37/1959. (VII. 25.) Korm. rendelet

a legelő- és apaállatgazdálkodási feladatok ellátásának rendezéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány - az 1959. évi 31. törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az alábbiakat rendeli:

Egyes termelőszövetkezeti községekben a legeltetési bizottság átszervezése

1. § (1) Azokban a termelőszövetkezeti községekben és városokban, ahol két, vagy több mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet), illetőleg termelőszövetkezeti csoport (a továbbiakban: csoport) működik, a legelőket továbbra is a legeltetési bizottság egységes kezelésében kell tartani, amely a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait az érvényben levő rendelkezések szerint látja el.

(2) A legeltetési bizottságban az egyes termelőszövetkezetek (csoportok) részére területüknek megfelelő arányban képviseletet kell biztosítani.

2. § Ha a közös állatállomány létszáma indokolja, az érdekelt termelőszövetkezet (csoport) kérésére a legeltetési bizottság az egységes kezelésben levő legelők elkülöníthető részén kijelölheti a közös állatállomány legeltetéséhez szükséges területet. A kijelölésnél figyelembe kell venni a termelőszövetkezet meglevő legelőjének, valamint az egységes kezelésben levő legelőterületnek nagyságát, továbbá a legelőre járó közös, háztáji és egyéni állatállomány számának arányát.

A legelő- és apaállatgazdálkodás ellátása termelőszövetkezetek által

3. § (1) Azokban a termelőszövetkezeti községekben és városokban, ahol csak egy termelőszövetkezet működik, a legeltetési bizottság kezelésében levő földeket, épületeket, felszerelést és a legelő- és apaállatgazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyakat a termelőszövetkezetnek át lehet adni.

(2) Az átadást a termelőszövetkezet közgyűlési határozaton alapuló kérelmére, a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya engedélyezi.

(3) A termelőszövetkezet a részére átadott földeket ingyenes, örök használatba, az állami apaállatokat határidő nélküli, ingyenes használatba, az épületeket, a felszerelést és más vagyontárgyakat haszonbérbe kapja vagy megvásárolhatja, az egyéb állatokat pedig megvásárolhatja,

4. § (1) A termelőszövetkezet a legelők és apaállatok átvételétől kezdődően köteles a legeltetési bizottság helyett ellátni a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatait. E feladatkörében:

a) éves termelési tervében megtervezi az átvett legelőterületek és épületek karbantartási, javítási munkáit és gondoskodik azoknak kellő időben, jó minőségben való elvégzéséről;

b) biztosítja a legeltetést a közös és a háztáji állatállomány, valamint az egyéni állattartók állatai részére, az állatok számának megfelelő arányban, elkülönített legelőterületen;

c) gondoskodik az átvett apaállatok megfelelő tartásáról és biztosítja azok használatát a háztáji állatállomány és az egyéni állattartók állatai részére;

d) ha az apaállatgondozók és pásztorok nem tagjai a termelőszövekezetnek, gondoskodik azok alkalmazásáról és bérezéséről.

(2) A községi és városi tanácsok legeltetési bizottságairól szóló 1955. évi 10. törvényerejű rendelet, a legelőgazdálkodás megjavításáról és a legeltetési bizottságok átszervezéséről szóló 1.036/1955. (III. 27.) számú minisztertanácsi határozat, valamint a legeltetési bizottságok átszervezéséről szóló 40/1955. (Mg. É. 17.) FM-PM együttes utasítás rendelkezéseit a legelő- és apaállatgazdálkodást ellátó termelőszövetkezetre is értelemszerűen alkalmazni kell.

5. § A községi (városi) tanács által az állattartókra megállapított fűbér, valamint - szükség esetén -az apaállatok használata után fizetendő apaállattartási hozzájárulás általában nem lehet magasabb az 1959. évre a legeltetési bizottság költségvetésében előirányzott összegnél. A legelő- és apaállatgazdálkodás megjavítására fordítandó költségek növekedése esetében azonban a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya magasabb összegű fűbér megállapítását engedélyezheti.

6. § (1) Azokban a termelőszövetkezeti községekben és városokban, ahol a termelőszövetkezet a legelő-és apaállatgazdálkodást a jelen rendelet alapján átvette, a legeltetési bizottság működését meg kell szüntetni.

(2) A megszűnt legeltetési bizottság követeléseinek (fűbérhátralékok stb.) és tartozásainak rendezésére a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága köteles a legeltetési bizottság elnökéből és pénztárosából, valamint 1-2 tagjából felszámoló bizottságot alakítani. A felszámolás lebonyolítását a járási (járási jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és pénzügyi osztálya együttesen köteles ellenőrizni.

7. § A községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezet legelő- és apaállatgazdálkodási tevékenysége felett állami felügyeletet gyakorol. E hatáskörében a legelő- és apaállatgazdálkodás feladatainak jó ellátása, így különösen a termelőszövetkezet kezelésébe adott valamennyi legelő karbantartása, javítása, az állami apaállatok jó tartása, gondozása érdekében, továbbá abból a célból, hogy a legeltetés, illetőleg az araállatok használata mind a termelőszövetkezetek közös és háztáji állatállománya, mind az egyéni állattartók állatai részére zavartalanul biztosítva legyen, kötelező határozatot hozhat. A határozat ellen - az általános szabályok szerint - fellebbezésnek van helye a járási tanács végrehajtó bizottságához,

8. § Ha a termelőszövetkezet a legelő- és apaállatgazdálkodást elhanyagolja, vagy a kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről és állaguk fenntartásáról nem gondoskodik és a mulasztást nem pótolja, az okozott kárt köteles megtéríteni.

Vegyes rendelkezések

9. § Azokban a községekben (városokban), amelyek még nem váltak termelőszövetkezeti községgé (várossá), a legelő- és apaállatgazdálkodást az érvényben levő rendelkezések szerint változatlanul a legeltetési bizottságok látják el.

10. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a legelőnek, vagy a legelő-és apaállatgazdálkodás feladatainak a hatálybalépést megelőzően történt átvétele esetén is alkalmazni kell.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke