Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

50/1960. (XI. 18.) Korm. rendelet

a mérésügyről

I.

Mérésügyi szervezet

1. § A mérésügy országos hatáskörű irányító és ellenőrző hatósága az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH).

2. § Az OMH feladata a mérőeszközök mérési pontosságának és egységességének biztosítása. E feladatkörébe tartozik különösen

a) a törvényes mértékegységeknek megfelelő országos alapmérőeszközök képzése, őrzése, kezelése;

b) gondoskodás az országos alapmérőeszközöknek a nemzetközi alapmérőeszközökkel, továbbá más országok alapmérőeszközeivel való összehasonlításáról;

c) az országos alapmérőeszközökből további alapmérőeszközök képzése;

d) a mérésügyi tudományos kutatás;

e) a mérőeszközök típusvizsgálata;

f) az alapmérőeszközök vizsgálata;

g) a hitelesítő és vizsgáló berendezések vizsgálata;

h) a mérőeszközök hitelesítése;

i) a hordójelzés;

j) egyes különleges jelentőségű mérések és mérésügyi vizsgálatok elvégzése;

k) a vállalati mérésügyi szolgálat szakmai munkájának elvi irányítása;

l) a mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzése;

m) egyes mérőeszközfajtákkal szemben támasztott mérésügyi műszaki követelmények meghatározása;

n) közreműködés mérésügyi vonatkozású országos szabványok alkotásában és a mérésügyi vonatkozású nemzetközi szabványosítási munkában;

o) részvétel a nemzetközi mérésügyi munkában kapcsolatok fenntartása a nemzetközi mérésügyi szervekkel, valamint más államok mérésügyi szerveivel, a mérésügyi vonatkozású nemzetközi egyezmények végrehajtása.

3. § Az OMH a kormány közvetlen felügyelete alatt áll. Elnökét és elnökhelyettesét a kormány nevezi ki. A többi alkalmazott kinevezése, illetőleg alkalmazása az OMH elnökének hatáskörébe tartozik.

4. § (1) Az OMH elnöke utasításban állapítja meg az alapmérőeszközök vizsgálati időközeit, valamint a típusvizsgálat, vizsgálat, hitelesítés és hordójelzés műszaki követelményeit, egyéb feltételeit, módszereit és eljárási szabályait.

(2) Az OMH elnöke - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - utasításban állapítja meg azt, hogy az állami szerveknek és kisipari szövetkezeteknek milyen alapmérőeszközöket kell rendszeresen vizsgáltatniok.

(3) Az OMH elnöke - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - utasításban elrendelheti egyes mérőeszközök kötelező bejelentését.

(4) Az OMH elnökének utasításait az OMH hivatalos lapjában: a MÉRÉSÜGYI KÖZLEMÉNYEK-ben kell kihirdetni és a TERVGAZDASÁGI ÉRTESlTÖ-ben is közzé kell tenni.

5. § (1) A hatósági mérésügyi feladatokat az OMH vagy saját hatáskörben vagy mértékhitelesítő kirendeltségei és hordójelző állomásai útján látja el.

(2) Az OMH, továbbá a mértékhitelesítő kirendeltségei és hordójelző állomásai részletes hatáskörét és illetékességi területét az OMH elnöke szabályozza.

II.

Mértékegységek

6. § (1) A törvényes mértékegységek ennek a rendeletnek 1. számú mellékletében meghatározott mértékegységek.

(2) A Magyar Népköztársaság területén olyan mennyiségek mérésére, amelyekre törvényes mértékegységek vannak, kizárólag olyan mérőeszközök használhatók, amelyek a mért mennyiséget a törvényes mértékegységekben fejezik ki; a mért mennyiség megjelölésére pedig ilyen esetben a törvényes mértékegységeknek az 1. számú mellékletben meghatározott elnevezése és jele használható.

(3) A felsőoktatási intézmények és a tudományos kutatóintézetek a törvényes mértékegységektől eltérő mértékegységeket is használhatnak, olyan mérőeszközöket is alkalmazhatnak, melyek a mért mennyiséget nem törvényes mértékegységekben fejezik ki.

III.

Típusvizsgálat

7. § (1) A mérőeszközök minőségének biztosítása és fejlesztése érdekében a mérőműszereket gyártó szervek és magánkisiparosok kötelesek a gyártásra tervbe vett újtípusú mérőeszközt az OMH-nak bejelenteni.

(2) Az OMH elnöke bármely mérőeszköz típusvizsgálatát elrendelheti. Hitelesítési kötelezettség alá tartozó minden mérőeszköz típusvizsgálatát el kell rendelni.

(3) Típusvizsgálat elrendelése esetén a mérőeszköz sorozatgyártását csak akkor szabad megkezdeni, ha az OMH elnöke mérésügyi szempontból engedélyezte. Az engedélyezés felől 90 napon belül dönteni kell.

(4) Amennyiben az OMH elnöke a már sorozatban gyártott mérőeszköz típusvizsgálatát rendeli el és a típusvizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a mérőeszköz mérésügyi szempontból nem megfelelő, javaslatot tesz az illetékes miniszternek a további gyártás megszüntetésére, illetőleg a már legyártott meg nem felelő mérőeszközök forgalombahozatalának megtiltására.

IV.

Hitelesítés

8. § (1) Elszámolás alapjául szolgáló mérésekre kizárólag hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérőeszköz használható.

(2) Hitelesítési kötelezettség alá tartoznak e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt mérőeszközök.

(3) A hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérőeszközök belföldön kizárólag az OMH által hitelesítve hozhatók forgalomba és - a magánháztartás kivételével - csakis hitelesítve tarthatók használatra kész állapotban és csak hitelesítve használhatók.

(4) A külföldről behozott hitelesítési kötelezettség alá tartozó - külföldön már hitelesített - mérőeszközök belföldi hitelesítése alól az OMH elnöke indokolt esetben felmentést adhat.

(5) Használaton kívül álló hitelesítési kötelezettség alá eső mérőeszköz érvényes hitelesítési bélyeg nélkül csak akkor tartható, ha annak birtokosa (használója) az OMH-nál írásban bejelentette, hogy a mérőeszközt nem használja, s ezért kérte annak lepecsételesét.

9. § (1) A mérőeszközök a hitelesítési engedély alapján is csak akkor láthatók el hitelesítési bélyeggel, ha a hitelesítési vizsgálat szerint megfelelnek a mérésügyi előírásoknak.

(2) A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki.

(3) A hitelesítési engedélyeket az OMH hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) A hitelesítésre engedélyezett mérőeszközön - vagy azok kísérőokmányán - fel kell tüntetni a mérőeszköz előállítójának nevét és telephelyét, vagy az OMH-nál bejelentett jelzését, valamint azokat az adatokat, amelyek feltüntetését a hitelesítési engedélyben elrendelték.

10. § A mérőeszközök hitelesítése hitelesítési vizsgálatból és hitelesítési bélyeg alkalmazásából, illetőleg hitelesítési okmány kiadásából áll.

11. § (1) Belföldön gyártott új mérőeszköz első hitelesíttetéséről az előállító, külföldről behozott mérőeszköz első hitelesíttetéséről a belföldi forgalombahozó, helyhez kötött mérőeszköz első hitelesíttetéséről pedig a szerelést végző szerv köteles gondoskodni.

(2) Minden olyan esetben, amikor a hitelesített mérőeszköz nagysága vagy helyes működése megváltozhatik, a javítást vagy változtatást végző szerv (személy) köteles a hitelesítési bélyeget megsemmisíteni és használatbavétel előtt újbóli hitelesíttetéséről gondoskodni.

(3) Az OMH-nak jogában áll a hitelesítési kötelezettség alá tartozó új és javított mérőeszközök hitelesítését a hitelesítésre kötelezett szerv telephelyén végezni.

12. § (1) Időszakos hitelesítési kötelezettség alá tartozik minden olyan hitelesített mérőeszköz, amelynél a hitelesítés érvényességének a 2. számú mellékletben megállapított időtartama lejárt.

(2) Az időszakos hitelesíttetésről a mérőeszköz birtokosa (használója) a lejárat előtt köteles gondoskodni.

(3) Az OMH az időszakos hitelesítést hivatali helyiségeiben, valamint 2-2 évenként az időszakos hitelesítési központokban végzi.

(4) Az időszakos hitelesítés időpontját az OMH legalább 15 nappal előbb köteles közölni az illetékes községi (városi) tanács végrehajtó bizottságával. A végrehajtó bizottság köteles a hitelesítés lefolytatásához alkalmas helyiséget biztosítani. Köteles továbbá a végrehajtó bizottság az időszakos hitelesítések időpontját a helyileg szokásos módon, legalább 8 nappal a hitelesítés megkezdése előtt kihirdetni.

(5) Az OMH az időszakos hitelesítést elvégezheti a hitelesíttető telephelyén is, ha azt célszerűségi vagy gazdaságossági szempontok indokolják.

V.

Alapmérőeszközök alkalmazása

13. § (1) Használati mérőeszközeik mérési pontosságának rendszeres ellenőrzésére alapmérőeszközöket kötelesek tartani azok a szervek, amelyeknél a használatban levő mérőeszközök száma, illetőleg a megkívánt mérési pontosság az alapmérőeszközök tartását szükségessé teszi.

(2) Az illetékes miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői; a továbbiakban: miniszterek) állapítják meg azt, hogy melyik szervnél milyen típusú, milyen pontosságú és milyen mennyiségű alapmérőeszközt kell tartani.

(3) Alapmérőeszközként csak olyan mérőeszköz használható, mely az OMH által kiadott alapmérőeszköz-jegyzékben előírt követelményeknek megfelel.

(4) Az alapmérőeszköztartásra kötelezett szerveknek rendszeres időközökben, de legalább félévenként össze kell hasonlítaniok használati mérőt eszközeiket alapmérőeszközeikkel. Amennyiben az összehasonlítás eredményeként azt állapítják meg, hogy a használati mérőeszköz mérési pontossága nem megfelelő, haladéktalanul kötelesek a hibás használati mérőeszköz megjavíttatásáról, vagy kiselejtezéséről gondoskodni.

14. § (1) A használati mérőeszközök ellenőrzésére szolgáló alapmérőeszközöket rendszeres időközönként be kell mutatni vizsgálatra az OMH-nál.

(2) Az OMH a vizsgálat eredményéről vizsgálati okmányt ad ki.

(3) Érvényes vizsgálati okmány nélkül alapmérőeszköz nem használható.

VI.

Vállalati mérésügyi szolgálat

15. § (1) A mérési pontosság és egységesség biztosítása, valamint a mérésügyi jogszabályok végrehajtása céljából vállalati mérésügyi szolgálatot kell szervezni a mérőeszközöket gyártó, javító és a jelentősebb felhasználó szerveknél, valamint minden olyan szervnél, ahol a mérőeszközök mérési pontosságához fontos népgazdasági érdek fűződik. Ahol ilyen szolgálat már működik, ott azt e rendelet előírásainak megfelelően kell fejleszteni.

(2) A vállalati mérésügyi szolgálat feladatai:

a) gondoskodás arról, hogy a szerv megfelelő alapmérőeszközökkel el legyen látva;

b) a szerv alapmérőeszközeinek rendszeres megvizsgáltatása az OMH-nál;

c) a szerv birtokában levő alapmérőeszközökről és mérőeszközökről nyilvántartás készítése és folyamatos vezetése;

d) a szerv által használatos mérőeszközöknek alapmérőeszközökkel való rendszeres összehasonlítása és erről nyilvántartás vezetése;

e) gondoskodás a szerv birtokában levő hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérőeszközök hitelesíttetéséről;

f) gondoskodás a meghibásodott mérőeszközök kijavíttatásáról vagy kiselejtezéséről.

(3) A vállalati mérésügyi szolgálatot mérésügyi előadó, szükség esetén mérésügyi csoport, vagy mérésügyi osztály látja el. Ugyanazon miniszter felügyelete alá tartozó több szervnek lehet közös, ágazatilag vagy területileg szervezett mérésügyi szolgálata (előadója, csoportja, osztálya) is.

(4) A miniszterek állapítják meg - az OMH elnökének véleményét figyelembevéve - azt, hogy mely szervnél kell mérésügyi előadói munkakört, illetve mérésügyi csoportot vagy osztályt szervezni. Ugyancsak a miniszterek állapítják meg, az OMH elnökének véleményére figyelemmel, az egyes szerveknél szervezett mérésügyi szolgálat létszámát, felszerelését, részletes feladatkörét és működési szabályait.

VII.

Hordójelzés

16. § (1) Bor, sör, vagy egyéb szeszesital, valamint szesz, ecet tárolására és szállítására való hordót, tartályt, kádat (a továbbiakban: hordó) csak az OMH által alkalmazott jelzéssel szabad belföldön forgalomba hozni és ilyen célra kizárólag érvényes jelzéssel ellátott hordót szabad használni.

(2) Új hordó jeleztetéséről a hordó készítőjének, külföldről behozott új hordó jeleztetéséről a belföldi forgalombahozó szervnek, javított hordó jeleztetéséről a javítást végző személynek, az időszakos jeleztetésről pedig a hordó birtokosának (használójának) kell gondolkodnia - utóbbinak az érvényesség megszűnése előtt.

(3) A hordókat a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott időközönként újra kell jelez-tetni.

(4) Javítás után a hordókon a régi jelzést meg kell semmisíteni és a hordót újra kell jeleztetni.

(5) A jelzés a hordó űrtartalmának megállapításából és a szükséges adatoknak a hordón maradandó módon való feltüntetéséből áll.

(6) Nem kell jeleztetni a nyersszesz, finomszesz és denaturált szesz szállítására vagy tárolására használt fémből készült hordókat.

VIII.

Ellenőrzés

17. § (1) Az OMH gyártás és használat közben köteles ellenőrizni, hogy a mérőeszközök megfelelnek-e a mérésügyi jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Az OMH ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal ellátott dolgozói, bármely szerv - a fegyveres testületek kivételével - valamint bármely kisiparos vagy kereskedő üzemébe, telepére, vagy helyiségébe engedély nélkül jogosultak belépni és ott mérésügyi ellenőrzést folytatni.

(3) Az Állami Kereskedelmi Felügyelet és a pénzügyőrség is köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérőeszközöket csak érvényes hitelesítési bélyeggel (okmánnyal) - valamint a jelzési kötelezettség alá tartozó hordókat csak érvényes jelzéssel ellátva hozzanak forgalomba és csak így használjanak. Szabálytalanság észlelése esetén az OMH-t tájékoztatniok kell.

IX.

Vegyes rendelkezések

18. § (1) Az OMH által végzett típusvizsgálatok, alapmérőeszközvizsgálatok, mérőeszközhitelesítések és hordójelzések díjkötelesek.

(2) A díjak és pótdíjak összegét az OMH elnökének javaslata alapján - az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben - a pénzügyminiszter - állapítja meg.

(3) A díjakat illeték módjára kell leróni.

(4) Azokért az egyes különleges mérésügyi munkákért, amelyeknek díját a pénzügyminiszter nem állapította meg, az OMH elnöke által a hivatali önköltség alapján megállapított díjakat kell fizetni.

(5) Típusvizsgálati, vizsgálati és hitelesítési díjat olyan bemutatott mérőeszköz után is fizetni kell, melyről a típusvizsgálat, vizsgálat, illetőleg hitelesítés során megállapítást nyert, hogy a követelményeknek nem felelnek meg. Nem kell azonban dijat fizetni az olyan bemutatott mérőeszköz után, melyről a bemutatáskor rátekintéssel megállapítható, hogy nem felel meg a mérésügyi követelményeknek.

19. § Minden mérőeszközt köteles annak előállítója nevével - vagy az OMH-nál bejelentett jelével - ellátni.

20. § A különleges jelentőségű mérésekkel és mérésügyi vizsgálatokkal kapcsolatban a kérelmező vállalat által biztosítandó feltételeket esetenként az OMH elnöke állapítja meg.

21. § (1) Szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki a mérésügyi jogszabályoknak meg nem felelő mérőeszközt hoz forgalomba.

(2) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki

a) a gyártásra tervbevett új mérőeszköztípust a gyártás megkezdése előtt nem jelenti be az OMH-nak;

b) a magánháztartás kivételével a mérésügyi jogszabályoknak meg nem felelő mérőeszközt használ;

c) az általa javított vagy átalakított hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérőeszközön a hitelesítési bélyeget nem semmisíti meg és nem gondoskodik újrahitelesíttetésről.

(3) Szabálysértést követ el és ötszáz forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki

a) új hordót jelzés nélkül hoz forgalomba;

b) jelzési kötelezettség alá tartozó hordót érvényes jelzés nélkül használ;

c) az általa javított hordón a régi jelzés megsemmisítését és a hordó újrajeleztetését elmulasztja.

22. § (1) Ez a rendelet 1961. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 13/1953. (III. 27.) MT rendelet 1-38. §-a, valamint 40-45. §-a, továbbá az 54/1954. (VIII. 20.) MT rendelet, a 28/1956. (IX. 7.) MT rendelet, valamint az 1.067/1954. (VIII. 27.) számú minisztertanácsi határozatnak az OMH-ra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) E rendelet végrehajtásáról az OMH elnöke gondoskodik.

Dr. Münnich Ferenc s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

1. számú melléklet a mérésügyről szóló 50/1960. (XI. 18.) Korm. rendelethez.

2. számú melléklet a mérésügyről szóló 50 1960. (XI. 18.) Korm. rendelethez.

Tartalomjegyzék