18/1960. (VIII. 2.) FM rendelet
az 1960/1961. évi vadászati idény és tilalmi idők megállapításáról
A vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló 1957. évi 43. törvényerejű rendelet 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Vadászati idény
1. § A vadászati idény az az időszak, amikor vadászni szabad.
2. § (1) Egész évben szabad vadászni
- rókára, borzra, vadmacskára, nyestre, nyuszira, görényre, menyétre, hermelinre, hörcsögre, ürgére, üreginyúlra, sündisznóra, kóbor kutyára és macskára,
- vidrára, pézsmapocokra,
- vaddisznóra;
- verébre, dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, galambász héjára, barna réti héjára, kékes réti héjára, gatyás ölyvre, karvalyra, barna kányára, sarki búvárra, északi búvárra, szürke gémre.
(2) Az e bekezdésben felsorolt vadakra csak a következő időszakokban szabad vadászni:
- nyúlra október hó 30. napjától január hó 22. napjáig; nyúlban szegény vadászterületekre azonban a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) a nyúlvadászat kezdő időpontját november hó 13. napjáig elhalaszthatja;
- fácánkakasra október hó 16. napjától január hó 1. napjáig, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyék területén január hó 22. napjáig;
- harisra, gerlére, vadgalambra (kék- és örvös-galambra) augusztus hó 1. napjától december hó 1. napjáig;
- erdei szalonkára szeptember hó 1. napjától április hó 30. napjáig;
- récére, kékcsőrű réce kivételével, továbbá szárcsára és sárszalonkára augusztus hó 1. napjától január hó 1. napjáig, rizstelepeken július hó 1, napjától január hó 1. napjáig;
- vetési lúdra, kis- és nagy lilikre szeptember hó 1. napjától április hó 15. napjáig;
- vetési varjúra augusztus hó 15. napjától március hó 15. napjáig;
- seregélyre szőlőkben és gyümölcsösökben augusztus hó 15. napjától november hó 15. napjáig.
(3) Fogolyra csak a megyei mezőgazdasági osztály által kijelölt vadászterületen és csak szeptember hó 11. napja és október hó 16. napja közötti vasárnapokon szabad vadászni. A lelőhető foglyok számát a megyei mezőgazdasági osztály állapítja meg.
(4) Golyóra érett szarvasbikára szeptember hó 1. napjától október hó 31. napjáig, selejtezésre való szarvasbikára szeptember hó 1. napjától december hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejtezésre való) szarvasbika lőhető.
(5) Szarvastehénre szeptember hó 1. napjától január hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű szarvastehén lőhető.
(6) Őzbakra május hó 1. napjától október hó 15. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett vagy selejtezésre való) őzbak lőhető.
(7) Őzsutára október hó 1. napjától január hó 31. napjáig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű őzsuta lőhető.
(8) Az előző (4)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések szempontjából a sebzett vadat elejtettnek kell tekinteni.
(9) A szarvasbika és a szarvastehén, valamint az őzbak és az őzsuta elejtését, az elejtéstől számított három napon belül be kell jelenteni, a lőtt szarvasbika és őzbak agancsát az elejtéstől számított tizennégy nap alatt ezenkívül be is kell mutatni az erdőterületet kezelő állami erdőgazdaságnak (a továbbiakban: erdőgazdaság).
Általános vadászati tilalom
3. § (1) Tilos vadászni a 2. §-ban fel nem sorolt vadakra, továbbá az időszakilag vagy területileg tilalmazott vadakra.
(2) Egyes olyan vadak lelövésére vagy befogására, amelyekre az (1) bekezdés értelmében tilos vadászni, a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság - tudományos célból, vagy a vadgazdálkodás, illetőleg a vadkárok csökkentése érdekében - engedélyt adhat.
Részleges vadászati tilalom
4. § (1) Hasznos vadra február hó 1. napjától augusztus hó 31. napjáig tilos hajtókkal vadászni.
(2) Hajtókutyával (agárral, kopóval vagy más hajtóebbel) február hó 1. napjától július hó 31. napjáig minden vadra tilos vadászni. Ebben az időszakban is szabad azonban kotorékebekkel koto-rékmunkát végeztetni, továbbá pórázon vezetett vizslával, spaniellel, vérebbel és friss disznónyomra eresztett disznóskutyával vadászni.
5. § (1) A vadak fiait elfogni, elpusztítani, a madarakat fészkelésükben zavarni, tojásaikat és fiókáikat elszedni tilos.
(2) Madarak tojásainak és fiókáinak, továbbá vadak fiainak szedésére, illetőleg befogására a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság adhat engedélyt.
(3) Nem terjed ki az (1) bekezdésben foglalt tilalom a 2. § (1) bekezdésében felsorolt vadak fiainak, fiókáinak és tojásainak elpusztítására.
(4) A 2. § (2) bekezdésében felsorolt vadak befogására a megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az erdőgazdaság adhat engedélyt.
Vegyes rendelkezések
6. § A vadászok, továbbá a vadászbrigádok és a vadásztársaságok vadászmesterei, valamint az állami kezelésben levő vadászterületek vezetői a lelőtt vadakról lőjegyzéket kötelesek vezetni. A lőjegyzéket az 1961. évi február hó 15. napjával le kell zárni és a szakfelügyeletet ellátó szervnek meg kell küldeni.
7. § E rendelet hatálya nem terjed ki az állami vadgazdaságokra és tenyészvadterületekre.
8. § E rendelet rendelkezéseinek megszegése, vagy kijátszása esetén az 1957. évi 43. törvényerejű rendelet 43., 47. és 48. §-ainak a bűntettekre, illetőleg 44-46. §-ainak a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 20/1958. (VII. 31.) FM, a 10/1959. (III. 18.) FM, a 23/1959. (VIII. 1.) FM és a 2/1960. (I. 17.) FM rendelet hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter