13/1953. (III. 27.) MT rendelet
a mérésügyről
I.
A MÉRÉSÜGYI HATÓSÁGOK SZERVEZETE
Országos Mérésügyi Hivatal
1. §
A Magyar Népköztársaság területén a mérésügy és a mértékhitelesítés, valamint az ezzel kapcsolatos ügyek országos irányító és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal. (A továbbiakban: OMH.)
2. §
Az OMH alapfeladata az országban lévő mértékek és mérőműszerek mérési pontosságának biztosítása, fejlődő népgazdaságunknak és a nemzetközi követelményeknek megfelelően. Ennek érdekében feladatkörébe tartozik:
a) az országos alapmértékek és alapmérőműszerek őrzése, kezelése és a nemzetközi alapmértékekkel való összehasonlítása, valamint a vállalatoknál és egyéb szerveknél lévő alapmértékek leszármaztatása, illetve az országos alap mértékekkel való összehasonlítása, az alapmértékek és alapmérőműszerek vizsgálata;
b) etalonképzés, az átszármaztatás és továbbszármaztatás módszereinek kidolgozása;
c) azoknak a mértékeknek és mérőműszereknek ellenőrző vizsgálata, amelyek a mért mennyiséget jelen rendelet mellékletében megbatározott egységekben fejezi ki;
d) a hitelesítési és vizsgálati kényszer alá vont mértékeket és mérőműszereket gyártó vállalatoknál felszerelt hitelesítő és vizsgáló berendezések időszakos vizsgálata;
e) egyes különleges mérőműszerek hitelesítése, valamint egyes különleges jelentőségű mérések elvégzése;
f) a hitelesítési és vizsgálati kényszer alá vont mértékek és mérőműszerek rendszerpróbájára, hitelesítésére és vizsgálatára, valamint a hordójelzésre vonatkozó utasítások és szabályzatok kiadása;
g) az OMH mértékhitelesítő kirendeltségeinek irányítása és ellenőrzése;
h) mérésügyi vonatkozású szabványok alkotásában közreműködés;
i) mérőműszerek elosztásában való véleményező közreműködés;
j) mérésügyi és mértékhitelesítési kihágási és büntetőeljárásoknál szakképviselői jogkör gyakorlása;
k) vitás mérésügyi kérdésekben - a felekre kötelező - szakvélemény adása;
l) a nemzetközi mérésügyi megállapodások végrehajtása.
3. §
(1) Az OMH igazgatója a hatáskörébe tartozó ügyekben utasításokat adhat ki, melyek az állami szervekre és vállalatokra kötelezőek.
(2) Az OMH igazgatója állapítja meg:
a) azt, hogy a közületeknek és állami vállalatoknak milyen mértékeket és mérőműszereket kell hitelesíttetniök és rendszeresen vizsgáltatniok;
b) a hitelesítés érvényességének időtartamát;
c) az OMH Mértékhitelesítő Kirendeltségeinek és á Hordójelző Állomásoknak székhelyét és illetékességi területét;
d) a mértékhitelesítői és hordójelzői szakvizsgákra vonatkozó szabályokat.
(3) Az OMH igazgatója utasításait a Tervgazdasági Értesítőben teszi közzé.
4. §
(1) Az OMH a Minisztertanács felügyelete alatt áll. A Minisztertanács főfelügyeleti jogát az Országos Tervhivatal elnöke útján gyakorolja.
(2) Az OMH igazgatóját az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács nevezi ki, igazgatóhelyettesét pedig az Országos Tervhivatal elnöke.
(3) Az OMH személyi és dologi kiadásairól az Országos Tervhivatal költségvetésében külön cím alatt kell gondoskodni.
Az OMH Mértékhitelesítő Kirendeltségei
5. §
A közforgalomban használatos mértékek és mérőműszerek hitelesítő szervei az OMH Mértékhitelesítő Kirendeltségei (a továbbiakban: Kirendeltségek)
6. §
A Kirendeltségek feladatköre:
a) a hitelesítési kényszer alá vont mértékek és mérőműszerek hitelesítése;
b) a hitelesítési kényszer alá vont mértékeknek és mérőműszereknek gyártás, valamint használat közben mérésügyi szempontból való ellenőrzése;
c) a hitelesítési kényszer alá vont hitelesített, de közforgalomba még nem bocsátott új mértékeknek és mérőműszereknek forgalombahozatali bélyegzővel való átbélyegzése;
d) az OMH megbízásából mértékhitelesítési és hordójelzési kihágási és büntető eljárásoknál szakképviselet ellátása;
e) a kirendeltség illetékességi területén működő Hordójelző Állomások irányítása és ellenőrzése.
7. §
(1) A Kirendeltségek alkalmazottait az OMH igazgatója nevezi ki.
(2) A Kirendeltségek személyi és dologi kiadásairól az OMH költségvetésének keretében kell gondoskodni.
Hordójelző Állomások
8. §
A hordójelzés hatósági szervei a Hordójelző Állomások.
9. §
(1) A Hordójelző Állomások feladatai:
a) az űrtartalomjelzési kötelezettség alá eső hordók űrtartalmának és üres állapotban lévő súlyának megállapítása és a hordón való feltüntetése, azaz a hordók jelzése és újrajelzése;
b) a használat helyén annak ellenőrzése, hogy a bort, sört, szeszesitalt tartalmazó hordók érvényes hatósági jelzéssel el vannak látva.
(2) A Hordójelző Állomások kizárólag az OMH által megállapított illetékességi területükön jogosultak hordójelzésre.
10. §
(1) A Hordójelző Állomások a területileg illetékes kirendeltségek közvetlen irányítása és ellenőrzése alá tartoznak, felügyeleti hatóságuk az OMH.
(2) A Hordójelző Állomások alkalmazottait az OMH igazgatója nevezi ki.
(3) A Hordójelző Állomások személyi és dologi kiadásainak fedezetéről az OMH költségvetésében kell gondoskodni.
II.
MÉRTÉKEGYSÉGEK
11. §
(1) A Magyar Népköztársaság területén kizárólag a jelen rendelet mellékletében meghatározott mértékegységek és csakis olyan mértékek és mérőműszerek használhatók, amelyek a mért mennyiséget ezekben a mértékegységekben fejezik ki.
(2) Jelen rendelet nem érinti a magánháztartásban használt mértékeket és mérőműszereket.
III.
A MÉRÉSI PONTOSSÁG ÉS EGYSÉGESSÉG BIZTOSÍTÁSA
12. §
A Magyar Népköztársaság területén jelen rendelet értelmében hitelesítési kötelezettség alá eső mértékek és mérőműszerek kizárólag az OMH, illetőleg valamelyik Kirendeltség által hitelesítve (hitelesítési bélyeggel ellátva) használhatók és hozhatók forgalomba.
13. §
(1) A mértékek és mérőműszerek a hitelesítési engedély alapján csak akkor láthatók el hitelesítési bélyeggel, ha a hitelesítési vizsgálat során megállapítást nyert, hogy azok a vonatkozó OMH utasításban, valamint az egyes rendszerek hitelesítési engedélyében foglalt követelményeknek megfelelnek.
(2) Hitelesítési engedélyt valamely mérték vagy mérőműszer rendszerére az OMH rendszerpróba alapján ad.
(3) A hitelesítési engedély kiadását az OMH-tól írásban kell kérni.
14. §
(1) Az OMH valamely mértékre vagy mérőműszerre adott hitelesítési engedélyt módosíthatja és kiterjesztheti.
(2) A hitelesítésre engedélyezett mértéken vagy mérőműszeren tervbevett mindennemű változtatást az OMH-nak be kell jelenteni.
(3) Az OMH engedélye nélkül módosított vagy megváltoztatott szerkezetű mértéket és mérőműszert gyártani, forgalombahozni, hitelesítési eljárás alá vonni tilos.
15. §
A hitelesítésre engedélyezett mértéken és mérőműszeren fel kell tüntetni:
a) a mértéket vagy mérőműszert gyártó vállalat nevét és telephelyét;
b) a mérték vagy mérőműszer gyári számát, típusát;
c) törvényes mértékegységekben a mért vagy jelzett mennyiséget;
d) az engedélyezett rendszer számát;
e) az OMH utasításában, valamint a hitelesítési engedélyben megállapított adatokat.
Hitelesítés. Vizsgálat. Hordójelzés
16. §
(1) A mértékek és mérőműszerek hitelesítése hitelesítési vizsgálatból és hitelesítési bélyeg alkalmazásából áll.
(2) A hitelesítési kötelezettség alá tartozó mértékek és mérőműszerek felsorolását és a hitelesítés érvényességének időtartamát jelen rendelet mellékletének II. része tartalmazza.
17. §
Üvegből készült térfogatmérő mértékeket és mérőműszereket csak egyszer kell hitelesíteni. A tulajdonos (birtokos) kívánságára azonban bármikor újrahitelesítési eljárás alá lehet vonni.
18. §
(1) Az alkalmazott hitelesítési bélyeg annak az évnek a végével veszti hatályát, amelyben az időszakos hitelesítési idő lejárt.
(2) Azokon a közforgalomban használt mértékeken és mérőműszereken, amelyeken az OMH utasítása szerint a hitelesítés megtörténtét felirati táblán is fel kell tüntetni, a hitelesítési bélyeg érvényessége az utasításban megállapított időszakos hitelesítési idő figyelembevételével a naptári év ugyanazon hónapjában veszíti hatályát.
19. §
(1) Külföldről behozott, hitelesítési kötelezettség alá tartozó mértékek és mérőműszerek csak belföldi (első) hitelesítéssel ellátva használhatók, illetve hozhatók forgalomba. Ezeknek hitelesítéséről a belföldi készletező (forgalomba hozó) vállalat köteles gondoskodni.
(2) Amennyiben az OMH vagy a területileg illetékes Kirendeltség a bemutatott mértéket vagy mérőműszert hitelesítésre alkalmatlannak találja, az használatba nem vehető.
20. §
(1) Első hitelesítést kell végezni minden hitelesítési kötelezettség alá vont új és javított, valamint a külföldről behozott mértéken és mérőműszeren használatbavétele, illetve forgalombahozatala előtt.
(2) Az első hitelesítés a mérték, illetve a mérőműszer előállítójának, javítójának, vagy forgalombahozójának kérésére történik.
(3) Minden olyan javítás vagy változtatás esetén, amely valamely hitelesített mérték vagy mérőműszer nagyságát, illetve helyes működését meg változtathatja, a javítást vagy változtatást végző köteles a hitelesítési bélyeget megsemmisíteni és újbóli hitelesítést kérni.
21. §
(1) Időszakosan hitelesíteni kell - a jelen rendelet mellékletének II. részében felsorolt - minden forgalomban használt mértéket és mérőműszert a hitelesítés (hitelesítési bélyeg) érvényességének lejártáig. A időszakos hitelesítésről a mérték vagy mérőműszer tulajdonosa (birtokosa) köteles gondoskodni.
(2) Az időszakos hitelesítéseket a Kirendeltségek - a hatáskörükbe tartozó mértékekre és mérőműszerekre vonatkozóan - az időszakos hitelesítési központokban 2-2 évi időközönként tartják.
(3) Az időszakos hitelesítések időpontját a helyi tanácsok a hitelesítés megkezdése előtt legalább 8 nappal kihirdetik.
22. §
(1) A mértékek és mérőműszerek ellenőrzésére használatos alapmértékek és alapmérőműszerek vizsgálati kötelezettség alá esnek. A vizsgálatot az OMH végzi, helyét és idejét az OMH állapítja meg.
(2) A vizsgálati kötelezettség alá tartozó alap-mértékek és alapmérőműszerek vizsgálatának érvényességi időtartamát jelen rendelet mellékletének III. része tartalmazza.
(3) Az OMH minden megvizsgált alapmérték, illetve alapmérőműszer vizsgálatáról "Vizsgálati Bizonyítványt" állít ki.
23. §
Üvegből készült térfogatmérő alapmértékek és alapmérőműszerek időszakos vizsgálati kötelezettség alá nem esnek, azonban a tulajdonos (birtokos) kívánságára azokat bármikor újra vizsgálati eljárás alá lehet vonni.
24. §
Az alapmértéknek, illetve alapmérőműszernek nem tekintendő mértékek és mérőműszerek vizsgálatát is kérelemre az OMH végzi.
25. §
Szeszesitalok előállításával vagy forgalombahozatalával foglalkozó személyek és szervek bort, sört, szeszt vagy egyéb szeszesitalt kizárólag olyan hordóban szállíthatnak, amelyet valamely Hordójelző Állomás űrtartalomjelzéssel látott el és a jelzés érvényességének időtartama nem járt le.
26. §
Nem esnek űrtartalomjelzési kötelezettség alá á nyersszesz, finomszesz és denaturáltszesz tárolására vagy szállítására használt fémből készült hordók.
27. §
(1) A kizárólag tárolási célra használt hordót, valamint a cementből vagy fából készült ászokhordót csak egyszer kell űrtartalomjelzéssel ellátni,
(2) A szállítási célra szolgáló hordón a jelzés érvényessége a jelzés évét követő harmadik naptári év utolsó napján szűnik meg.
(3) Azokat a cement- és ászokhordókat, amelyeket a jelen rendelet hatálybalépése előtt jelzés nélkül már használatba vettek, 1954. évi június hó 30.napjáig kell jelzéssel ellátni.
(4) Ha a jelzés érvényességének időtartama alatt a hordó űrtartalma bármely okból megváltozott, vagy megváltozhatott (abroncshúzás, javítás, stb. következtében), a javítást végző köteles a hordó újra-jeleztetéséről gondoskodni.
28. §
Azok a termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók, akik beszolgáltatási kötelezettségük teljesítése alkalmával használják szállításra az egyébként azonban kizárólag tárolási célra használt hordókat, ezen hordójukat csak egyszer kötelesek űrtartalom-jelzéssel elláttatni.
IV.
ELLENŐRZÉS
29. §
(1) A hitelesítési kötelezettség alá eső mértékeket és mérőműszereket, valamint az űrtartalomjelzési kötelezettség alá eső hordókat - az időszakos hitelesítés alkalmával való ellenőrzésen kívül is - rendszeresen ellenőrizni kell annak megállapítására, hogy a vonatkozó mérésügyi jogszabályoknak megfelelnek-e.
(2) Az ellenőrzés a mértékeket és mérőműszereket illetően a Kirendeltségeknek, a pénzügyőrségnek és az Állami Kereskedelmi Felügyeletnek a feladata. A hordók jelzését a Hordójelző Állomások, a Kirendeltségek, a pénzügyőrségek, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelet ellenőrzi.
30. §
A közforgalomban mértéket, mérőműszert vagy hordót használó vagy forgalombahozó személyek és szervek kötelesek azokat az ellenőrző közegeknek (Hordójelző Állomások, Kirendeltségek, pénzügyőrség, Állami Kereskedelmi Felügyelet igazolvánnyal ellátott tagjai) kívánságukra megmutatni.
31. §
Az ellenőrző közeg köteles az érvényben lévő rendelkezéseknek meg nem felelő - avagy hamis - vagy hamisított hitelesítési bélyeggel ellátott mértékeket és mérőműszereket előzetes hivatalos zár alá helyezni és a mérték (mérőműszer) tulajdonosát (birtokosát) az illetékes hatóságoknál feljelenteni.
32. §
A jelzéssel el nem látott szeszesitalt tartalmazó hordót nem kell zár alá venni. Ezt a tulajdonos (birtokos) más célra használatba veheti. Ez esetben is meg kell azonban tenni a feljelentést.
V.
MÉRÉSÜGYI KÉPESÍTÉSEK
33. §
(1) Mértékhitelesítői munkakörben csak olyan munkavállalót szabad alkalmazni, aki a mértékhitelesítői szakvizsgát sikeresen letette.
(2) Mértékhitelesítő szakvizsgát az OMH-nál kell letenni.
34. §
(1) Hordójelzői munkakörben csak olyan munkavállalót szabad alkalmazni, aki a hordójelzői szakvizsgát sikerrel letette.
(2) Hordójelző szakvizsga letétele nélkül alkalmazhatók azonban azok, akik mértékhitelesítői képesítéssel rendelkeznek.
(3) A hordójelzői szakvizsga a Kirendeltségeknél szervezett vizsgabizottságok előtt tehető le.
VI.
DÍJLEROVÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
35. §
(1) Az OMH és a Kirendeltségek által végzett rendszerpróbák, hitelesítések és vizsgálatok, valamint a hordójelző állomások által végzett űrtartalomjelzések díjkötelesek.
(2) A díjak és pótdíjak összegét az OMH előterjesztése alapján az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg. Amennyiben a megállapított díjak a régi díjszabáshoz képest a lakosságot is érintő emelkedést jelentenek, a Minisztertanács előzetes jóváhagyása szükséges.
(3) A díjakat illeték módjára kell leróni.
(4) Azokért az egyes különleges mérésügyi munkákért, amelyeknek díját a pénzügyminiszter nem állapította meg, az OMH igazgatója által a munkák önköltsége alapján megállapított díjakat kell fizetni.
36. §
(1) Ha a rendszerpróbáért, mértékhitelesítésért, vizsgálatért, vagy hordójelzésért a díjat szabálytalanul állapították meg, díjmódosítást lehet kérni.
(2) A díjmódosítási kérelmet a megállapításról szóló értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül az OMH-hoz kell benyújtani.
(3) Az OMH a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles a kérelemre válaszolni.
37. §
(1) Hitelesítési díjat olyan hitelesítésre bemutatott mértékek és mérőműszerek után is fizetni kell, amelyekről a hitelesítés során megállapítást nyert, hogy az OMH által megszabott műszaki feltételeknek nem felelnek meg, s ezért nem hitelesíthetők.
(2) Nem kell hitelesítési díjat fizetni az olyan hitelesítésre bemutatott mérték vagy mérőműszer után, melyről első rátekintésre megállapítható, hogy nem hitelesíthető.
VII.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
38. §
Vizsgálati vagy hitelesítési kötelezettség alá tartozó mértékeket és mérőeszközöket az előállító vállalatnak, kisipari termelőszövetkezetnek vagy kisiparosnak nevével, illetőleg olyan belajstromozott jelével kell - magán a mértéken - megjelölnie, amelyről az előállító vállalatot, termelőszövetkezetet vagy kisiparost kétségen kívül meg lehet állapítani.
VIII.
BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK
39. §
Büntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő az:
1. aki hitelesítési kötelezettség alá eső mértétek és mérőműszerek hitelesítését, vizsgálatát, valamint az űrtartalomjelzési kötelezettség alá eső hordók jelzését tanúsító bélyeget vagy bélyegzőt, nemkülönben az OMH, a Kirendeltségek, avagy a Hordójelző Állomások által hivatalos ténykedésük során használatos bélyeget, bélyegzőt, pecsétet, jegyet vagy jelet jogtalanul előállít, használ, raktáron tart, vagy forgalombahoz;
2. aki a hitelesítési kötelezettség alá eső mértéken, mérőműszeren alkalmazott hitelesítési bélyeget meghamisítja;
3. aki tudva hamis, vagy meghamisított hitelesítési bélyeggel ellátott mértéket, mérőműszert forgalombahoz vagy hivatásának körében használ;
4. aki mérték vagy mérőműszer forgalombahozatalának időpontját megjelölő bélyeget vagy bélyegzőt hamisít, vagy meghamisít.
40. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az:
1. aki a közforgalomban a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseknek meg nem felelő mértéket vagy mérőműszert használ;
2. aki a hitelesítési, illetőleg vizsgálati kötelezettség alá eső mértéket vagy mérőműszert
a) hitelesítés nélkül használja,
b) jogszabályban meghatározott időközönként nem hitelesítteti, vagy nem vizsgáltatja meg,
c) hitelesítés nélkül eladásra raktáron tartja vagy forgalomba hozza,
d) nem a meghatározott műszaki feltételeknek megfelelően gyártja, illetőleg azon nem engedélyezett változtatásokat eszközöl.
3. aki az általa javított vagy átalakított mértéken, vagy mérőműszeren a hitelesítési bélyeget nem semmisíti meg és az újrahitelesítésről nem gondoskodik;
4. aki a gyártás során a gyártáshoz közvetlenül használt mértéket és mérőműszert, a jogszabályban meghatározott időközönként a hitelesített, illetőleg megvizsgált elsőfokú alapmértékkel nem hasonlítja össze.
(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer forint.
41. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az aki űrtartalomjelzési kötelezettség alá eső hordót:
a) űrtartalomjelzés nélkül használ,
b) az előírt időközönként újra nem jeleztet.
c) a hordójelzés érvényességének időtartama alatt bármely okból bekövetkezett űrtartalomváltozás miatt újra nem jeleztet.
(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege ötezer forint.
42. §
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 121/1950. (IV. 25.) MT rendelet 20. §-ában meghatározott kihágást követi el az a vállalat, kisiparos vagy kisipari termelőszövetkezeti tag, aki az általa előállított hitelesítési vagy vizsgálati kényszer alá vont mértékeket vagy mérőműszereket nevével, illetőleg belajstromozott jelével nem látja el.
A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege háromezer forint.
43. §
A 40-42. §-okban megjelölt kihágások miatt az eljárás a végrehajtóbizottság hatáskörébe tartozik.
IX.
HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
44. §
Jelen rendelet 1953. évi április hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével az
1907: V. tv. A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről;
1932: XXI. tv.-nek a hordók és más tartályok űrtartalmát bizonyító pecsétekre, jelzésekre, bélyegekre vonatkozó része;
1936: XXV. tv. az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről;
1942: VII. tv. a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló
1907: V. tv., valamint az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről szóló
1936. évi XXV. tv. büntető rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről;
189/1951. (XI. 3.) MT rendelet a hitelesítési kötelezettség alá eső mértékek, mérőeszközök és készülékek, valamint a hordójelzés ellenőrzéséről;
73/1952. (VIII. 27.) MT rendelet az Országos Mérésügyi Hivatal létesítéséről,
valamint a mérésüggyel kapcsolatos összes jogszabályok hatályukat vesztik. Ezeknek a jogszabályoknak a jegyzékét az OMH igazgatója a jelen rendelet végrehajtási utasításában teszi közzé.
45. §
Jelen rendelet végrehajtásáról az Országos Mérésügyi Hivatal igazgatója gondoskodik.
Rákosi Mátyás s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 13/1953. (III. 27.) MT rendelethez
I.
Mértékegységek
1.
A Magyar Népköztársaság területén kizárólag ebben a mellékletben megszabott mértékegységek és csakis olyan mérőeszközök használhatók, amelyek a mért mennyiséget az alább megállapított mértékegységekben fejezik ki.
2.
(1) A bosszúság mértékegysége a méter.
Jelzése: m.
(2) A méter az 1889. évi párisi első általános súly- és mértékügyi értekezlet által a hosszúság nemzetközi alapmértékének elismert, a Nemzetközi Súly és Mértékhivatalban Sévresben őrzött platina-irídium rúdon a méter jelzésére szolgáló két vonásnak az olvadó tiszta jég hőmérsékletén középen mért távolsága.
(3) A Magyar Népköztársaság területén a hosszúság országos alapmértéke az a platinairidium rúd, amely a nemzetközi méteralapmérték 14. mása és amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal őriz. Az országos alapmértéknek a nemzetközi alap-mértékhez viszonyított hosszúsága és használatának módja a hozzátartozó okiratban van meghatározva.
(4) A méter tizedrésze a deciméter, jelzése: dm,
a méter századrésze a centiméter, jelzése: cm,
a méter ezredrésze a milliméter, jelzése: mm,
a méter milliomodrésze a mikron, jelzése: μ,
a méter ezermilliomodrésze a millimikron, jelzése: mμ,
ezer méter a kilométer, jelzése: km,
3.
(1) A területmértékek a hosszúságmértékekből alkotott négyzetek. Mértékegységük a négyzetméter, jelzése: m2.
(2) A négyzetméter egy méter oldalhosszúságú négyzet területe.
(3) Földterület mérésére a következő területmértékek szolgálnak:
az ár, mely egyenlő száz négyzetméterrel, jelzése: a,
a hektár, mely egyenlő tízezer négyzetméterrel, jelzése: ha.
(4) A méter-rendszer fokozatos bevezetésének tartamára, a Minisztertanács további rendelkezéséig földterület mérésére a négyszögöl és a hold is használható. Egy négyszögöl egyenlő 3,5966 négyzetméterrel, egy hold egyenlő 0,5755 hektárral.
4.
(1) A térfogatmértékek a hosszúságmértékekből alkotott köbök. Mértékegységük a köbméter, jelzése: m3.
(2) A köbméter egy méter élhosszúságú kocka térfogata.
5.
(1) A tömeg mértékegysége a kilogramm. Jelzése: kg.
(2) A kilogramm annak a platinairídium hengernek tömege, amelyet a 2. pontban említett értekezlet nemzetközi tömeg-alapmértéknek elismert és amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékhivatalban őriznek.
(3) A Magyar Népköztársaság területén a tömeg országos alapmértéke az a platinairídium henger, amely a nemzetközi kilogramm-alapmérték 16. mása és amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal őriz. Az országos alapértéknek a nemzetközi alapmértékhez viszonyított tömege és használatának módja a hozzátartozó okiratban van meghatározva.
(4) A köz forgalomban a tömeg meghatározására való tömegmértékeket súlyoknak nevezik.
(5) A kilogramm századrésze a dekagramm, jelzése: dkg,
a kilogramm ezredrésze a gramm, jelzése: g,
a gramm századrésze a centigramm, jelzése: cg,
a gramm ezredrésze a milligramm, jelzése: mg,
a gramm milliomodrésze a mikrogramm, jelzése: μg,
száz kilogramm a métermázsa, jelzése: q,
ezer kilogramm a tonna, jelzése: t.
(6) Drágakövek és igazgyöngyök súlyának mérésére a méterrendszerű (metrikus) karát használandó, amely egyenlő egy ötöd grammal (azaz húsz oentigrammal). Jelzése: mk.
6.
(1) Az űrmértékek mértékegysége a liter. Jelzése: 1.
(2) A liter egy kilogramm tiszta víznek a normális légköri nyomáson és a víz legnagyobb sűrűségének megfelelő hőmérsékleten mért térfogata.
(3) A közforgalomban ez a térfogat a köbdeciméterrel - jelzése: dm3 - egyenlőnek tekinthető.
(4) A liter tizedrésze a deciliter, jelzése: dl,
a liter századrésze a centiliter, jelzése: cl,
a liter ezredrésze a milliliter, jelzése: ml, (a közforgalomban ez a térfogat a köbcentiméterrel - jelzése: cm8 - egyenlőnek tekinthető),
a liter milliomodrésze a mikroliter, jelzése: μl,
száz liter a hektoliter, jelzése: hl.
7.
(1) A sűrűség mértékegysége olyan anyag sűrűsége, amelynek egy köbdecimétere egy kilogramm tömegű.
(2) A közforgalomban a 4 C° hőmérsékletű tiszta víz sűrűsége a sűrűség egységeként használható.
8.
Az erő közforgalmi mértékegysége az erőkilogramm, vagyis egy kilogramm tömeg normális nehézsége, (9.80665X10-5 cgs-erőegység).
9.
(1) A munka közforgalmi mértékegysége a méterkilogramm. Jelzése: mkg.
(2) A méterkilogramm az a munka, amelyet egy erőkilogramm saját hatásának irányába eső egy méternyi úton végez.
(3) Ez a munka 9,80685 joule-egységgel egyenlő.
10.
(1) A teljesítmény közforgalmi mértékegysége a lóerő. Jelzése: LE.
(2) A lóerő az a teljesítmény, amelyet hetvenöt méterkilogramm munka egy másodperc alatt teljesít.
(3) Ez a teljesítmény 75X9,80665 watt-tal egyenlő.
11.
(1) A felületi nyomás közforgalmi mértékegysége az a nyomás, amellyel egy erőkilogramm egyenletesen elosztva egy négyzetcentiméter területre hat.
(2) Ez az egység a közforgalomban a technikai légköri nyomás (atmoszféra) nevet is viseli.
12.
(1) Az idő mértékegysége a másodperc, jelzése: s.
(2) A másodperc a szoláris középnap 86400-ad része.
13.
(1) Periódusos jelenség frekvenciájának mérték-egysége a hertz. Jelzése: Hz.
(2) A hertz-ben kifejezett frekvencia a periódusos jelenség egy másodperc idő alatt lefolyó periódusainak számát jelenti.
(3) Ezer hertz a kilohertz, jelzése: kHz, millió hertz a megahertz, jelzése: MHz.
14.
(1) A szög mértékegységei a radiáns és a derékszög.
(2) A radiáns a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti szög nagysága.
(3) A derékszög a körkerület negyedrészével egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti szög nagysága.
15.
(1) A hőmérséklet mértékegysége a Celsius-fok. Jelzése: C°.
(2) A Celsius-fok az a hőmérsékletváltozás, amely tökéletes gáz valamely tömegében, állandó térfogat mellett, századrészét idézi elő annak a nyomásváltozásnak, amely azonos tömegű és azonos állandó térfogatú tökéletes gázban létesül, ha az az olvadó tiszta jég hőmérsékletéről (0 C°) a forrásban lévő tiszta víz hőmérsékletére (100 C°) hevítjük, mindkét hőmérsékletet normális légköri nyomáson mérve.
16.
(1) A normális légköri nyomás 760 torr, azaz köbcentiméterenként 13,5951 gramm tömegű, a normális nehézség hatása alatt álló higany 760 milliméter magas oszlopának nyomása.
(2) A normális nehézség az a nehézség, amelynek gyorsulása 9,80665 m/s2.
17.
(1) A melegmennyiség mértékegysége a kalória, Jelzése: cal.
(2) A kalória az a melegmennyiség, amely egy gramm tiszta víz hőmérsékletét 14,5 C°-ról 15,5 C°-ra emeli.
(3) Ezer kalória a kilokalória, jelzése: kcal.
18.
(1) A villamos ellenállás mértékegysége az ohm. Jelzése: O.
(2) Az ohm a centiméter-gramm-másodperc (cgs) rendszerben meghatározott elektromágneses ellenállás-egyseg ezermilliószorosa.
(3) Az ohm milliomodrésze a mikroohm, jelzése: μO.
ezer ohm a kiloohm, jelzése: kO.
millió ohm a megohm, jelzése: MO.
19.
(1) A villamos áramerősség mértékegysége az amper. Jelzése: A.
(2) Az amper a cgs-rendszerben meghatározott elektromágneses áramerősség-egység tizedrésze.
(3) Az amper ezredrésze a milliamper, jelzése: mA,
az amper milliomodrésze a mikroamper, jelzése: μA,
ezer amper a kiloamper, jelzése: kA.
20.
(1) Az elektromotoros erő vagy potenciálkülönbség vagy villamos feszültség mértékegysége a volt. Jelzése: V.
(2) A volt az az elektromotoros erő, amely az egy ohm ellenállású vezetőben egy amper erősségű állandó áramot létesít.
(3) A volt ezredrésze a millivolt, jelzése: mV,
a volt milliomodrésze a mikrovolt, jelzése: μV,
ezer volt a kilovolt, jelzése: kV.
21.
(1) A villamos munka mértékegysége a joule. Jelzése: J.
(2) A joule az a munka, melyet egy volt elektromotoros erő egy amper erősségű állandó áram létesítése közben egy másodperc alatt végez.
22.
(1) A villamos teljesítmény mértékegysége a watt. Jelzése: W.
(2) A watt az a teljesítmény, amelyet egy joule munka egy másodperc alatt teljesít.
(3) A watt ezredrésze a milliwatt, jelzése: mW,
a watt milliomodrésze a mikrowatt, jelzése: μW,
ezer watt a kilowatt, jelzése: kW,
millió watt a megawatt, jelzése: MW.
23.
(1) A villamos munka közforgalmi mértékegysége a wattóra. Jelzése: Wo.
(2) A wattóra a wattnak 3600 másodperccel való szorzata.
(3) Ezer wattóra a kilowattóra, jelzése: kWo,
millió wattóra a megawattóra, jelzése: MWo.
24.
(1) A villamos mennyiség vagy villamos töltés mértékegysége a coulomb. Jelzése: Cb.
(2) A coulomb a cgs-rendszerben meghatározott elektromágneses egység tizedrésze.
(3) A coulomb közforgalmi mértéke az a villamos mennyiség, amely egy amper erősségű állandó áramot vivő villamos vezető bármely keresztmetszetén egy másodperc idő alatt áthalad.
(4) 3600 coulomb az amperóra, jelzése: Ao.
25.
(1) A villamos kapacitás mértékegysége a farad. Jelzése: F.
(2) A farad azon vezető kapacitása, amelyben egy coulomb töltés egy volt potenciált létesít.
(3) A farad milliomodrésze a mikrofarad, jelzése: μF,
a farad ezermilliárdodrésze (10- 12-szerese) a pi-kofarad, jelzése: pF.
26.
(1) Az indukció tényezőjének mértékegysége a henry. Jelzése: H.
(2) A henry a cgs-rendszerben meghatározott elektromágneses egység ezermilliószorosa.
(3) A henry ezredrésze a millihenry, jelzése: mH,
a henry milliomodrésze a mikrohenry, jelzése: μH.
27.
(1) A villamos ellenállás közforgalmi mértékegysége, az úgynevezett abszolút (rövidítve: abs.) ohm és a jelen rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt közforgalmi mértékegysége, az úgynevezett nemzetközi (internacionális, rövidítve: int.) ohm, (mely utóbbi egy 0 C° hőmérsékletű, 106.3 centiméter hosszú, 14.4521 gramm tömegű, egyforma keresztmetszetű higanyszál ellenállása) közötti összefüggés a következő:
1 int. ohm =1,00049 abs. ohm.
(2) A villamos áramerősség közforgalmi mértékegysége, az úgynevezett abszolút amper és a jelen rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt közforgalmi mértékegysége, az úgynevezett nemzetközi (internacionális) amper, (mely utóbbi az ezüstnitrát vizes oldatából másodpercenként 0,001118 gramm ezüstöt leválasztó változatlan áram erőssége) közötti összefüggés a következő:
1 int. amper = 0,99985 abs. amper. V
(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett elektromos mértékegységek közforgalmi mértékegységei (az úgynevezett abszolút elektromos mértékegységek) és a jelen rendelet hatálybalépése előtt érvényben volt közforgalmi mértékegységek, az úgynevezett nemzetközi (internacionális) elektromos mértékegységek közötti összefüggések az alábbiak:
28.
(1) A fényerősség mértékegysége a gyertya (nemzetközi gyertya). Jelzése: gy.
(2) A gyertya fényerőssége egyenlő a Laboratoire Central d'Eléctricité-nél (Paris), a National Physical Laboratory-nál (Teddington) és a National Bureau of Standards-nél (Washington) elhelyezett minta-izzólámpák (etalon-lámpák) fényerősségével.
29.
(1) A fényáram mértékegysége a lumen. Jelzése: lm.
(2) A lumen az a fényáram, amelyet az egy méter sugarú gömb középpontjában elhelyezett, egy gyertya fényerősségű pontszerű fényforrás a gömb felületének egy négyzetméter területére sugároz.
(3) A lumen tízszerese a dekalumen, jelzése: dklm.
30.
(1) A megvilágítás mértékegysége a lux. Jelzése: Ix.
(2) A lux egy négyzetméter nagyságú felület megvilágítása, ha rá egyenletesen elosztva egy lumen fényáram esik.
(3) A lux tízezerszerese a phot.
31.
(1) A tengeri hajózásban a tengeri mérföld -jelzése: tmf - és a hajótonna is használható. A tengeri mérföld 1852,00 méterrel, a hajótonna (regisztertonna) 2,8316 köbméterrel egyenlő.
(2) A szeszmérőgépeknél alkalmazott maximálhőmérők Réaumur-fokokban is be lehetnek osztva. A Réaumur-fok egyenlő 1,25 Celsius-fokkal.
(3) A külfölddel való forgalomban, jogügyletekben és okiratokban a szükséghez képest az idegen államok törvényes mértékei használhatók.
II.
A hitelesítési kényszer alá vont mértékek és mérőműszerek jegyzéke a hitelesítés érvényességének időtartamával
Csak a gyárból való kibocsátáskor vagy javítás után kell hitelesíteni az alábbi mértékeket és mérőműszereket.
1. Kőolajmérő készülékek (csak a gyárból való kibocsátáskor vagy javítás után).
2. Areométerek (csak a gyárból való kibocsátáskor vagy javítás után).
3. Butirométerek (csak a gyárból való kibocsátáskor).
4. Tej- és italkimérő palackok és poharak (csak. a gyárból való kibocsátáskor).
5. Lázmérők (csak a gyárból való kibocsátáskor).
III.
A vizsgálati kényszer alá vont alapmértékek és alapmérőműszerek vizsgálatának érvényességi időtartama
Megjegyzés: A fel nem sorolt alapmértékként, ill. alapmérőműszerként használt mérőműszerek vizsgálatának időköze 2 év.