2/1959. (I. 24.) BkM rendelet

a tüzelőszer és építőanyag kereskedelemben a termelői árrendezéssel kapcsolatos ármódosításról és az árak alkalmazásáról

A termelői árrendezéssel kapcsolatos fogyasztói ármódosítást és a kereskedelmi haszonkulcsok rendezését a tüzelőszer és építőanyag kereskedelemben - a pénzügyminiszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a következők szerint szabályozom:

I. Általános rész

1. § A szénbányászati termékek, brikettek, kokszok, tőzegek, építőanyagipari termékek, kőbányászati termékek, erdőgazdasági termékek, fűrész- és lemezipari termékek 1959. évi január 1-től érvényes termelői árait, valamint az építőanyagipari termékek, az erdőgazdasági termékek, a fűrész- és lemezipari termékek fogyasztói árait az Országos Árhivatal által közzétett árjegyzékek tartalmazzák.

2. § (1) Az építőanyagipari és asztalosipari termékek 1959. január 1. után érvényesíthető fogyasztói árait a 21-1330/1958. BkM utasítás 1. számú mellékletét képező "Megváltozott árak jegyzékének" 8. kötete tartalmazza.

(2) Az Országos Árhivatal által kiadott - 1959. évi január hó 1. napjával életbelépett - árjegyzékekben szereplő építőanyagipari termékeket, erdőgazdasági termékeket, fűrész- és lemezipari termékeket, valamint a "Megváltozott árak jegyzékének" 8. kötetében felsorolt termékeket kizárólag az ott feltüntetett fogyasztói áron szabad forgalomba hozni.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt árjegyzékekben felsorolt fogyasztói árak alkalmazása az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemben egyaránt kötelező.

II. Eladási árak alkalmazása és pénzügyi elszámolás

a) Tüzelőszerek

3. § Az állami és a szövetkezeti kereskedelem, valamint a magánkereskedők által az 1958. évben érvényesített tüzelőszer fogyasztói árak változatlanok maradnak. Ezeket az árakat 1959. január 1. után semmilyen címen megváltoztatni nem szabad.

4. § (1) A szénféleségeket (hazai, külföldi szén, lignit, tőzeg, brikett, koksz) a szállítók az 1959. január 1. után az Országos Árhivatal árjegyzékeiben meghatározott áron adják át az állami kereskedelem részére.

(2) Az 1958. évben érvényesített termelői árak és az 1959. január hó 1-vel hatályba lépett termelői árak különbözetét a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatósága által kezelt ár- és fuvardíj kiegyenlítési pénztár (továbbiakban: "Pénztár") téríti a TÜKER és TÜZÉP vállalatoknak. A "Pénztár" a szállítókkal szemben számolja el az utólagos kereskedelmi elszámolásnál a szállított szénféleségek tényleges kalóriájának és hamutartalmának megfelelő különbözetet.

(3) A "Pénztár" számolja el a vasúti tarifa emelkedéséből, a bányák részére engedélyezett különböző díjak felszámításából, valamint a MÁV mellékdíjak emelkedéséből származó különbözetet is.

(4) A "Pénztár" számolja el a tüzelőszerek bel-területi (pincés) hálózatba történő beszállításával kapcsolatosan felmerülő, tarifaemelésből származó költségkülönbözetet.

(5) Budapesten a magánkereskedők részére szállított tüzelőszereket a Tüzelőanyag Szállítási Vállalat 4,25 Ft/q egységáron tartozik szállítani. A "Pénztár" ilyen szállításoknál a Tüzelőanyag Szállítási Vállalat részére a 4,25 Ft/q és az Országos Árhivatal által jóváhagyott díjtétel közötti különbözetet megtéríti.

(6) Budapesten a fogyasztók részére a TÜKER vállalat a következő engedményeket nyújtja:

q-ként 2,60 Ft-ot a telepein forgalombahozott, vagy pincés hálózatnak átadott egyedi szeneknél;

q-ként 2,90 Ft-ot az egyedi és kevert szeneknél egyaránt a budapesti pincés hálózatban.

Miskolcon és Ózdon a pincés eladásoknál q-ként 1,30 Ft engedményt kell nyújtani.

Ezeket az engedményeket a "Pénztár" téríti a kereskedelmi vállalatoknak.

5. § (1) Az állami kereskedelem a budapesti és vidéki magánkereskedők részére a tüzelőszereket az 1959. évi január hó 1. előtti érvényes áron adja át.

(2) A magánkereskedők által érvényesíthető fogyasztói árak nem változnak.

6. § Az állami kereskedelem a földművesszövetkezetek és nagyfogyasztók részére vagontételben szállított szénféleségeknél az 1958. évben érvényben volt áraknál q-ként 10 fillérrel magasabb nagykereskedelmi (tranzit) árat tartozik felszámítani.

7. § Belterületi árat kell a fogyasztók részére érvényesíteni azon helységekben, ahol a kereskedelem csak belterületi telepet üzemeltet, pályaudvari telep nincs és a tüzelőszereket a vevők kívánságára vagonból szolgáltatja ki,

8. § (1) Az állami kereskedelem a - haszonkulcs csökkentése miatt - az általa forgalombahozott szenek után q-ként 10 fillér árkiegyenlítési forgalmi adót tartozik leróni.

(2) Az állami kereskedelem a belterületi telepein forgalombahozott brikett, koksz, tűzifa eladásai után q-ként 2,05 Ft árkiegyenlítési forgalmi adót tartozik leróni.

(3) Az állami és szövetkezeti kereskedelem a telepeire beérkező tűzifából kiválogatott műhasáb értékesítése után q-ként 16,- Ft árkiegyenlítési forgalmi adót tartozik leróni.

(4) A központi fűtéses lakóházak részére kiszolgáltatott széntermékeknél, valamint koksztermékeknél az 1958. évben érvényben volt árakat kell továbbra is érvényesíteni. A széntermékeknél q-ként felszámított 1,50 Ft felárat, valamint a koksztermékeknél érvényesített engedményeket a TÜKER és TÜZÉP vállalatok árkiegyenlítési forgalmi adóként tartoznak elszámolni,

b) Építőanyagipari termékek

9. § Az Országos Árhivatal által kiadott árjegyzékekben rögzített termelői árakat a szállítók az építőanyagipari termékekre érvényesítik, a mész, cement, gipsz és fedéllemez termékek kivételével. Ez utóbbiakat a termelők fogyasztói árból, a kereskedelmi együttes haszon levonásával képzett áron adják át a kereskedelemnek,

10. § A fogyasztói árak alkalmazásának módját az építőanyagipari termékek árjegyzékének utasítása írja elő. Az állami és szövetkezeti kereskedelem az illetékes járási, városi tanács vb. által az 1958. évben jóváhagyott, belterületi telepre történő beszállítási költségeket semmiféle címen nem növelheti, illetve azok köre nem bővíthető. Kivételt képez ez alól a 151-1 termékszámú cement és a 151-2 számú mésztermék, amelyeknél az árjegyzékben rögzített pályaudvari telepi eladási árakhoz a járási, városi tanács vb. által korábban jóváhagyott q-kénti szállítási költséget lehet felszámítani.

11. § Az állami kereskedelem részére a "Pénztár" a 10. §-ban meghatározott belterületi telepre beszállított építőanyagipari termékeknél q-ként 1,10 Ft-ot megtérít.

12. § (1) Az állami vállalatok és építőipari ktsz-ek részére vagontételben saját címükre eladott mész, gipsz, és fedéllemez termékek árait az állami kereskedelem olyképpen alakítja ki, hogy a nettó leadóállomási árakhoz 2% hasznot, míg a cementnél 2,- Ft-ot q-ként számol hozzá.

(2) A kereskedelmi vállalatok a nettó termelői (leadóállomási) ár és a kereskedelmi beszerzési ár különbözetét az egyébként befizetésre kerülő ár kiegyenlítési forgalmi adóból levonásba hozzák.

13. § Az állami kereskedelem a saját rezsiben végzett továbbfeldolgozás, ipari tevékenység során felhasznált építőanyagipari termékeket a Pénzügyminisztérium külön utasítása szerint tartozik nyilvántartani és a kereskedelmi beszerzési ár és a nettó termelői (leadóállomási) ár különbözetét jogosult az egyébként befizetésre kerülő árkiegyenlítési forgalmi adóból levonásba hozni.

14. § (1) Kő, kavics, homok, kőpor, dolomit termékek fogyasztói árát a kereskedelmi vállalatok maguk állapítják meg olyképpen, hogy a termékek árjegyzékének útmutatójában felsorolt szállítási költség összegét hozzászámolják a kereskedelmi haszonnal növelt nettó termelői árakhoz,

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt termékekből egy építőanyagtelepre két helyről is történik szállítás, a kereskedelmi vállalat az alacsonyabb fogyasztói áru terméket kifogyásáig tartozik forgalomba hozni.

15. § A szállítók a 694-1, 2, 3, 7, 8 termékszámú épületasztalosipari termékeket a kereskedelem részére a fogyasztói árból a kereskedelmi bruttó haszon levonásával képzett áron adják át.

16. § (1) A vasbetongerendák, kiváltógerendák és födémelemek nettó termelői árai és fogyasztói árai azonosak.

(2) A kereskedelmi vállalatok az őket ezen termékek forgalmazása után megillető - felülről számított 14%-os - haszonkulcsnak megfelelő összeget levonásba hozhatják az egyébként befizetésre kerülő árkiegyenlítési forgalmi adóból.

17. § A "Megváltozott árak jegyzékében" felsoroltakon kívül, az 1958. december 31-én a kereskedelemnél tároló egyéb vasbetongerendák, kiváltógerendák és födémelemek 1959. január 1. után alkalmazandó fogyasztói árait a kereskedelmi vállalat maga tartozik kialakítani olyképpen, hogy a jelenleg érvényes pályaudvari eladási árat arányosítva átlag 25%-kal emeli.

18. § (1) A használt építőanyagipari termékek átvételénél, illetve eladásánál a kereskedelem beszerzési, illetve pályaudvari eladási árából a használt építőanyagipari termék új építőanyagipari termékhez viszonyított használhatósági fokának megfelelő százalékos mértékű engedményt kell nyújtani. Amennyiben a termék fogyasztói árába árkiegyenlítési forgalmi adó van beépítve, azt a kereskedelmi vállalat árkiegyenlítési forgalmi adó címén tartozik leróni.

(2) Használt tégla, cserép, valamint durva kerámia termékeknél a százalékos engedményt a "gyártelepi fogyasztói árból" kell visszaszámolni abban az esetben, ha a használt termékek nem a kereskedelem telepeiről kerülnek eladásra.

c) Erdőgazdasági termékek, fűrész- és lemezipari termékek

19. § 1959. január 1-től az Országos Árhivatal kiadásában megjelent 63. Erdőgazdasági Termékek és 64. Fűrész- és Lemezipari Termékek árjegyzékében feltüntetett fogyasztói árakat kell alkalmazni az ezekben az árjegyzékekben felsorolt termékek-re. Az árjegyzékben feltüntetett árak, vagy az árjegyzék utasításában előírtak szerint kialakított árak a pályaudvari és a belterületi telepi eladásnál egyaránt érvényesítendők.

20. § (1) Azon termékeknél, vagy termékcsoportoknál, amelyeknek fogyasztói árai árkiegyenlítési forgalmi adót is tartalmaznak, a kereskedelmi vállalat a Pénzügyminisztérium által előírt adókulccsal tartozik az árkiegyenlítési forgalmi adót leróni.

(2) Az erdőgazdasági termékek, fűrész- és lemez-ipari termékek árjegyzékének utasítása értelmében ún. "kedvezményes fogyasztói áron" faanyagot beszerezni jogosultak részére történt eladások után árkiegyenlítési forgalmi adót a kereskedelmi vállalatnak leróni nem kell.

21. § A kereskedelmi vállalatok az 1958. év végi leltározás után a telepeiken tároló faanyagokat az új szabvány szerint tartoznak átosztályozni. Az értékesítés 1959. január 1. után az új szabványnak megfelelően és új árakon történik.

III. Vegyes rendelkezések

22. § Az Országos Árhivatal által kibocsátott árjegyzékekben, valamint a "Megváltozott árak jegyzékének" 8. kötetében feltüntetett fogyasztói árak kivételével valamennyi egyéb tüzelőszer- és építőanyagtermék fogyasztói ára az 1959. január hó 1-vel nem változik.

23. § (1) A Magyar Államvasutak saját dolgozóik részére tüzelőszereket az 1958. évben érvényes fogyasztói áron adnak el.

(2) A termelői árak, valamint a fuvardíjak rendezésével kapcsolatos elszámolások tekintetében a Pénzügyminisztérium a MÁV irányában külön intézkedik.

24. § A termelői árrendezésből eredő készletérték különbözeteket az állami tüzelőszer és építőanyag kereskedelem - nyilvántartásának megfelelően - a beszerzési árakból kiindulva mutatja ki és számolja el. E tekintetben a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőszer és Építőanyag Főigazgatósága külön intézkedik.

Tausz János s. k.,

belkereskedelmi miniszter