1959. évi V. törvény
a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról[1]
(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, az 1959. évi november hó 2. napján megtörtént.)
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. évi május hó 6. napján aláírt barátsági és együttműködési szerződést az ország törvényei közé iktatja.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés hiteles magyar szövege a következő:
BARÁTSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG És A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Kínai Népköztársaság Elnöke
a nemzetköziség eszméjétől vezéreltetve, a szuverénítás kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szilárdítani és fejleszteni kívánja a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság baráti, testvéri együttműködését.
Eltökélt szándékuk, hogy minden erejükkel megvédik és erősítik a világbékét, minden lehető módon hozzájárulnak Európa és Ázsia népei biztonságának megőrzéséhez.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Kínai Népköztársaság Elnökének szilárd meggyőződése, hogy a két ország baráti együttműködésének erősítése és fejlesztése megfelel mind a magyar, mind a kínai nép érdekeinek, egyszersmind megfelel a világ valamennyi népe érdekeinek is.
Mindezek alapján elhatározták a jelen Szerződés megkötését s e célból teljhatalmú meghatalmazottaikként kijelölték
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
dr. Münnich Ferencet, a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának Elnökét,
a Kínai Népköztársaság Elnöke:
Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának Elnökét,
akik kellő alakban és teljesen rendben talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
I. cikk.
A Szerződő Felek az őszinte együttműködés szellemében és az ENSZ Alapokmánya elveinek megfelelően résztvesznek minden olyan nemzetközi tevékenységben, amelynek célja a világbékének és a népek biztonságának megőrzése.
II. cikk.
A Szerződő Felek a testvéri együttműködés szellemében tanácskoznak a két államot érdeklő minden fontos nemzetközi kérdésről. A tanácskozások során különös figyelmet szentelnek a két állam területi épsége és biztonsága megőrzésének.
III. cikk.
A Szerződő Felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a szuverénítás kölcsönös tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvei alapján tovább fejlesztik és szilárdítják a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködését.
IV. cikk.
A jelen Szerződés nem érinti a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság más országokkal szemben vállalt kötelezettségeit,
V. cikk.
A jelen Szerződés mindaddig érvényben marad, míg a Felek meg nem egyeznek a Szerződés módosításában, illetve megszüntetésében.
VI. cikk.
Jelen Szerződést meg kell erősíteni. A Szerződés a megerősítő okmányok kicserélésének napján lép életbe.
A megerősítő okmányok kicserélése Budapesten történik,
Kelt Pekingben, az 1959. évi május hó 6. napján, két példányban, magyar és kínai nyelven. Mindkét példány és mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghatalmazásából:
dr. Münnich Ferenc s. k.
A Kínai Népköztársaság Elnökének meghatalmazásából:
Csou En-laj s. k."
3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés hatálybalépésétől kezdődő érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 2001. évi XXI. törvény 4. §. Hatálytalan 2001.05.23.