1959. évi 38. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között, a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Varsóban, az 1959. évi február hó 14. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, az 1959. évi október hó 23. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködés tárgyában Varsóban, az 1959. évi február hó 14. napján kötött egyezményt a jelen törvény-; erejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

EGYEZMÉNY

a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a szociálpolitika terén történő együttműködésről.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa,

a szociálpolitika és ennek keretében a társadalombiztosítás terén a barátság és együttműködés szellemében fejleszteni és rendezni kívánják kölcsönös kapcsolataikat abban a tudatban,

hogy ez a két állam közötti testvéri kapcsolatok további megerősítését fogja szolgálni,

ezért elhatározták, hogy a szociálpolitika terén történő együttműködésről Egyezményt kötnek és ennek érdekében meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa -Kisházi Ödön munkaügyi minisztert,

a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa -Zawadzki Stanisluw munkaügyi és népjóléti minisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélték és a következőkben állapodtak meg;

I. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI

1. cikk

(1) A Szerződő Felek együttműködnek a szociálpolitika minden kérdésében és minden területén. Ez az együttműködés a szociális haladást szolgálja mindkét államban, valamint nemzetközi vonatkozásban is.

(2) A. Szerződő Felek az (1) bekezdésben meghatározott célból támogatják és megkönnyítik az érdekelt szervek és intézmények közötti tapasztalatcserét- és együttműködést, a szociálpolitika és ennek keretében a társadalombiztosítás terén a kölcsönös tájékoztatást, valamint a jogszabályok és kiadványok cseréjét. Támogatják továbbá mindkét államnak az e területen elért eredményeiről szóló előadások és kiállítások kölcsönös szervezését, valamint az érdekelt szervek dolgozóinak a másik Szerződő Fél szociálpolitikájának és ennek keretében társadalombiztosításának megismerése céljából szervezett kölcsönös látogatásokat is.

2. cikk

A Szerződő Felek támogatják a gyermekek, az ifjúság és a dolgozók számára szervezett kölcsönös üdültetéseket.

II. AZ EGYENLŐ ELBÁNÁS ELVE

3. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén dolgoznak, úgyszintén családtagjaik - ha a jelen Egyezmény eltérően nem rendelkezik - a munkajogi rendelkezések, a szakoktatás, a társadalombiztosítás és egyéb szolgáltatások nyújtása tekintetében, a saját állampolgárokkal azonos elbánásban részesülnek.

III. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

1. Fejezet

Általános rendelkezések

4. cikk

A jelen Egyezmény kiterjed mindkét Szerződő Fél jogszabályaira, amelyek a munkások és alkalmazottak, valamint a velük egy tekintet alá eső személyek, továbbiakban: dolgozók és családtagjaik társadalombiztosítására vonatkoznak, nevezetesen :

a) a betegségi biztosítás, beleértve az anyaság esetére szóló biztosítást is,

b) a nyugdíjbiztosítás, beleértve az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetére vonatkozó biztosítást is, továbbiakban: nyugdíjbiztosítás,

c) a családi pótlék.

5. cikk

(1) A dolgozó annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint tartozik társadalombiztosítás alá, amelynek területén a biztosítás szempontjából mérvadó foglalkozást vagy tevékenységet folytatja, a (2) bekezdésben felsorolt dolgozók kivételével.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel bíró közlekedési, szállítási és egyéb vállalatok, illetőleg szervek vagy intézmények dolgozói, akiket a másik Szerződő Fél területére munka végzése céljából átmenetileg kiküldtek, annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint tartoznak biztosítás alá, amelynek területén kiküldő vállalatuk, illetőleg szervük vagy intézményük székhelye van.

(3) A nyugellátásban részesülő személyek annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint jogosultak a betegségi és anyasági szolgáltatásokra, valamint a temetési segélyre, amelynek illetékes szerve a nyugellátás folyósítására kötelezett. Mindkét Szerződő Féltől résznyugellátásban részesülő személyek annak a Félnek jogszabályai szerint jogosultak a fenti szolgáltatásokra, amelynek területen állandó lakóhelyük van. Ha a nyugellátásban részesülő személyek dolgoznak, az (1) vagy (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai, akik a másik Fél területén levő diplomáciai, konzuli és más képviseletüknél vagy azok vezetőinél, tagjainál, vagy egyéb alkalmazottainál állanak munkaviszonyban, a képviseletet fenntartó Szerződő Fél jogszabályai szerint tartoznak társadalombiztosítás alá.

7. cikk

A Szerződő Felek központi szervei megállapodhatnak abban, hogy az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 6. cikkben felsorolt személyek társadalombiztosítását az e cikkben foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozzák.

8. cikk

(1) A társadalombiztosítási szolgáltatásokra való jogosultság és a szolgáltatások összegének megállapításánál kölcsönösen be kell számítani mindkét Szerződő Fél területén eltöltött szolgálati, vagy annak tekintendő időt. Mindkét Fél a saját jogszabályai szerint állapítja meg, hogy a saját területén eltöltött milyen szolgálati vagy annak tekintendő időket kell beszámítani.

(2) Azok a társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárainak harmadik állam területén eltöltött szolgálati és annak tekintendő idő alapján járnak, a másik Szerződő Fél állampolgárait nem illetik meg.

9. cikk

(1) Azokban az esetekben, amikor a Szerződő Felek jogszabályai a társadalombiztosítási szolgáltatásokra vonatkozó jogok szerzését, érvényesítését vagy feléledését a saját területen való tartózkodástól teszik függővé, mindegyik Szerződő Fél a másik Fél területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti.

(2) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél harmadik államban lakó vagy tartózkodó állampolgárainak a társadalombiztosítási szolgáltatásokat ugyanolyan feltételekkel nyújtja, mint az ott lakó saját állampolgárainak.

10. cikk

(1) A Szerződő Feleknek a nyugellátás, illetőleg más társadalombiztosítási szolgáltatás megállapítását és folyósítását korlátozó és szüneteltető jogszabályait abban az esetben is alkalmazni kell, ha valamely biztosítási szolgáltatás, kereset, vagy jövedelem a másik Szerződő Fél területéről származik.

(2) A Szerződő Felek központi szervei az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának körét és módját szükség esetén megállapodással szabályozzák.

11. cikk

Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a nyugellátás, illetőleg más pénzben járó szolgáltatás összegét meghatározott tartamú szolgálati idő alatt kapott kereset átlagának alapulvételével kell kiszámítani, az átlagos kereset megállapításánál figyelembe kell venni a másik Szerződő Fél területén kapott keresetet is.

2. Fejezet

Betegség és anyaság esetén járó szolgáltatások

12. cikk

A betegségi és anyasági biztosításból eredő szolgáltatások - a 13. cikkben foglalt rendelkezések figyelembevételével - a Szerződő Félnek attól az illetékes szervétől járnak, amelynél a dolgozó, vagy nyugdíjas, illetőleg családtagjaik a szolgáltatásokra a jogot megszerezték, abban az esetben is, ha a jogosult személy a másik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik.

13. cikk

(1) Amennyiben a 12. cikk szerint természetbeni szolgáltatásokra jogosult személy a másik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik, ezeket a szolgáltatásokat a lakóhely, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes szerv a reá nézve kötelező jogszabályok szerint és saját terhére nyújtja, a kórházi (gyógyintézeti) ápolás kivételével,

(2) A lakóhely, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes szerv az (1) bekezdésben említett személyek részére a kórházi (gyógyintézeti) ápolást a reá nézve kötelező jogszabályok szerint a 12. cikkben meghatározott illetékes szerv terhére nyújtja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a 6. cikkben meghatározott személyekre.

(4) A Szerződő Felek központi szervei megegyezhetnek abban, hogy egyes természetben járó szolgáltatások nyújtására a jelen cikkben foglaltaktól eltérő szabályokat alkalmaznak.

(5) A természetben járó szolgáltatásoknak a jelen cikk rendelkezései szerint történő nyújtásának, valamint a kórházi (gyógyintézeti) ápolási költségek megtérítésének módját a Szerződő Felek központi szervei megállapodással szabályozzák.

3. Fejezet

A nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai

14. cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei a szolgálati időknek a 8. cikkben foglalt rendelkezések szerinti egybeszámításával és a reájuk nézve kötelező jogszabályok alapján állapítják meg, hogy az öregségi, rokkantsági, valamint hozzátartozói nyugellátást igénylő személy valamely ellátásra jogosító feltételekkel rendelkezik-e.

(2) Ha az igénylő az (1) bekezdés értelmében a nyugellátásra jogosító feltételekkel rendelkezik, a Szerződő Felek illetékes szervei a nyugellátás mértékét a mindkét Fél területén eltöltött szolgálati idők figyelembevételével, a reájuk nézve kötelező jogszabályok szerint állapítják meg. A Szerződő Felek illetékes szervei az ilyen módon megállapított nyugellátásnak az adott Fél területén eltöltött szolgálati idő tartamára eső arányos részét folyósítják a jogosult részére. Nem köteles nyugellátási részösszeget folyósítani annak a Félnek illetékes szerve, amelynek területén eltöltött szolgálati idő a hat hónapot nem éri el. A másik Fél illetékes szerve az általa folyósítandó nyugellátás összegét ezen a címen nem csökkentheti.

(3) Ha a (2) bekezdés rendelkezései alapján megállapított nyugellátási részösszegek együttes összege kisebb, mint a jogosult lakóhelye szerint illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerinti legkisebb ösz-szegű nyugellátás, a mutatkozó különbözet erejéig a jogosultat kiegészítés illeti meg. A kiegészítést annak a Szerződő Félnek illetékes szerve folyósítja, amelynek területén a jogosult lakik.

(4) Ha az igénylő a két Szerződő Fél területén eltöltött idők egybeszámításával is csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint előírt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, ennek a Szerződő Félnek illetékes szerve nem folyósíthat kisebb összegű nyugellátást, mint amilyen összegű nyugellátás az igénylőt a másik Fél területén eltöltött szolgálati idő beszámítása nélkül megilletné. Ha az igénylő a jogosultsági feltételeket a másik Fél jogszabályai szerint utóbb megszerzi, a nyugellátás összegét a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint újból meg kell állapítani. Az az idő, amely alatt az egyik Szerződő Fél illetékes szerve az igénylő részére nyugellátást folyósít, a másik Fél illetékes szervénél fennálló nyugdij jogosultsága szempontjából sem számít megszakításnak.

(5) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai meghatározott munkakörben eltöltött szolgálati idő alapján az igénylő részére kedvezményt biztosítanak, a másik Szerződő Fél területén ilyen munkakörben eltöltött időt is kedvezményre jogosító időként kell számításba venni.

15. cikk

Abban az esetben, ha a nyugellátásban részesülő személy bármelyik Szerződő Fél területén újabb szolgálati időt szerez és nyugellátásának ezen idő figyelembevételével való ismételt megállapítását igényli, a 14. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

16. cikk

(1) A 14. cikkben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a dolgozó rokkantságát, vagy halálát üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta.

(2) Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások nyújtására az az illetékes szerv köteles a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél a dolgozó a baleset időpontjában biztosítva volt.

(3) A foglalkozási betegség alapján járó szolgáltatások nyújtására az az illetékes szerv köteles a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél a dolgozó biztosítva volt, amikor a foglalkozási betegség keletkezett. Ha a dolgozó mindkét Szerződő Fél területén ugyanolyan foglalkozási betegséget okozó ártalomnak kitett munkahelyen, illetőleg munkakörben dolgozott, a szolgáltatások nyújtására az az illetékes szerv köteles, amelynél a dolgozó utóbb volt biztosítva.

(4) Ha üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességcsökkenést szenvedett dolgozónak újabb üzemi baleset, vagy más foglalkozási betegség következtében a munkaképességcsökkenése fokozódik, a szolgáltatásokat az üzemi balesetek, illetőleg foglalkozási betegségek összkövetkezményeinek figyelembevételével, az az illetékes szerv köteles nyújtani, amelynél a dolgozó az újabb üzemi baleset, illetőleg az újabb foglalkozási betegség keletkezésének időpontjában biztosítva volt.

(5) Ha a (4) bekezdés rendelkezése szerint a szolgáltatásra kötelezett szervre érvényes jogszabályok alapján a baleseti járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj a dolgozónak nem jár, vagy ha a (4) bekezdés rendelkezései szerint járó ellátás összege kisebb a már folyósított ellátás összegénél, akkor a korábbi baleseti járadékot, vagy rokkantsági nyugdíjat addig folyósító illetékes szerv az ellátást köteles tovább folyósítani. Ebben az esetben csak a magasabb összegű ellátás jár,

(6) Ha az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség alapján az egyik Szerződő Fél illetékes szerve által folyósított baleseti járadékban, illetőleg rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkaképességcsökkenése újabb üzemi baleset, vagy más foglalkozási betegség bekövetkezése nélkül fokozódik, a baleseti járadék, illetőleg rokkantsági nyugdíj összegének esetleges módosítására a járadékot, illetőleg nyugdíjat folyósító szerv köteles még abban az esetben is, ha a jogosult az állapotrosszabbodás időpontjában a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint volt biztosítva.

17. cikk

A Szerződő Felek központi szervei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Fél illetékes szervének a rokkantság fennállása és a munkaképességcsökkenés mértéke tekintetében hozott döntése a másik Fél illetékes szervére is kötelező.

4. Fejezet

Családi pótlék

18. cikk

A családi pótlékot az az illetékes szerv állapítja meg és folyósítja a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél a dolgozó a családi pótlékra a jogot megszerezte, abban az esetben is, ha a dolgozó vagy a családtagok tartózkodási helye a másik Szerződő Fél területén van.

IV. SZOCIÁLIS GONDOZÁS

19. cikk

(1) Az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén állandó lakóhellyel bíró állampolgárait a szociális gondozás és az egészségvédelem terén (anyagi támogatás, szociális otthonban való elhelyezés, gyógykezelés stb.) a másik Szerződő Fél állampolgáraival egyező jogok illetik meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott szociális gondozás költségeinek megtérítését a Szerződő Felek egymástól nem követelik. A költségek megtérítését azonban követelni lehet a gondozásban részesült személyektől, vagy eltartásra köteles hozzátartozóiktól.

V. VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

Vegyes rendelkezések

20. cikk

(1) A szolgáltatásokra vonatkozó igényeket és fellebbezéseket bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél elő lehet terjeszteni. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervénél határidőn belül előterjesztett igényt vagy fellebbezést a másik Szerződő Fél illetékes szervénél is kellő határidőben előterjesztett kérelemnek kell tekinteni.

(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve a hozzá benyújtott, de a másik Szerződő Fél illetékes szerve által elbírálandó igényeket és fellebbezéseket a rendelkezésre álló adatokkal és igazolásokkal együtt ennek a szervnek megküldi.

21. cikk

Az egyik Szerződő Fél konzuli szervei jogosultak saját államuk állampolgárait, állami szerveit és jogi személyeit a jelen Egyezményből eredő minden ügyben külön meghatalmazás nélkül képviselni, feltéve, hogy az érdekelt más meghatalmazottat nem bízott meg. Ez a rendelkezés nem érinti a Szerződő Feleknek azokat a jogszabályait, amelyek kötelező ügyvédi képviseletet írnak elő.

22. cikk

Ha a jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítését szolgáló beadványok, iratok és okmányok az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint díj- és illetékmentesek, ez a mentesség kiterjed a másik Fél állampolgárai és szervei által benyújtott megfelelő okmányokra is. Ezeknek a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség.

23. cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtásánál a Szerződő Felek illetékes szervei közvetlenül érintkeznek, egymást kölcsönösen és ugyanúgy támogatják, mintha saját jogszabályaik végrehajtásáról lenne szó. A támogatás nyújtásával kapcsolatos költségek a másik Felet nem terhelik.

(2) A jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos szóbeli és írásbeli érintkezés a két Szerződő Fél illetékes szervei között, illetőleg az érdekelt személyekkel bármelyik Fél hivatalos nyelvén történhet

24. cikk

A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépését követőleg haladéktalanul közlik egymással, hogy a jelen Egyezmény végrehajtására milyen központi szervek illetékesek. A felek haladéktalanul közlik egymással az ezen a téren történt összes változásokat.

25. cikk

A jelen Egyezmény végrehajtásánál esetleg felmerülő nézeteltéréseket a Szerződő Felek központi szervei egymással megállapodás útján rendezik

26. cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása tekintetében szükséges intézkedéseket a Szerződő Felek központi szervei teszik meg. A végrehajtási rendelkezéseket a másik Szerződő Fél központi szerveivel közölni kell.

(2) A Szerződő Felek központi szervei a jelen Egyezmény végrehajtásának biztosítása érdekében megállapodást köthetnek. Megbízottaik szükség esetén a Szerződő Felek területén felváltva értekezleteket tarthatnak.

27. cikk

A jelen Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél területére átutalandó fizetésekre, a nem-kereskedelmi fizetések elszámolása tárgyában létrejött és az átutalás időpontjában a két Szerződő Félre érvényes megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

28. cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a nyugellátásra jogosító feltételek az Egyezmény hatálybalépése előtt már fennállottak.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazásánál azokat a szolgálati vagy annak tekintendő időket is figyelembe kell venni, amelyeket a dolgozók a jelen Egyezmény hatálybalépését megelőzően szereztek meg.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt elutasított igényeket, illetőleg megállapított nyugellátásokat az érdekelt személy kérelmére, vagy az illetékes szerv indítványára újból felül kell vizsgálni, a nyugellátásra való jogosultságnak, illetőleg a nyugellátás összegének az Egyezmény rendelkezései szerint történő megállapítása céljából.

(4) A (3) bekezdés szerint megállapított nyugellátásokat mindegyik Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott időponttól, legkorábban azonban a jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától kezdődőleg lehet folyósítani.

29. cikk

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és az, a megerősített okiratoknak Budapesten történő kicserélését követő hónap első napján lép hatályba.

30. cikk

(1) A jelen Egyezmény hatálya határozatlan időre szól. Az Egyezményt mindegyik Szerződő Fél minden naptári év eltelte előtt legalább hat hónappal felmondhatja. Az Egyezmény annak a naptári évnek a végén veszíti el hatályát, amelyben a felmondás megtörtént.

(2) Az Egyezmény felmondása esetén, rendelkezései továbbra is érvényben maradnak azoknak a szolgáltatásoknak a tekintetében, amelyekre vonatkozó jogosultság az Egyezmény hatályának megszűnése előtt már fennállott.

A jelen Egyezmény Varsóban az 1959. évi február hó 14. napján két példányban készült, mindegyik magyar és lengyel nyelven azzal, hogy mindkét példány és mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a fentemlített Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecséttel ellátták.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részéről

Kisházi Ödön s. k.,

A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa részéről

Zawadzki Stanislaw s. k.,

3. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1959. évi november hó 1. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára