1960. évi I. törvény
a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetésének
bevételeit 67.713,086.000 (Hatvanhétmilliárd-hétszáztizenhárommillió-nyolcvanhatezer) forintban,
kiadásait 67.399,667.000 (Hatvanhétmilliárd-háromszázkilencvenkilencmillió-hatszázhatvanhétezer) forintban,
bevételi többletét 313,419.000 (Káromszáztizenhárommillió-négyszáztizenkilencezer) forintban határozza meg.
2. § A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet, továbbá a költségvetésben előirányzott tartalékot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az évközben felmerülő szükségletek fedezetére és az állami pénzkészletek gyarapítására használhatja fel.
3. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:
a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések 54.994 millió forint, a bevételek 81.2%-a,
a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések 2.013 millió forint, a bevételek 3%-a,
a lakosságtól származó adóbevételek 4.405 millió forint, a bevételek 6,5%-a,
a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek, együttesen 6.296 millió forint, a bevételek 9,3%-a.
4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 39.288 millió forintot, a kiadások 58,3%-át
az 1960. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipar műszaki fejlesztésére és a népgazdaság központi készleteinek növelésére,
a mezőgazdaság termelésének növelésére, ezen belül elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának további erősítésére és fejlesztésére,
a közlekedés fejlesztésére, az úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,
a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,
új lakások építésére, egészségügyi és kulturális intézmények létesítésére, valamint a városi és községi közműhálózat fejlesztésére,
végül, a belföldi államadósságok törlesztésére, nemzetközi kötelezettségekre és a költségvetési tartalékra
kell fordítani.
5. § (1) Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési és egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, ellátásuk javítására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 19.424 millió forintot, a kiadások 28,8%-át kell fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegből:
a) egészségügyi feladatokra, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartására, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra, az intézmények által nyújtott ellátás színvonalának emelésére: elsősorban a munkaerőellátás és a gyógyszerellátás javítására 4.144 millió forintot,
b) szociális kiadásokra, a szociális otthonok, nevelő otthonok, gyermekvédő otthonok, üdülők fenntartására és ellátásuk javítására, továbbá más szociális célokra 811 millió forintot,
c) társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra 8.170 millió forintot,
d) az oktatási intézetek és intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére és szakmai felszereléssel való ellátásuk javítására, tanulóotthonok és tanműhelyek, középiskolák, technikumok, akadémiák, főiskolák, egyetemek működési költségeire, valamint egyéb oktatási célokra 4.979 millió forintot,
e) a tudományos kutatás költségeire, a népművelési és egyéb kulturális intézmények kiadásaira, a rádió és televízió fenntartására és fejlesztésére, a színházak és egyéb művészeti intézmények támogatására, sportlétesítmények fenntartására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására 1.320 millió forintot
kell fordítani.
6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból
honvédelmi célokra 3.100 millió forintot, a kiadások 4,6%-át,
rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.273 millió forintot, a kiadások 4,9%-át,
igazgatási kiadásokra 2.310 millió forintot, a kiadások 3,4%-át
kell fordítani.
7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1960. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:
13.392.971.000 (Tizenhárommilliárd-háromszázkilencvenkettőmillió-kilencszázhetvenegyezer) forint bevétellel,
13.392.971.000 (Tizenhárommilliárd-háromszázkilencvenkettőmillió-kilencszázhetvenegyezer) forint kiadással
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:
a) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 849 millió forint,
b) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 1.901 millió forint,
c) az együttesen kezelt adók 97,9%-a, 2.565 millió forint,
d) a magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 150 millió forint,
e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 98,8%-a, 475 millió forint,
f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 1.405 millió forint,
g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 240 millió forint,
h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra, 5.808 millió forint.
(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok beviteli forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek kormányrendeletek, kormányhatározatok, vagy miniszteri rendeletek és utasítások következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.
8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.
(2) A költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni. A takarékosság érvényesítéséért a költségvetés végrehajtásában érdekelt valamennyi szerv dolgozója felelős.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetésben meghatározott kiadások fedezetére szükséges összeget a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.
(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem lehet.
9. § E törvény rendelkezéseit az 1960. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Kristóf István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára