1959. évi 26. törvényerejű rendelet

a honvédelmi hozzájárulásról

A haza védelmének, mint az Alkotmányban meghatározott állampolgári kötelezettségnek a hadkötelesek általában sorkatonai szolgálat teljesítésével tesznek eleget. Indokolt, hogy azok, akik valamilyen okból ilyen katonai szolgálatot nem teljesítenek, pénzbeli hozzájárulással vegyenek részt az ország védelmi készenlétének erősítésében, valamint a sorkatonai szolgálatra behívottak hozzátartozóinak segélyezése folytán az államra háruló terhek viselésében. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

1. § Honvédelmi hozzájárulást (továbbiakban: hozzájárulást) köteles fizetni az a hadköteles:

1. aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, illetve nem teljesített,

2. akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek.

2. § (1)[1] Mentes a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól az,

a) aki testi vagy szellemi fogyatékossága következtében keresőfoglalkozás folytatására képtelen, illetőleg munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette,

b) akit a sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek,

c) akit fizetési kötelezettségének ideje alatt a fegyveres erők vagy fegyveres testület hivatásos állományába felvettek.

(2)[2] Személyi vagy egyéb körülményre tekintettel a hozzájárulás fizetése alól a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter által megállapított rend szerint felmentés adható.

(3)[3] A jelen törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki azokra a hadkötelesekre, akik 1937. évi január hó 1. napja előtt születtek.

3. § A hozzájárulás fizetési kötelezettségének kezdete:

1.[4] az 1. § 1. pontjában meghatározottak részére annak az évnek január 1. napja, amelyben az érintett hadköteles a 22. életévét betölti. A fizetési kötelezettség kezdetét - egyes szakképzettségű hadkötelesek vonatkozásában - a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv egy évvel későbbre halaszthatja.

2. az 1. § 2. pontjában meghatározott, valamint a rövidített sorkatonai szolgálatot teljesitő hadköteles esetében a sorkatonai szolgálatból történő elbocsátást követő második hónap 1. napja,

3.[5] a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló hadköteles esetében, ha szolgálathalasztása a 22. életévének betöltése után szűnik meg, a szolgálathalasztás megszűntét követő harmadik hónap 1. napja.

4. § (1) A hozzájárulás fizetési kötelezettség 33 hónap tartamára terjed ki.

(2) Az a hadköteles, aki egy évnél rövidebb, de legalább két hónap időtartamban sorkatonai szolgálatot teljesített a hozzájárulást 24 hónapig tartozik fizetni.

(3) Az a hadköteles, aki két hónapnál rövidebb időtartamban teljesített sorkatonai szolgálatot, a hozzájárulást az (1) bekezdésben meghatározott ideig tartozik fizetni.

5. § (1)[6] A hozzájárulás mértéke:

a) munkaviszonyban állónál és termelőszövetkezeti tagnál a nyugdíjjárulék alapjának 12 százaléka,

b) mezőgazdasági szakszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vevő tagnál a közös munka után járó részesedés 12 százaléka, de legalább évi 1440 forint,

c) általános jövedelemadó fizetésére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló összeg 15 százaléka, de legalább évi 1800 forint,

d) az a)-b) pont alá nem tartozó mezőgazdasági főfoglalkozású esetében a hadköteles és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme után aranykoronánként 30 forint, de legalább évi 1800 forint,

e) az a)-d) pont alá nem eső hadkötelesnél a rendszeres évi jövedelem 15 százaléka, de legalább évi 1800 forint.

(2)[7] A főfoglalkozásként munkaviszonyban, illetve termelőszövetkezeti tagsági viszonyban állónak a munkaviszonyon vagy termelőszövetkezeti tagsági viszonyon kívüli tevékenységéből származó, levonásos rendszerben adóztatott jövedelme - jogszabály által meghatározott mértékben - mentes a hozzájárulás alól.

6. § (1) A hozzájárulás havonként esedékes.

(2)[8] Ha a hadkötelesnek a fizetési kötelezettség fennállása alatt önálló jövedelme nincsen, a hozzájárulásért az a felmenő a felelős, akinek a háztartásához a hadköteles, mint családtag tartozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles. Ebben az esetben a hozzájárulást a felmenő terhére - a jelen törvényerejű rendelet 5. §-ában foglaltak alapján - úgy kell megállapítani, mintha a felmenő közvetlenül volna fizetésre kötelezett.

(3)[9] A pénzügyminiszter a fizetés esedékességét egyéb esetekben a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

7. § (1) Ha a hadköteles a sorkatonai szolgálatának teljesítésére behívásra kerül a fizetési kötelezettség a sorkatonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt szünetel.

(2) Szünetel a fizetési kötelezettsége annak is, aki betegsége következtében táppénzben részesül, illetőleg aki bármilyen ok következtében kereső foglalkozást nem folytathat; amennyiben ennek tartama a három hónapot meghaladja, úgy a fizetési kötelezettség további három hónapig szünetel.

8. § (1) A hozzájárulás kivetésének és beszedésének módját - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a pénzügyminiszter szabályozza.

(2)[10] A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen a levonástól, illetőleg a kivetésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül a hozzájárulást kivető pénzügyi szerv közvetlen felettes szervéhez lehet fellebbezni.

(3) A fizetésre kötelezett kellő időben beadott fellebbezésének halasztó hatálya van.

(4)[11] A hozzájárulás beszedésére, behajtására, mérséklésére, elévülésére, a késedelmes fizetés esetén járó adópótlékra, valamint a túlfizetések visszafizetésére vonatkozólag - amennyiben a jelen törvényerejű rendelet másképp nem rendelkezik - az adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

9. §[12] A sorkatonai szolgálatra behívott hadkötelesnek a behívásig befizetett hozzájárulás összegét hivatalból vissza kell téríteni. Ez a rendelkezés a háború idején történő behívásra nem vonatkozik.

10. § A hozzájárulásnak levonás útján való beszedése esetén, a hozzájárulás levonásáért és befizetéséért a levonásra kötelezett szerv vezetője a felelős.

11. § A honvédelmi hozzájárulás után községfejlesztési hozzájárulást kivetni nem szabad.

12. § A jelen törvényerejű rendelet az 1959. évi július hó 5. napján lép hatályba, a fizetési kötelezettség azonban az 1960. évi január hó 1. napjától kezdődik. Végrehajtásáról a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik.

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[2] Beiktatta a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[3] Számozását módosította az 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[4] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[5] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[6] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1970.01.01.

[7] Megállapította az 1972. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1972.02.03.

[8] A (2) bekezdést hatályon kívül helyezte, egyidejűleg a (3) bekezdés számozását módosította az 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[9] Számozását módosította az 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[10] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[11] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 1970.01.01.

[12] Megállapította a 1969. évi 32. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1970.01.01.