24/1960. (V. 10.) Korm. rendelet
a szerződéses növénytermelés, állatnevelés és hizlalás, valamint terményértékesítés egyes kérdéseinek szabályozásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szerződéses növénytermelés, állatnevelés és hízlalás, valamint terményértékesítés egyes kérdéseinek szabályozásáról a következőket rendeli.
[A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének (1959. évi IV. törvény; a továbbiakban) Ptk.) a termelési és terményértékesítési szerződésről szóló 410-422. §-át magában foglaló XXXVI. fejezetét, valamint a 24/1960. (V. 10.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) egységes szerkezetben tesszük közzé. A vastagbetűs szedés a Ptk. szövege.]
I. TERMELÉSI ÉS TERMÉNYÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS
1. Növénytermelési szerződés.
Ptk. 410. §
(1) Növénytermelési szerződés alapján a termelő meghatározott területen meghatározott növények termelésére és a termelt növények, növényrészek vagy növényi termékek átadására, a termeltető pedig a szerződésből folyó közreműködésre, a termés átvételére és ellenértékének megfizetésére vállal kötelezettséget.
(2) Növénytermelési szerződést termeltetőként csak erre jogosult szocialista szervezet köthet.
(3) Növénytermelési szerződés érvényesen csak írásban köthető.
Szerződéskötés.
R. 1. §
Növénytermelési szerződést álló-és évelő kultúrák termelésére is lehet kötni.
R. 2. §
(1) A növénytermelési szerződés kötésére jogosult termeltetőket - a felügyeletüket ellátó miniszterrel vagy országos hatáskörű szerv vezetőjével, illetőleg a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) elnökével (a továbbiakban: illetékes miniszter) egyetértésben - a földművelésügyi miniszter jelöli ki.
(2) Növénytermelési szerződést termelőként mezőgazdasági termelőszövekezet, termelőszövetkezeti csoport, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet és egyéni termelő köthet. A szerződéskötésben résztvevő termelők körét - az illetékes miniszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter a felsoroltakon túlmenően is kiterjesztheti.
R. 3. §
(1) A termeltető megbízást adhat földművesszövetkezetnek, illetőleg az alkalmazásában nem álló személynek arra, hogy nevében a termelőkkel növénytermelési szerződést kössön és a szerződéssel összefüggő más feladatot lásson el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízás terjedelmét és feltételeit - az illetékes miniszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
(3) A megbízott a termeltetővel szemben anyagi felelősséggel is tartozik; erre a megbízási szerződésben utalni kell. Ha földművesszövetkezet a megbízott, az alapvető kötelezettségek teljesítését kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni,
R. 4. §
Növénytermelési szerződést a földművelésügyi miniszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben jóváhagyott és részletes feltételeket tartalmazó szerződésminta alapján kell kötni.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 411. §
A termeltető közreműködési kötelezettsége alapján a termelésben azzal vesz részt, hogy
a) a természetbeni, valamint a pénzbeli szolgáltatásokat a megállapított határidőben a termelőnek teljesíti;
b) a termeléssel kapcsolatos szakmai útbaigazításokat és felvilágosításokat a termelő részére megadja.
Ptk. 412. §
A termeltető jogosult a termelőnek a szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységét megbízottja útján irányítani és közvetlenül ellenőrizni.
Ptk. 413. §
A termelő köteles a szerződésben előírt szolgáltatás teljesítése érdekében úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így különösen
a) a kötelező felhasználásra előírt, illetőleg általa igényelt természetbeni szolgáltatásokat átvenni és a szerződésben megjelölt rendeltetésüknek megfelelően felhasználni;
b) a vetést és egyéb szükséges munkálatokat a szerződésben előírt időben és módon, valamint a termelési előírásoknak és szakmai útbaigazításoknak megfelelően elvégezni;
c) a szerződött terület termését, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét a szerződés rendelkezéseinek megfelelően átadni.
Ptk. 414. §
(1) A termeltető köteles a szerződésben kikötött határidőben a termelővel elszámolni és a neki járó összeget megfizetni; az elszámolás a szerződésben megjelölt ár alapulvételével, a nem ingyenesen folyósított szolgáltatások értékének beszámítása mellett történik.
(2) A termeltető közreműködési kötelezettsége folytán adott pénzbeli szolgáltatások rendeltetésszerű felhasználás esetén kamatmentesek.
(3) A termeltető által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások értékének megfizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termés ellenértékéből nem fedezhetők.
(4) Az olyan termelő részére, aki a szerződésben meghatározottnál több vagy jobb minőségű termést ad át, az árkülönbözeten felül a szerződésben jutalmat lehet kikötni, vagy a termelőt más kedvezményben lehet részesíteni.
R. 5. §
Növénytermelési szerződés alapján - az abban foglaltaknak megfelelően -a termelés előmozdítása érdekében a termelő jogosult:
a) természetbeni szolgáltatásra, illetőleg -a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a bankhitelben részesíthető termelőszövetkezeti csoport kivételével - pénzbeli szolgáltatásra (előlegre);
b) ingyenes szakmai útbaigazításra és felvilágosítás kérésére;
c) az átadott termés után megállapított ellenértékre és természetbeni szolgáltatásra.
R. 6. §
A termeltető köteles átvételi kötelezettségét a növénytermelési szerződésben megállapított, feltételek szerint teljesíteni.
R. 7. §
A termeltető jogosult a termelővel más növényre kötött növénytermelési szerződés alapján átadott termés ellenértékéből a termelőnek a növénytermelési szerződésből származó előleg-, kötbér- és egyéb tartozását levonni.
Előlegtartozások rendezése
R. 8. §
(1) A szerződésben az előlegtartozás megfizetésére meghatározott határidőt követő harminc napon belül a termelőt fel kell szólítani tartozásának legfeljebb harminc napon belül történő megfizetésére. Ha a termelő a felszólításban közölt határidőn belül nem teljesít, a követelést - a (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - vele szemben bírósági úton haladéktalanul érvényesíteni kell.
(2) Elemi kár miatt bekövetkezett terméskiesés esetén, ha az átadott termények ellenértékéből az előlegtartozás nem rendezhető, a termelő előlegtartozását a következő gazdasági évre a termeltetővel kötött növénytermelési szerződésen alapuló kötelezettségének teljesítésével együttesen rendezheti. Ha az előlegtartozás a következő gazdasági évre kötött növénytermelési szerződés alapján járó ellenértékből sem rendezhető, a követelést bírósági úton kell érvényesíteni.
(3) Elemi kár miatt bekövetkezett terméskiesés esetén, ha az átadott termények ellenértékéből az előlegtartozás nem rendezhető és a termelő a következő gazdasági évre nem köt a termeltetővel növénytermelési szerződést, az előlegtartozás megfizetésére a termeltető a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő hatodik hónap végéig halasztást adhat. Ha a termelő előlegtartozását eddig az időpontig sem fizeti meg, a termeltető követelését bírósági úton köteles érvényesíteni.
(4) Az elemi kárt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv) által kiállított okirattal kell - az akadályközlésre a szerződésben megállapított határidőn belül - igazolni.
(5) A Magyar Nemzeti Bank a termeltető növénytermelési szerződéssel kapcsolatos hitelének lejáratát az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontig, a termelő nemfizetése esetén pedig a kötelező keresetindításra meghatározott időpontoktól számított egy évre meghosszabbítja.
A szerződés megszegése
Ptk. 415. §
(1) A termeltető kötbért köteles fizetni, ha
a) a természetbeni szolgáltatásokat nem, vagy késedelmesen juttatja el a termelőhöz;
b) a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét nem veszi át;
c) a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét késedelmesen veszi át;
d) késedelmesen számol el a termelővel.
(2) A termelő kötbért köteles fizetni, ha
a) a szerződött területet a szerződés ellenére nem, vagy csak részben veti vagy ülteti be;
b) a vetést engedély nélkül kiszántja, vagy egyéb módon megsemmisíti, illetőleg szándékos magatartása következtében a vetés megsemmisült;
c) a termést, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét nem adja át, vagy nem teljes egészében adja át a termeltetőnek;
d) a termést, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét késedelmesen szolgáltatja.
(3) A szerződésből folyó egyéb kötelezettségek kötbérrel való megerősítése - jogszabály kifejezett engedélye hiányában - semmis.
(4) A késedelmes elszámolás miatt járó kötbérbe a késedelmi kamatot be kell számítani. A kötbér mértékét, valamint érvényesítésének módját külön jogszabály határozza meg.
R. 9. §
(1) A felek a növénytermelési szerződésben kiköthetik, hogy a termelő kötbért köteles fizetni akkor is,
a) ha a termést, illetőleg annak a szerződésben meghatározott részét olyan minőségi hibával adja át, amely miatt az nem éri el a minőség tekintetében a szerződésben kikötött követelmények legkisebb mértékét sem;
b) ha nem, vagy nem kellő időben, vagy nem megfelelő módon végzi el a szerződésben előírt azt a különleges munkát, amely a szerződés szerinti teljesítésnek (megjelölt fajta szolgáltatása stb.) feltétele.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a termeltető az átvételt megtagadhatja és az itt meghatározott kötbér helyett a nemteljesítés vagy nem teljes mértékben való teljesítés esetére megállapított kötbér megfizetését követelheti.
R. 10. §
A kötbér mértékét - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
A kötbérigény érvényesítésének módja
R. 11. §
(1) Az a fél, aki kötbérigényt kíván érvényesíteni, köteles azt legkésőbb az igény megnyíltától számított harminc napon belül - az igény alapjául szolgáló körülmények megjelölésével - a másik féllel írásban közölni. A közlés elmulasztása a kötbérigény elvesztésével jár.
(2) A termelő az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül igényét a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél jegyzőkönyvbe is mondhatja. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a jegyzőkönyvet három napon belül köteles a termeltetőhöz továbbítani.
R. 12. §
(1) A kötbérigényről értesített fél a közlés vételétől számított tizenöt napon belül írásban, illetőleg a 11. § (2) bekezdésében meghatározott módon köteles nyilatkozni a kötbérigény elismerése felől.
(2) Ha az értesített fél a kötbérigényt nem ismeri el, Vagy a közlésre nem nyilatkozik, a jogosult fél kötbérigényét a nyilatkozattételre engedélyezett határidő elteltétől számított hatvan napon belül az illetékes járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság; a továbbiakban: járásbíróság) előtt keresettel érvényesítheti. E határidő eltelte után a kötbérigényt érvényesíteni nem lehet.
Ptk. 416. §
(1) A termeltető késedelmi kamatot köteles fizetni, ha
a) a pénzbeli szolgáltatásokat a megállapított határidőben nem teljesíti;
b) a termelőt az elszámolás alapján megillető összeget késedelmesen fizeti ki.
(2) A termeltetőnek felróható késedelem esetére járó kamat mértékét jogszabály a törvényben meghatározott mértéktől eltérően is megállapíthatja.
Ptk. 417. §
Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természetes minőségéből eredő értékcsökkenése (súlyvesztesége) a termeltető terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a termelő felelős.
Ptk. 418. §
(1) Ha olyan körülmény merül fel, amelynek következtében a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek a szerződési feltételek szerint kötelesek egymást értesíteni, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.
(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.
Vitás ügyek eldöntése
R. 13. §
(1) A földművelésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendelettel jelöli ki azokat a szerveket, amelyek a növénytermelési szerződésben foglalt termelési előírásoknak, s a termeltető szakmai útbaigazításainak és felvilágosításainak alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat eldöntik.
(2) A földművelésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendelettel jelöli ki azokat a szerveket, amelyek a termelési szerződés alapján átadásra kerülő vetőmag (szaporító anyag) vagy termés (termésrész) minősége kérdésében felmerült vitákat eldöntik.
R. 14. §
(1) A növénytermelési szerződésből eredő jogvitás ügyekben - ideértve az elszámolással kapcsolatos vitákat is - a járásbíróság határoz.
(2) Ha a járásbíróság előtt érvényesített követelés a 13. §-ban említett valamely vitás kérdéssel függ össze és a 13. § alapján kijelölt szerv eljárásának lefolytatása még lehetséges, a bíróság ennek az eljárásnak a lefolytatása után határoz.
(3) Ha a bírósági eljárás során szakértő meghallgatása válik szükségessé, a földművelésügyi miniszter által az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendelettel kijelölt szervet kell meghallgatni,
(4) A kijelölt szervek állásfoglalását a bírósági eljárás során szakértői véleményként kell mérlegelni.
(5) A keresetet a termelő a községi mezőgazdasági szakigazgatási szervnél is jegyzőkönyvbe mondhatja. A községi mezőgazdasági szakigazgatási szerv a jegyzőkönyvét három napon belül köteles a járásbíróságnak megküldeni.
R. 15. §
A vetőburgonya utánszaporításánál mutatkozó vírusos megbetegedés rniatt a vetőburgonyát átadóval szemben semmiféle igény nem érvényesíthető abban az esetben, ha az átadott vetőburgonyát az Országos Vetőmagfelügyelőség, illetve az Állami Vetőmagfelügyelőség a szántóföldi szemléken és a laboratóriumi gumóvizsgálaton alkalmasnak, továbbá a hajtásvizsgálat során a csirázóképességre meghatározott követelmények szempontjából megfelelőnek minősítette és fémzárolta.
2. Állatnevelési és hízlalási szerződés
Ptk. 419. §
(1) Állatnevelési és hizlalási szerződés alapján a tenyésztő, illetőleg az állattartó fajta és mennyiség szerint meghatározott állatok nevelésére vagy hizlalására, valamint az általa nevelt vagy hizlalt állatok átadására, a megrendelő pedig a szerződésből folyó közreműködésre, valamint az állatok átvételére és ellenértékük megfizetésére vállal kötelezettséget.
(2) A szerződés érvényességéhez a minőség meghatározása is szükséges.
Ptk. 420. §
Az állatnevelési és hizlalási szerződésre a növénytermelési szerződés szabályait megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel azonban, hogy ha a szerződés tárgya kizárólag tenyészállatok nevelése és átadása, kötbér kikötés hiányában nem jár.
3. Terményértékesítési szerződés
Ptk. 421. §
(1) Terményértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, magatermelte termény vagy termék átadására, a vevő pedig ezek átvételére és ellenértékük megfizetésére vállal kötelezettséget. Az átadás, illetőleg az átvétel a szerződésben meghatározott későbbi időpontban történik.
(2) A terményértékesítési szerződésre - ha Jogszabály kivételt nem tesz - a törvénynek a növénytermelési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
R. 16. §
(1) Az állatnevelési és hizlalási, valamint a terményértékesítési szerződésekre e rendelet 2-6. §-ában, 8. §-ának (1) és (5) bekezdésében, továbbá 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint 10-14. §-ában foglalt rendelkezéseket kell - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel, illetőleg kiegészítéssel - megfelelően alkalmazni. A 13, § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálya azonban a terményértékesítési szerződésekre nem terjed ki.
(2) A 2-4. és 10. §-okban, továbbá a 13. § és 14. §-ban a földművelésügyi miniszter részére biztosított hatáskört az állatnevelési és hizlalási, valamint a terményértékesítési szerződések tekintetében - a tenyészállatok nevelésére kötött szerződések kivételével -az élelmezésügyi miniszter gyakorolja. A tenyészállatok nevelésére kötött szerződések tekintetében e hatáskörök ugyancsak a földművelésügyi minisztert illetik.
(3) Állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződéseknél az állat elhullása vagy kényszervágása, illetőleg terméskiesés esetén a kötelezettnek előlegtartozása megfizetésére - függetlenül attól, hogy köt-e későbbi időpontra szóló szerződést - a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő hatodik hónap végéig halasztást lehet adni. Ha a kötelezett előlegtartozását eddig az időpontig sem fizeti meg, a követelést bírósági úton kell érvényesíteni.
(4) Állatnevelési és hizlalási szerződések esetén a szerződéses termelés helyi feladatait a termeltető vállalatokkal kötött szerződés alapján a földművesszövetkezet saját nevében, önállóan is végezheti.
(5) A termelő terményértékesítési szerződés alapján a szerződésben foglaltaknak megfelelően jogosult
a) pénzbeli szolgáltatásra (előlegre), kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezetet és a bankhitelben részesíthető termelőszövetkezeti csoportot;
b) az átadott termény után megállapított ellenértékre és természetbeni szolgáltatásra,
4. Közös rendelkezés
Ptk. 422. §
Az e fejezet alapján kiadott szerződési feltételektől a felek - ha jogszabály kivételt nem tesz - érvényesen nem térhetnek el,
II. VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
R. 17. §
(1) A termeltetőnek, megrendelőnek és vevőnek a szerződéses növénytermeléssel, állatneveléssel és hizlalással, valamint terményértékesítéssel kapcsolatos tevékenységét az illetékes miniszterekkel egyetértésben
a) a növénytermelési és a tenyészállatok nevelésére kötött szerződések tekintetében a földművelésügyi miniszter,
b) az állatoknak nem tenyésztési célt szolgáló nevelésére és hizlalására kötött, valamint a terményértékesítési szerződések tekintetében az élelmezésügyi miniszter
szervezi és irányítja.
(2) A földművelésügyi miniszter, illetőleg az élelmezésügyi miniszter az (1) bekezdésben megállapított jogkörében a szerződéses növénytermelés, állatnevelés és hizlalás, valamint terményértékesítés szervezésére és irányítására megállapított jogkörében
a) az illetékes miniszterrel egyetértésben
- megállapítja, illetőleg jóváhagyja a szerződéses termények, termékek és állatok körét, figyelembe véve, hogy elsősorban a növénytermelési szerződéssel leköthető növényeket kell kijelölni és a terményértékesítési szerződéssel érintett növények és termékek kijelölésére csak azt követően kerülhet sor;
- javaslatot tesz - az érdekelt más miniszterekkel is egyetértésben - az Országos Tervhivatal elnökének a növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződéssel leköthető mezőgazdasági termények, termékek és állatok - a tenyészállatok kivételével - országos területi, illetőleg mennyiségi előirányzatának megállapítására;
- megállapítja a szerződések feltételeit és jóváhagyja a részletes feltételeket tartalmazó szerződésmintákat;
- meghatározza a szerződéskötések megkezdésének és befejezésének időpontját;
- rendeletben szabályozza a kötbér mértékét;
- megszervezi a növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos jelentő-szolgálatot;
- kijelöli a szerződéskötésre jogosult termeltetők, megrendelők és vevők körét;
- kiterjesztheti a szerződéskötésben résztvevő termelők, illetőleg tenyésztők, állattartók körét;
- szabályozza a földművesszövetkezeteknek és a termeltetők, megrendelők és vevőalkalmazásában nem álló személyeknek adható megbízás terjedelmét és feltételeit;
b) az illetékes miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az Országos Árhivatal elnökének javaslatot tesz a mezőgazdasági termények, termékek és állatok szerződéses átvételi árainak megállapítására; olyan termékek esetében, amelyek ármegállapítása a termés közelebbi ismeretében történik, a javaslat csak a szerződéses felárra terjed ki;
c) dönt - az illetékes miniszterek véleményének meghallgatásával - azokban az esetekben, amelyekben azonos terményekre, termékekre, vagy állatokra szerződő, de más illetékes miniszter felügyelete alá tartozó szervek között tevékenységük területére nézve vita merül fel.
R. 18. §
Az illetékes miniszter - a 17. § (1) bekezdésének a), illetőleg b) pontjában, foglalt hatásköri megosztás szerint - a földművelésügyi miniszterrel, illetőleg az élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben
- szervezi, irányítja és ellenőrzi - a kialakított szerződéses rendszer keretén belül - a felügyelete alá tartozó szerveknek (vállalatoknak stb.) a szerződések megkötésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét;
- megszervezi - az egységes adatszolgáltatási rendszer keretén belül - a felügyelete alá tartozó szerveknek (vállalatoknak stb.) a növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos jelentőszolgálatáti
R. 19. §
Az Országos Tervhivatal elnökei a földművelésügyi miniszter, illetőleg az élelmezésügyi miniszter javaslata alapján, a földművelésügyi, illetőleg az élelmezésügyi. valamint az illetékes miniszterrel egyetértésben megállapítja - a tenyészállatok kivételével - a szerződéssel leköthető mezőgazdasági termények, termékek és állatok országos területi, illetőleg mennyiségi előirányzatát.
R. 20. §
(1) A növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, továbbá a terményértékesítési szerződések, valamint az azokkal kapcsolatban kiállított okiratok illetékmentesek.
(2) A növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos államigazgatási eljárásban - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a feleket kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség illeti meg.
(3) A bírósági eljárás illetékmentes
R. 21. §
(1) A növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződéssel lekötött terményt, terméket vagy állatot csak a szerződésben szereplő termeltetőnek, megrendelőnek vagy vevőnek a követelése fejében lehet a termelőnél, illetőleg tenyésztőnél, vagy állattartónál lefoglalni.
(2) A termelőnek, illetőleg tenyésztőnek vagy állattartónak a növénytermelési, állatnevelési és hizlalási szerződésből eredő követeléseit a bírósági végrehajtási eljárás során csak olyan tartozás behajtása végett szabad lefoglalni, amely akár ugyanabból, akár más növénytermelési, állatnevelési és hizlalási szerződésből származik.
R. 22. §
A növénytermelési, állatnevelési és hizlalási, valamint terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyekre vonatkozólag sem a Ptk. 410-422. §-a, sem e rendelet nem rendelkezik, a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni
R. 23. §
E rendelet rendelkezéseit az 1960. évi május hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni; alkalmazni kell továbbá az ezt megelőző időpontban kötött, de nem teljesített szerződésekre is. Az 1.011/1959. (IV. 6.) Korm. határozat hatályát veszti.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke