1957. évi 43. törvényerejű rendelet

a vadászatról és a vadgazdálkodásról

E törvényerejű rendelet célja, hogy a vadgazdálkodást és a vadászatot mint termelési tevékenységet a népgazdaság, különösen a mező- és erdőgazdaság szocialista fejlesztésének követelményeivel összhangban szabályozza.

I. Fejezet

Alapelvek

1. § Vadászat a vad elejtése, elfogása, illetve az erre irányuló közvetlen tevékenység.

2. § (1) A vad a nép vagyonaként az állam tulajdona.

(2) A vadászatra jogosult által a vadászterületén elejtett, elfogott, illetve az elhullott vad a vadászatra jogosult szerv tulajdonába kerül.

3. § (1) A vadászati jog az ország területén a magyar államot illeti meg.

(2) Az állam a vadászati jogot a következőképpen hasznosítja:

a) az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok és tangazdaságok, állami erdőgazdaságok és állami vadgazdaságok (a továbbiakban: állami gazdaságok és erdőgazdaságok) útján saját kezelésében,

b) haszonbérbeadás útján,

c) termelőszövetkezet használatában álló területnek határozatlan időre a termelőszövetkezet használatba adása útján,

d) bérkilövés útján (13. §).

(3) Vadászati jogot haszonbérbe adni csak jóváhagyott alapszabállyal működő vadásztársaság részére lehet.

(4) A termelőszövetkezet használatába adott vadászati jog át nem ruházható és haszonbérbe nem adható. A termelőszövetkezet a vadgazdálkodást melléküzemági tevékenysége körében végzi és a vadászati jogot termelőszövetkezeti vadásztársaság útján gyakorolja.

4. § (1) A vadgazdálkodás és a vadászat felett a főfelügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja.

(2) A vadászati jog hasznosítását és a vadászati jog gyakorlását - nagyvadas vadászterületek tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a földművelésügyi miniszter szabályozza.

(3) A vadgazdálkodás és a vadászat közvetlen irányítását állami tulajdonban és kezelésben tartott erdőkben az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, egyéb állami kezelésben lévő vadászterületen a terület felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője; továbbiakban: miniszter) látja el.

5. § (1) Az ország területe a vadászati jog gyakorlása szempontjából vadászterületekre oszlik. A földművelésügyi miniszter állapítja meg a vadászterületek jellegét, továbbá - nagyvadas vadászterületek tekintetében az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével egyetértésben - a vadászterületek határait.

(2) Azt a vadászterületet, amelyen szarvas, dám, vaddisznó állandóan él, vagy mint vonuló vad legalább 500 kat, hold kiterjedésű összefüggő erdőben rendszeresen előfordul, továbbá, amelyen az őz legalább 500 kat. hold kiterjedésű összefüggő erdőben állandóan él, nagyvadas vadászterületnek kell minősíteni. A többi vadászterület apróvadas terület. A nagyvadas terület határain belül fekvő apróvadas területrészt a nagyvadas vadászterület részének kell tekinteni. Az erdőterületet szegélyező, legfeljebb 500 méter széles területsáv vadgazdálkodási szempontból a nagyvadas vadászterülethez tartozik.

(3) A vadászterületek határait az okszerű vadgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a vadászterületeket feltűnő természetes vagy mesterséges határvonalak (folyó, patak, országút, vasútvonal, töltés, stb.) válasszák el egymástól.

(4) A vadászterületek legkisebb kiterjedésének és alakjának megállapításánál irányelvként kell tekinteni, hogy a terület mint önálló vadgazdálkodási egység az eredményes vadgazdálkodás folytatására alkalmas legyen.

(5) Az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, továbbá a termelőszövetkezetek területei, amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek, önálló vadászterületnek (vadgazdálkodási egységnek) minősíthetők.

6. § (1) A vadászterületen vadászatra jogosult állami és erdőgazdaságok, vadásztársaságok és termelőszövetkezetek (továbbiakban: vadászatra jogosultak) a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező- és erdőgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával, azok sérelme nélkül kötelesek folytatni.

(2) A termelők (állami gazdaságok és erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, egyéni termelők) - figyelemmel a vadgazdálkodás és vadászat népgazdasági jelentőségére, így különösen a fogoly és a fácán növényvédelmi haszontételére, továbbá a vad társadalmi tulajdon jellegére - kötelesek a hasznos vadállományt kímélni és a vadgazdálkodás fejlesztését előmozdítani.

II. Fejezet

A vadászat gyakorlásának személyi feltételei

7. § (1) Vadászni csak személyre szóló vadászjegy birtokában lehet.

(2) Vadászjegyet csak az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár kaphat, aki valamely jóváhagyott alapszabállyal működő vadásztársaság tagja, a vadászatot nem kereső foglalkozásként űzi, vadászfegyver tartására szóló érvényes engedélye van és a jelen törvényerejű rendelet 43. §-ában felsorolt bűntettek valamelyikének elkövetése miatt büntetve nem volt, illetőleg jogerős elítélése óta legalább 5 év telt el. Vadásztársasági tagság nélkül kaphatnak vadászjegyet a vadásztársaságok vadőrei, az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, továbbá felügyeleti szerveik vadászati szakszemélyzete, valamint az állami erdőgazdaságok szakszemélyzete.

(3) Külföldi állampolgár részére a vadászjegy kiadását a földművelésügyi miniszter az előbbi rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja.

(4) A vadászjegy illetékköteles. Az illeték mértékét a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

8. § A vadászok, illetőleg vadőrök vadászati és vadgazdasági szakismereteik gyarapítása érdekében vadászati tanfolyamon, illetve vadőri szaktanfolyamon kötelesek résztvenni és szakismereteik elbírálása végett állami vadászvizsgát, illetőleg állami vadőri szakvizsgát kötelesek tenni.

9. § Vadászfegyver vásárlására, illetőleg tartására jogosító engedélyt csak az kaphat, aki - a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban felsorolt egyéb feltételek mellett - az állami vadászvizsgát, illetve állami vadőri szakvizsgát sikeresen letette.

10. § Aki vadászjegyet vált, a vadászjegy és fegyvertartási engedély visszatartásának, illetve bevonásának terhe mellett köteles baleseti szavatossági biztosítást kötni.

III. Fejezet

Vadásztársaságok

11. § (1) Az egyesületekről szóló 1955. évi 18. törvényerejű rendelet rendelkezéseit a vadásztársaságokra nézve a jelen törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vadásztársaságot üzemek, termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok), állami hivatalok (intézetek, intézmények), állami vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok, szövetkezeti vállalatok dolgozói, földművesszövetkezetek tagjai és dolgozói, szakszervezetekbe és más tömegszervezetekbe tömörült dolgozók, valamint egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alakíthatnak.

(3) Vadásztársaság csak a jogszabályokban megállapított mintaalapszabály szerint alakulhat meg.

12. § (1) A vadász egyidejűleg legfeljebb egy nagyvadas, továbbá egy apróvadas vadászterületet haszonbérlő vadásztársaságnak lehet tagja.

(2) A vadásztársaságok taglétszámát a földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (továbbiakban: MAVOSZ) meghallgatásával szabályozza.

(3) A vadásztársaság brigádonként egyidejűleg csak egy vadászterületet bérelhet.

13. § (1) Vadásztársaság a 11. §-ban meghatározott feltételek mellett bérkilövésre is alakulhat, vadászterület haszonbérbevétele nélkül.

(2) A bérkilövésekre alakult vadásztársaságokra a 11-12. §-ok rendelkezéseit e vadásztársaságok jellegének megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni.

14. § (1) A haszonbérbeadás útján hasznosított vadászi jogot a vadásztársaságnak 10 évre kell haszonbérbe adni.

(2) A haszonbérleti szerződés feltételeit a földművelésügyi miniszter, a vadászterület felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, a MAVOSZ meghallgatásával állapítja meg.

(3) A haszonbérleti szerződés érvényességét a vadásztársaság kérelmére további 10 évre azonos vagy módosított feltételek mellett többízben is meg lehet hosszabbítani, ha a vadásztársaság a vadgazdálkodásra és a vadászatra vonatkozó rendelkezéseket megtartotta és a vadászterületen eredményesen gazdálkodott.

15. § (1) A vadászok és vadásztársaságok társadalmi összefogását, érdekeik képviseletét a MAVOSZ látja el. Feladata a vadászok nevelése, oktatása és a vadászati kultura fejlesztése; a vadászok mozgósítása azoknak a vadgazdálkodási és vadászati feladatoknak a megvalósítására, amelyeket a jogszabályok, továbbá a földművelésügyi miniszter a MAVOSZ-ra ruház.

(2) A MAVOSZ-nak tagja minden vadásztársaság, vadász és vadőr.

(3) A MAVOSZ felett a főfelügyeletet a belügyminiszter és földművelésügyi miniszter együttesen gyakorolja.

IV. Fejezet

Vadgazdálkodás, vadászat

16. § A vadászati év augusztus hó 1. napján kezdődik és a következő év július hó 31. napján végződik.

17. § (1) A vadászterületen csak a vadászatra jogosult, továbbá az vadászhat, akinek a vadászatra jogosult erre engedélyt ad.

(2) A vadászterületen a vadászatra jogosult a vadgazdálkodást és vadászatot hosszúlejáratú és éves terv alapján gyakorolja.

(3) A hosszúlejáratú vadgazdasági tervet 10 évre kell elkészíteni.

(4) A vadgazdálkodási és vadászati terveket a mező- és erdőgazdaság érdekeinek figyelembevételével kell elkészíteni.

18. § (1) Az ország területén honos vagy előforduló vad közül

a) hasznos, illetőleg védett (továbbiakban: hasznos) az a vad, amelynek életmódjából vagy vadászatából a népgazdaságnak haszna van és ezért, illetőleg természeti ritkasága miatt vadászata korlátozás alá esik; hasznos vad különösen a szarvas, dám, őz, muflon, nyúl, fácán, fogoly, fürj, túzok, siketfajd, császármadár, haris, gerle, vadgalambfélék, szalonkafélék, récék, szárcsa, vadludak, vetési varjú, a baglyok;

b) kártékony (dúvad) az a vad amelynek mező- és erdőgazdasági kártétele számottevő és emiatt korlátozás nélkül pusztítható; kártékony vad különösen a vaddisznó, farkas, róka, borz, vadmacska, görény, menyét, hermelin, vidra, hörcsög, ürge, üregi nyúl, sündisznó, pézsmapocok, veréb, dolmányos varjú, szarka, szajkó, (galambász) héja, barna réti héja, kékes réti héja, karvaly, barna kánya, sarki búvár, északi búvár.

(2) A hasznos és a kártékony vadnak az (1) bekezdésben meghatározott körét a földművelésügyi miniszter a szükséghez képest kiterjesztheti, illetve korlátozhatja.

(3) Az ország területén honos vagy előforduló vadfajok közül nagyvad a szarvas, dám, őz, muflon, vaddisznó, túzok, siketfajd, valamint a medve és a farkas, a többi vadat apróvadnak kell tekinteni.

19. § (1) A vadászatra jogosult köteles a hasznos vadállomány fejlődését rendszeres vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenységgel előmozdítani.

(2) Az apróvadas vadászterületen vadászatra jogosult kötelessége:

a) a hasznos vadállományt az okszerűség határáig kímélni és fejleszteni;

b) csendereseket létesíteni olyan növényféleségekből, amelyek a hasznos vadállomány takarmányozását is elősegítik;

c) a vadászterületen fogolyetetőket, illetőleg fácánetetőket létesíteni és azokat a tél végéig élelemmel rendszeresen ellátni; hótakaró esetén a nyúl etetéséről gondoskodni;

d) a kártékony állatok elszaporodását megakadályozni.

(3) A nagyvadas vadászterületen vadászatra jogosult kötelessége:

a) a hasznos vadállományt az okszerűség határáig kímélni és fejleszteni;

b) vadföldet létesíteni;

c) sózókat fenntartani;

d) a vadászterületen a forrásokat karbantartani;

e) cserkészúthálózatot létesíteni és karbantartani;

f) nagyvadetetőket felállítani és a hasznos nagyvad téli etetéséről a szükséghez mérten gondoskodni ;

g) a vadászterület apróvadas részén a hasznos apróvad etetéséről a (2) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

h) a kártékony állatok elszaporodását megakadályozni:

i) a nagyvad mező- és erdőgazdasági kártételét meggátolni.

(4) A vadászatra jogosult a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit a területen gazdálkodást folytató termelőkkel való megegyezés alapján teljesíti,

20. § (1) A vadászterületen annyi vadat lehet tartani, amennyi a mező- és erdőgazdaság érdekeinek sérelme nélkül a területen megél.

(2) A hasznos vadállomány minőségi fejlesztése érdekében törekedni kell a vadfajonként legkedvezőbb ivararány elérésére.

(3) A földművelésügyi miniszter - a vadászterület felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - indokolt esetben elrendelheti a vadállomány csökkentését vagy a hasznosvadállomány szaporítását.

21. § (1) A vadászatra jogosult a vadállomány vér felfrissítése érdekében köteles a vadászterületen rendszeresen tenyészvadat kibocsátani.

(2) A vérfelfrissítés, telepítés céljait szolgáló tenyészvadellátás szervezése állami feladat.

22. § A hasznos vad befogását, a hasznos vad fiainak, valamint hasznos madarak tojásainak szedését és fiókáinak befogását, az élő hasznos vad és a hasznos szárnyasvad tojásainak szállítását és forgalmát a földművelésügyi miniszter szabályozza.

23. § Valamely vadászterületen nem honos vadfajta telepítését a földművelésügyi miniszter rendelheti el, illetőleg engedélyezheti a vadászterület felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben.

24. § Ha valamely vadászterületen bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség lép fel, azt a vadászatra jogosult az állategészségügyi jogszabályok rendelkezései szerint haladéktalanul bejelenteni és a betegség felszámolására irányuló rendszabályokat maradéktalanul végrehajtani köteles.

25. § (1) A vadászterületen - a kártékonyak kivételével - csak az éves vadgazdálkodási és vadászati tervben meghatározott fajú, mennyiségű, ivarú és minőségű vadat szabad kilőni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az átvonuló madárfajokra. Ezek vadászatára, a vadászati idényről és tilalmi időkről szóló mindenkori jogszabályok irányadók.

(3) Védett vad lövésére, továbbá a vadgazdálkodási és vadászati tervben foglaltaktól eltérő vadkilövésre a földművelésügyi miniszter adhat engedélyt a vadászterület felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben.

26. § (1) Az apróvadas vadászterület egyharmad részét vadászati idényenként váltakozva kíméleti területnek kell kijelölni. A kíméleti területen hasznosvadra vadászni, azon vadat befogni, azt akár fegyver nélkül is meghajtani, vagy arról a vadat elterelni tilos.

(2) Apróvadas vadászterületen - a kártékony állatok irtása, továbbá a földművelésügyi miniszter által meghatározott egyes vadfajok vadásza tának kivételével - egyéni vadászat nem folytatható.

(3) Apróvadas vadászterületen - a vaddisznó, őz és túzok kivételével - nagyvadra tilos vadászni.

27. § Sebzett nagyvadat idegen vadászterületen követni csak az idegen vadászterületen vadászatra jogosult előzetes engedélyével lehet.

28. § (1) Az egész évben vadászható kártékony állatokat - a (2) bekezdésben emlitett kivétellel - a mező-, illetőleg az erdőgazdasági ingatlan művelője a használatában álló területen bármikor elpusztíthatja. Vadászat útján vagy kutyákkal történő irtásukhoz a területen vadászatra jogosult hozzájárulása szükséges.

(2) A vaddisznóállományt - a vadászatra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - csak a vadászatra jogosult csökkentheti.

(3) A vadászterületen talált kóbor kutyát és macskát a vadászatra jogosult elpusztíthatja.

29. § A vadászat rendjét az állami kezelésben lévő vadászterületek tekintetében az állami vadászterületek vadászati szabályzata, a vadásztársaságok által haszonbérelt vadászterületekre nézve a MAVOSZ vadászati szabályzata határozza meg.

30. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadászterületen évenként vadlétszámbecslést tartani.

(2) A vadászatra jogosult, továbbá a vadász az elejtett vadról lőjegyzéket köteles vezetni.

V. Fejezet

Az állami kezelésben lévő vadászterületekre vonatkozó rendelkezések

Vadvédelmi rezervátumok

31. § Az állami kezelésben lévő vadászterületeken a vadgazdálkodást és vadászatot mintaszerűen kell folytatni, hogy azok a vadgazdálkodás fejlesztésének alapjai legyenek.

32. § (1) A természeti ritkaságnak minősülő vagy a megfogyatkozott állományú vadfajok védelme érdekében a földművelésügyi miniszter egyes vadászterületeket vadvédelmi rezervátummá nyilváníthat.

(2) A vadvédelmi rezervátumok területén - a vadállomány fennmaradását és fejlődését elősegítő vadgazdasági tevékenység kivételével - mindennemű vadászat tilos.

VI. Fejezet

Vadőrök alkalmazása

33. § (1) A vadászatra jogosult az eredményes vadgazdálkodás érdekében köteles a vadászterület és a vadállomány őrzéséről gondoskodni. Az állami kezelésben lévő vadászterületeken legalább 5.000 kat. holdanként egy, a vadásztársaságok által haszonbérelt területeken vadászterületenként legalább egy vadőrt kell alkalmazni. A földművelésügyi miniszter a vadászatra jogosultak vadőrtartási kötelezettségét a fejlődő szükségletnek megfelelően a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseitől eltérően is szabályozhatja.

(2) Vadőrként csak olyan személy alkalmazható, aki a jelen törvényerejű rendelet 43. §-ában felsorolt bűntettek valamelyikének elkövetése miatt büntetve nem volt, illetőleg jogerős elítélése óta legalább 5 év telt el, a fegyvertartási engedély kiadására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel: vadőri szaktanfolyamot végzett és az állami vadőri szakvizsgát sikeresen letette, illetőleg erdészképesítéssel rendelkezik.

(3) A vadőri foglalkozás csak főfoglalkozásként, élethivatásszerűen gyakorolható. Állami kezelésben lévő vadászterületen az erdészek egyúttal a vadőri teendőket is elláthatják.

(4) A vadőrök feladatait, jogait és kötelességeit a földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben "Vadőri Szolgálati Szabályzat"-ban határozza meg. A vadőr legfőbb kötelessége a gondjaira bízott vadállomány őrzése, védelme és gondozása.

(5) A vadőrt igazolvánnyal és vadőri jelvénnyel kell ellátni. A vadőr vadőri egyenruha viselésére jogosult.

(6) A vadőr szolgálati célra engedélyezett lőfegyver viselésére jogosult.

34. § (1) A vadásztársaságok vadőreiket a MAVOSZ jóváhagyásával alkalmazzák. A vadőrök alkalmazásának költségeit a vadásztársaságok kötelesek fedezni.

(2) Vadásztársaság tagja vadőrként nem alkalmazható.

(3) A vadásztársaság vadőre a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője előtt esküt tenni köteles.

35. § A büntetőtörvények alkalmazása szempontjából a vadőrt hivatalos személynek és hatósági közegnek kell tekinteni.

VII. Fejezet

A vadkárok megtérítése

36. § (1) A vadászatra jogosult köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a területén tenyésző szarvas, dám és vaddisznó a vadászterületen és a vadászterületet környező területeken a mezőgazdaságban kárt ne okozzon. Ezért a vadászatra jogosult köteles a vadászterületet megfelelő berendezésekkel ellátni, a vadállományt a helyes vadgazdálkodás arányainak megfelelő szinten tartani, illetve a túlságosan elszaporodott vadállományt a szükséghez képest csökkenteni. Köteles emellett a kártételek idején a veszélyeztetett területek védelmében hathatósan közreműködni.

(2) A mező- vagy erdőgazdasági ingatlan tulajdonosa vagy használója, ha területén a nagyvad kárt okozhat, köteles 3 vadkárelhárításban a szükséges mértékben résztvenni.

(3) Ha a mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, illetőleg használója vadkárelhárítási kötelezettségének eleget tett, de mégis kárt szenvedett, tényleges kárát pénzben meg kell téríteni.

(4) A kárt a károsult tulajdonában vagy használatában lévő mezőgazdasági ingatlannal határos nagyvadas vadászterületet kezelő állami gazdaság, erdőgazdaság, vagy vadgazdaság, ha pedig az ilyen terület vadásztársaság haszonbérletében van, a vadásztársaság köteles megtéríteni.

(5) Bérkilövésre alakult vadásztársaságot (13. §) vadkártérítési kötelezettség nem terhel.

(6) A vadászterületet haszonbérlő vadásztársaság terhére felmerült vadkártérítést az állam előlegezi és azt a kifizetését követően legközelebb esedékes haszonbérre] együtt köteles a vadásztársaság megfizetni.

37. § A vadászatra jogosult azokért a károkért is kártérítéssel tartozik, amelyeket vadászat közben a mező- és erdőgazdaságban okoz.

38. § A kártékony állatok által okozott károkat - kivéve a vaddisznó által okozott kárt - a vadászatra jogosult megtéríteni nem köteles.

39. § A vadászatra jogosult és az érdekelt termelők vadkárelhárításban való részvételének módját, a vadkárbecslési és kártérítési eljárást a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

VIII. Fejezet

Vadászati tilalmak és tilalmi idők

40. § (1) Hasznosvadra csak a földművelésügyi miniszter által meghatározott vadászati idényben szabad vadászni.

(2) A vadászati tilalmi időket az ország egész területére vagy országrészekre, továbbá vadfajok szerint a földművelésügyi miniszter évenként, illetőleg a szükséghez képest esetenként határozza meg.

41. § (1) Vadászni csak lőfegyverrel szabad.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az élő hasznos vadnak vadtenyésztés céljából engedéllyel történő befogására, továbbá a földművelésügyi miniszter által engedélyezett különleges vadászati módokra.

42. § (1) Tilos a vadászat

a) nagyvadra (szarvas, dám, őz, muflon, vaddisznó, túzok, siketfajd) söréttel, postával, vágott ólommal, vagy 6,5 mm-nél kisebb öbnagyságú golyósfegyverrel;

b) repülőgépről, gépkocsiról, általában motoros járműről;

c) a 6 mm-nél nagyobb öbnagyságú önműködő (automata) golyósfegyverrel;

d) fényszóró alkalmazásával, kivéve vaddisznóra a nyári vadkárelhárítás során;

e) vizivad kivételével hasznosvadra lesgödörből;

f) kopóval vagy más hajtóebbel. A vaddisznó vadászatához hajtókutyát szabad használni.

(2) A vad fiait elfogni, elpusztítani, madarakat fészkelésükben zavarni, vagy tojásaikat, fiókáikat elszedni, elpusztítani - kivéve a kártékony vadét és madárét - tilos.

(3) Nagyvadra - a vaddisznó kivételével - hajtóvadászatot tartani tilos.

(4) A hasznos vad elejtése, illetőleg elfogása légpuskával, csapdával, tőrrel, hálóval, hurokkal, veremmel, méreggel vagy más módon - a 41. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - minden időben tilos.

(5) Leshelyet (magaslest) a szomszédos vadászterület határától számított 300 m-es területsávon belül felállítani tilos.

(6) Belterületen, továbbá külterületi lakott helyek, valamint járművek, szabadon hajtott állatok közelében vadászni tilos.

IX. Fejezet

Büntető rendelkezések

43. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, orvvadászat bűntettét követi el és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki

a) idegen vadászterületen a vadászatra jogosult engedélye nélkül vadászik;

b) vadászati tilalmi időben engedély nélkül vadászik;

c) saját nevére szóló vadászjegy nélkül vadászik;

d) védett vadra engedély nélkül vadászik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott cselekmény büntetése hat hónaptól két évig terjedhető börtön, ha a cselekményt olyan személy követte el, aki munkaviszonyánál vagy fegyveres, illetőleg rendészeti testülethez való tartozásánál fogva rendelkezik lőfegyverrel.

44. § Szabálysértést követ el és 1 000 forintig terjedhető pénzbirsággal kell sújtani azt a vadászatra jogosult személyt, aki

a) a vadbefogásra, illetve szárnyas vad tojásainak szedésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b) a 25. §-ban meghatározott vadgazdálkodási és vadászati tervben megállapított előirányzattól eltérő számú, fajú, ivarú, minőségű vadat engedély nélkül lő;

c) a 26. § (1) bekezdésének a kíméleti területre vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza;

d) apróvadas vadászterületen - a 26. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - egyénileg vadászik;

e) a 41. és 42. §-okban felsorolt tiltó rendelkezéseket megszegi.

45. § Szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki

a) a vadszállításra és a vad forgalmára vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b) a nem honos vadfajok vagy fajták telepítésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

c) mint a földterület használója a vadászterületen vadászatra jogosultat a vadászatban akadályozza.

46. § A 44. és 45. §-ban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a járási (járási jogú városi, fővárosi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

47. § A 43. §-ban meghatározott bűntett elkövetése miatt jogerősen elítélt személy fegyvertartási engedélyét és vadászjegyét be kell vonni.

48. § (1) A 43. §-ban meghatározott bűntett elkövetése során elejtett vagy elfogott vadat el kell kobozni és ki kell adni a kárt szenvedett, vadászatra jogosultnak.

(2) A büntetőeljárás, valamint a vadászatra jogosult kárigényének elbírálása során az elejtett vagy elfogott vad értékét az árhatóság által meghatározott mindenkori élővadkár alapján kell megállapítani.

X. Fejezet

Vegyes rendelkezések

49. § E törvényerejű rendelet nem érinti a hatálybalépésének időpontjában le nem járt haszonbérleti szerződések érvényességét.

50. § (1) A jelen törvényerejű rendelet 1957. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések kiadásával a vadászatról szóló 1883. évi XX. törvény még hatályban lévő rendelkezései, a 4.640/1945. (VII. 14.) ME rendelet, a 138/1950. (V. 13.) MT rendelet, valamint a vadgazdálkodásra és vadászatra vonatkozó más jogszabályoknak a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

51. § Jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a vadgazdálkodás és vadászat irányításában érdekelt miniszterekkel egyetértésben a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

Nagy Dániel s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára