3/1959. (I. 6.) Korm. rendelet

a családfenntartó sorkötelesek szolgálathalasztásáról, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozóinak segélyben, illetőleg egyes kedvezményekben való részesítéséről

I. FEJEZET

A családfenntartók sorkatonai szolgálatának elhalasztása

1. § (1) Családi viszonyaira tekintettel sorkatonai szolgálata elhalasztható annak a sorkötelesnek, aki a (2) bekezdésben megjelölt bármely hozzátartozójának eltartásáról gondoskodik, s akinek a kereső foglalkozástól való elvonása a hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából családfenntartónak kell tekinteni azt, aki:

a) a munkaképtelen, illetve legalább 67%-ban csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező szülőjét, nagyszülőjét, illetőleg testvérét egyedül tartja el és az eltartottnak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs;

b) a munkaképtelen, illetve legalább 67%-ban csökkent munkaképességű és megfelelő jövedelemmel nem rendelkező feleségét (felesége munkaképtelensége miatt saját vérszerinti gyermekét) tartja el és felesége (vérszerinti gyermeke) eltartására kötelezhető más hozzátartozó nincs;

c) mostoha, vagy örökbefogadott gyermekét a bevonulás időpontját megelőzően legalább két éven át saját keresetéből igazolhatóan eltartotta.

2. § (1) A családfenntartói szolgálathalasztás időtartama 1 év.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időre engedélyezett szolgálathalasztás évenként meghosszabbítható.

(3) A családfenntartói szolgálathalasztás kedvezményében részesített sorköteles a szolgálathalasztás tartama alatt is behívható rövidített katonai kiképzésre.

(4) Ha a családfenntartói szolgálathalasztás indoka megszűnt, azt a sorköteles az állandó lakóhelye szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságnál haladéktalanul bejelenteni tartozik és azonnal behívható katonai szolgálatra.

(5) A (4) bekezdésben érintett bejelentés elmulasztása szabálysértést képez és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető.

3. § (1) A sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorkötelesnek vagy hozzátartozójának kell kérnie az illetékes járási, illetőleg városi (fővárosi kerületi) honvéd kiegészítő parancsnokságon.

(2) A kérelemhez egyidejűleg - de legkésőbb a sorozás évének augusztus 1. napjáig - igazolást kell csatolni arról, hogy a sorköteles a jelen rendelet 1. §-a alapján családfenntartónak tekintendő. Az igazolást községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, városokban a városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) (a továbbiakban: tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve) adja ki.

(3) A családfenntartói igazolás kiadása iránti kérelemhez a szolgálat elhalasztását kérő hozzátartozó köteles olyan orvosi igazolást mellékelni, amely munkaképtelenségét, illetőleg munkaképességének csökkenését igazolja. Az orvosi bizonyítványt a "Munkaképesség-Csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság" - járóképtelen beteg esetében - a járási, illetőleg városi (fővárosi kerületi) főorvos állítja ki.

(4) A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelem felől a sorozóbizottság véleményének figyelembe vételével a sorköteles állandó lakóhelye szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnok határoz. Határozatáról a kérelmezőt a bevonulás időpontját megelőzően 15 nappal írásban köteles értesíteni.

(5) A szolgálathalasztást megtagadó határozat ellen a sorköteles, illetőleg hozzátartozója 3 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be a kérelmet elutasító honvéd kiegészítő parancsnokság elöljáró parancsnokságához. A fellebbezés benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

(6) A családfenntartói szolgálathalasztás megújítására irányuló kérelmet és igazolást a (2)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint az állandó lakóhely szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságra kell benyújtani.

Családfenntartó sorkatonák idő előtti leszerelése

4. § (1) Az a sorkatona, akinek az 1. §-ban meghatározott családfenntartói kötelezettsége sorkatonai szolgálatának ideje alatt állott be - igazolt kérelemre - leszerelhető.

(2) A családfenntartó sorkatona idő előtti leszerelését a bevonultnak, illetve az általa eltartásra szoruló hozzátartozónak kell kérelmezni annál a parancsnokságnál, ahol a sorkatona szolgálatot teljesít.

(3) Az (1) bekezdés értelmében leszerelt sorkatona ha sorkatonai szolgálatából még egy évet nem töltött le és családfenntartói kötelezettsége időközben megszűnik, a sorköteles kor felső határának eléréséig újból behívható sorkatonai szolgálatának folytatására.

(4) A leszerelésre irányuló kérelmet a csapatparancsnok véleményével ellátva szolgálati úton a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökéhez kell felterjeszteni.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt kérelmeket a Belügyminisztérium esetében az illetékes országos parancsnokhoz kell szolgálati úton felterjeszteni.

5. § A családfenntartó sorköteles szolgálathalasztásának, illetőleg a sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek idő előtti leszerelésének kedvezménye háború idejére nem terjed ki, szükség esetén azt a Kormány külön felhatalmazására a honvédelmi miniszter, háború idején kívül is korlátozhatja vagy megszüntetheti.

II. FEJEZET

Sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek ellátatlan hozzátartozóinak segélyezése

6. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni, ha őket a bevonult személy a bevonulást megelőzően saját keresetéből, illetőleg jövedelméből tartotta el és a bevonult személy:

a) a bevonulás előtti 2 éven belül 1 éven át munkaviszonyban állt, illetőleg kisipari termelőszövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport, vagy mezőgazdasági társulás tagja volt;

b) a bevonulás előtti 2 éven belül 1 éven át iparjogosítvány alapján kisipari vagy kereskedői

tevékenységet folytatott vagy egyénileg gazdálkodó földműves volt és a családi segélyt igénylő hozzátartozó az említett tevékenységet (gazdálkodást) folytatni nem tudja.

7. § (1) A családi segélyre jogosultság szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni:

a) a sorkatonai szolgálatra bevonult szüleit, nevelőszüleit, nagyszüleit, testvéreit, feleségét, vérszerinti, (örökbefogadott és mostoha) gyermekét, amennyiben eltartásukról bevonulás előtt a bevonult gondoskodott;

b) a sorkatonai szolgálatra bevonult feleségének szüleit az esetben, ha a bevonult azokat bevonulása előtt saját háztartásában eltartotta.

(2) Ellátatlannak kell tekinteni azt a hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme

- községekben havi 400 Ft-ot,

- városokban a havi 500 Ft-ot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott keresetet, illetőleg jövedelmet egy családi segélyre igényjogosult hozzátartozó után kell alapul venni. Családi segélyre jogosult minden további hozzátartozó után a (2) bekezdésben meghatározott kereset, illetőleg jövedelem községekben havi 80 forinttal, városokban havi 100 forinttal magasabb lehet.

8. § (1) Családi segélyben - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - csak munkaképtelen, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű hozzátartozó részesülhet. A munkaképtelenség, illetőleg a csökkent munkaképesség igazolására a 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül a bevonult felesége családi segélyre jogosult, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, vagy legalább 6 hónapos terhes állapotban van.

(3) Nem kell igazolni a munkaképtelenséget, ha a családi segélyre jogosult nő az 55., férfi a 60. életévét betöltötte.

(4) A testvér (gyermek) részére a családi segélyt a testvér (gyermek) 16. életévének betöltéséig, illetőleg ha közép- vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytat, e tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a testvér (gyermek) 19. életévének betöltéséig jár.

(5) A 16. életévét betöltött első- és másodéves ipari tanulónak családi segély - ösztöndíjára (keresetére) tekintet nélkül - legfeljebb a 18. életévének betöltéséig jár, feltéve, hogy nincsen ipari tanuló otthonban elhelyezve.

(6) Annak a testvérnek (gyermeknek) aki 16. életévének betöltésekor a "Munkaképesség-Csökkenést Véleményező Orvosi Bizottság" megállapítása szerint tartósan munkaképtelen, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, ezen állapot fennálltáig - de legkésőbb a sorkatonai szolgálat tartamáig - a családi segély életkorra való tekintet nélkül jár.

9. § (1) A családi segély összege havi 250 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott családi segély összegét csak egy igényjogosult hozzátartozónak lehet folyósítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott családi segély összegét minden további igényjogosult hozzátartozó után 80 forint kiegészítő pótlékkal emelni kell.

(4) A családi segély folyósítása a 7. § (2) bekezdésében meghatározott összeget meg nem haladó egyéb járadék (családi pótlék, gyermek nevelési pótlék, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, kegydíj stb.) folyósítását nem érinti.

10. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívottnak vagy hozzátartozójának a behívóparancs kézhezvétele után az állandó lakhely sze-rint illetékes községi, illetőleg városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez kell benyújtani.

(2) Ha a sorköteles bevonult, illetőleg családi segélyre valamely hozzátartozója a bevonulást követő időpontban válik igényjogosulttá, a kérelmet a bevonult családi segélyre jogosult hozzátartozójának kell az (1) bekezdésben megjelölt szervhez benyújtani.

(3) A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve a kérelem beérkezését követő 15 napon belül köteles környezettanulmányt készíteni és a családi segélyre való jogosultság kérdésében határozatot hozni és ezt a kérelmezőnek megküldeni. A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül egyfokú fellebbezésnek van helye a felettes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervéhez.

(4) A családi segély folyósítását elrendelő jogerős határozatot - annak meghozatalát követő 10 napon belül - a segély folyósítása végett meg kell küldeni az Országos Nyugdíjintézetnek és erről egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell.

11. § (1) A családi segélyt (kiegészítő pótlékot) mindaddig folyósítani kell, amíg az igényjogosult hoz-zátartozója sorkatonai szolgálatát teljesíti.

(2) A családi segélyt (kiegészítő pótlékot) legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kell folyósítani.

(3) A bevonulást követően előterjesztett igények esetén a családi segély (kiegészítő pótlék) legfeljebb az igénybejelentést megelőző 3 hónapra visszamenőleg folyósítható.

(4) A családi segély (kiegészítő pótlék) folyósítását a bevonult leszerelését követő hó utolsó napjával kell beszüntetni.

12. § (1) Be kell szüntetni a családi segély (kiegészítő pótlék) folyósítását, ha:

a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnik;

b) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnik (pl. keresete, jövedelme az előírt összeghatárt meghaladja, ellátatlansága, munkaképesség csökkenése megszűnik, a tanuló a korhatárt eléri).

(2) A családi segély folyósítását a katonai bíróság által szabadságvesztés büntetésre ítélt sorköteles hozzátartozói részére - amennyiben az elítélt büntetését fegyelmező zászlóaljban tölti - a büntetés időtartama alatt szüneteltetni kell.

13. § (1) A 12. § a) pontja esetében az állandó lakhely szerint illetékes honvéd kiegészítő parancsnokság megfelelő adatok közlésével az Országos Nyugdíjintézetet 8 napon belül értesíteni köteles.

(2) A 12. § b) pontja esetében a segélyezett hozzátartozók a változásról 8 napon belül az Országos Nyugdíjintézetet írásban értesíteni kötelesek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a családi segély (kiegészítő pótlék) folyósítását a változást követő hó utolsó napjával kell beszüntetni.

(4) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét visszafizetni köteles. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az a személy is, akinek sorkatonai szolgálata miatt a hozzátartozó családi segélyben részesült. Ha az említettek a jogtalanul felvett családi segély összegét az Országos Nyugdíjintézet felszólítása ellenére - a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza - tőlük e követelést adók módjára kell behajtani.

(5) Ha a családi segély jogtalan folyósítása azért történt, mert az illetékes honvéd kiegészítő parancsnokság az (1) bekezdésben előírt értesítést az Országos Nyugdíjintézetnek egyáltalán nem, vagy határidőn túl küldte meg, a kiegészítő parancsnok az okozott kárért anyagilag és fegyelmileg felelős.

14. § A jelen rendeletben meghatározott családi segély (kiegészítő pótlék) folyósításáról és beszüntetéséről az Országos Nyugdíjintézet gondoskodik.

III. FEJEZET

A sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozóinak kedvezményekben való részesítése

15. § Az állandó lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága köteles a katonai nyilvántartásba vételt követően a sorkötelesek ellátásra szo-ruló hozzátartozóit a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából számba venni és behívásuk esetén azok ellátatlan hozzátartozóinak a hatáskörükbe eső juttatást, támogatást megadni.

16. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy feleségének munkaviszonyát a vállalat vagy a termelés átszervezése címén felmondással megszüntetni nem lehet.

17. § A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a bevonult családtagjai - amennyiben a bevonult a bevonulása előtt betegségi biztosított volt -a betegségi biztosításra vonatkozó rendelkezések szerint jogosultak a biztosítással járó egészségügyi ellátásra és egyéb szolgáltatásokra.

18. § A sorkatonai szolgálatra bevonult személy gondozásra szoruló szüleit (nagyszüleit, testvéreit) - ha eltartásukra kötelezhető más hozzátartozó nincs - állami (tanácsi) szociális intézetekben történő elhelyezésnél előnyben kell részesíteni.

19. § (1) Ha a bevonult felesége munkaviszonyban áll, vagy termelőszövetkezeti tag, gyermekének a helységben működő bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését - kizáró esetektől eltekintve - biztosítani kell.

(2) A bevonult gondozásra szoruló gyermekét - amennyiben a hozzátartozók a gyermek gondozását ellátni nem tudják - (pl. betegség), a rászorultság tartamára állami gondozásba kell venni.

20. § Munkaviszony létesítésénél - egyébként egyenlő előfeltételek mellett - előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatra bevonult személynek a 7. § (1) bekezdésében felsorolt hozzátartozóit.

21. § Az állandó lakóhely szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága, az állandó lakóhely szerint illetékes községi, illetőleg városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján a költségvetésében rendelkezésére álló előirányzatból - szükség esetén - engedélyezhet egyszeri segélyt azon hozzátartozók részére, akiket a bevonult tartott el.

IV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

22. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit 1959. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Végrehajtásáról a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatályba lépése napján folyósított családi segélyeket, a rendelet 9. §-ában megállapított összegre csak az esetben lehet felemelni, ha az állandó lakóhely szerint illetékes járási, illetőleg városi (fővárosi kerületi) honvéd kiegészítő parancsnokság az Országos Nyugdíjintézetnél újólag igazolja, hogy a bevonult jelenleg is sorkatonai szolgálatot teljesít.

(3) Jelen rendeletben foglaltakat a néphadsereg sorkatonai szolgálatot teljesítő tagjain kívül a belügyi fegyveres testületek sorkatonai szolgálatot teljesítő tagjaira is alkalmazni kell.

Apró Antal s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese