26/1960. (V. 21.) Korm. rendelet

a Gépjármű Fuvarozási Szabályzat kiadásáról

1. § A Kormány a gépjárművel végzett fuvarozás részletes szabályait a mellékletben közölt Szabályzat szerint állapítja meg.

2. § E rendelet rendelkezéseit az 1960. évi május hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni; egyidejűleg a 13.420/1948. (1949. I. 5.) Korm. rendelet, valamint a 41.000/1944. KKM rendelet (R. T. 1231. o.) hatályát veszti.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke.

Melléklet a 26 1960. (V. 21.) Korm. rendelethez

"GÉPJÁRMŰ FUVAROZÁSI SZABÁLYZAT

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § A szabályzat hatálya

(1) E szabályzat hatálya a gépjárműfuvarozási vállalatok által végzett személy-, poggyász-, áru-és hullafuvarozásra terjed ki.

(2) A szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a fuvarozásokra, amelyeket a tehergépjárművek üzembentartói a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium menetirányítási szolgálatának közbenjöttével végeznek, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter által a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben megállapított eltérésekkel a gépállomások és a növényvédőállomások által végzett árufuvarozásokra is.

(3) Ha a fuvarozást gépjárműfuvarozási vállalat más fuvarozó vállalattal együttesen végzi (összetett fuvarozás), a fuvarozásnak a gépjárműfuvarozási vállalat által végzett részére ezt a szabályzatot kell alkalmazni.

2. § Díjszabás

(1) A fuvarozás feltételeit a díjszabás tartalmazza. A díjszabásba e szabályzat rendelkezésein felül fel kell venni a fuvarozási szerződés egyéb feltételeit, a fuvarozásért és a gépjárműfuvarozási vállalat (a továbbiakban: fuvarozó) egyéb szolgáltatásaiért járó díjakat, valamint e díjak kiszámítására vonatkozó határozmányokat is.

(2) A díjszabást a Minisztertanács, vagy az általa felhatalmazott szerv, illetőleg a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.

(3) A díjszabás e szabályzattól csak annyiban térhet el, amennyiben az különleges körülmények folytán egyes útvonalakra, útvonalrészekre, járatokra, megállóhelyekre, árufelvételi helyekre, gépjárművekre, árukra, továbbá bizonyos fuvarozási és elszámolási módozatokra indokolt.

(4) A díjszabást, a díjszabás megváltoztatását, kiegészítését és hatályon kívül helyezését tartalmazó közleményt legkésőbb a hatálybalépés napján a "Közlekedési Közlöny"-ben közzé kell tenni. A közzétételről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium gondoskodik. A közzététel úgy is történhet, hogy a díjszabás teljes szövege helyett a közlemény utal arra. hogy a díjszabás hivatalos kiadványa megjelent és az hol vásárolható meg. A közleményben meg kell jelölni a hatálybalépés napját.

(5) Nem kell a "Közlekedési Közlöny"-ben közzétenni az egyes járatokra vonatkozó menet- és fuvardíjakat, ha táblázatos összeállításukat a (7)-(9) bekezdések rendelkezései szerint kifüggesztik, vagy megtekintés céljából a közönség rendelkezésére tartják.

(6) A közlekedés- és postaügyi miniszter egyes kivételes esetekben kihirdetés nélkül is engedélyezhet díjmérséklést vagy egyéb kedvezményt.

(7) A fuvarozó köteles a jegypénztárral ellátott megállóhelyeken és az árufelvételi helyeken szembetűnő helyen kifüggeszteni a díjszabás olyan kivonatát (menetdíj-, illetőleg fuvardíjtáblázatot), amely az ott váltható menetjegyek árát, valamint az ott feladható gyorsáru- és darabáruküldemények fuvardíját tartalmazza.

(8) A fuvarozó köteles a jegypénztárral ellátott megállóhelyeken, a forgalmi irodákban és az árufelvételi helyeken a forgalmukra érvényes díjszabást a közönség részére betekintés céljából a hivatalos órák alatt rendelkezésre tartani.

(9) A személyfuvarozást végző fuvarozó köteles a járat forgalmára érvényes menetdíjtáblázatot a gépjárműben szembetűnő helyen kifüggeszteni, vagy a gépjárművön a közönség részére betekintés céljából rendelkezésre tartani.

3. § Menetrend

(1) A rendszeres járatokról menetrendet kell készíteni.

(2) A menetrendet, illetőleg a menetrendmódosítást a járat kezdő és utolsó megállóhelyén, valamint a jegypénztárral ellátott megállóhelyeken, illetőleg az árufelvételi helyeken - érvénybelépés előtt legalább 3 nappal - szembetűnő helyen ki kell függeszteni és a gépjárművön a közönség részére betekintés céljából rendelkezésre kell tartani.

(3) Az érvényét vesztett menetrendet a kifüggesztés helyéről el kell távolítani.

4. § Külön megállapodás

Minden külön megállapodás, amely akár e szabályzattal, akár a díjszabással ellentétes kikötéseket tartalmaz, semmis, de ez a fuvarozási szerződés érvényességét nem érinti. Az ilyen fuvarozási szerződésre is a szabályzat rendelkezéseit és a díjszabás határozmányait kell alkalmazni.

5. § Fuvarozási kötelezettség

(1) A fuvarozó a fuvarozást elvállalni köteles, ha

a) azt jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés nem tiltja;

b) ennek a szabályzatnak és a díjszabásnak a feltételeit teljesítik;

c) a fuvarozás a rendelkezésre álló gépjárművekkel a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül lehetséges;

d) a fuvarozást nem akadályozzák az útviszonyok, vagy más olyan körülmény, amelyet a fuvarozó ki nem kerülhet, vagy amelynek elhárítása tőle nem függ.

(2) A fuvarozó elsősorban a fuvarozási tervben szereplő fuvarozásokat köteles elvégezni. A fuvarozási tervben nem szereplő fuvarozásokat a fuvarozó az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek fennforgása esetében is csak akkor köteles elvállalni, ha ez a tervben szereplő fuvarozások teljesítését nem akadályozza.

(3) Közérdekből vagy kényszerítő üzemi okból a közlekedés- és postaügyi miniszter az érdekelt miniszterek előzetes értesítése mellett elrendelheti, hogy a fuvarozó

a) a fuvarozások elvállalását részben vagy egészben ideiglenesen szüneteltesse;

b) bizonyos áruk fuvarozását ideiglenesen kizárja, vagy különleges feltételekhez kösse.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozásokat kifüggesztés és a lehetőséghez képest sajtó, esetleg rádió útján is ki kell hirdetni.

6. § Egyetemleges felelősség

(1) Az a fuvarozó, amely a fuvarozást megkezdte, felelős a fuvarozási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért.

(2) Minden csatlakozó fuvarozó a fuvarozás folytatásával belép a fuvarozási szerződésibe és magára vállalja az abból folyó kötelezettségeket.

(3) A fuvarozásban résztvevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.

7. § A fuvarozó felelőssége alkalmazottaiért

(1) A fuvarozó felelős a vele munkaviszonyban álló, valamint a fuvarozás végrehajtása céljából általa alkalmazott más személyeknek a fuvarozással kapcsolatos cselekményeiért és mulasztásaiért

(2) A fuvarozó nem felelős az (1) bekezdésben említett személyekért, ha más megbízásából olyan szolgálatot teljesítenek, amelynek ellátása nem a fuvarozó kötelessége.

8. § A gépjármű állapota

(1) A fuvarozó a gépjárművet a fuvarozásra alkalmas, tiszta állapotban köteles kiállítani.

(2) Ha a gépjárművet a hatályban levő rendelkezések szerint fertőtleníteni kell, erről a fuvarozó köteles gondoskodni.

(3) A fuvarozó a gépjármű fertőtlenítéséért a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.

9. § A fuvarozó vagyontárgyainak megrongálása

Aki a fuvarozó létesítményét, berendezési tárgyát vagy gépjárművét megrongálja vagy beszennyezi, köteles a helyreállításért, illetőleg a tisztogatásért a díjszabásban megállapított térítési összeget megfizetni. Ha a díjszabás térítési összeget nem állapít meg, a fuvarozó a felmerült költségek megtérítését követelheti.

10. § Kamatfizetési kötelezettség

A fizetendő összeg után fuvardíj visszatérítése esetében a fuvardíj fizetésének napjától, a fuvardíj utánfizetése esetében a vonatkozó felszólítás vételétől számított harmincadik naptól, a fuvarozó által fizetendő kártérítés esetében pedig a kár bekövetkezésének napjától évi 5%-os kamatot kell fizetni. 50.- forintnál kisebb összeg után kamat nem jár.

II. RÉSZ

SZEMÉLY- ÉS POGGYÁSZFUVAROZÁS

I. Cím

Közös rendelkezések

11. § Hatósági eljárás

Az utas köteles a vám és egyéb hatósági eljárási szabályokhoz alkalmazkodni, valamint a kézi-és az útipoggyász vám- és egyéb hatósági kezeléséről gondoskodni.

12. § A fuvarozó felelőssége az útipoggyászért

A fuvarozó felelős azért a kárért, ami az útipoggyász átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt az útipoggyász teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kár

a) ellenállhatatlan erő,

b) az útipoggyász belső tulajdonsága,

c) az útipoggyász csomagolásának hiányossága, vagy

d) annak következtében állott elő. hogy az utas nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha az utas a 27. § (2) bekezdésének d)-e) pontjai, illetőleg a 37. § (1) bekezdés g) pontja szerint az útipoggyász fuvarozásából kizárt tárgyat adott fel útipoggyászként fuvarozásra.

13. § Bizonyítás

(1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt ellenállhatatlan erő okozta, az utast terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az útipoggyász belső tulajdonságára vezethető vissza.

(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem annak következtében állott elő, az utas köteles bizonyítani.

(3) Az utast terheli annak bizonyítása, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

14. § Kártérítés az útipoggyász elveszéséért és megsérüléséért

(1) A fuvarozó az útipoggyász teljes vagy részleges elveszése esetében kártérítésként köteles megfizetni:

a) a bizonyított kár összegét, amely azonban a hiányzó súly minden megkezdett kilogrammja után 200.- forintnál több nem lehet;

b) a kár összegének bizonyítása nélkül a hiányzó súly minden megkezdett kilogrammja után 100.- Ft átalányösszeget, hacsak a fuvarozó be nem bizonyítja, hogy a kár ennél kisebb.

(2) A fuvarozó az útipoggyász megsérülése esetében kártérítésként az értékcsökkenésnek megfelelő összeget köteles fizetni; a kártérítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet

a) teljes elveszés esetében kellene fizetni, ha a megsérülés folytán az egész útipoggyász értéke csökkent;

b) az értékben csökkent rész elveszése esetében kellene fizetni, ha a megsérülés folytán az útipoggyász egy részének értéke csökkent.

(3) A fuvarozó köteles az utasnak visszafizetni az elveszett útipoggyász fuvarozásával kapcsolatban fizetett poggyászviteldíjat és egyéb költségeket is.

(4) Ha a fuvarozó a kárt szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.

15. § Kártérítés az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatásáért

(1) A fuvarozó az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatása esetében az utasnak a késedelemből származó bizonyított kárát megtéríteni köteles: a kártérítés azonban a poggyászviteldíj húszszoros összegét nem haladhatja meg. Ha az utas nem bizonyítja be, hogy a késedelemből kára származott, az útipoggyász késedelmes kiszolgáltatásáért térítés nem jár.

(2) Az útipoggyász teljes elveszése esetében kiszolgáltatási késedelem címén kártérítés nem követelhető.

(3) Az útipoggyász részleges elveszése, vagy megsérülése esetében a késedelmes kiszolgáltatásért kártérítés a 14. § (1)-(3) bekezdéseiben megállapított kártérítésen felül követelhető.

(4) Ha a fuvarozó a késedelmet szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.

16. § Elveszett útipoggyász megtalálása

(1) A fuvarozó az utast haladéktalanul értesíteni köteles, ha az elveszett útipoggyász a kártérítés kifizetésének napjától számított egy éven belül megkerül.

(2) Az utas az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kívánhatja, hogy az útipoggyászt költségére a fuvarozó járatainak valamely meghatározott megállóhelyén szolgáltassa ki, vagy az általa megadott címre küldje meg, vagy a feladás helyén neki költségmentesen adja ki. Ebben az esetben az utas a fuvarozótól kapott kártérítés összegét - az abban foglalt poggyászviteldíj, valamint a késedelmes kiszolgáltatás miatt a fuvarozó által fizetendő kártérítés összegének levonásával - visszafizetni köteles.

(3) A fuvarozó a megtalált útipoggyász felett szabadon rendelkezhet, ha

a) az útipoggyász az (1) bekezdésben megállapított határidő után kerül meg;

b) az utas az útipoggyász kiszolgáltatását a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem kívánja.

17. § A fuvarozási szerződésből eredő követelés érvényesítése

(1) A fuvarozási szerződésből eredő követelést a fuvarozóval szemben felszólamlással és bíróság vagy döntőbizottság előtt keresettel az utas, illetőleg az érvényesítheti, aki a menetjegyet, illetőleg a poggyászszelvényt felmutatja, vagy jogosultságát más módon igazolja.

(2) A fuvarozási szerződésen alapuló követeléseket a jogosult választása szerint a fuvarozásban résztvevő bármely gépjárműfuvarozási vállalat ellen érvényesítheti; a felszólamlás benyújtásával a választási jog megszűnik.

(3) A felszólamlást írásban kell benyújtani és csatolni kell hozzá a jogosultságot igazoló, valamint a követelés elbírálásához szükséges egyéb iratokat. A fuvarozó köteles a felszólamláshoz csatolt okiratokat - a követelés érvényesítésére adott meghatalmazás (megbízás, engedmény stb.) kivételével - a felszólamlás elintézéséről szóló értesítéssel együtt a íelszólamlónak visszaküldeni.

(4) A jogosult követelését keresettel csak abban az esetben érvényesítheti, ha felszólamlással élt és a fuvarozó a követelést nem elégítette ki.

18. § A fuvarozási szerződésből eredő követelés elévülése

(1) A fuvarozási szerződésből eredő követelés egy év alatt évül el.

(2) Az elévülési idő kezdődik:

a) az útipoggyász értékesítésénél fennmaradó többlet kifizetésére, vagy az annál mutatkozó hiány megtérítésére vonatkozó követelés tekintetében az értékesítés napjától;

b) a fuvarozási szerződésből eredő minden egyéb követelés tekintetében a fuvarozás befejezésének napjától, illetőleg attól a naptól, amikor a fuvarozást be kellett volna fejezni.

Egyébként az elévülési időt a polgári jog általános szabályai szerint kell számítani.

(3) A felszólamlásnak a fuvarozóhoz való megérkezése napjától a felszólamlás elintézéséről szóló értesítés, illetőleg a felszólamláshoz csatolt mellékletek kézbesítésének napjáig eltelt idő az elévülési időbe nem számít be. Ez a rendelkezés ugyanarra a követelésre vonatkozóan benyújtott újabb felszólamlásra nem alkalmazható. A felszólamlás benyújtásának, illetőleg az elintézésről szóló értesítés kézbesítésének idejét annak kell bizonyítani, aki erre hivatkozik.

II. Cím.

FUVAROZÁS AUTÓBUSSZAL

I. Fejezet

Személy- és poggyászfuvarozás helyközi autóbuszjáratokkal

19. § Fuvarozásból kizárt és kizárható személyek

(1) Autóbuszon nem szabad fuvarozni:

a) heveny-fertőző vagy undortkeltő betegségben szenvedő beteget;

b) ön- vagy közveszélyes elmebeteget;

c) önmagával tehetetlen személyt és hat éven aluli gyermeket, ha nincs kísérőjük.

(2) A fuvarozásból kizárható az a személy, aki

a) betegsége vagy ittassága miatt a többi utas terhére lehet;

b) tisztátalan ruházatával vagy más módon a többi utas terhére lehet, illetőleg ruházatukat, poggyászukat vagy az autóbuszt beszennyezheti;

c) botrányosan, vagy illemsértő módon viselkedik;

d) az utasok magatartására vonatkozó rendelkezéseket a jegykezelő ismételt figyelmeztetése ellenére sem tartja meg;

e) menetjegyet váltani vagy az esetleges pótdíjat megfizetni vonakodik;

f) kézipoggyászként be nem vihető tárgyat (anyagot) visz be az autóbuszba [25. § (2) bekezdés] és azt felhívás ellenére nem távolítja el.

(3) Utast betegsége miatt az autóbuszról csak olyan helyen szabad leszállítani, ahol orvosi kezelést kaphat. Ha az utas élete veszélyben forog, még akkor is olyan helyre kell vinni, ahol kellő időben kaphat orvosi kezelést, ha ez a menetrendben megállapított útvonalon kívül esik.

20. § Utazási jogosultság és menetjegy

(1) Autóbuszon csak az utazhat, akinek érvényes menetjegye vagy utazási igazolványa van.

(2) Az utas köteles az utazás megkezdésekor felhívás nélkül menetjegyet váltani, azt az utazás tartama alatt megőrizni és kezelés, vagy ellenőrzés végett bármikor felmutatni.

(3) A menetjegyen fel kell tüntetni a viszonylatot és a menetdíjat. A fuvarozó olyan menetjegyet is készíthet, amely a viszonylat és a menetdíj tekintetében csak a díjszabással, illetőleg a díjszabáskivonattal egybevetve nyújt tájékoztatást.

(4) A menetjegy csak arra a viszonylatra, járatra és időtartamra érvényes, amelyre kiadták.

(5) A menetjegyet az utazás megkezdése után átruházni nem szabad.

(6) A fuvarozó követelheti, hogy az utas az utazás befejeztével az egy útra érvényes menetjegyet a gépkocsivezetőnek vagy a jegykezelőnek adja át.

21. § Menetdíj

(1) Az utas a díjszabásban megállapított menetdíjat köteles fizetni. A jegypénztár és a jegykezelő pénzváltásra nem köteles.

(2) Az utas legfeljebb két, negyedik életévét még be nem töltött gyermekért menetdíjat nem fizet, ha a gyermekek külön ülőhelyet nem foglalnak el.

(3) A negyedik életévüket betöltött gyermekek tizedik életévük betöltéséig, valamint azok a négy éven aluli gyermekek, akik külön ülőhelyet foglalnak el, gyermekjeggyel utazhatnak.

(4) A díjszabás arra az esetre, ha a gyermek életkorát nem igazolják, a (2) és a (3) bekezdésben említett kedvezmény alkalmazását meghatározott testmagassághoz kötheti.

(5) A gyermekjegy ára a rendes menetdíj fele. A díjszabás ezt meghaladó mérséklést is megállapíthat.

(6) Az utas köteles a menetdíjon felül a díjszabásban megállapított pótdíjat megfizetni, ha a menetjegy váltását elmulasztotta vagy bejelentés nélkül továbbutazik annál a helynél, mint ameddig menetjegye érvényes.

22. § Felszállás és helyfoglalás

(1) A gépkocsira felszállásnál általában az utasok jelentkezési sorrendje az irányadó.

(2) A fuvarozó helyjegy előzetes váltását kötelezővé teheti.

(3) Az elővételben váltott jegy, a helyjegy és az átszállójegy a felszállásnál elsőbbséget biztosít.

(4) A fuvarozó az autóbusz férőhelyének legfeljebb 50%-át a nagyobb távolságra utazók részére tarthatja fenn.

23. § Megállóhelyek

(1) A jegykezelő köteles a megállóhelyhez közeledéskor a megállóhely nevét, az átszállás lehetőségét és az esetleges tartózkodás idejét az utasokkal közölni.

(2) Az autóbusszal a menetrendben feltüntetett megállóhelyeken meg kell állni. A menetrendben feltüntetett megállóhelyen kívül csak utas rosszulléte, vagy más fontos ok miatt szabad megállni.

(3) Feltételes megállóhelyen az autóbusszal csak abban az esetben kell megállni, ha ott felszállásra várakozó, vagy leszállni kívánó utas van; az utas leszállási szándékát a megállóhely nevének a jegykezelő által történt közlése után jelezni köteles.

24. § Forgalmi zavarok

(1) A járat elmaradásáról a közönséget az indulóhelyen és a megállóhelyeken hirdetmény kifüggesztésével vagy más alkalmas módon - a lehetőséghez képest - tájékoztatni kell.

(2) A fuvarozó - ha útközben a gépkocsi továbbhaladását valamely körülmény megakadályozza - az utas és poggyásza továbbfuvarozásáról a lehetőség szerint gondoskodni köteles.

(3) A fuvarozó az utast poggyászával együtt a felszállási helyre díjtalanul visszafuvarozni köteles, ha

a) az utas a (2) bekezdésben említett fuvarozási akadály miatt,

b) a közvetlen menetjeggyel, illetőleg az átszállójeggyel rendelkező utas a járat késése, vagy a csatlakozó járat teljes vagy részleges elmaradása folytán bekövetkezett csatlakozásmulasztás miatt

a továbbutazásról lemond és a legközelebbi alkalmas járattal a felszállási helyre visszatér. A menetdíj és poggyászviteldíj visszatérítést a 34. § (3) és (4) bekezdése szabályozza.

(4) A járat elmaradása, késedelmes indulása vagy érkezése miatt a fuvarozótól kártérítés nem követelhető. Az utas kívánságára a fuvarozó a járat elmaradásáról, illetőleg késéséről díjtalanul igazolást köteles adni.

25. § Kézipoggyász

(1) Az utas kézipoggyászként könnyen hordozható, legfeljebb 10 kilogramm súlyú tárgyat az autóbuszban díjtalanul vihet magával, ha az az autóbuszban megfelelően elhelyezhető. A díjszabás megengedheti, hogy az utas az autóbuszba - a megállapított díj ellenében - 10 kilogramm súlyt meghaladó tárgyat is bevihessen.

(2) Az utas kézipoggyászként nem vihet magával:

a) olyan tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés tiltja;

b) olyan tárgyat, amely a többi utas egészségében, testi épségében, ruházatában, vagy poggyászában kárt, vagy nekik kényelmetlenséget okozhat;

c) olyan tárgyat, amely az autóbuszt megrongálhatja vagy beszennyezheti;

d) bűzös anyagot;

e) az árufuvarozásból az 55. § (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárt, valamint az 56. § (1) bekezdésének c) pontja szerint feltételesen fuvarozható anyagot, illetőleg tárgyat, a bádogdobozba csomagolt előhívott filmeket kivéve;

f) töltött lőfegyvert.

(3) Aki hivatásánál fogva vagy hatósági engedéllyel lőfegyvert visel, a díjszabásban meghatározott mennyiségű kézi lőszerkészletét, a szolgálatot teljesítő közbiztonsági közeg és letartóztatottat vagy elítéltet kísérő pedig töltött lőfegyvert az autóbuszban - a díjszabásban megállapított módon - magával vihet.

(4) A kézipoggyász őrzése az utas dolga.

(5) A kézipoggyászban bekövetkezett, valamint a kézipoggyász által harmadik személynek okozott kárért a fuvarozó csak vétkessége esetében felelős. A kézipoggyászban bekövetkezett kárért fizetendő kártérítési összeg nem lehet több annál, mint amennyit útipoggyász teljes elveszése esetében kellene fizetni. (14. §)

(6) Aki az autóbuszba a (2) bekezdésben felsorolt tárgyat vitt be, felelős az ebből eredő kárért és köteles a díjszabásban megállapított bírságot megfizetni.

(7) A jegykezelő a kézipoggyászt az utas jelenlétében megvizsgálhatja, ha alapos gyanú merül fel, hogy az utas a (2) bekezdés rendelkezéseit megsértette.

26. § Autóbuszba bevihető élőállatok

(1) A díjszabás határozza meg, hogy az autóbuszba szabad-e és milyen feltételek mellett élőállatot bevinni,

(2) Az autóbuszba bevitt élőállatra az utas köteles felügyelni.

(3) Az élőállatban bekövetkezett, valamint az élőállat által harmadik személynek okozott kárért a fuvarozó csak vétkessége esetében felelős.

27. § Útipoggyászként fuvarozható tárgyak

(1) Útipoggyászként fuvarozásra az utas olyan holmiját adhatja fel, amely bőröndbe, kézitáskába, útikosárba, kisebb ládába, zsákba, dobozba, átkötött (bevarrt) batyuba, vagy egyéb alkalmas módon van csomagolva. A díjszabás állapítja meg, hogy mely tárgyakat lehet útipoggyászként csomagolatlanul feladni.

(2) Útipoggyászként nem szabad fuvarozni:

a) olyan tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés tiltja;

b) olyan tárgyat, amely személyekben, más útipoggyászban, vagy gyorsáruban kárt okozhat;

c) olyan tárgyat, amely az autóbuszt megrongálhatja, vagy beszennyezheti;

d) az árufuvarozásból az 55. § (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárt, valamint az 56. § (1) bekezdésének c) pontja szerint feltételesen fuvarozható anyagot, illetőleg tárgyat, a bádogdobozba csomagolt, előhívott filmeket kivéve;

e) töltött lőfegyvert.

(3) A díjszabás egyes járatokon az útipoggyász fuvarozását, vagy egyes tárgyaknak utipoggyászként fuvarozását kizárhatja, különleges feltételekhez kötheti, továbbá az útipoggyászként feladható tárgyak méretét, súlyát vagy darabszámát korlátozhatja, valamint egyes megállóhelyeken az útipoggyász felvételét és kiszolgáltatását kizárhatja.

28. § Útipoggyász feladása

(1) Az utas útipoggyászt csak arra a járatra adhat fel, amelyiken utazik és legfeljebb addig a megállóhelyig, ameddig menetjegye érvényes. A fuvarozó az útipoggyászról az utas részére elismervényt (poggyász-szelvényt) köteles adni

(2) Az utas köteles nevét és lakcímét az útipoggyászon feltüntetni, valamint az arra alkalmas útipoggyászban a nevét és lakcímét tartalmazó címkét elhelyezni. Külső megjelölés nélkül a fuvarozó az útipoggyász felvételét megtagadhatja.

(3) A fuvarozó az útipoggyásznak vagy csomagolásának külsőleg észrevehető sérülését vagy meg nem felelő voltát, valamint a csomagolás hiányát a poggyászszelvényre feljegyzi. Ha az utas a poggyászszelvényt elfogadja, ezzel elismeri az útipoggyásznak, illetőleg a csomagolásnak a poggyászszelvényre feljegyzett állapotát.

(4) Az utas az útipoggyász fuvarozásáért a díjszabásban megállapított poggyászviteldíjat a feladáskor köteles megfizetni. A feladás után felmerülő költségek az útipoggyászt terhelik.

29. § Útipoggyász továbbítása

(1) A fuvarozó az útipoggyászt azzal az autóbusszal köteles fuvarozni, amelyiken az utas utazik.

(2) Átszállás esetében a fuvarozó köteles az útipoggyászt a közvetlenül csatlakozó járattal továbbítani, ha útipoggyászt ez a járat is fuvaroz és az autóbuszon az útipoggyász elhelyezhető. Ellenkező esetben az útipoggyászt az utas megfelelő tájékoztatása mellett, a legközelebbi alkalmas járattal kell továbbítani.

30. § Útipoggyász kiszolgáltatása

(1) A fuvarozó köteles az útipoggyászt annak a járatnak a megérkezése után, amelyikkel azt fuvarozni kellett, a poggyászszelvény visszaadása és az esetleg még ki nem egyenlített költségek megfizetése ellenében kiszolgáltatni. A fuvarozó a poggyászszelvény felmutatójának átvételi jogosultságát vizsgálni nem köteles.

(2) A fuvarozó a poggyászszelvény visszaadása nélkül az útipoggyászt csak abban az esetben köteles kiszolgáltatni, ha a kiszolgáltatást követelő személy átvételi jogosultságát és személyazonosságát igazolja. Ilyen esetben a fuvarozó az átvevőtől kezességi nyilatkozatot követelhet. A kezességi nyilatkozat szövegét a díjszabás állapítja meg.

31. § Útipoggyász késedelmes átvétele

(1) A fuvarozó a tőle át nem vett útipoggyászt köteles az utas költségére megőrizni.

(2) A fuvarozó az útipoggyász őrzéséért a díjszabásban megállapított díjat szedheti, valamint az útipoggyász elhelyezésével kapcsolatos költségeket felszámíthatja; e díj, illetőleg e költségek az útipoggyászt terhelik.

(3) A fuvarozó jogosult az át nem vett útipoggyászt a megérkezéstől számított 30 nap elteltével értékesíteni. Az értékesítés korábban is megtörténhet, ha az útipoggyász értéke a tárolás folytán aránytalanul csökkenne, vagy ha a tárolás költsége az útipoggyász értékéhez képest aránytalanul magas összegre emelkednék.

(4) A fuvarozó köteles az értékesítés során befolyt összeget - az útipoggyászt terhelő, valamint az értékesítési költségek levonása után -az utasnak kifizetni. Ha a befolyt összeg az útipoggyászt terhelő és az értékesítési költségeket nem fedezi, a különbözetet az utas a fuvarozónak megfizetni köteles.

(5) A fuvarozó az útipoggyász szándékolt értékesítéséről és az értékesítés megtörténtéről az utast haladéktalanul értesíteni köteles. Az értesítés késedelmes elküldéséből, vagy elmulasztásából származó kárt a fuvarozó az utasnak megtéríteni köteles.

32. § Útipoggyász elveszése és megsérülése

(1) Az utas az útipoggyászt elveszettnek tekintheti, ha azt a fuvarozó a kiszolgáltatási kötelezettség beálltától [30. § (1) bekezdés] számított 8 napon belül felhívás ellenére nem szolgáltatta ki.

(2) A fuvarozó köteles - a lehetőség szerint az utas jelenlétében - jegyzőkönyvet felvenni, ha kiszolgáltatás előtt az útipoggyász teljes vagy részleges elveszését, vagy megsérülését fedezi fel vagy gyanítja, vagy pedig ezt az utas állítja. A jegyzőkönyvben meg kell állapítani az útipoggyász tartalmát és állapotát, szükség esetében súlyát, valamint lehetőség szerint a kár keletkezésének helyét, időpontját, okát és összegét. Ha az utas nincs jelen, a megállapításhoz két érdektelen tanút kell hívni.

(3) Az utas az útipoggyász átvételét megtagadhatja, ha kívánsága ellenére a fuvarozó jegyzőkönyvet nem vesz fel.

(4) A fuvarozó az útipoggyász kiszolgáltatása után jegyzökönyvet csak abban az esetben vesz fel, ha a kár az átvételkor nem volt felismerhető és az utas a kár felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb az átvételt követő harmadik napon a kár megállapítását kívánja. Ha az utas ilyen jegyzőkönyv alapján érvényesít követelést, bizonyítania kell, hogy a kár a felvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.

(5) A fuvarozó köteles a jegyzőkönyv másolatát az utasnak díjtalanul kiadni.

33. § Poggyász megőrzése

(1) A fuvarozó az erre berendezett állomásokon a poggyász megőrzését vállalja.

(2) A fuvarozó a megőrzésre átvett poggyászról letétjegyet köteles adni.

(3) A fuvarozó a nem megfelelően csomagolt, vagy sérült poggyász átvételét megtagadhatja. Ha a fuvarozó ilyen poggyászt megőrzésre átvesz, a poggyász állapotát a letétjegyre feljegyzi. Aki a letétjegyet elfogadja, ezzel elismeri a poggyásznak a letétjegyre feljegyzett állapotát.

(4) A megőrzésre átadott poggyász a letétjegy visszaadása és az őrzési díj megfizetése ellenében a kifüggesztés útján közzétett hivatalos órák alatt vihető el. A fuvarozó a poggyászt a letétjegy viszi szaadása nélkül csak abban az esetben szolgáltatja ki, ha a kiszolgáltatást követelő személy átvételi jogosultságát és személyazonosságát igazolja. Ilyen esetben a fuvarozó az átvevőtől kezességi nyilatkozatot követelhet. A kezességi nyilatkozat szövegét a díjszabás állapítja meg.

(5) A fuvarozó jogosult a megőrzésre átadott és 30 napon belül el nem vitt poggyászt értékesíteni. Az értékesítés korábban is megtörténhet, ha a poggyász értéke a tárolás folytán aránytalanul csökkenne, vagy ha a tárolás költsége a poggyász értékéhez képest aránytalanul magas összegre emelkednék.

(6) A fuvarozó az értékesítés során befolyt összeget - a poggyászt terhelő őrzési díj, valamint az értékesítési költségek levonása után - a letétjegy átadójának fizeti ki. Ha a befolyt összeg az őrzési díjat és az értékesítési költségeket nem fedezi, a különbözetet a letevő a fuvarozónak megfizetni köteles.

(7) A poggyász megőrzésének egyéb feltételeit a díjszabás állapítja meg.

(8) A fuvarozó a megőrzésre átvett poggyászért letéteményesként felel.

34. § Menetdíj és poggyászviteldíj visszatérítése és utánfizetése

(1) A fuvarozó köteles az elővételben váltott menetjegy díját és a poggyászviteldíjat visszatéríteni, ha az utas menetjegyét utazásra nem használta fel. A fuvarozó a visszatérítendő összegből levonja a menetdíj, illetőleg a poggyászviteldíj 10%-át, ha a menetjegyet és a poggyászszelvényt a járat indulása előtt legalább 2 órával az indulóhelyen visszaadják; a levonás mértéke 25% abban az esetbe; ha a menetjegyet és a poggyász-szelvényt későbbi időpontban adják vissza; nincs helye levonásnak, ha az utas a menetjegyet a járat elmaradása, vagy férőhely hiánya miatt nem használta fel.

(2) A fuvarozó köteles a menetdíjat és a poggyászviteldíjat - a megtett útra eső résznek és a különbözet 10%-ának a levonásával - visszatéríteni, ha az utas megbetegedése miatt a továbbutazásról lemond.

(3) A fuvarozó köteles a menetdíjat és a poggyászviteldíjat levonás nélkül visszatéríteni, ha az utas a továbbutazásról a 24. § (3) bekezdésében említett forgalmi zavar miatt lemond és a legközelebbi alkalmas járattal a felszállási helyre visszatér.

(4) A fuvarozó köteles a menetdíjat és a poggyászviteldíjat - a megtett útra eső rész levonásával - visszatéríteni, ha az utas a továbbutazásról a 24. § (3) bekezdésében említett forgalmi zavar miatt mond le, és a felszállási helyre visszatérni nem kíván.

(5) A díjszabás a visszatérítést a mérsékelt áru menetjegyek és a bérletjegyek tekintetében feltételekhez kötheti, korlátozhatja vagy kizárhatja. A gyermekjegy ebből a szempontból nem tekinthető mérsékelt áru menetjegynek.

(6) A menetdíj vagy a poggyászviteldíj helytelen beszedése esetében a megállapított többletet ez utas részére vissza kell téríteni, a megállapított hiányt pedig az utas utólag köteles megfizetni,

(7) A 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az autóbuszról leszállított személy - a (6) bekezdésben említett eset kivételével -sem a menetdíjnak, sem a poggyászviteldíjnak, sem e díjak egy részének visszatérítését nem követelheti.

(8) Elveszett menetjegyért, illetőleg poggyászszelvényért visszatérítés nem jár.

35. § Különjárat

Különjárat igénybevételének feltételeit a díjszabás állapítja meg.

II. Fejezet

Személy- és poggyászfuvarozás helyi autóbuszjáratokkal

36. § A helyi autóbuszjáratokkal végzett személy- és poggyászfuvarozásra az I. fejezet 19. §-ának, 20. §-a (1)-(5) bekezdéseinek, 21. §-ának, 22. §-a (1) bekezdésének, 23. §-ának, 24. §-a (1), (2) és (4) bekezdéseinek, 25-33. §-ainak, 34. §-a (6)-(8) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbiak figyelembevételével:

a) a gyermekjegy árát a díjszabás a 21. § (5) bekezdésében említett ártól eltérően állapíthatja meg;

b) a megállást a díjszabás a 23. § rendelkezéseitől eltérően szabályozhatja;

c) az útipoggyásszal kapcsolatos rendelkezéseket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a fuvarozó a díjszabás értelmében útipoggyász fuvarozást végez.

III. Cím

FUVAROZÁS SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL

I. Fejezet

Közös rendelkezések

37. § Fuvarozásból kizárt személyek és tárgyak

(1) Személygépkocsin (taxi- és túragépkocsin) nem szabad fuvarozni:

a) fertőző vagy undortkeltő betegségben szenvedőt;

b) közveszélyes elmebeteget;

c) kísérő nélkül hat éven aluli gyermeket;

d) olyan tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály vagy jogszabály alapján kiadott hatásági rendelkezés tiltja;

e) olyan tárgyat, amely természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál vagy csomagolásánál fogva személygépkocsin történő fuvarozásra nem alkalmas;

f) olyan tárgyat, amely a személygépkocsit megrongálhatja vagy beszennyezheti;

g) az árufuvarozásból az 55. § (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárt, valamint az 56. § (1) bekezdésének c) pontja szerint feltételesen fuvarozható anyagot, illetőleg tárgyat, a bádogdobozba csomagolt előhívott filmek kivételével.

(2) A fuvarozásból kizárható az, aki

a) ittas;

b) a személygépkocsit ruházatával vagy egyébként beszennyezheti.

(3) Ha kiderül, hogy a személygépkocsin fertőző beteget fuvaroztak, a fuvarozó köteles a személygépkocsi fertőtlenítéséről gondoskodni; a fuvarozó a fertőtlenítésért a díjszabásban megállapított díjat számítja fel.

38. § Fuvarozási akadályok

(1) A fuvarozó - ha útközben a személygépkocsi továbbhaladását valamely körülmény megakadályozza - az utas és poggyásza továbbfuvarozásáról a lehetőség szerint gondoskodni köteles.

(2) Ha a továbbfuvarozás csak kerülő úton lehetséges és az akadály a fuvarozás körén kívül felmerült okból állott elő, az utas a beleegyezésével kerülő úton végzett fuvarozás többletköltségét köteles megfizetni.

39. § Poggyász

(1) Az utas a fuvarozásból kizárt és bűzös tárgyak kivételével poggyászt (kézipoggyász), valamint kutyát és más kisebb élőállatot a személygépkocsiban díjtalanul vihet magával, amennyiben ezek a személygépkocsi belsejében megfelelően elhelyezhetők. A személygépkocsiba bevitt kézipoggyászt őrizni és élőállatra felügyelni az utas dolga.

(2) A személygépkocsi belsejében el nem helyezhető tárgyat (útipoggyászt) a poggyásztartóban kell elhelyezni. Bűzös tárgy csak a külső poggyásztartóban helyezhető el. Külső poggyásztartó hiányában a bűzös tárgy fuvarozását a fuvarozó megtagadhatja.

(3) Az útipoggyászért a díjszabásban megállapított dijat kell fizetni.

(4) A kézipoggyászban, valamint az élőállatban bekövetkezett kárért a fuvarozó csak vétkessége esetében felelős.

(5) A gépkocsivezető a poggyászt az utas jelenlétében megvizsgálhatja, ha alapos gyanú merül fel, hogy az poggyászfuvarozásból kizárt tárgyat tartalmaz,

40. § Útipoggyász elveszése és megsérülése

(1) A fuvarozó köteles az utas jelenlétében jegyzőkönyvet felvenni, ha fuvarozás közben vagy közvetlenül a fuvarozás befejezése után az útipoggyász teljes vagy részleges elveszését, vagy megsérülését fedezi fel vagy gyanítja, vagy pedig ezt az utas állítja. A jegyzőkönyvben meg kell állapítani az útipoggyász tartalmát és állapotát, szükség esetében súlyát, valamint lehetőség szerint a kár összegét, keletkezésének helyét, időpontját és okát.

(2) A fuvarozó köteles a jegyzőkönyv másolatát az utasnak díjtalanul kiadni.

41. § Fuvarköltség visszatérítése és utánfizetése

(1) A fuvarköltség helytelen felszámítása és beszedése esetében a megállapított többletet vissza kell téríteni, illetőleg a megállapított hiányt utólag meg kell fizetni.

(2) A fuvarköltség helytelen felszámítása alapján beszedett többlet annak jár vissza, aki azt a fuvarozónak megfizette.

(3) A fuvarköltség helytelen felszámításából származó hiányt az köteles megfizetni, aki a fuvarköltséget fizette.

II. Fejezet

Fuvarozás taxigépkocsival

42. § Fuvarozási feladatkör

Taxigépkocsi a közterületen a közönség rendelkezésére tartott személygépkocsi, amely elsősorban annak a községnek (városnak) a helyi fuvarozási szükségletét hivatott kielégíteni, amelynek területén a telephelye van.

43. § Az állomáshelyek megjelölése

A fuvarozó a taxigépkocsik állomáshelyét jelzőtáblával köteles megjelölni.

44. § Fuvardíjjelző-készülék

(1) A taxigépkocsit fuvardíjjelző-készülékkel kell felszerelni.

(2) A fuvarozást csak olyan taxigépkocsival szabad megkezdeni, amelynek fuvardíjjelző-készüléke kifogástalanul működik.

(3) A fuvardíjjelző-készülék számlapját napnyugta és napkelte között minden egyes fuvarozás megkezdésétől befejezéséig meg kell világítani.

45. § Fuvarvállalás

(1) Az állomáshelyen álló vagy a "szabad" jelzéssel haladó taxigépkocsit vezetője az azonnal megkezdendő fuvarozás céljából a jelentkező utas rendelkezésére köteles bocsátani.

(2) A megrendelt taxigépkocsit a megrendelő által megjelölt helyhez legközelebb eső állomáshelyről keli küldeni. Ha itt taxigépkocsi nem áll rendelkezésre, távolabb eső állomáshelyről a megrendelő költségére csak annak hozzájárulásával szabad taxigépkocsit küldeni.

(3) A megrendelt taxigépkocsi vezetőjé a megrendelésben megjelölt helyen és időben köteles a megrendelőnél jelentkezni. A vezető a jelentkezéstől számított 5 percnél hosszabb ideig csak abban az esetben köteles várakozni, ha a megrendelő megfelelő előleget ad.

(4) Ha a megrendelő a kiállított taxigépkocsit nem veszi igénybe, a fuvardíjjelző-készülék által a megrendelés visszavonásáig jelzett fuvardíjat megfizetni köteles, kivéve, ha a fuvarozó a taxigépkocsit nem a megjelölt időpontban és helyre állította ki.

(5) Ha a fuvarozó a taxigépkocsit nem állítja ki, a megrendelő a szerződéstől elállhat és közvetlen kárának megtérítését követelheti. Mentesül a fuvarozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

46. § A fuvarozás lebonyolítása

(1) A gépkocsivezető köteles a fuvardíjjelző-készüléket a megfelelő díjszabási fokozatra kapcsolni, mégpedig megrendelés esetében akkor, amikor a taxigépkocsival a fuvarozás lebonyolítása végett az állomáshelyről elindul, egyébként pedig akkor, amikor a taxigépkocsit az utas rendelkezésére bocsátja; amennyiben a poggyászviteldíj felszámítható, a fuvardíjjelző-készüléket ennek mutatására is be kell állítania.

(2) A gépkocsivezető a fuvarozást az utas által kívánt, egyébként pedig a legrövidebb alkalmas útvonalon köteles lebonyolítani.

(3) A taxigépkocsival vezetője csak addig köteles várakozni, amely időpontig az utas által adott előleg a fuvarköltséget fedezi.

47. § A fuvarköltség fizetése

(1) A fuvarozás befejezésekor az utas a fuvardíjjelző-készülék által mutatott díjakat köteles megfizetni. Ezt meghaladó összeget a fuvarozó akkor sem követelhet, ha a taxigépkocsiban több személy utazott.

(2) Távolsági (helyközi) fuvarozás esetében az utas - ha a taxigépkocsit visszafelé nem használja - a megállapított tarifahatárig felmerülő díjat egyszeresen, a tarifahatártól a rendeltetési helyig járó díjat pedig kétszeresen köteles megfizetni.

(3) A gépkocsivezető várakozás esetében az utastól a megtett útért járó díjak megfizetését és az előrelátható várakozás időtartamára eső fuvardíj, távolsági fuvarozásnál ezeken felül a visszútért járó fuvardíj előlegezését is követelheti.

(4) A gépkocsivezető köteles az utas kívánságára a kifizetett fuvardíjról elismervényt adni.

III. Fejezet

Fuvarozás túragépkocsival

48. § Fuvarozási feladatkör

Telephelyen a közönség rendelkezésére tartott személygépkocsikkal (túragépkocsi) elsősorban a távolsági (helyközi) fuvarozási szükségletet kell kielégíteni. Túragépkocsival helyi fuvarozást csak a díjszabásban megállapított esetben és feltételekkel szabad végezni.

49. § Kilométerszámláló szerkezet

A fuvarozást csak olyan turagépkocsival szabad megkezdeni, amelynek kilométerszámláló szerkezete kifogástalanul működik.

50. § Fuvarvállalás

(1) Túragépkocsit szóban, írásban, távbeszélőn vagy távirattal lehet megrendelni. A fuvarozó a megrendelt túragépkocsit a megjelölt helyre és időpontban köteles kiállítani, illetőleg ha a kiállításnak akadálya van, erről a megrendelőt értesíteni.

(2) Ha a megrendelő a kiállított túragépkocsit nem veszi igénybe, a felmerült, de legalább 3 órára eső fuvardíjat megfizetni köteles, kivéve, ha a fuvarozó a túragépkocsit nem a megrendelésben megjelölt helyre és időpontban állította ki,

(3) Ha a fuvarozó a túragépkocsit neki felróható okból nem állítja ki, a megrendelőnek ezáltal okozott közvetlen kárát megtéríteni köteles,

51. § Menetlevél

(1) A fuvarozó minden egyes fuvarozásról két példányban menetlevelet köteles kiállítani.

(2) A menetlevélbe a következő adatokat kell beírni:

a) a fuvarozó neve és telephelye;

b) a megrendelő neve és lakcíme (telephelye);

c) a gépkocsivezető neve;

d) a túragépkocsi rendszáma;

e) a megrendelés időpontja;

f) a túragépkocsi indulási ideje (óra, perc) a telephelyről;

g) a kilométerszámláló szerkezet állása a telephelyről indulás időpontjában;

h) a túragépkocsi kiállításának (jelentkezesének) kikötött ideje (óra, perc) és helye (utca, házszám);

i) a fuvarozás megkezdésének ideje (óra, perc) és helye (utca, házszám);

j) a fuvarozás befejezésének ideje (óra, perc) és helye (utca, házszám);

k) a kilométerszámláló szerkezet állása a fuvarozás befejezésének időpontjában;

l) a fuvar- és mellékdíjak, valamint egyéb költségek (fuvarköltség) összege.

(3) A menetlevél másodpéldányát az utasnak a fuvarköltség fizetésekor át kell adni.

52. § A fuvarozás lebonyolítása

(1) A gépkocsivezető a fuvarozást az utas által kívánt egyébként pedig a legrövidebb útvonalon köteles lebonyolítani. Ha előrelátható, hogy az utas által kívánt, illetőleg a legrövidebb útvonal nem alkalmas, erre az utast a fuvarozás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.

(2) Távolsági fuvarozás esetében az utas legfeljebb óránként 45 kilométeres átlagsebesség megtartását követelheti. Ha ez az átlagsebesség a közlekedésre vonatkozó szabályok, illetőleg az útviszonyok miatt nem tartható, csak a megfelelő kisebb átlag-sebesség megtartása követelhető.

53. § A fuvarköltség fizetése

(1) A fuvarozó a megrendelőtől, illetőleg az utastól a fuvardíjnak vagy egy részének az előlegezését követelheti.

(2) A nem előlegezett fuvardíjat és a díjszabásban meghatározott egyéb költséget az utas a fuvarozás befejezése után köteles megfizetni.

III. RÉSZ

ÁRUFUVAROZÁS

I. Cím

Közös rendelkezések

54. § A küldemények fajai

Darabáruküldemény az a küldemény, amelyet rendszeres darabárus járatra, gyorsáru küldemény az a küldemény, amelyet rendszeres autóbusz járatra adnak fel. Minden egyéb küldemény kocsirakományú küldemény.

55. § Fuvarozásból kizárt tárgyak

(1) Sem kocsirakományú, sem darabáru, sem gyorsáruküldeményként nem szabad fuvarozni:

a) olyan tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott hatósági rendelkezés tiltja;

b) olyan tárgyat, amely postakényszer alá esik, hacsak a postával erre vonatkozólag külön megállapodás nem létesült;

c) olyan tárgyat, amely természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál vagy csomagolásánál fogva gépjárművön történő fuvarozásra nem alkalmas;

d) a közlekedés- és postaügyi miniszter által az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az árufuvarozásból kizárt anyagot és tárgyat.

(2) A díjszabás akár általában, akár egyes járatokon a darabáru, illetőleg gyorsáru fuvarozását, vagy egyes tárgyaknak darabáruként, illetőleg gyorsáruként fuvarozását kizárhatja, különleges feltételekhez kötheti; a darabáruként, illetőleg gyorsáruként feladható tárgyak méretét, súlyát vagy a küldemények darabszámát korlátozhatja; egyes megállóhelyeken a darabáru, illetőleg gyorsáru felvételét és kiszolgáltatását kizárhatja.

56. § Feltételesen fuvarozható tárgyak

(1) Feltételesen fuvarozható

a) az a tárgy, amelynek fuvarozását jogszabály vagy jogszabályon alapuló hatósági rendelkezés köti különleges feltételhez;

b) az a tárgy, amelynek fel- és lerakása vagy fuvarozása a tárgy természeténél, állapotánál, méreténél, súlyánál vagy csomagolásánál fogva - a fuvarozó megítélése szerint - a gépjármű berendezése, a fuvarozó üzeme vagy a közúti forgalmi viszonyok miatt nehézséget okoz, avagy amely az üzemi berendezésekben, a fuvarozott egyéb árukban, vagy személyekben kárt okozhat; a különleges feltételeket a fuvarozó esetenként állapítja meg;

c) a közlekedés- és postaügyi miniszter által az érdekelt miniszterekkel egyetértésben meghatározott feltételesen fuvarozható anyag és tárgy.

(2) A fuvarozó az (1) bekezdésben felsorolt tárgyak fuvarozását csak abban az esetben vállalja, ha a fuvarozásukra meghatározott különleges feltételeket is teljesítik.

57. § Hatósági kezelés

(1) A feladó köteles a fuvarlevélhez (gyorsáruvevényhez) csatolás végett a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat a fuvarozónak átadni; míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja.

(2) A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy a feladó a szükséges iratokat átadta-e, úgyszintén az átvett iratok helyességét sem.

(3) A feladó felelős mindazokért a következményekért, amelyek az (1) bekezdésben említett iratok hiányából vagy szabálytalanságából származnak és köteles az ezáltal okozott feltartóztatás tartamára a díjszabásban megállapított pótdíjat megfizetni.

(4) A fuvarozó köteles a neki átadott okmányokat megfelelően felhasználni; az átvett iratok elveszéséből, fel nem használásából vagy helytelen használatából származó kárért megbízottként felel.

(5) Ha a küldemény hatósági kezelésével kapcsolatos teendőkről útközben a fuvarozó gondoskodik, ezért a díjszabásban megállapított díjat szedi.

58. § Az áru állapota és csomagolása

(1) Nyilvánvalóan sérült árut a fuvarozó csak abban az esetben köteles átvenni fuvarozásra, ha a feladó az áru sérült állapotát a fuvarlevélben részletesen leírja és aláírásával elismeri.

(2) A feladó az árut - ha annak természete, állapota vagy hatósági rendelkezés megköveteli - olymódon köteles csomagolni, hogy a csomagolás az árut teljes vagy részleges elveszés és megsérülés ellen megvédje, s hogy az áru személyekben, más áruban vagy a gépjárműben kárt ne okozhasson.

(3) Ha a feladás alkalmával kívülről felismerhető, hogy a csomagolás nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a fuvarozó a küldemény fuvarozását csak azzal a feltétellel vállalhatja, ha a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát annak pontos leírásával a fuvarlevélen elismeri.

(4) Ha a csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt áru a fuvarozó megítélése szerint személyekben, üzemi berendezésekben vagy más árukban kárt okozhat, a fuvarozó a felvételt a csomagolás hiányának vagy nem megfelelő voltának a feladó által történt írásbeli elismerése esetében is visszautasítja,

59. § A tartalom, a darabszám és a súly megvizsgálása

(1) A fuvarozó jogosult a felrakási és a lerakási helyen a küldemény tartalmát, súlyát és darabszámát ellenőrizni, valamint megvizsgálni, hogy a fuvarlevélbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek-e, s hogy a feladó a feltételesen fuvarozható tárgyakra vonatkozó különleges feltételeket teljesítette-e.

(2) A fuvarozó útközben a küldemény tartalmát, súlyát és darabszámát abban az esetben jogosult megvizsgálni, ha ezt hatósági rendelkezés vagy üzemi ok teszi szükségessé.

(3) A küldemény tartalmának, súlyának és darabszámának a felrakási, illetőleg a lerakási helyen történő megvizsgálásához a rendelkezésre jogosultat meg kell hívni. Ha a meghívott nem jelenik meg, úgyszintén, ha a vizsgálatot útközben tartják és a rendelkezésre jogosult nincs jelen, a vizsgálathoz a lehetőség szerint két tanút kell hívni. A fuvarozó alkalmazottja csak abban az esetben lehet tanú, ha más személy nem áll rendelkezésre.

(4) A vizsgálat tényét és eredményét a fuvarlevélbe be kell jegyezni, vagy erről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a fuvarlevélhez kell csatolni.

(5) A fuvarozó az (1) és a (2) bekezdés alapján foganatosított vizsgálatért díjat nem szedhet, s a vizsgálattal felmerült készkiadásainak megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha a vizsgálat eredménye a fuvarlevélben szereplő adatoktól eltér.

60. § Fuvarköltség felszámítása és fizetése

(1) A fuvarozó a fuvarozásért és az egyéb teljesítményekért a díjszabásban megállapított díjakat, valamint a fuvarozás teljesítése érdekében felmerült igazolt készkiadásokat számíthatja fel. Ha a díjszabás többféle díjszámítást tesz lehetővé, ezek közül a kedvezőbbet kell alkalmazni.

(2) A fuvarköltséget általában a feladó köteles megfizetni. A feladás után felmerülő, valamint az a fuvarköltség, amelynek megfizetését a feladó a fuvarlevélben az átvevőre hárította, a küldeményt terheli és azt az átvevő köteles megfizetni.

(3) A fuvarköltség fizetésének módját és időpontját a díjszabás állapítja meg.

(4) A fuvarozó a fuvarozási szerződés megkötése alkalmával a feladótól - a szocialista szervezeteket kivéve - az előrelátható fuvarköltségnek megfelelő előleg fizetését követelheti.

61. § Zálogjog

(1) A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek,

(2) A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben kezesként felel.

(3) A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, az állami, vagy szövetkezeti kereskedelem útján való értékesítéssel elégítheti ki.

62. § Fuvarozási akadály

(1) Ha a gépjármű továbbhaladását valamely körülmény akadályozza, a fuvarozó a küldemény továbbfuvarozásáról a lehetőség szerint gondoskodni köteles.

(2) Ha a küldemény továbbítása akadályba ütközik, de a továbbfuvarozás kerülő útirányon lehetséges, a fuvarozó a küldeményt kerülő úton továbbítja. A fuvarozó a kerülő útvonalat és a kerülés okát a fuvarlevélbe bejegyezni köteles.

(3) Ha a küldemény továbbítására lehetőség nincs, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és tőle utasítást kérni arra, hogy mi történjék a küldeménnyel. A feladó értesítése elmarad, ha a fuvarozási akadály esetére a feladó a fuvarlevélen (gyorsáruvevényen) vagy a jelenlevő árukísérő végrehajtható utasítást adott.

(4) A feladó az utasítást írásban a fuvarozónak annál a szolgálati helyénél köteles megadni, amelyiktől az értesítést kapta. Ha az utasítást az árukísérő adja, köteles azt a fuvarlevél mindkét lapjára bejegyezni és a bejegyzést aláírásával megerősíteni.

(5) A fuvarozó az utasítást - a lehetőséghez képest - végrehajtani köteles.

(6) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerüléséig járó arányos részét és a fuvarozás költségeit köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó bebizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő.

(7) Ha a fuvarozási akadály a fuvarozás körén kívül felmerült okból állott elő, a fuvarozó a küldemény kerülő úton történt továbbításával, őrzésével és elhelyezésével, illetőleg az élőállat ellátásba adásával, valamint a feladó értesítésével és az utasítás végrehajtásával kapcsolatos költségeket is felszámíthatja; e költségek a küldeményt terhelik.

(8) Ha a fuvarozási akadály a fuvarozás körében felmerült okból állott elő és a feladó úgy rendelkezik, hogy a fuvarozó a küldeményt a feladási helyre fuvarozza vissza, a fuvarozó köteles a visszafuvarozást díjmentesen elvégezni és a feladónak az általa fizetett fuvardíjat és egyéb, a fuvarozással kapcsolatban felmerült költségeket megfizetni.

(9) Ha a feladót nem lehetett értesíteni, vagy a feladó az értesítés elküldését követő öt napon belül végrehajtható utasítást nem adott, a fuvarozó a küldeményt értékesítheti, kivéve, ha annak feladója szocialista szervezet. A küldeményt - a gyorsan romló árut tartalmazó küldemény kivételével - ha annak feladója szocialista szervezet, a fuvarozó a feladó veszélyére mindaddig köteles megőrizni, amíg a feladó végrehajtható utasítást nem ad. Ha a szocialista szervezet feladó utasításának késedelme miatt az őrzés költsége a küldemény értékét meghaladná, a fuvarozó a küldeményt - a legfeljebb annak értékéig terjedhető őrzési költségek megtérítése ellenében - a szóbanforgó árucikk értékesítésére vagy felhasználására hivatott szocialista szervezetnek ajánlhatja fel átvételre.

(10) Ha a küldemény gyorsan romló árut tartalmaz, a fuvarozó jogosult a küldeményt nyomban értékesíteni. Ugyanígy értékesítheti a fuvarozó a küldeményt - a szocialista szervezet által feladott küldemények kivételével - abban az esetben is, ha annak tárolására a helyi viszonyokhoz képest lehetőség nincs.

(11) Ha a fuvarozó a küldeményt értékesíti, a befolyt vételárat a küldeményt terhelő költségek levonása után a feladónak kifizeti. Ha a fuvarozó a küldeményt valamely szocialista szervezetnek adta át, a küldemény értéke és az azt terhelő költségek között a feladó javára megállapítható esetleges különbözetet a feladó a küldeményt átvevő szocialista szervezettől igényelheti. Ha a fuvarozó javára befolyt összeg a küldeményt terhelő költségeket nem fedezi, a feladó köteles a különbözetet megtéríteni.

63. § Kiszolgáltatási akadályok

(1) A fuvarozó köteles a feladót távbeszélőn, távírón, esetleg írásban haladéktalanul értesíteni és tőle utasítást kérni arra, hogy mi történjék a küldeménnyel, ha

a) a címzett nem található;

b) a címzett a küldemény átvételét megtagadja;

c) a címzett a küldeményt a díjszabásban megállapított határidő alatt nem viszi el;

d) a címzett a gyorsáruküldemény átvétele céljából a járat megérkezésekor nem jelentkezik;

e) más kiszolgáltatási akadály merül fel.

A feladó értesítése elmarad, ha a feladó vagy az erre jogosult árukísérő a fuvarlevélben (gyorsáruvevényen) végrehajtható utasítást adott.

(2) A feladó az utasítást írásban, a fuvarozónak annál a szolgálati helyénél köteles megadni, amelyiktől az értesítést kapta. Ha az utasítást az árukísérő adja, köteles azt a fuvarlevél mindkét példányába bejegyezni és a bejegyzést aláírásával megerősíteni.

(3) Ha a kiszolgáltatási akadály esetére adott utasítás a kiszolgáltatást a fennforgó körülmények között nem teszi lehetővé, a fuvarozó köteles a feladótól más utasítást kérni.

(4) Az utasítás végrehajtásával kapcsolatos költségek a küldeményt terhelik.

(5) Egyébként kiszolgáltatási akadály esetében a 62. § (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

64. § Az áru elveszése és megsérülése

(1) A jogosult a küldeményt elveszettnek tekintheti, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától - gyorsáru tekintetében a kiszolgáltatási kötelezettség beálltától [102. § (1) bekezdés] - számított 8 napon belül felhívás ellenére nem szolgáltatta ki.

(2) A fuvarozó köteles a küldemény teljes elveszéséről igazolást adni.

(3) Ha a darabszám szerint megjelölt küldeményből egyes darabok a kiszolgáltatásnál hiányoznak, a fuvarozó a küldemény részleges elveszését a fuvarlevélen (gyorsáruvevényen) igazolja. A hiányt a vétlevélre a címzett is feljegyezheti.

(4) A fuvarozó köteles a küldemény állapotát, szükség esetében súlyát, valamint lehetőség szerint a kár keletkezésének helyét, időpontját, okát és a kár összegét jegyzőkönyvben megállapítani, ha kiszolgáltatás előtt a küldeménynek megsérülését vagy nem a (3) bekezdésben említett részleges elveszését fedezi fel vagy gyanítja, vagy pedig ezt a jogosult állítja. A megállapításhoz érdektelen tanúkat, esetleg szakértőt és a lehetőség szerint a jogosultat is meg kell hívni.

(5) A jogosult a küldemény átvételét megtagadhatja, ha a fuvarozó a részleges elveszést nem igazolja, illetőleg kívánsága ellenére jegyzőkönyvet nem vesz fel.

(6) A fuvarozó a küldemény kiszolgáltatása után jegyzőkönyvet csak abban az esetben vesz fel, ha a kár az átvételkor nem volt felismerhető és a jogosult a kár felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb az átvételt követő harmadik napon a kár megállapítását kívánja. Ha a jogosult ilyen jegyzőkönyv alapján érvényesít követelést, neki kell bizonyítania, hogy a kár a fuvarozásra átvételtől a kiszolgáltatásig terjedő időben keletkezett.

(7) A fuvarozó köteles a jegyzőkönyv másolatát a jogosultnak díjtalanul kiadni.

65. § Elveszett küldemény megtalálása

(1) A fuvarozó a jogosultat haladéktalanul értesíteni köteles, ha az elveszettnek tekintett küldemény a kártérítés kifizetésének napjától számított egy éven belül megkerül.

(2) A jogosult az értesítés feladásától számított 30 napon belül kívánhatja, hogy a küldeményt költségére a fuvarozó az általa megadott lerakási (rendeltetési, megálló) helyre fuvarozza el, az általa megadott címre küldje meg, vagy a fuvarlevélben (gyorsáruvevényen) megjelölt felrakási (feladási) helyen költségmentesen szolgáltassa ki. Ebben az esetben a jogosult a fuvarozótól kapott kártérítés összegét - az abban foglalt fuvarköltség levonásával - visszafizetni köteles. A jogosult a fuvarozási határidő túllépése miatt a 69. § szerinti jogát is érvényesítheti.

(3) A fuvarozó a megtalált küldemény felett szabadon rendelkezhet, ha

a) a küldemény az (1) bekezdésben megállapított határidő után kerül meg;

b) a jogosult a küldemény kiszolgáltatását a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem kívánja.

66. § Fuvarköltség visszatérítése és utánfizetése

(1) A fuvarköltség helytelen felszámítása és beszedése esetében a megállapított többletet vissza kell téríteni, illetőleg a megállapított hiányt utólag meg kell fizetni.

(2) A fuvarköltség helytelen felszámítása alapján beszedett többlet annak jár vissza, aki azt a fuvarozónak megfizette.

(3) A fuvarköltség helytelen felszámításából származó hiányt a feladó köteles megfizetni, ha a címzett a küldeményt nem vette át. Ha a címzett a küldeményt átvette, a feladó az általa fizetendő fuvarköltségben mutatkozó hiányt, a címzett pedig az egyéb hiányt köteles megfizetni.

(4) A feladó, illetőleg a címzett köteles az utánfizetésre vonatkozó felszólítás vételétől számított 30 napon belül a hiányt a fuvarozónak megfizetni, vagy a fizetés megtagadásának okát vele közölni.

(5) A többlet visszafizetése, illetőleg a hiány utánfizetése iránt követelést nem lehet érvényesíteni, ha a többlet, illetőleg a hiány összege fuvarlevelenként az 5,- Ft-ot nem haladja meg.

67. § A fuvarozó felelőssége

(1) A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény teljes vagy részleges elveszése, megsemmisülése, vagy megsérülése folytán a felvételtől a kiszolgáltatásig keletkezett. A fuvarozó felelős továbbá a fuvarozási határidő túllépéséért.

(2) A fuvarozó teljes vagy részleges elveszés, megsemmisülés, vagy sérülés esetében mentesül a felelősség alól, ha a kár

a) ellenállhatatlan erő;

b) a küldemény belső tulajdonsága, amelynek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás, vagy ezekhez hasonló más kár, élőállatoknál károsodás állhat elő;

c) a csomagolásnak a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága;

d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy

e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett, vagy a kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, így különösen, ha a feladó

a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki,

a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető, rendkívüli értékéről,

a küldeményhez kísérőt nem rendelt olyan esetben, amikor e szabályzat, a díjszabás vagy adott esetben a feladóval létesített és a fuvarlevélbe bejegyzett megállapodás szerint a küldeményt kísérettel kellett volna fuvarozni, továbbá ha

a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.

(3) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt ellenállhatatlan erő okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.

(4) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állt elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani. Ha azonban a fuvarozó a küldeményt a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére átvette anélkül, hogy a feladó a csomagolás hiányát, vagy nem megfelelő voltát a fuvarlevélben elismerte és ezzel a fuvarozót az átvételre utasította volna, a fuvarozónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a csomagolás következménye.

(5) Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő.

(6) A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

68. § Kártérítés az áru elveszéséért vagy megsérüléséért

(1) Ha a fuvarozó e szabályzat rendelkezései értelmében az áru teljes vagy részleges elveszéséért, illetőleg megsemmisüléséért kártérítéssel tartozik, a kártérítés mértéke az állami, vagy szövetkezeti szerv (vállalat) által kiállított szállítói számlával igazolt összeg, ilyen számla hiányában a hatósági ár, hatósági ár hiányában a feladás helyén és idejében érvényben volt piaci ár, ennek hiányában a közönséges érték. Ezen felül vissza kell fizetni az elveszett áru fuvarozásával kapcsolatban fizetett költségeket, illetőleg ezek arányos részét is, hacsak ezek a költségek a számla összegébe nincsenek belefoglalva.

(2) A küldemény megsérülése esetében a fuvarozó - választása szerint - vagy az értékcsökkenés megtérítésére vagy pedig a sérülés kijavítására köteles. A kártérítés összege az áru megsérülése esetében nem haladhatja meg

a) az áru teljes elveszése esetében járó kártérítés összegét, ha a sérülés következtében a teljes küldemény értéke csökkent,

b) az értékben csökkent rész elveszéséért járó kártérítés összegét, ha a küldeménynek csak egy része sérült meg.

(3) Ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős,

(4) Ha a fuvarozó a küldeményt a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére átvette anélkül, hogy a feladó a csomagolás hiányát vagy nem megfelelő voltát a fuvarlevélben elismerte és ezzel a fuvarozót az átvételre utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kár felét a feladó köteles megtéríteni. Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a feladótól azonban a felelősség általános szabályai szerint a reá eső rész megtérítését követelheti.

69. § Kötbér

(1) Ha a fuvarozó a fuvarozási határidőt -olyan okból, amelyért felelős - túllépi, minden megkezdett óra után, amellyel a határidőt túllépte, a fuvardíj 1 50 részét, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles fizetni.

(2) A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a feladó a határidőben való teljesítéshez fűződő érdeket közölte és a fuvarozó ennek ismeretében a határidő megtartását - a díjszabásiban megállapított feltételek mellett - írásban külön elvállalta és nem bizonyítja, hogy a késedelmet ellenállhatatlan erő okozta.

(3) Az áru teljes elveszése esetében a fuvarozási határidő túllépéséért kötbér nem követelhető.

(4) Részleges elveszés esetében a kötbér összegének meghatározásánál csak a kiszolgáltatott küldeményrészre eső fuvardíjrészt kell alapul venni.

(5) Ha az áru megsérült és a fuvarozó a fuvarozási határidőt túllépte, a jogosult az értékcsökkenés megtérítésén felül a fuvarozási határidő túllépéséért az (1) bekezdés szerint járó kötbért is követelheti.

70. § A fuvarozási szerződésből eredő követelés érvényesítése

(1) A fuvarköltség visszatérítésére irányuló követelést a fuvarozóval szemben felszólamlással és keresettel az érvényesítheti, aki a fizetést teljesítette. A fuvarköltség visszatérítésére irányuló követelést a fuvarozóval szemben az a szerv is érvényesítheti, amelyet erre az illetékes miniszter kijelölt. Az utánvétre vonatkozó követelést a feladó érvényesítheti.

(2) A fuvarozási szerződésen alapuló, minden egyéb követelést a fuvarozóval szemben felszólamlással és bíróság vagy döntőbizottság előtt keresettel a feladó érvényesítheti addig az időpontig, amíg a címzett a küldeményt át nem vette; ettől az időponttól kezdve a követelést a címzett érvényesítheti,

(3) A címzett felszólamlással és keresettel abban az esetben is élhet, ha bebizonyítja, hogy a küldemény vételárát a feladónak megfizette. Ha a címzett követelését ilyen alapon érvényesíti, a feladó felszólamlási és kereseti joga megszűnik.

(4) A fuvarozási szerződésen alapuló követeléseket a jogosult választása szerint a fuvarozásban résztvevő bármely gépjárműfuvarozási vállalat ellen érvényesítheti; a felszólamlás benyújtásával a választási jog megszűnik.

(5) A felszólamlást írásban kell benyújtani és csatolni kell hozzá a jogosultságot igazoló, valamint a követelés elbírálásához szükséges egyéb okiratokat. A fuvarozó köteles a felszólamláshoz csatolt okiratokat - a követelés érvényesítésére adott meghatalmazás (engedmény, kereskedői tudósító levél stb.) kivételével - a felszólamlás elintézéséről szóló értesítéssel együtt a felszólamlónak visszaküldeni.

(6) A jogosult követelését keresettel bíróság vagy döntőbizottság előtt csak abban az esetben érvényesítheti, ha felszólamlással élt és a fuvarozó azt egészben vagy részben elutasította, vagy 60 napon bélül a követelést nem elégítette ki.

71. § A fuvarozási szerződésből eredő követelés elévülése

(1) A fuvarozási szerződésből eredő követelés egy év alatt elévül.

(2) Az elévülési idő kezdődik:

a) teljes vagy részleges elveszés, megsérülés vagy a fuvarozási határidő túllépése miatt támasztott igények, a fuvardíj, mellékdíj, bírság és egyéb költségek fizetésére, utánfizetésére, vagy visszatérítésére, továbbá az utánvétre vonatkozó követelések esetében a küldemény kiszolgáltatásának napjától, illetőleg attól a naptól, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni;

b) az áru értékesítésénél fennmaradó többlet kifizetésére, vagy az annál mutatkozó hiány megtérítésére vonatkozó követelés tekintetében az értékesítés napjától.

Egyébként az elévülési időt a polgári jog általános szabályai szerint kell számítani.

(3) A felszólamlásnak a fuvarozóhoz való megérkezése napjától a felszólamlás elutasításáról szóló értesítés, illetőleg a felszólamláshoz csatolt mellékletek kézbesítésének napjáig eltelt idő az elévülési időbe nem számit be. Ezt a rendelkezést a követelésre vonatkozó újabb felszólamlásra alkalmazni nem lehet. A felszólamlás benyújtásának, illetőleg elintézése kézbesítésének bizonyítása azt a felet terheli, aki erre a tényre hivatkozik.

II. Cím

KOCSIRAKOMÁNYÚ KÜLDEMÉNYEK FUVAROZÁSA

I. Fejezet

Fuvarozás tehergépkocsival

72. § Fuvarozási terv

(1) A fuvarozó a fuvarozást általában fuvarozási terv alapján végzi.

(2) A tervkötelezettségre, a fuvarozási tervadatbejelentés készítésére és benyújtására, valamint a fuvarozási tervek teljesítésének vizsgálatára vonatkozó szabályokat a Központi Szállítási Tanács meghallgatása után a közlekedés- és postaügyi miniszter a Tehergépkocsi Fuvarozás-tervezési Utasításban állapítja meg.

73. § Fuvarozási szerződés

(1) Fuvarozási szerződés jön létre, ha a feladó és a fuvarozó meghatározott árumennyiség fuvarozására megállapodott.

(2) A fuvarozó köteles minden fuvarfelvételi helyen sorszámmal ellátott fuvarrendelési naplót vezetni és abba a fuvarozási szerződéseket - a szerződés megkötésének időrendjében - bejegyezni.

(3) A feladó és a fuvarozó gépjármű rendelkezésre bocsátására is megállapodhat. Az ilyen megállapodásra a fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályokat kell - értelemszerűen - alkalmazni.

74. § A gépjármű kiállítása

(1) A fuvarozó köteles a gépjárművet a fuvarozási szerződésben meghatározott időben és helyen kiállítani.

(2) Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával 30 percnél többet késlekedik, a feladó a szerződéstől elállhat és

a) kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti

b) a küldemény elveszése vagy megsemmisülése esetében pedig követelheti a küldeménynek a rendeltetési helyén fennálló értékét. Ezt a jogát azonban csak akkor érvényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény tárgyát, vagy arról a fuvarozó enélkül is tudott, vagy tudnia kellett és a feladó bizonyítja, hogy a kárért nem ő felelős.

75. § Fuvarlevél; átvételi elismervény

(1) A fuvarozásról fuvarlevelet kell kiállítani. A fuvarlevél mintáját a díjszabás határozza meg. Külön fuvarlevelet kell kiállítani minden árumennyiségről, amelyet a fuvarozó egy gépjárművel, egy fuvaroztató részére, egy napon - akár több részletben is - fuvaroz.

(2) A fuvarlevelet magyar nyelven, olvashatóan, tintával, tintairónnal vagy írógéppel kell kitölteni.

(3) A feladó és a fuvarozó köteles a fuvarlevelet a fuvarozás megkezdése előtt aláírni (lebélyegezni). Ha a fuvarlevelet a feladó által közölt adatok alapján a feladó helyett a fuvarozó tölti ki és a feladó azt aláírja, ezzel elismeri, hogy a fuvarlevélben szereplő adatok a közölt adatokkal egyeznek.

(4) A feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak a helyességéért, amelyeket a fuvarlevélbe ő, vagy megbízásából a fuvarozó jegyzett be, viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból származnak, hogy ezek az adatok vagy a nyilatkozatok helytelenek, hiányosak, nem pontosak, vagy azokat nem a megfelelő rovatba jegyezték be.

(5) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni.

(6) A fuvarozó által aláírt (lebélyegzett) fuvarlevél, valamint másodpéldánya bizonyítja a szerződés létrejöttét és azt, hogy a fuvarozó a küldeményt átvette. Az áru súlyára, valamint darabszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok a fuvarozó ellen csak abban az esetben bizonyítanak, ha ezeknek az adatoknak a helyességét a fuvarozó a fuvarlevélen igazolta.

76. § A fuvarlevél tartalma

(1) A fuvarlevélbe a következő adatokat kell beírni:

a) a feladó neve és telephelye (lakcíme);

b) a címzett neve és telephelye (lakcíme);

c) a küldemény tartalma, súlya és - a csomagolatlan tömegárut kivéve - az árudarabok száma;

d) a csomagolás módja;

e) a gépjármű kiállításának (a jelentkezésnek) kikötött időpontja (nap, óra, perc);

f) az áru felrakási helye;

g) az áru lerakási helye;

h) a fuvarozási szerződésben kikötött gépjármű raksúlya;

i) a csatolt okmányok felsorolása;

j) az útirányra vonatkozó esetleges megállapodás;

k) a fuvarlevél kiállításának helye és ideje (napja);

l) a küldemény kíséretére vonatkozó kikötés; m) a fuvarozó neve és telephelye;

n) a gépjármű rendszáma;

o) a fuvarköltség kiszámításához szükséges adatok.

Az a)-k) alatti adatokat a feladó, az l)-o) alatti adatokat a fuvarozó köteles a fuvarlevélbe beírni.

(2) Ha a fuvarlevélben az áru részletezésére szolgáló rovat nem elégséges, az árut a fuvarlevél nyomtatvány minden példányához tartósan hozzáfűzött és a feladó által aláírt lapon kell részletezni; erre a fuvarlevélben hivatkozni kell; ilyen esetben az árunak a feladó által bevallott összsúlyát kell a fuvarlevélnek a súly bevallására szolgáló rovatába bejegyezni.

(3) Ha az áru felrakási helye a jelentkezési hellyel nem azonos, a jelentkezési helyet a fuvarlevélen külön meg kell jelölni.

(4) A fuvarlevélbe bejegyzett adatokat módosítani csak áthúzással és a megfelelő adat bejegyzésével szabad. Ha a módosítás az áru súlyára vagy darabszámára vonatkozik, a módosított mennyiséget betűkkel is be kell ími. Mind a feladó, mind a fuvarozó csak az általa tett bejegyzést módosíthatja; a módosítást aláírással meg kell erősíteni

77. § Küldemények kísérete

(1) A feladó köteles árukísérőt adni az olyan küldeményhez, amelynek tartalma akár részben is:

a) nemesfém, nemesfémből készült félkész- és készáru;

b) drágakő;

c) pénz, értékpapír;

d) mozgókép-filmtekercs;

e) művészi tárgy (festmény, szobor stb.);

f) régiség;

g) különleges műszer;

h) átköltözési ingóság;

i) élőállat;

j) robbanó anyag:

k) robbantószer.

(2) A fuvarozó kikötheti, hogy a feladó árukísérőt adjon az olyan küldeményhez, amely -akár részben is - 50 kilogrammnál kisebb súlyú árudarabokat tartalmaz. A fuvarozó nem követelhet árukísérőt abban az esetben, ha az 50 kilogrammnál kisebb súlyú árudarab értéke legfeljebb 500.- Ft. Ha a fuvarozó a küldemény kíséretét kikötötte, ezt a tényt a fuvarlevélbe be kell jegyeznie.

(3) A feladó a küldeményhez abban az esetben is adhat árukísérőt, ha erre az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében nem köteles.

(4) A kisért küldemény őrzéséről az árukísérő köteles gondoskodni.

(5) Az árukísérő jogosult fuvarozási és kiszolgáltatási akadály esetében a 62. § (3) és (4) bekezdésének, illetőleg a 63. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően utasítást adni. Nem illeti meg ez a jog az árukísérőt, ha a feladó a fuvarlevélbe erre vonatkozó tilalmat jegyzett be.

78. § Árukísérők és rakodómunkások

(1) A gépjárművön csak a feladó, az általa megbízott árukísérő, valamint a rakodómunkások utazhatnak. E személyek száma a gépjármű személyzetével együtt, ha a gépjármű raksúlya (megengedett legnagyobb terhelése) a 0.5 tonnát nem haladja meg, legfeljebb három, ha ennél több, megkezdett 0.5 tonnánként legfeljebb kettő lehet; a 2 tonnánál nagyobb raksúlyú gépjárművön utazó személyek száma sem lehet azonban nyolcnál több.

(2) A feladó köteles a gépjárművön utazó személyek nevét, lakcímét és személyi igazolványának számát a fuvarlevélbe bejegyezni; e személyek kötelesek személyazonosságukat a fuvarozás megkezdése előtt a gépjárművezetőnél igazolni.

(3) Az utazó személyek helyét a gépjárművön a gépjárművezető jelöli ki. A gépjárművezető az utazásból kizárhatja azt, aki a gépjárművön utazó többi személy testi épségét, a fuvarozott árut, vagy a gépjárművet veszélyeztető magatartást tanúsít.

(4) A gépjármű rakfelületén utazó személyek súlyát a díjszabásban megállapított átlagsúly alapulvételével a küldemény súlyához hozzá kell számítani. E személyek és a küldemény együttes súlya a gépjármű raksúlyát nem haladhatja meg.

(5) A gépjárművön utazó személy poggyászát maga őrzi; elveszéséért vagy megsérüléséért a fuvarozó csak vétkessége esetében felelős. Ilyen esetben a kártérítési összeg nem lehet több annál, mint amennyit útipoggyász teljes elveszése esetében kellene fizetni. (14. §)

(6) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a felrakási helyre üresen haladó vagy oda visszatérő gépjárművön is utazhatnak. Ha a gépjármű nem tér vissza üresen a felrakási helyre és a lerakási hely olyan helységben van, amelynek vasúti vagy autóbuszjárati megállóhelye nincsen, a fuvarozó az (1) bekezdésben felsorolt személyeket díjtalanul köteles elfuvarozni a gépjármű további útvonalába eső legközelebbi vasúti, illetőleg autóbuszjárati megállóhelyre.

79. § A darabszám megállapítása

(1) A fuvarozó a küldemény darabszámának megállapítását csak erre vonatkozó külön megállapodás alapján vállalja.

(2) A fuvarozó az általa megállapított darabszámot a fuvarlevélbe bejegyezni köteles.

80. § Rakodás

(1) Az árut a feladónak, illetve címzettnek kell a gépjárműre felraknia és a gépjárműről leraknia, kivéve, ha a díjszabás másként rendelkezik, vagy ha eltérően állapodtak meg.

(2) Ha a feladó a rakodás megkezdésével 30 percnél többet késlekedik, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti és el is állhat a szerződéstől.

(3) Az áru rögzítéséről, illetőleg az élőállatnak a gépjárműhöz kötözéséről, úgyszintén az ehhez szükséges eszközökről annak kell gondoskodnia, aki a felrakást végzi. A feladónak a fuvarlevélbe bejegyzett kívánságára a fuvarozó köteles ponyvát és hozzávaló kötelet adni.

(4) Az árut a gépjárművön a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályok és a díjszabás rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy az a forgalom biztonságát ne zavarja. A gépjármű vezetőjének ezzel összefüggésben adott utasításait a feladó köteles megtartani.

(5) Ha a feladó által felrakott rakomány a (4) bekezdés rendelkezéseinek nem felel meg és a fuvarozó a helytelen rakodást a felrakási helyen állapítja meg, a feladót a rakomány megigazítására felszólítja. Ha a feladó a felszólításnak haladéktalanul nem tesz eleget, úgyszintén, ha a megállapítás útközben történik és a feladó (megbízottja, árukísérő) nincs jelen vagy a jelenlevő feladó (megbízottja, árukísérő) a rakomány megigazításáról nem gondoskodik, azt a fuvarozó a feladó költségére végzi el. Ebben az esetben a fuvarozó a rakományigazítás során okozott kárért csak vétkessége esetében felelős.

(6) Ha a rakomány súlya a gépjármű raksúlyát meghaladja (túlterhelés), és ezt a felrakási helyen megállapítják, a rakomány többletet le kell rakni.

(7) Ha a rakomány súlya a gépjármű raksúlyát nem éri el és annak terjedelme a gépjármű rakfelületét nem tölti ki, a fuvarozó jogosult a gépjárművel más fuvaroztató küldeményét is fuvarozni, kivéve, ha a feladó és a fuvarozó az áru természetére tekintettel megállapodott, hogy a gépjárművet a feladó kizárólagosan használhatja.

(8) A feladó, illetőleg a címzett felelős azért a kárért és költségért, amely az általa végzett rakodásból eredően a gépjármű, a rakodási eszközök, a ponyva megrongálása által, vagy egyébként keletkezett.

81. § A fuvarozás útiránya

(1) Ha a feladó az útvonalat a fuvarlevélben előírta, a fuvarozást ezen az útvonalon kell teljesíteni.

(2) Ha a feladó a fuvarlevélben útvonalat nem írt elő, a fuvarozó köteles a fuvarozást a gépjárművel járható legrövidebb útvonalon teljesíteni. Ha a fuvarozó a fuvarozást a gépjármű és a küldemény együttes súlya, az áru természete és állapota, vagy az út- és időjárási viszonyok miatt nem a legrövidebb útvonalon teljesíti, ennek okát a fuvarlevélen fel kell jegyeznie.

(3) A fuvarozó a (2) bekezdés szerinti útvonaltól a gépjármű gazdaságos kihasználása érdekében is eltérhet, ha a feladó kizárólagos gépjárműhasználatot nem kötött ki [80. § (7) bekezdési és az eltérést az áru természete és állapota is lehetővé teszi. A fuvarozó az eltérés indokát a fuvarlevélen ilyen esetben is köteles feljegyezni. A fuvardijat és a fuvarozási határidőt ebben az esetben is a (2) bekezdés szerinti útvonal alapján kell számítani, hacsak a használt útvonal alapján számítandó fuvardíj ennél nem kevesebb.

82. § Fuvarozási határidő

(1) A fuvarozási határidő a fuvarozási útvonal minden megkezdett 15 km-e után egy óra. Egy küldeménynek egy gépjárművel több részletben végzett fuvarozása esetén a fuvarozási határidő megállapításánál a fuvarozás teljesítése érdekében megtett üres kilométereket is figyelembe kell venni.

(2) A fuvarozási határidő a gépjármű kiállításának időpontjában, legkorábban azonban abban az időpontban kezdődik, amikorra a fuvarozó a gépjármű kiállítását vállalta.

(3) A fuvarozó a fuvarozási határidőt megtartotta, ha annak letelte előtt a küldeményt a lerakási helyen a címzettnek átadja, vagy az átadást megkísérli.

(4) A fuvarozási határidőbe nem számít be:

a) a feladó és a címzett által végzett rakodás ideje;

b) a fuvarozó által végzett rakodás esetében a díjszabásban megállapított pótdíjmentes rakodási idő, valamint az az idő, amíg a rakodás megkezdését a feladó, illetőleg a címzett késlelteti;

c) a feladó utólagos rendelkezése, egyéb intézkedése, vagy mulasztása folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama;

d) a hatósági intézkedés folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama; ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a fuvarozási határidő megtartását kizárólag a fuvarozó hibájából bekövetkezett feltartóztatás akadályozza meg;

e) a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető rakodási rendellenesség vagy csomagolási hiányosság folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama;

f) a révátkelésre várakozással eltöltött idő;

g) a gépjárművezető napi 8 órát meg nem haladó pihenő ideje, feltéve, hogy a gépjárművezető ugyanannak a fuvarozásnak a tartama alatt már 16 órai szolgálatot teljesített.

(5) A fuvarozási határidő szünetelésének időtartamát és okát - a feltartóztatás megszűnése után haladéktalanul - be kell jegyezni a fuvarlevélbe s ha jelen van, a feladóval, illetőleg címzettel, annak megbízottjával vagy az árukísérővel is igazoltatni kell. A bejegyzés elmulasztása esetében a fuvarozó a fuvarozási határidő szünetelésére nem hivatkozhat.

83. § Kiszolgáltatás

(1) A fuvarozó köteles a rendeltetési helyen a címzettnek a fuvarlevélben feltüntetett és még ki nem egyenlített fuvarköltség megfizetése ellenében a fuvarlevelet átadni és a küldeményt az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatni. Több részletben történő kiszolgáltatás esetében az egyes részküldemények átvételét külön-külön kell elismerni. Szocialista szervezetek a fuvarköltséget az erre vonatkozó szabályok szerint a küldemény átvétele után is megfizethetik. A fuvarozó a fuvarlevelet ebben az esetben is csak a fuvarköltség megfizetése ellenében adja át.

(2) A fuvarozó jogosult - ellenkező megállapodás hiányában - a küldeményt munkanapokon 6-22 óra között a fuvarlevélben megjelölt lerakási helyen a címzettnek átadni.

(3) Ha a küldemény kiszolgáltatása 18 és 22 óra között történik, a fuvarozó az átadás szándékolt időpontjáról a címzettet előzetesen 6 és 18 óra között értesíteni köteles. Ha a fuvarozó értesítés ellenére a küldeményt 22 óráig nem adja át, köteles a címzettnek az átvétel megkísérlésével felmerült költségeit megtéríteni.

(4) Az értesítés a fuvarozó választása szerint távbeszélőn, távirattal, küldönccel vagy közönséges levél útján is történhet.

(5) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni:

a) a távbeszélőn adott értesítés esetében az értesítés leadásával;

b) küldönccel kézbesített értesítés esetében a kézbesítéssel, vagy annak megkísérlésével;

c) a távirat feladásától számított 6 óra elteltével;

d) a levél postára adásától számított 24 óra elteltével.

(6) A fuvarozó által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.

(7) A fuvarozó az értesítésért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.

84. § A fuvarteljesítmény igazolása

(1) A fuvarteljesítményt a fuvarlevél "Teljesítményigazolás" című részének rovataiba a fuvarozás tartama alatt folyamatosan be kell vezetni. E rovatokat a gépjárművezető tölti ki.

(2) A feladó, illetőleg a címzett köteles az egyes kocsirakományok, valamint részrakományok felés lerakásakor a fuvarteljesítményt aláírással külön-külön igazolni. Az igazolásra kötelezett aláírása bizonyítja, hogy a fuvarozó a "Teljesítményigazolás" című rész "lerakott súly" rovatában feltüntetett árumennyiséget a címzett részére kiszolgáltatta, továbbá, hogy a feladó, illetőleg a címzett az érkezés és az indulás időpontjára, a km óra állására, a terhére eső gépkocsiállás időtartamára, valamint a fuvarozott áru megnevezésére vonatkozólag a "Teljesítményigazolás"-ba bejegyzett adatok helyességét elismerte.

85. § Elállás a fuvarozási szerződéstől

(1) A fuvarozási szerződést a felek a fuvarozás megkezdése előtt, kölcsönös megegyezéssel felbonthatják.

(2) Fuvarozási tervkötelezettség alá nem eső fuvarozásra vonatkozó fuvarozási szerződéstől a feladó egyoldalúlag is elállhat. Ha az elállás a gépjármű kiállítására megállapított időpontot megelőző munkanapon 16 óra után történik, a feladó köteles a díjszabásban megállapított díjat megfizetni.

86. § A fuvarozási szerződés módosítása

(1) A fuvarozási szerződést a felek - a fuvarozástervezési szabályok megtartásával - közös írásbeli megegyezéssel módosíthatják.

(2) A fuvarozó felett főfelügyeletet gyakorló miniszter vagy helyettese a fuvarozási szerződés módosítására - népgazdasági érdekből - a fuvaroztató felett főfelügyeletet gyakorló miniszter előzetes értesítésével utasítást adhat. Ez az utasítás a fuvarozási kötelezettség mennyiségi csökkentésére, illetőleg a rendelkezésre bocsátott gépjárművek teljes vagy részleges, végleges vagy időleges visszavonására szólhat. A fuvarozó az utasítás alapján végrehajtott egyoldalú szerződésmódosításból származó kárért nem felelős.

87. § Bírságok

(1) Ha a feladó az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyat a fuvarlevélen valótlanul nevezte meg, a küldemény fuvardíjának ötszörösét köteles bírságként megfizetni. Ha a feladó az 56. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tárgyat a fuvarlevélen valótlanul nevezte meg, vagy az azok fuvarozására megállapított különleges feltételeket nem tartja meg, köteles a küldemény fuvardíjának kétszeresét bírságként megfizetni.

(2) Ha a feladó a fuvarlevélben az áru súlyát valótlanul tüntette fel és ez fuvardíj-megrövidítést okozhat, köteles az általa feltüntetett adatok alapján számított és a valóságnak megfelelő adatok alapján számítandó fuvardíjak közötti különbözet kétszeresét bírságként megfizetni. Nem kell bírságot fizetni a 2%-ot meg nem haladó súlyeltérés, valamint a fuvarozás tartama alatt bekövetkezett súlynövekedés esetében, ha a feladó bebizonyítja, hogy a súlynövekedés az időjárás hatásának a következménye.

(3) Ha a feladó a gépjárműre a raksúlyt meghaladó súlyt rak fel. a túlsúly után, a felrakási helytől a lerakás helyéig számított fuvardíj hatszorosát köteles bírságként megfizetni. Nem esik

bírság alá a túlterhelés, ha az a gépjármű raksúlyának 10%-át nem haladja meg.

(4) A bírság megfizetése sem az okozott közvetlen kár megtérítése, sem az esetleges büntetőjogi következmények alól nem mentesít.

II. Fejezet

Fuvarozás fuvardíjjelző-készülékkel ellátott tehergépkocsival

88. § Ha a fuvarozó a fuvarozást fuvardíjjelző-készülékkel ellátott tehergépkocsival (tehertaxival) végzi, a fuvarozásra az I. Fejezet 73-74. §-aiban, 77. §-ában, 78 §-a (1), valamint (3)-(5) bekezdéseiben, 80. §-a (1)-(6) bekezdéseiben, valamint (8) bekezdésében, 82. §-ában, 85. §-ában és 87. §-á-nak (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbiak figyelembevételével:

a) a fuvarozó a tehertaxik állomáshelyét jelzőtáblával köteles megjelölni;

b) a fuvarozást csak olyan tehertaxival szabad megkezdeni, amelynek fuvardíjjelző-készüléke kifogástalanul működik;

c) az állomáshelyen álló vagy a "szabad" jelzéssel haladó tehertaxit vezetője az azonnal megkezdendő fuvarozás céljából a jelentkező fuvaroztató rendelkezésére köteles bocsátani;

d) a megrendelt tehertaxit a megrendelő által megjelölt helyhez legközelebb eső állomáshelyről kell küldeni, illetve ha itt tehertaxi nem áll rendelkezésre, távolabb eső állomáshelyről a megrendelő költségére csak annak hozzájárulásával szabad tehertaxit küldeni;

e) a gépkocsivezető köteles a fuvardíjjelző-készüléket a megfelelő díjszabási fokozatra kapcsolni, mégpedig megrendelés esetében akkor, amikor a tehertaxival a fuvarozás lebonyolítása végett a telephelyről, illetőleg állomáshelyről elindult, egyébként pedig akkor, amikor a tehertaxit a fuvaroztató rendelkezésére bocsátja;

f) a fuvarozó a fuvarozást a feladó által kívánt, egyébként pedig a legrövidebb alkalmas útvonalon köteles lebonyolítani;

g) a gépkocsivezető köteles a fuvaroztató kívánságára a kifizetett fuvardíjról elismervényt adni;

h) felek a fuvarozási szerződést közös megegyezéssel módosíthatják;

i) ha a feladó az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában említett tárgyat fuvaroztat, a fuvardíj ötszörösét, de legalább 200.- Ft-ot, ha az 56. § (1) bekezdés c) pontjában említett tárgy fuvarozására megállapított különleges feltételeket nem tartja meg, a fuvardíj kétszeresét, de legalább 100.-Ft-ot köteles bírságként megfizetni.

III. Cím

Darabáruküldemények fuvarozása

89. § A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. A fuvarozó a fuvarozást akkor vállalja el, amikor a küldeményt a fuvarlevéllel együtt fuvarozás végett átveszi.

90. § Fuvarlevél

(1) Minden küldeményről fuvarlevelet kell kiállítani. A fuvarlevél mintáját a díjszabás határozza meg.

(2) Egy fuvarlevéllel nem adhatók fel:

a) olyan tárgyak, amelyek természetük miatt hátrányos következmények nélkül össze nem rakhatók;

b) olyan tárgyak, amelyeknek egymással vagy más árukkal együtt történő fuvarozását jogszabály tiltja.

(3) A fuvarlevelet magyar nyelven, olvashatóan, tintával, tintaironnal vagy írógéppel kell kitölteni.

(4) A feladó és a fuvarozó köteles a fuvarlevelet a feladás alkalmával aláírni (lebélyegezni). Ha a fuvarlevelet a feladó által közölt adatok alapján a feladó helyett a fuvarozó tölti ki és a feladó azt aláírja, ezzel elismeri, hogy a fuvarlevélben szereplő adatok a közölt adatokkal megegyeznek.

(5) A feladó felelős azoknak az adatoknak és nyilatkozatoknak a helyességéért, amelyeket a fuvarlevélbe ő, vagy megbízásából a fuvarozó jegyzett be, viseli mindazokat a következményeket, amelyek abból származnak, hogy az adatok vagy a nyilatkozatok helytelenek, hiányosak, nem pontosak, vagy azokat nem a megfelelő rovatba jegyezték he.

(6) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni.

(7) A lebélyegzett (aláírt) fuvarlevél, valamint a lebélyegzett fuvarlevél másodpéldány bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, létrejöttének időpontját, és a küldemény átvételét. A lebélyegzett (aláírt) fuvarlevél azt is bizonyítja, hogy a fuvarozási szerződés a fuvarlevélben foglalt adatok és nyilatkozatok szerint jött létre. Az áru súlyára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok azonban a fuvarozó ellen csalt akkor bizonyítanak, ha a fuvarozó a súlyt ellenőrizte és az adat helyességét a fuvarlevélben igazolta.

91. § A fuvarlevél tartalma

(1) A fuvarlevélbe a következő adatokat kell beírni:

a) a feladó neve és telephelye (lakcíme);

b) a címzett neve és telephelye (lakcíme);

c) a fuvarköltség fizetésére kötelezett neve és telephelye (lakcíme);

d) az áru megnevezése, súlya és az árudarabok száma;

e) a csomagolás módja;

f) az áru feladási helye;

g) az áru rendeltetési helye;

h) a csatolt okmányok felsorolása;

i) a fuvarlevél kiállításának helye és napja;

j) a fuvarozó neve és telephelye;

k) a fuvarköltség kiszámításához szükséges adatok;

l) a fuvar-, pót- és mellékdíjak, valamint egyéb költségek (fuvarköltség) összege.

Az a)-i) alatti adatokat a feladó, a j)-l) alatti adatokat a fuvarozó köteles a fuvarlevélbe beírni.

(2) Ha a fuvarlevélben az áru részletezésére szolgáló rovat nem elégséges, az árut a fuvarlevélhez tartósan hozzáfűzött és a feladó által aláírt lapon kell részletezni, erre a fuvarlevélben hivatkozni kell; ilyen esetben az árunak a feladó által bevallott összsúlyát kell a fuvarlevélnek a feladott áru súlyának bevallására szolgáló rovatába bejegyezni.

(3) A fuvarlevélbe bejegyzett adatokat módosítani csak áthúzással és a megfelelő adat bejegyzésével szabad. Ha a módosítás az áru súlyára vagy darabszámára vonatkozik, a módosított mennyiséget betűkkel is be kell írni. Mind a feladó, mind a fuvarozó csak az általa tett bejegyzést módosíthatja; a módosítást aláírással meg kell erősíteni.

92. § A küldemények súly- és mérethatára

A küldemények súlyhatárát, valamint az egyes árudarabok súly- és mérethatárát a díjszabás állapítja meg.

93. § A küldemények megjelölése

A feladó köteles a küldemény minden egyes árudarabján nevét és telephelyét (lakcímét) - a feladói minőség megjelölése mellett - valamint a címzett nevét, telephelyét (lakcímét) és a rendeltetési helyet feltüntetni. Ezen felül a feladó az egyes árudarabokat számmal vagy jellel is megjelölheti; e megjelölésnek a fuvarlevélbe bejegyzett adatokkal egyeznie kell.

94. § A küldemény átvétele és továbbítása

(1) A fuvarozó az átvételkor a küldemény darabszámát megállapítja és a fuvar-levélbe bejegyzik

(2) A fuvarozó a küldeményt a legközelebbi menetrend szerinti járattal, illetőleg a feladóval kötött megállapodásban meghatározott járattal köteles továbbítani.

(3) A küldeménynek a gépjárműre felrakását és a gépjárműről lerakását a fuvarozó végzi. A díjszabás megszabhatja, hogy a meghatározott súly vagy mérethatárt meghaladó küldemény fel- és lerakásánál a feladó, illetőleg a címzett segédkezzék.

95. § Fuvarozási határidő

(1) A fuvarozási határidő a fuvarozási útvonal 100 kilométeréig 24 óra, minden további megkezdett 50 kilométere után 6 óra.

(2) A fuvarozási határidő a küldemény átvétele után induló legközelebbi, illetőleg a feladóval kötött megállapodásban meghatározott járat menetrend szerinti indulási időpontjában, de legkorábban a felvételt követő nap 0 órájától kezdődik.

(3) A fuvarozó a fuvarozási határidőt megtartotta, ha annak letelte előtt

a) a küldeményt a rendeltetési helyen a címzettnek átadja, vagy az átadást megkísérli;

b) azt a küldeményt, amelynek érkezéséről a címzettet nem kell értesítenie, kiszolgáltatásra készen tartja;

c) azt a küldeményt, amelynek érkezéséről a címzettet értesítenie kell, kiszolgáltatásra készen tartja, s az értesítést a 95. § (2) bekezdésében megállapított módon és időn belül elküldi.

(4) A fuvarozási határidőbe nem számít be:

a) a feladó utólagos rendelkezése, egyéb intézkedése, vagy mulasztása folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama;

b) a hatósági intézkedés folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama; ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a fuvarozási határidő megtartását kizárólag a fuvarozó hibájából bekövetkezett feltartóztatás akadályozta meg:

c) a járat menetrend szerinti érkezési időpontja és a csatlakozó járat menetrend szerinti indulási időpontja közötti idő, feltéve, hogy ez az egy órát meghaladja.

(5) A fuvarozási határidő szünetelésének időtartamát és okát - a feltartóztatás megszűnése után haladéktalanul - be kell jegyezni a fuvarlevélbe. Ennek elmulasztása esetében a fuvarozó a fuvarozási határidő szünetelésére nem hivatkozhat.

96. § A címzett értesítése a küldemény megérkezéséről

(1) A fuvarozó köteles a küldemény megérkezéséről a címzettet értesíteni. Nem áll fenn az értesítési kötelezettség, ha a fuvarozó a küldeményt a díjszabás rendelkezése vagy a feladóval létesített megállapodás értelmében házhoz fuvarozza, valamint ha az értesítés tekintetében a díjszabás, illetőleg a feladó vagy a címzett másként rendelkezik. Az értesítésben meg kell jelölni a díjszabásban megállapított elviteli határidőt.

(2) Az értesítés távbeszélőn, távbeszélő-összeköttetés hiányában a fuvarozó választása szerint küldönccel, távirattal vagy közönséges levél útján is történhet. A fuvarozó a küldemény érkezésétől számított két órán belül köteles a távbeszélőhívást kezdeményezni, illetőleg az értesítést elküldeni. Munkanapon 16 óra után, vagy munkaszüneti napon megérkező küldeményről - kivéve a gyorsan romló és az élőállatküldeményeket - az értesítést a következő munkanapon 9 óráig kell elküldeni.

(3) Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni:

a) a távbeszélőn adott értesítés esetében az értesítés leadásával;

b) küldönccel kézbesített értesítés esetében a kézbesítéssel, vagy annak megkísérlésével;

c) a távirat feladásától számított 6 óra elteltével;

d) a levél postára adásától számított 24 óra elteltével.

(4) A fuvarozó által vezetett előjegyzés a távbeszélőn adott értesítés bizonyítékául szolgál.

(5) A fuvarozó az értesítésért a díjszabásban megállapított díjat szedheti.

97. § Kiszolgáltatás

(1) A fuvarozó köteles a rendeltetési helyen a címzettnek a fuvarlevélben feltüntetett és még ki nem egyenlített fuvarköltség, valamint az esetleges utánvét megfizetése ellenében a fuvarlevelet átadni és a küldeményt az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatni. Szocialista szervezetek a fuvarköltséget az erre vonatkozó szabályok szerint a küldemény átvétele után is megfizethetik. A fuvarozó a fuvarlevelet ebben az esetben is csak a fuvarköltség megfizetése ellenében adja át.

(2) A fuvarozó jogosult - ellenkező díjszabási rendelkezés, vagy megállapodás hiányában - a küldeményt a menetrendben meghatározott munkanapokon 8-20 óra között házhoz fuvarozni.

(3) A házhoz nem fuvarozott küldeményt a díjszabásban megállapított határidőn belül, a hivatalos órák alatt kell átvenni és elvinni. Ha a címzett a küldeményt a díjszabásban megállapított határidőn belül nem viszi el, köteles a díjszabásban megállapított fekbért megfizetni.

(4) Az elviteli határidő szünetel munkaszüneti napokon, valamint az áru hatósági kezelésének tartama alatt és az alatt az idő alatt, amíg az elvitelt a fuvarozó késlelteti.

98. § Utánvét

(1) A feladó a küldeményt az áru értékének erejéig, de legfeljebb 3000.- forintig utánvéttel terhelheti meg. Az utánvét összegét a fuvarlevélnek erre a célra szolgáló rovatába betűkkel kell bejegyezni. A feladó köteles a fuvarlevélhez az utánvét összegéről kiállított postautalványt vagy csekkbefizetési lapot csatolni. Ha a feladó a postautalványon vagy a csekkbefizetési lapon címzettként nem önmagát, hanem más személyt jelöl meg, köteles ezt a körülményt, valamint a címzett nevét és címét a fuvarlevélben feltüntetni.

(2) A fuvarozó köteles a küldemény kiszolgáltatásakor az utánvét összegét a címzettől beszedni és azt a beszedéstől számított 3 napon belül a fuvarlevélhez csatolt postautalvány, illetőleg csekkbefizetési lap felhasználásával postára adni. E határidő elmulasztása esetében a fuvarozó az utánvét beszedésének napjától évi 5 százalékos kamatot fizet.

(3) Ha a fuvarozó a küldeményt az utánvét beszedése nélkül szolgáltatta ki, köteles a feladónak az ezzel okozott kárt megtéríteni. A kártérítés összege az utánvét összegét nem haladhatja meg. A címzettel szemben a fuvarozó visszkereseti joga fennmarad.

(4) A fuvarozó az utánvétért a díjszabásban megállapított díjat szedi.

99. § Utólagos rendelkezés

(1) A feladó jogosult a fuvarozási szerződést utólagos rendelkezéssel úgy módosítani, hogy a fuvarozó

a) a még nem továbbított küldeményt részére szolgáltassa vissza;

b) a küldeményt útközben tartóztassa fel;

c) a küldeményt a fuvarlevélben megjelölt rendeltetési helyen ne a fuvarlevélben megnevezett, hanem más címzettnek szolgáltassa ki;

d) a küldeményt ne a fuvarlevélben megjelölt, hanem más rendeltetési helyen a fuvarlevélben megnevezett, vagy más címzettnek szolgáltassa ki;

e) a küldeményt a feladási helyre fuvarozza vissza és részére szolgáltassa ki;

f) az utánvéttel terhelt küldeményt az utánvét beszedése nélkül, vagy csökkentett összegű utánvét beszedése ellenében szolgáltassa ki;

g) a küldemény kiszolgáltatását tartsa függőben.

(2) Utólagos rendelkezés csak a teljes küldeményre adható.

(3) Utólagos rendelkezést két példányban kiállított nyilatkozattal a fuvarozónak annál a szolgálati helyénél lehet adni, ahol a küldeményt feladták, illetőleg ahol a küldemény éppen van. A fuvarozó az utólagos rendelkezés átvételét a nyilatkozat másodpéldányán igazolja és a másodpéldányt visszaadja.

(4) Az utólagos rendelkezést - ha azt a feladó a nyilatkozatban kívánja - költségére távirattal vagy távbeszélőn kell továbbítani.

(5) A fuvarozó az utólagos rendelkezést - a lehetőséghez képest - végrehajtani köteles.

100. § Bírságok

(1) Ha a feladó az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában, valamint az 56. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tárgyakat a fuvarlevélben valótlanul nevezi meg, vagy ha az 56. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tárgyakra megállapított különleges feltételeket nem tartja meg, az ilyen tárgyat tartalmazó küldemény minden egyes kilogrammja után 5.- forint bírságot köteles fizetni.

(2) Ha a feladó a küldemény súlyát a fuvarlevélben valótlanul tüntette fel és ez fuvardíjmegrövidítést okozhat, köteles az által feltüntetett adatok alapján számított és a valóságnak megfelelő adatok alapján számítandó fuvardíjak közötti különbözet kétszeresét bírságként megfizetni.

(3) A bírság megfizetése sem az okozott közvetlen kár megtérítése, sem az esetleges büntetőjogi következmények alól nem mentesít.

IV. Cím

Gyorsárufuvarozás

101. § Gyorsáru feladása és továbbítása

(1) A feladó köteles a gyorsáru feladása alkalmával megjelölni azt a járatot, amelyikkel a gyorsáru fuvarozását kívánja. A fuvarozó a gyorsárunak csatlakozó járattal történő továbbítását csak a díjszabásban meghatározott viszonylatokban vállalja.

(2) A gyorsárun fel kell tüntetni a címzett nevét és lakcímét, valamint a rendeltetési megállóhelyet; az arra alkalmas gyorsáruban a címzett nevét és lakcímét tartalmazó címkét is el kell helyezni. Külső megjelölés nélkül a fuvarozó a gyorsáru felvételét megtagadhatja.

(3) A fuvarozó a gyorsáruról gyorsáruvevényt állít ki. A feladó a gyorsáruvevény adatait tartalmazó elismervényt kap.

(4) A gyorsáruvevény a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladási és a rendeltetési megállóhely megnevezése ;

b) a feladó neve és lakcíme;

c) a címzett neve és lakcíme;

d) a küldemény tartalma (megnevezése), darabszáma, súlya;

e) a csomagolás módja;

f) a járat száma és a kilométer-távolság;

g) a fuvardíj és egyéb költségek (fuvarköltség) összege;

h) a feladás napja.

(5) A fuvarozó a gyorsárunak vagy csomagolásának külsőleg észrevehető sérülését vagy meg nem felelő voltát, valamint a csomagolás hiányát a gyorsáru-vevényre és az elismervényre feljegyzi, Ha a feladó az elismervényt elfogadja, ezzel elismeri a gyorsárunak, illetőleg a csomagolásnak az elismervényre feljegyzett állapotát és felelősséget vállal minden abból származó kárért.

(6) A fuvarozó a gyorsárut azzal a járattal köteles fuvarozni, amelyikre azt feladták.

102. § Gyorsáru kiszolgáltatása

(1) A fuvarozó köteles a rendeltetési megállóhelyen annak a járatnak a megérkezésekor, amelyikkel a gyorsárut fuvarozni kellett, a még ki nem egyenlített költségek megfizetése ellenében a gyorsáruvevényt a címzettnek átadni és a gyorsárut az átvétel elismerése ellenében kiszolgáltatni. Ha a címzett a gyorsáruküldeményt a járat megérkezésekor nem viszi el, köteles a díjszabásban megállapított fekbért megfizetni.

(2) A fuvarozó a gyorsáru átvételére jelentkező személy átvételi jogosultságát vizsgálni köteles. A címzett köteles személyazonosságát és lakcímét igazolni, valamint nevét és lakcímét az átvételi elismervényre feljegyezni.

(3) A fuvarozó a gyorsáru megérkezéséről értesítést nem ad.

103. § A küldemények súly- és mérethatára

A gyorsáruküldemények súlyhatárát, valamint az egyes árudarabok súly- és mérethatárát a díjszabás állapítja meg.

V. Cím

Vásári és piaci árusok fuvarozása

104. § Vásári vagy piaci árusításra jogosult személyeknek, azok családtagjainak, alkalmazottainak és áruinak országos (kirakó) vásárokra, illetőleg piacokra és onnan visszairányuló fuvarozására a III. Rész I. és II. Címének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) a személyek kötelesek magukat iparjogosítvánnyal, őstermelői igazolvánnyal, illetőleg személyi igazolvánnyal igazolni;

b) a fuvarozott személy a magával vitt árut és vásári felszerelést is maga őrzi; elveszésükért vagy megsérülésükért a fuvarozó csak vétkessége esetében felelős;

c) a gépjármű raksúlyának minden 0,5 tonnájára legfeljebb két fuvarozott személy eshet; a gépjárművön utazó személyek száma nyolcnál több is lehet; a személyek és a magukkal vitt áruk, csomagok, valamint vásári felszerelések együttes súlya a gépjármű raksúlyát nem haladhatna meg.

IV. RÉSZ

Hullafuvarozás

105. § Általános rendelkezés

A hullafuvarozásra a III. Rész I. és II. Címének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni az alábbi 106-108. §-okban foglalt eltérésekkel, illetőleg kiegészítésekkel.

106. § Hullaküldemény feladása

(1) Hullát általában csak hullaszállító gépkocsival szabad fuvarozni. Hullának más gépkocsival történő fuvarozására indokolt esetben a közlekedés- és postaügyi miniszter adhat engedélyt. Az engedély megadásáról a rendeltetési hely szerint illetékes járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi szakigazgatási szervét értesíteni kell.

(2) A feladó köteles gondoskodni arról, hogy a hullaküldemény mindazoknak a feltételeknek megfeleljen, amelyeket az egészségügyi jogszabályok a hullát tartalmazó koporsó tekintetében megállapítanak. Ha a fuvarozás nem hullaszállító kocsival történik, a légmentesen lezárt fémkoporsót láda helyett külső koporsóba kell elhelyezni és azzal együtt kell eltemetni.

(3) A feladó a fuvarozás megkezdése előtt köteles az illetékes hatóság által kiállított halottszállítási engedélylevelet a fuvarozónak átadni.

(4) A hullát fuvarozó gépjárművön csak ravatalozási és temetkezési kellékeket, valamint koszorút és sírdíszt szabad elhelyezni. Fertőző beteg hullájával együtt egyebet fuvarozni nem lehet.

107. § Hullaküldemény továbbítása

(1) A feladó a hullaküldeményhez egy kísérőt adhat, akinek a gépjármű vezetőfülkéjében kell helyet foglalnia.

(2) A hullaküldemény fel- és lerakását a fuvarozó végzi.

(3) A hullaküldemény fuvarozása során az egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásáról a fuvarozó gondoskodni köteles.

(4) Fuvarozási akadály esetében a címzettet kell értesíteni. Ha a címzettet értesíteni nem lehet, továbbá, ha a címzett vagy a kísérő végrehajtható utasítást nem ad, a hullaküldeményt a legközelebbi községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg egészségügyi szakigazgatási szervének kell átadni.

108. § Hullaküldemény kiszolgáltatása

(1) Ha a címzett a hullaküldeményt a rendeltetési helyre megérkezés után azonnal át nem veszi, a küldeményt a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg egészségügyi szakigazgatási szervének kell átadni.

(2) A fuvarozó a hullaküldemény kiszolgáltatása alkalmával a halottszállítási engedélylevelet a címzettnek átadja.

(3) A címzett köteles gondoskodni az egészségügyi és egyéb jogszabályok megtartásáról.

(4) A hullaküldemény kiszolgáltatása után a fertőző betegségben meghalt személy hulláját fuvarozó gépjárművet haladéktalanul fertőtleníteni kell.