55/1960. (XII. 22.) Korm. rendelet
a börtönből szabadult személyek munkába állításáról
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a börtönből szabadult személyek be tudjanak illeszkedni a társadalom életébe. Ezért elő kell segíteni, hogy az ilyen személyek mielőbb munkához jussanak, és támogatni kell őket a büntetettségükből keletkezhető olyan nehézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek.
Ennek érdekében a Kormány a következőket rendeli:
1. § (1) A börtönből szabaduló személy kérelmére, munkába állítása érdekében a börtönparancsnokság a szabadulás előtt legalább négy héttel tájékoztatja a lakóhely szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) az elítélt szakképzettségéről és személyi körülményeiről.
(2) A végrehajtó bizottság a börtönből szabadult személyt a börtönparancsnokság tájékoztatása alapján alkalmazás végett a munkaerőt igénylő állami vállalathoz (intézményhez) vagy szövetkezethez irányítja.
2. § (1) Az állami vállalatok (intézmények), illetőleg a szövetkezetek vezetőinek elő kell mozdítaniuk a börtönből szabadult személyek munkába állítását; nem tagadhatják meg az alkalmazást amiatt, hogy a munkavállaló börtönből szabadult, ha az alkalmazásnak egyébként komoly és alapos akadálya nincs.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatban feltételeket megállapító jogszabályok hatályát.
3. § A börtönből szabadult személyeket támogatni kell a büntetettségük miatt keletkezhető olyan nehézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek.
4. § Az 1. § (2) bekezdésében, illetőleg a 3. §-ban meghatározott feladatot a végrehajtó bizottság által kijelölt ügyintéző a szakigazgatási szervek közreműködésével látja el.
5. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter gondoskodik.
Kállai Gyula s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese