30/1959. (V. 10.) Korm. rendelet

a gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról

1. § (1) A Magyar Népköztársaság területén belföldi rendszámmal közlekedő gépjármű üzembentartója a gépjármű által belföldön okozott károk fedezése céljából e rendelet erejénél fogva szavatossági biztosításban részesül.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a magyar állami szervek, intézmények és vállalatok, továbbá a társadalmi szervek által üzemben tartott gépjárművekre.

(3) A kötelező biztosítás hatálya alá tartozó gépjárművekre az Állami Biztosítónál fennálló önkéntes szavatossági biztosítások az 1959. évi július hó 1. napjával megszűnnek. Az ezt követő időre megfizetett díjat az Állami Biztosító a kötelező biztosítás első ízben esedékes díjára számolja el; ha az előre megfizetett díj az első ízben esedékes díj összegét meghaladja, a különbözetet az Állami Biztosító köteles visszatéríteni.

2. § (1) A kötelező biztosítás alapján az Állami Biztosító azokat a személysérülésből és tárgyrongálásból származó károkat téríti meg, amelyekért a gépjármű üzembentartója e minőségében jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, ideértve a gépjárműben ülő személyeket ért károkat is.

(2) Az Állami Biztosító látja el a káresettel kapcsolatban az üzembentartó (a gépjárművezető) peren kívüli és polgári perbeli képviseletét; jogosult továbbá ellátni a büntető perbeli képviseletet (védelmet) is. Az ezzel kapcsolatos költségeket az Állami Biztosító viseli.

(3) Az Állami Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a kártokozó biztosított gépjárművön elhelyezett és nem az utasok személyi használatára szolgáló tárgyak megsemmisülése vagy megsérülése folytán keletkeznek.

3. § (1) A kötelező biztosítás évi díja a következő:

a) személygépkocsinál az egyéni üzembentartók esetén 460 Ft

b) személygépkocsinál egyéb üzembentartó esetén 300 Ft

c) motorkerékpároknál (oldalkocsival is) 100 Ft

d) tehergépkocsinál 360 Ft

e) személyszállításra szolgáló tehergépkocsinál 600 Ft

f) háromkerekű gépjárműnél 300 Ft

g) rokkantak által használt háromkerekű gépjárműnél 10 Ft

h) vontatónál 180 Ft

i) autóbusznál 600 Ft,

(2) A kötelező biztosítás díja évenként január hó 1. napján, elsőízben az 1959. évi július hó 1. napján, illetőleg a rendszámmal való ellátást követő hónap 1. napján esedékes és azt az üzembentartó egy hónapon belül az Állami Biztosítónak megfizetni köteles. Az 1959. évben, továbbá, ha a gépjármű évközben kap rendszámot, az évi biztosítási díjnak a naptári év végéig terjedő időre eső arányos részét, a rendszámtábla visszaadása esetében pedig az évi díjnak a visszaadás hónapjának végéig terjedő időre eső arányos részét kell megfizetni.

(3) A hátralékos díjakat adók módjára kell behajtani. Késedelmes fizetés esetén az esedékességtől számított egy hónapon túl a hátralékost havi 1% késedelmi pótlék terheli. Ha az üzembentartó a biztosítási díjat az esedékességet követő 60 napon belül nem fizeti meg, a közlekedésrendészeti hatóság a gépjármű forgalmi engedélyét visszavonhatja, illetőleg a gépjárművet a forgalomból kitilthatja.

(4) Az üzembentartó köteles e minőségének megszűnését tizenöt napon belül az Állami Biztosítónak bejelenteni. A gépjármű kölcsönadása nem esik bejelentési kötelezettség alá. Az üzembentartó által előre megfizetett biztosítási díjat az új üzembentartó nem köteles megfizetni.

4. § (1) Az üzembentartó köteles a káreseményt 24 órán belül az Állami Biztosítónak írásban bejelenteni és a kárrendezéshez szükséges közléseket megadni. Ha az üzembentartó az Állami Biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt ismer el, egyezséget köt, vagy kártérítést fizet, ennek hatálya az Állami Biztosítóra nem terjed ki.

(2) Az Állami Biztosító a kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét az Állami Biztosító ellen közvetlen nem érvényesítheti. A kártérítési összegből le kell vonni a károsult részére a károsodással kapcsolatban pénzben nyújtott tásadalombiztosítási szolgáltatások összegét.

(3) Az Állami Biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg erejéig mindazon jogokba lép, amelyek az üzembentartót a káreseménnyel kapcsolatban harmadik személlyel szemben megilletik, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó:

(4) Az Állami Biztosító a gépjármű üzembentartójától a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti, ha

a) a kár az üzembentartó szándékossága, súlyos gondatlansága vagy ittassága folytán keletkezett,

b) a gépjárművet vezetői engedély nélkül vezette vagy vezettette,

c) tehergépkocsit engedély nélkül személyszállításra használtak.

5. § A jelen rendelet az 1959. évi július hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese