36/1959. (VII. 19.) Korm. rendelet

a továbbképző iskolákról

1. § (1) Az általános iskolából kikerült, rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló, illetőleg heti 36 óra munkaidőnél kevesebb munkaidővel foglalkoztatott és szakmai oktatásban nem részesülő tanulóifjúság számára - az általános iskolák mellett - a művelődésügyi miniszter felügyelete és a tanácsok közvetlen irányítása alatt működő mezőgazdasági jellegű, illetőleg ipari jellegű továbbképző iskolákat kell létesíteni.

(2) Továbbképző iskolát csak az állam tarthat fenn.

(3) A továbbképző iskolai oktatás ingyenes, a tanulók sem behatási díjat, sem tandíjat vagy egyéb díjat nem fizetnek,

2. § A továbbképző iskola célja a 14-16. éves fiatalok megfelelő iskolai foglalkoztatása, feladata, hogy a fiatalokat szocialista szellemben a fizikai munka szeretetére és megbecsülésére tovább nevelje, biztosítsa általános műveltségük szélesítését, rendszeres felügyeletüket, az iskola jellegének megfelelő mezőgazdasági vagy ipari (technikai) ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítását és ezen felül leányok részére a háztartási ismeretek oktatását is.

3. § (1) Az általános iskolából kikerült, rendszeres iskolai oktatás keretében tovább nem tanuló fiatalok a 16. életévük betöltését követő augusztus hó 31. napjáig - ott, ahol továbbképző iskola már működik - kötelesek a továbbképző iskolai oktatásban részt venni,

(2) Nem kötelesek továbbképző iskolai oktatásban részt venni azok a fiatalok, akik munkaviszonyban állnak, kivéve, ha munkaidejük napi 6, illetőleg heti 36 óránál kevesebb, továbbá azok, akiket az illetékes miniszter munkaidőn túl végzendő szakmai oktatásban való részvételre kötelezett, azonban e mentesség csupán a szakmai oktatás tartamára áll fenn.

(3) A szülő, illetőleg a neveltetésért felelős más személy (gyám, nevelőszülő stb.) köteles az (1) bekezdés hatálya alá tartozó gyermeket az általános iskolából való kilépést követő szeptember hó l-ig a továbbképző iskolába beíratni és a 16. életév betöltését követő augusztus hó 31. napjáig folyamatosan és rendszeresen járatni. A (2) bekezdés rendelkezése alapján a kötelező oktatás alól mentesülő fiataloknak a mentesülés jogcímének megszűnése esetén felmerülő beiratási kötelezettségét a művelődésügyi miniszter szabályozza.

(4) A továbbképző iskolai tanulásra kötelezett fiatalok nyilvántartási anyagát az általános iskolák adják át a továbbképző iskoláknak. A nyilván-tartási adatok alapján hivatalból kell beírni a továbbképző iskolába azt a fiatalt, akit a szülő vagy a neveltetéséért felelős más személy külön írásbeli felhívásban megadott határidőn belül sem iratott be.

4. § (1) A továbbképző iskolát csak nyilvános tanuló-ként lehet végezni.

(2) Fel kell menteni az iskolába járás alól - legfeljebb egy-egy tanév tartamára - a tanulót akkor, ha az iskolába járás egészségét veszélyezteti. Fel kell menteni az iskolába járás alól a tanulót fertőző betegsége tartamára is.

(3) A képezhetetlen gyengeelméjű vagy elmebeteg tanulót a továbbképző iskola-kötelezettség alól véglegesen fel kell menteni.

(4) Felmenthető az iskolába járás alól az, akinek felmentését családi körülményei feltétlenül indokolttá teszik,

5. § (1) A továbbképző iskola élén igazgató áll. Az iskolába oktatóként általános iskolában, iparitanuló iskolában vagy középiskolában működő tanító, tanár, szakoktató, továbbá mezőgazdasági mérnöki vagy technikusi képesítéssel, illetőleg bármely ipari szakképesítéssel rendelkező és az ifjúság neveléséhez értő gyakorlati szakember is alkalmazható,

(2) A továbbképző iskola igazgatójának, oktatóinak és egyéb dolgozóinak díjazását a művelődésügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével egyetértésben állapítja meg.

6. § (1) A továbbképző iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv,

(2) Azokban a községekben (városokban), ahol legalább 15, egy nemzetiséghez tartozó továbbképző iskolaköteles szülője, illetőleg a neveltetéséért felelős más személy kívánja, biztosítani kell, hogy ezek az iskolakötelesek kívánságukhoz képest

a) anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, vagy

b) anyanyelvüket a továbbképző iskolában kötelező tantárgyként tanulják.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint folyó oktatás esetében a magyar nyelvet és irodalmat kötelező tantárgyként kell tanítani.

(4) A továbbképző iskolának két évfolyama van. Az iskolai foglalkozás időtartama a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolában novembertől márciusig 5 hónapon keresztül, az ipari jellegű továbbképző iskolában pedig szeptembertől júniusig 10 hónapon keresztül hetenként kétszer három órán tart, melyet még megfelelő időtartamú gyakorlati foglalkozás is kiegészíthet,

7. § (1) A továbbképző iskolák tanulmányi rendjét és rendtartását a művelődésügyi miniszter állapítja meg, tantervét és óratervét, továbbá a szaktárgyak oktatásának felügyeletét pedig az oktatás szerint érdekelt miniszterekkel egyetértésben határozza meg.

(2) Az ipari-, kereskedelmi-, valamint a mezőgazdasági szakmunkásképzést irányító miniszterek engedélyezhetik, hogy a továbbképző iskolák egy vagy két évfolyamát elvégzett tanulók indokolt esetben egyes tantárgyak vagy a tanulmányi idő tekintetében beszámítási kedvezményben részesülhessenek.

8. § A továbbképző iskola tanulói a szorgalmi idő alatt munkát vállalhatnak. Ha a munkaviszony folytán nem mentesülnek a továbbképző iskolai kötelezettség alól, munkáltatójuk köteles számukra az iskolai foglalkozások zavartalan látogatását biztosítani.

9. § (1) Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt a szülőt vagy a fiatal neveltetéséért felelős más személyt, akinek a gondozása alá tartozó tanuló ugyanabban a tanévben másod- vagy harmadízben igazolatlanul mulaszt.

(2) Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani

a) azt a szülőt vagy a fiatal neveltetéséért felelős más személyt, aki a jelen rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott beíratási kötelezettségét külön írásbeli felhívás után sem teljesíti;

b) azt a szülőt vagy a neveltetéséért felelős más személyt, akinek gondozására bízott tanuló ugyanabban a tanévben negyedízben vagy még ennél is több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

c) azt a munkáltatót, vagy más személyt, aki a továbbképző iskola rendszeres látogatására vonat-kozó kötelezettség teljesítését megakadályozza.

(3) A szabálysértések ügyében az eljárást a továbbképző iskola igazgatójának feljelentése alapján kell megindítani,

(4) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés b) pontja esetében nem állapítható meg szabálysértés, ha a szülő (a gyermek neveltetéséért felelős más személy) igazolja, hogy a maga részéről mindent megtett a gyermek mulasztásának megakadályozására,

10. § A jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba; fokozatos végrehajtásáról a művelődés-ügyi miniszter gondoskodik.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese