására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 16.277 millió forintot, a kiadások 31.3%-át kell fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:

a) egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, hálózatuk bővítésére; anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi feladatok ellátására 3.369 millió forintot,

b) szociális feladatokra, a szociális otthonok, nevelőotthonok, gyermekvédő otthonok, üdülők fenntartására és ellátásuk javítására, továbbá más szociális célokra 655 millió forintot,

c) társadalombiztosítási kiadásokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 7.259 millió forintot,

d) oktatási intézetek és intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére és az iskolaépületek fokozottabb állagmegóvására, az óvodák, napközi otthonok, az iparitanuló intézetek, tanulóotthonok és tanműhelyek, a középiskolák, technikumok, akadémiák, főiskolák, egyetemek működési költségeire, valamint egyéb oktatási kiadásokra 3.960 millió forintot,

e) a tudományos kutatóintézetek működési költségeire, a népművelési és egyéb kulturális intézmények kiadásaira, a rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, a színházak és egyéb művészeti intézmények támogatására, sportlétesítmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 1.034 millió forintot

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 2.408 millió forintot, a kiadások 4,6%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 2.514 millió forintot, a kiadások 4,8%-át,

igazgatási jellegű kiadásokra 1.989 millió forintot, a kiadások 3,8%-át

kell fordítani,

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1959. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

9.372,653.000 (Kilencmilliárdháromszázhetven-kettőmillióhatszázötvenháromezer) forint bevétellel,

9.372,653.000 (Kilencmilliárdháromszázhetven-kettőmillióhatszázötvenháromezer) forint kiadással

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 795 millió forint,

b) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 984 millió forint,

c) az együttesen kezelt adók 90,9%-a, 2.857 millió forint,

d) a magánosoktól eredő forgalmi adó bevételek 50,3%-a, 76 millió forint,

e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi adó befizetésének 80,4%-a, 1.654 millió forint,

f) a kisipari szövetkezetek forgalmi adó és jövedelemadó befizetésének 22,2%-a, 290 millió forint,

g) a földművesszövetkezetek forgalmi adó és jövedelemadó befizetésének 28,4%-a, 124 millió forint,

h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 2.592 millió forint.

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek kormányrendeletek, kormányhatározatok, vagy miniszteri rendeletek és utasítások következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

8. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, hogy az 1959. január hó 1-én hatálybalépett termelői árrendszer alapján a költségvetés előirányzatainak szükséges módosítását végrehajtsa,

9. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni,

(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarék kosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetésben meghatározott kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.

10. § A jelen törvény rendelkezéseit 1959. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára