1959. évi 1. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a mezőgazdasági haszonnövények kártevői és betegségei elleni védekezés terén folytatandó együttműködés tárgyában, Budapesten, 1957. évi október hó 25. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény jóváhagyására vonatkozó kölcsönös közlés 1958. évi július hó 21. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a mezőgazdasági haszonnövények kártevői és betegségei elleni védekezés terén folytatandó együttműködés tárgyában, Budapesten, 1957. évi október hó 25. napján kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a mezőgazdasági haszonnövények kártevői és betegségei elleni védekezés terén folytatandó együttműködésről.

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya attól a céltól vezetve, hogy megakadályozza a kártevők és betegségek kártételét a mezőgazdasági kultúrnövényekben, hatásos rendszabályok közös foganatosításában egyezett meg, s ezért az alábbi egyezményt köti.

Erre a célra megnevezik meghatalmazottaikat:

a Magyar Népköztársaság Kormánya Magyari Andrást, a földművelésügyi miniszter első helyettesét,

a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya Helmer Rudolfot, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,

akik megfelelőnek talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban egyeztek meg:

I. Növényvédelmi rendszabályok

1. cikk

A Szerződő Felek a kártevők és betegségek által a mezőgazdasági - haszonnövényekben okozott károk megakadályozása céljából az alábbi rendszabályokat foganatosítják:

1. a mezőgazdasági kultúrnövények és a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek ellenőrzését a növények kártevőivel és betegségeivel fertőzött területek megállapítása céljából;

2. a kártevők és betegségek fertőzési gócainak elszigetelését és megsemmisítését a Szerződő Felek rendelkezésére álló vegyi, agrobiológiai, agrotechnikai és más módszerekkel;

3. zárszolgálati intézkedések megtételét azokon a területeken, ahol veszélyes kártevők, vagy betegségek lépnek fel. Az egyik Szerződő Fél területéről a másik Fél területére olyan növényi szállítmányok kiszállításának megtiltását, melyek veszélyes kártevők és betegségek terjesztésével járhatnak;

4. a lakosság felvilágosítását a mezőgazdasági kultúrnövények veszélyes kártevőiről és betegségeiről.

2. cikk

Jelen egyezmény értelmében az alábbi kártevőket és betegségeket kell veszélyesnek tekinteni:

1. gyapottokmoly (Pectinophora gossypiella)

2. burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)

3. burgonyamoly (Phthorimaea operculella)

4. földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata)

5. szőlőgyökértetű (Phylloxera viticola)

6. kaliforniai pajzstetű (Aspidiotus perniciosus)

7. burgonyafonálféreg (Heterodera rostochiensis)

8. burgonyarák (Synchytrium endobioticum)

9. lenragya (Mycosphaerella linorum)

10. csonthéjasok virusbetegségei - őszibarack sárgulása, őszibarack rövidszártagúsága és őszibarack mozaik

11. szőlő törpeszártagúsága (Court-noué)

12. amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea Drury).

A veszélyes kártevők és betegségek jegyzéke közös megegyezéssel megváltoztatható.

3. cikk

A Szerződő Felek tekintettel arra a nagy veszélyre, melyet a burgonyabogár a Magyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban a burgonyatermesztésre jelent, a burgonyabogár ellen az alábbi rendszabályokat hajtják végre:

1. a lakosság folyamatos felvilágosítását arról a veszélyről, melyet a burgonyabogár a burgonyatermesztés szempontjából jelent;

2. a burgonyavetések állandó ellenőrzését a lakosság bevonásával, a fertőzési gócok kellő időben történő feltárása és megsemmisítése céljából;

3. a Szerződő Felek illetékes minisztériumainak kiadott rendeletei szerint a felfedezett fertőzött gócok gyökeres megsemmisítése, tekintet nélkül azok nagyságára és kiterjedésére.

A rendeleteket évente adják ki.

II. Növényvédelmi zárszolgálat

4. cikk

A Szerződő Felek növényeknek, növényi részeknek és növényi nyerstermékeknek, úgymint magvaknak, csemetéknek, hagymáknak, gumóknak, oltóvesszőknek, dugványoknak és gyökérdugványoknak, gabonának, hüvelyeseknek, gyümölcsnek, nyersgyapotnak stb. az egyik Fél területéről a másik Fél területére történő behozatala alkalmával a szállítmányokat az illetékes vizsgálószerv származási és növényegészségügyi bizonyítványaival látják el, melyekből kitűnik, hogy az illető szállítmányok a 2. cikkben felsorolt kártevőktől és betegségektől mentesek. A növények, növényi részek és növényi nyerstermékek átmenő szállítmányaihoz is ugyanolyan minta szerinti bizonyítványt kell csatolni. A származási és növényegészségügyi bizonyítványok kiállításához a Szerződő Felek egységes űrlapot fognak használni.

A szőlővesszőt vegyi úton kell fertőtleníteni.

Élő gabonazsizsikkel (Calandra granaria) fertőzött szállítmányokat nem továbbítanak az egyik Szerződő Fél területéről a másik Fél területére.

A mezőgazdasági termények kiszállítására szolgáló közlekedési eszközöknek a kártevők valamennyi fejlődési alakjától menteseknek kell lenniök.

A származási és növényegészségügyi bizonyítvány kiállítása nem érinti a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy a kérdéses szállítmányokat a növényvédelmi zárszolgálat keretében vizsgálatnak vagy meghatározott korlátozásoknak, illetve fertőtlenítésnek vessék alá.

Amennyiben gazdasági érdekekre való tekintettel felmerül annak szükségessége, hogy az egyezményben meghatározott feltételektől eltérő növényi termékek kerüljenek szállításra, úgy ilyen szállításhoz a Szerződő Felek növényegészségügyi szervének előzetes beleegyezése szükséges.

5. cikk

A Szerződő Felek területükön határállomásokat jelölnek ki a növények, növényi részek és növényi termékek kizárólagos be-, ki- és átszállítására. Ezeket a szállítmányokat a be- és kiszállításnál a veszélyes kártevőkre és betegségekre nézve beható vizsgálatnak vetik alá és foganatosítják a kártevők és betegségek be-, ki- és átszállítás révén történő terjedésének megakadályozásához szükséges összes intézkedéseket,

6. cikk

A Szerződő Felek a növények, növényi részek és növényi nyerstermékek behozatalánál tekintetbe fogják venni az illetékes hatóságaik által már kiadott és a jövőben kiadandó növényvédelmi zárszolgálati intézkedéseket.

III. Együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás

7. cikk

A Szerződő Felek tájékoztatni fogják egymást a 2. cikkben felsorolt kártevők és betegségek saját területükön való fellépéséről és a fertőzött gócok megsemmisítésére tett intézkedésekről, a fertőzött helység (megye) megjelölésével.

8. cikk

A Szerződő Felek a különösen veszélyes kártevők és betegségek tömeges elszaporodása és elterjedése esetében felszerelést, gépeket, növényvédőszereket és szakképzett személyzetet bocsátanak egymásnak rendelkezésre. A kölcsönös segítség méreteit a Felek adott lehetőségei határozzák meg.

A felszereléseket (gépeket) és a növényvédőszereket a szokványos áron térítés ellenében szállítják.

9. cikk

A Szerződő Felek közük egymással:

1. a mezőgazdasági kultúrnövényeken és a mezőgazdasági művelés alá nem vont területeken a növényvédelem érdekében végzett vizsgálatok eredményeit, a 2. cikkben felsorolt kártevők és betegségek előfordulásának megállapítását, valamint a kártevők és betegségek elleni védekezésre tett intézkedéseket és ezek eredményét;

a kölcsönös tájékoztatás évente kétszer, január 15-én és szeptember 15-én történik;

2. a burgonyabogár fertőzési gócokat (négyhetenként) ;

3. a növényvédelemre és a növényvédelmi zárszolgálatra vonatkozó törvényes rendelkezéseket kiadásuk után haladéktalanul;

4. a mezőgazdasági kultúrnövények veszélyes kártevői és betegségei elleni védekezéssel foglalkozó növénykórtani és rovartani szak- és propagandairodalmat (plakátokat, ismertetőket, levelezőlapokat, brosúrákat stb.) az említett kiadványok egy-egy példányának egyidejű megküldése mellett.

10. cikk

A Szerződő Felek jelen egyezmény alkalmazásával kapcsolatban gyakorlati és tudományos feladatok megbeszélése és megoldása, valamint a növényvédelmi zárszolgálat terén szerzett tapasztalatok kicserélése céljából szükség szerint közös tanácskozásokat tartanak. A tanácskozásokat felváltva a Magyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban tartják. A tanácskozások időpontját kölcsönös megegyezéssel állapítják meg.

11. cikk

1. A 8. cikk alapján felmerülő költségeket a segítségnyújtást igénybevevő állam viseli.

2. A 9. cikk alapján felmerülő költségeket a feladó állam viseli.

3. A 10. cikk szerinti tanácskozások költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén a tanácskozás folyik. Az utazási költségek a kiküldő államot terhelik.

4. A jelen egyezmény szerinti fizetéseket mindenkor az érvényben levő fizetési egyezményekkel megegyezőleg kell foganatosítani.

12. cikk

Mindkét Szerződő Fél biztosítja a 8. cikkben említett szakembereknek arra az időre, anyag a társállamban dolgoznak, mindazokat a kedvezményeket, melyek a társállamban külföldi szakemberek számára szokásosak.

Megbetegedés esetében az orvosi kezelés költsége a meghívó állam területének elhagyásáig a meghívó államot terheli.

13. cikk

Ezt az egyezményt öt év tartamára kötik. Érvénye mindenkor további öt évre terjed ki, amennyiben lejárta előtt hat hónappal nem kerül felmondásra.

Az egyezményt a Szerződő Felek törvényes rendelkezései szerint kell jóváhagyni. Az egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás napján lép érvénybe.

Az egyezmény módosításához és kiegészítéseihez a két Szerződő Fél írásbeli megállapodása szükséges.

Készült Budapesten, 1957. október 25-én, két-két példányban, magyar és német nyelven. A két szöveg azonos érvényű. Ennek bizonyságául a meghatalmazottak az egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el.

Magyari András s. k.,

a Magyar Népköztársaság Kormányának felhatalmazásából

Rudolf Helmer s. k.,

a Német Demokratikus Köztársaság Kormányának felhatalmazásából

3. § A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit az 1958. évi július hó 21. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára