5/1960. (VI. 24.) KPM rendelet

az 1957. évi 29. törvényerejű rendelettel kihirdetett Vasúti Árufuvarozási, valamint Személy- és Poggyászfuvarozási Nemzetközi Egyezmények módosításáról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Bernben 1952. évi október hó 25-én aláírt Vasúti Árufuvarozási, valamint Személy- és Poggyászfuvarozási Nemzetközi Egyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 29. törvényerejű rendeletének 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az említett Egyezményeknek az Árufuvarozási Egyezmény 67, cikk 3. §-a, illetőleg a Személy- és Poggyászfuvarozási Egyezmény 66. cikk 3. §-a értelmében

1959. március havában Freiburgban tartott felülvizsgálata alapján elfogadott módosításait az alábbiak szerint közzéteszem azzal, hogy a módosítások

1960. évi július 1-én lépnek hatályba.

I.

A Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozásra vonatkozó Egyezmény (C1V) módosításai.

1. § A Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozásra vonatkozó Egyezmény (alábbiakban CIV) 5. cikk 2. §-ának bevezető mondata a következőképpen módosul:

"2. § - A menetjegynek, ha a díjszabások kivételt nem engednek meg, a következő adatokat kell tartalmaznia:"

2. § A CIV 8. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § - A díjszabások vagy a menetrendek határozzák meg, hogy bizonyos vonatokra lehet-e vagy kell-e és milyen feltételek mellett helyet megrendelni."

3. § A CIV 15. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § - A vasutak kötelesek az állomásokon a vonatok indulási idejeit kellő időben kifüggeszteni és az utasoknak lehetővé tenni, hogy a vonalaikon közlekedő vonatok menetrendjéről tájékozódjanak. A menetrendben fel kell tüntetni a vonatnemet, a kocsiosztályokat, az utasok beszállásának a feltételeit és az indulási időket; a fontosabb átmeneti és a végállomásokra nézve fel kell tüntetni az érkezési időket is, valamint a főbb vonatcsatlakozásokat."

4. § A CIV 17. cikkének 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"17. cikk

Fuvarozható tárgyak

1. § - Útipoggyászként fuvarozhatók a bőröndbe, útikosárba, útitáskába, kalaposdobozba és más efajta göngyöletbe csomagolt tárgyak, valamint maguk ezek a göngyöletek is.

2. § - Ezeken felül útipoggyászként fuvarozhatók, még csomagolatlanul is, ha ezeknek csomagolás nélküli fuvarozása szokásos:

a) betegek részére szolgáló hordszék és gördülő szék, maga a beteg által hajtható gördülő 6zék segédmotorral vagy anélkül, fekvőszék;

b) gyermekkocsi,

c) hordozható hangszer;

d) hivatási eszközök, beleértve az artistamutatványokhoz szükséges eszközöket, feltéve, hogy az eszközök minősége és csomagolása, terjedelme és súlya azoknak a poggyászkocsiba való berakását és az abban való gyors elhelyezését lehetővé teszi;

e) sporteszközök;

f) kerékpár segédmotorral is, oldalülés nélküli motorkerékpár és hasonló fajta járművek azzal a feltétellel, hogy azokról a tartósan rá nem erősített tartozékok le vannak véve.

Motoros járművek tartálya üzemanyagot tartalmazhat. A tartály és a motor között esetleg levő csapot az utasnak el kell zárnia. A járműre szilárdan ráerősített tartaléktartály szintén tartalmazhat üzemanyagot, feltéve, hogy el van zárva. Az olyan motorkerékpárt, amelynek tartálya üzemanyagot tartalmaz, kerekeire felállítva és eldőlés ellen biztosítva kell berakni."

5. § A CIV 21. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § - Útipoggyászt legalább is az útipoggyász rendeltetési állomásáig érvényes menetjegy felmutatása mellett és a menetjegyen megjelölt útirányra lehet feladni.

Ha a menetjegy több útirányra érvényes, vagy ha a rendeltetés helyén több pályaudvar van, az utasnak pontosan meg kell jelölnie a követendő útirányt, vagy azt a pályaudvart, amelyre az útipoggyászt küldeni kell. A vasút nem felelős azokért a következményekért, amelyek abból erednek, hogy az utas ezeket a rendelkezéseket nem tartotta meg.

Ha a díjszabások megengedik, az utas menetjegye érvényességi idején belül az útipoggyászt akár a kiinduló állomástól közvetlenül a rendeltetési állomásig terjedő egész útra, akár tetszésszerinti részvonalra adhatja fel.

A díjszabások határozzák meg, hogy lehet-e és milyen feltételek mellett útipoggyászt a felmutatott menetjegyen feltüntetett útiránytól eltérő más útirányra vagy menetjegy felmutatása nélkül feladni. Ha a díjszabások megengedik, útipoggyász feladását menetjegy felmutatása nélkül is, az Egyezménynek azok a rendelkezései, amelyek az útipoggyászát kísérő utas jogait és kötelességeit állapítják meg, érvényesek arra a feladóra is, aki útipoggyászt menetjegy felmutatása nélkül ad fel."

6. § A CIV 21. cikkének 7. §-a a következőképpen módosul:

"7. § - A díjszabások a betegek részére szolgáló székek, gyermekkocsik, sporteszközök, kerékpárok és motoros járművek feladására különleges szabályokat állapíthatnak meg."

II.

A Vasúti Árufuvarozásra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (CIM) módosításai.

1. § A Vasúti Árufuvarozásra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény (alábbiakban CIM) 4. cikke 1. §-ának b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"b) hullaküldeményeket a következő feltételek mellett lehet fuvarozni:

1. a fuvarozásnak gyorsáruként, kísérő személy felügyelete mellett kell történnie, hacsak a kíséret mellőzése a fuvarozásban részes összes vasutakon nincs megengedve;

2. a fuvarköltségeket a feladónak kell megfizetnie;

3. a fuvarozás, hacsak azt több állam közölt létesített külön egyezmények nem szabályozzák, alá van vetve minden egyes állam törvényeinek és rendészeti szabályzatainak;

c) saját kerekein futó vasúti járóművek fuvarozása azzal a feltétellel van megengedve, hogy a kocsi futóképes voltát valamely vasút megállapítja és ezt a kocsira alkalmazott felirattal vagy külön bizonyítvánnyal tanúsítja; mozdonyokhoz, szerkocsikhoz, valamint motorkocsikhoz ezenkívül a feladónak kísérőt kell adnia, akinek feladata különösen a kenésről gondoskodni;"

2. § A CIM 4. cikke 1. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"d) élőállatok a következő feltételek mellett fuvarozhatok:

1. az élőállat küldeményekhez, - hacsak nem jól elzárt ketrecekben, ládákban, kosarakban vagy hasonlókban feladott kis állatokról van szó - a feladónak kísérőt kell adnia; nem kell azonban kísérőt adni a nemzetközi díjszabásokban vagy a vasutak közötti megállapodásokban meghatározott kivételek esetében. A feladónak a fuvarlevélben meg kell jelölnie a kísérők számát, vagy ha a küldemény mellett kísérő nincs, be kell írnia: "kísérő nélkül";

2. a feladónak alkalmazkodnia kell a rendeltetési, valamint az átmenetben érintett államok egészségügyi szabályaihoz;"

3. § A CIM 6. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § - A feladó köteles az Egyezmény hatálya alá eső minden nemzetközi küldeményhez az Egyezmény II. mellékletében megállapított mintának megfelelő, átnyomó eljárással kitöltött fuvarlevélűrlapot adni. A fuvarlevélűrlap a következő öt lapból áll:

1. sz. fuvarlevél,

2. sz. rovatlap,

3. sz. átvételi elismervény,

4. sz. fuvarlevélmásodpéldány,

5. sz. feladási tőlap.

A díjszabások bizonyos fontos forgalmakra, valamint szomszédos államok között lebonyolódó bizonyos forgalmakra az illető forgalom sajátszerűségeinek megfelelő egyszerűsített fuvarlevélűrlap használatát írhatják elő.

A fuvarlevélűrlapnak tartós, fehér írópapírra nyomtatva kell lennie; a gyorsárúűrlap alsó és felső szélén mind az elő-, mind a hátlapon legalább egy centiméter széles vörös sávval van ellátva."

4. § A CIM 6. cikkének 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § - A fuvarleveleknek két vagy adott esetben három nyelvű szöveggel kell nyomtatva len-niök; a nyelvek egyikének a franciának, a németnek vagy az olasznak kell lennie.

A nemzetközi díjszabások vagy vasútközi megállapodások határozhatják meg, hogy a fuvarlevélnek a feladó által kitöltendő részeit milyen nyelven kell kitölteni. Ha ilyen rendelkezés nincs, a feladónak a bejegyzéseket a feladási állam valamelyik hivatalos nyelvén kell megszövegeznie és francia, német vagy olasz fordítást kell hozzá fűznie, hacsak a bejegyzések nincsenek már e nyelvek egyikén szövegezve.

A vasút megkívánhatja, hogy a feladó által a fuvarlevélre és annak mellékletére írandó adatok és nyilatkozatok latin betűkkel legyenek írva."

5. § A CIM 6. cikke 5-11. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. § - A fuvarlevélre a bejegyzéseket kitörölhetetlen betűkkel kell beírni vagy rányomtatni; a fuvarlevélűrlap többi lapján a bejegyzéseknek jól olvashatóknak kell lenniük. Átírást vagy kivakarást feltüntető, valamint átragasztott fuvarleveleket nem szabad használni. Bejegyzéseket áthúzni lehet, feltéve, hogy azt a feladó aláírásával elismeri és - ha az árudarabok számáról vagy súlyáról van szó - a helyesbített mennyiségeket betűkkel írja be.

6. § - A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a fuvarlevél kiállításának helyét és idejét;

b) a rendeltetési állomás megjelölését azokkal a részletezésekkel, amelyek szükségesek avégből, hogy ugyanazon helység különböző állomásainak vagy azonos vagy hasonló nevü helységek állomásainak bármiféle összetévesztése elkerülhető legyen;

c) az átvevő nevét és címét. Átvevőül csak egy természetes vagy jogi személyt szabad megjelölni. A rendeltetési állomást vagy annak valamely szolgálattevőjét csak akkor szabad átvevőül megjelölni, ha ezt az alkalmazásra kerülő díjszabás kifejezetten megengedi. Olyan címzést, amely az átvevő nevét nem jelöli meg, mint pl.: "......... rendeletére" vagy "a fuvarlevélmásodpéldány felmutatója részére" nem szabad használni;

d) az áru megnevezését és a súly megjelölését vagy e helyett a feladási vasút szabályainak megfelelő valamely hasonló adatot. Ha a feladási ország törvényei vagy szabályzatai megengedik, hogy a feladó küldeményét a súly vagy az ezt helyettesítő egyéb adat megjelölése nélkül adhassa fel, akkor a súlyt vagy ezt az adatot a feladási vasút írja be a fuvarlevélbe.

Az árukat a következőképpen kell megnevezni:

Az I. mellékletben (RID) felsoroltakat az abban használt megnevezéssel, egyéb árukat, ha a feladó egy meghatározott díjszabás alkalmazását kívánja, az ebben a díjszabásban használt elnevezéssel, minden egyéb esetben a feladási államban használatos, az áru minőségének megfelelő kereskedelmi elnevezéssel;

e) darabáruknál: az árudarabok mennyiségét, azok jelét és számát, vagy e helyett azt a megjegyzést, hogy az árudarabok az átvevő címével vannak megjelölve, továbbá a csomagolás nemét. Ezeket az adatokat a vasúti-tengeri forgalomban fuvarozandó és átrakandó kocsirakományok fuvarleveleibe is be kell írni, akár egy, akár több darabból áll is a küldemény.

A feladó által berakandó küldeményeknél a kocsi fajtáját (fedett, nyitott, különleges vagy magánkocsi), számát, pályajelét és magánkocsiknál még a kocsi önsúlyát is;

f) A vám- és egyéb közigazgatási hatóságok által megkívánt azoknak az iratoknak részletes felsorolását, amelyek a fuvarlevélhez vannak csatolva vagy amelyek mint valamely megjelölt állomáson, vámhivatalban vagy valamely más hatóságnál a vasút rendelkezésére állók vannak a fuvarlevélben megemlítve;

g) a feladó aláírását, valamint nevének és címének megjelölését - ha a feladó szükségesnek tartja - a távirati és távbeszélői címével kiegészítve. Az aláírás, ha ezt a feladási állomáson érvényes törvények és szabályzatok megengedik, nyomtatott is lehet vagy a feladó bélyegzőlenyomatával is helyettesíthető. Feladóként a fuvarlevélen csak egy természetes vagy jogi személy szerepelhet.

7. § - Ezeken felül, adott esetben, a fuvarlevélnek tartalmaznia kell mindazokat az egyéb adatokat is, amelyeket az Egyezmény előír; így különösen a következőket:

a) a "pályaudvaron marad" vagy a "házhoz fuvarozandó" megjelölést, feltéve hogy a kiszolgáltatásnak ezek a módozatai a rendeltetési állomáson alkalmazhatók;

b) az alkalmazandó díjszabásokat, különösen a 11. cikk 4. § c) pontjában és a 35. cikkben említett külön- és kivételes díjszabásokat;

c) a 20. cikk szerint bevallott értékbevallási összeget számokkal;

d) a 17. cikk szerint a feladó által bérmentesített költségeket;

e) az utánvét összegét számokkal és betűkkel és a készpénzelőleget számokkal (19. cikk);

f) a 10. cikk 1. §-a szerinti útirányelőírást és annak az állomásnak a megjelölését, amelyen a vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági kezelést végre kell hajtani;

g) a 15. cikk értelmében a vám- és egyéb közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozólag tett bejegyzéseket;

h) azt a megjegyzést, hogy az átvevő fel van jogosítva a szerződés módosítására; ezt a megjegyzést a "Nyilatkozatok" című rovatba kell írni és a következőképpen kell szövegezni: "Az átvevő fel van hatalmazva utólagos rendelkezések adására";

i) a kísérők számát vagy a "kísérő nélkül" bejegyzést a 4. cikk 1. d) pontja értelmében; ezeket az adatokat a "Nyilatkozatok" című rovatba kell írni.

8. § - Ha a fuvarlevél valamely rovatában a feladó bejegyzéseire szolgáló hely nem elegendő, pótlapokat kell használni, amelyek a fuvarlevélűrlap kiegészítő részeit képezik. A pótlapoknak ugyanolyan nagyságúaknak kell lenniök, mint a fuvarlevél, azokat átnyomó eljárással öt példányban kell kiállítani és a feladónak a kiállítás keltezése mellett alá kell írnia. A fuvarlevél megfelelő rovatában ezekre a pótlapokra utalni kell. Ha a küldemény összsúlyát megjelölik, akkor ezt magára a fuvarlevélre kell rávezetni.

9. § - Egyéb nyilatkozatot a fuvarlevélbe beírni csak akkor szabad, ha ezt valamely állam törvényei és szabályzatai vagy a díjszabások előírják vagy megengedik és az az Egyezménnyel nem ellenkezik.

Tilos a fuvarlevelet más irattal helyettesíteni vagy ahhoz más okmányt csatolni, mint amelyet az Egyezmény vagy a díjszabás előír vagy megenged.

10. § - Minden egyes küldeményhez egy fuvarlevelet kell kiállítani. Nem lehet azonban egy és ugyanazon fuvarlevéllel feladni:

a) árukat, amelyeknek együvérakása természetüknél fogva hátrányt okoz;

b) árukat, amelyeket részben a vasútnak, részben a feladónak kell beraknia;

c) árukat, amelyeknek együvérakása vám- vagy egyéb közigazgatási hatósági szabályokba ütközik;

d) feltételesen fuvarozható árukat, ha olyan anyagokról vagy tárgyakról van szó, amelyeket az Egyezmény I. melléklete (RID) értelmében egymással vagy más áruval együvé rakni tilos.

11. § - Egy fuvarlevél csak egy kocsirakományról szólhat. Fel lehet azonban adni egy fuvarlevéllel:

a) oszthatatlan, valamint rendkívüli terjedelmű tárgyakat, amelyeknek berakásához egynél több kocsi kell;

b) több kocsiba rakott küldeményt is, ha a tekintetbe jövő forgalomra vonatkozó szabályok vagy nemzetközi díjszabások ezt az egész útvonalra megengedik.

12. § - A feladó - anélkül, hogy abból a vasútra kötelezettség vagy felelősség származhatnék - a fuvarlevélnek e célra szolgáló rovatába csupán az átvevőnek szóló értesítésül beírhat a küldeményre vonatkozó megjegyzéseket, mint pl.:

"N küldeménye";

"N megbízásából";

"N rendelkezésére";

"Továbbküldendő N-nek";

"Biztosítva N-nél";

"N hajózási vonalra" vagy "N hajóra";

"N hajózási vonalról" vagy "N hajóról";

"N gépkocsijáratra";

"N gépkocsijáratról";

"N légi járatra";

"N légi járatról";

"N-be leendő kivitelre".

6. § A CIM 17. cikkének 2. §-a - új harmadik bekezdésként - a következő rendelkezésekkel egészül ki:

"Az olyan mellékdíjakat és egyéb költségeket, amelyeket a feladási állam belföldi szabályzata vagy díjszabása vagy esetleg az alkalmazásra kerülő nemzetközi díjszabás szerint a tekintetbe jövő egész útvonalra kell felszámítani, az f) pont szerint az a), b) vagy c) alatti bejegyzésekkel kapcsolatosan tett bérmentesítés esetében minden esetben egész összegben a feladónak kell megfizetnie."

7. § A CIM 17. cikkének 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § - A feladási állomásnak mind a fuvarlevélen, mind a fuvarlevélmásodpéldányon részletesen fel kell tüntetnie a bérmentesítésként beszedett költségeket, hacsak a feladási állomásra nézve érvényes szabályok vagy díjszabások úgy nem rendelkeznek, hogy ezeket a költségeket csak a fuvarlevélmásodpéldányon kell feltüntetni. A 8. íjban említett esetben ezeket a költségeket sem a fuvarlevélen, sem a fuvarlevélmásodpéldányon nem szabad feltüntetni."

8. § A CIM 21. cikke 1. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) valamely nem bérmentesített küldemény költségeinek fizetését magára vállalja vagy a 17. cikk 2. §-a szerint tett bérmentesítést meghaladó költségek fizetését vállalja."

9. § A CIM 21. cikke 3. §-ának második bekezdésében az első mondat a következőképpen módosul:

"Ha a feladó kívánja, a feladási állomás a rendeltetési vagy feltartóztató állomást a feladó költségére távirattal vagy távbeszélőn értesíti és ezt az értesítést írásban is megerősíti."

10. § A CIM 21. cikkének 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § - A fuvarozási szerződés megváltoztatásának joga még ha a feladó a fuvarlevélmásodpéldány birtokában van is, megszűnik a következő esetekben:

a) ha a fuvarlevelet az átvevőnek átadták,

b) ha az átvevő a fuvarozási szerződésből eredő jogát a 16. cikk 3. §-a szerint érvényesítette,

c) ha az átvevő a 22. cikknek megfelelően fel van hatalmazva utólagos rendelkezésre, mihelyt a küldemény a rendeltetési ország vámterületére belépett.

Ettől az időponttól kezdve köteles a vasút az átvevő rendelkezéseihez alkalmazkodni, különben az átvevővel szemben a III. Cím-ben meghatározott feltételek szerint felelős a rendelkezések végre nem hajtásának következményeiért."

11. § A CIM 22. cikkének 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § - Ha az átvevő kívánja, az az állomás, amelyik a rendelkezést kapta, köteles ezt az átvevő költségére táviratilag vagy távbeszélő útján továbbítani arra az állomásra, amelynek a rendelkezést végre kell hajtania; a távirati vagy távbeszélői közlést írásban is meg kell erősíteni. Annak az állomásnak, amelyik a távirati vagy távbeszélői közlést kapta, a rendelkezést az írásbeli megerősítés bevárása nélkül végre kell hajtania, ha a távirati vagy távbeszélői közlés az illetékes állomástól származik, amiről kétség esetében meggyőződést kell szerezni.

4. § - Az átvevőnek a szerződés megváltoztatására vonatkozó joga megszűnik a következő esetekben:

c) ha a fuvarlevelet neki már átadták,

b) ha ő a fuvarozási szerződésből eredő jogát a

16. cikk 3. §-a szerint érvényesítette,

c) ha a fuvarlevelet ennek a cikknek 1. §-a c) pontja szerinti rendelkezéssel kijelölt átvevőnek már átadták, vagy ez az ő jogát a 16. cikk 3. §-a szerint érvényesítette.

5. § - Ha az átvevő úgy rendelkezett, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, ez a más személy már nem jogosult arra, hogy a fuvarozási szerződést megváltoztassa."

12. § A CIM 25. cikkének 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § - Ha az áru kiszolgáltatásánál akadály merül fel, a rendeltetési állomás köteles arról a feladót a feladási állomás útján haladéktalanul értesíteni és tőle utasítást kérni. A feladót a feladási állomás közvetítése nélkül kell írásban vagy távirattal értesíteni, ha ő ezt a fuvarlevélben így kívánta. Az értesítés költsége az árut terheli.

Ha a kiszolgáltatási akadály megszűnik, még mielőtt a feladó utasítása a rendeltetési állomásra érkezett volna, az árut az átvevőnek ki kell szolgáltatni. Erről a kiszolgáltatásról a feladót ajánlott levéllel azonnal értesíteni kell. Az értesítés költsége az árut terheli.

Ha az átvevő az árut visszautasítja, az áru feletti rendelkezési jog a feladót akkor is megilleti, ha ő a fuvarlevélmásodpéldányt nem is tudja előmutatni.

A feladó a fuvarlevélben azt is megkívánhatja, hogy ha kiszolgáltatási akadály merül fel, az árut neki hivatalból küldjék vissza. Ezen az egy eseten kívül az árut a feladó kifejezett beleegyezése nélkül visszaküldeni nem szabad.

Hacsak a díjszabások más határozmányt nem tartalmaznak, a feladónak utasításait a feladási állomás útján kell megadnia."

13. § A CIM II. mellékletében foglalt fuvarlevél- és fuvarlevélmásodpéldány helyébe a Magyar Államvasutak Nemzetközi Vasúti Árudíjszabás (Általános Fuvarozási Feltételek)-hez kiadott pótlékkal közzétett új fuvarlevélűrlap-minta lép.

14. § A CIM IV. a) mellékletében foglalt űrlapminta alján a vasút által kitöltendő rész utolsó mondata a következőképpen módosul:

"Ez a nyilatkozat a ............ számú kocsiba berakott ......- számú küldeményre és a .........számú táviratunkra (...............-iki távbeszélő-közleményünkre) vonatkozik."

15. § A CIM IV. b) mellékletében foglalt űrlapminta a felső részén két új rovatot tartalmaz "Feladási szám" és "Kocsiszám" felirattal és a lap alján ezekre vonatkozó következő lábjegyzettel: "amennyiben ismeretes".

16. § A CIM VII. mellékletében foglalt Szabályzat ("A Vasúti Magánkocsik Fuvarozására vonatkozó Nemzetközi Szabályzat" - RIP) 6. cikkének 2. §-a a következőképpen módosul:

"2. § - Ha az üres magánkocsi feladója a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően a fuvarozási határidő biztosítását kívánja, a "Nyilatkozatok" feliratú rovatba a következő bejegyzést kell beírni: "A fuvarozási határidő biztosításával"."

17. § A CIM VII. mellékletében foglalt Szabályzat (RIP) 12. cikke a következőképpen módosul:

"12. cikk

A fuvarozási határidő túllépéséért fizetendő térítés összege

1. § - Ha a vasút valamely üres vagy rakott magánkocsi fuvarozási határidejének túllépéséért felelősséggel tartozik, köteles a jogosultnak a késedelem minden megkezdett napja után 4 frank átlagkártérítést fizetni, függetlenül a berakott áru fuvarozási határidejének túllépéséért esetleg fizetendő térítéstől.

2. § - Üres magánkocsi feladója a fuvarozási határidő biztosítását kívánhatja. Ezért a vasút minden megkezdett 100 kilométer után 2 frank díjat, de legalább 20 frankot szed be. Ilyen esetben az átlagkártérítés napi 8 frankot tesz ki; az össz-térítés azonban nem lehet kevesebb, mint a határidőbiztosításért beszedett díj.

3. § - Ha a fuvarozási határidő túllépését a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta, az átlagkártérítés napi 8 frank."

18. § A CIM VIII. mellékletében foglalt Szabályzat ("A Szállítótartályok Fuvarozására vonatkozó Nemzetközi Szabályzat" - RICo) 5. cikke a következőképpen módosul:

"5. cikk

Bejegyzések a fuvarlevélbe

A CIM szerint előírt adatokon felül a feladónak még be kell írnia a fuvarlevélbe "A rakszer-szál-lítótartály" feliratú rovatba a szállítótartály fajtáját, számát és önsúlyát kilogrammokban és űrtartalmát köbméterekben vagy literekben.

A szállítótartály önsúlyába nem szabad beleszámítani a belső, ingó, különleges csomagoló vagy megerősítő eszközöket."

A CIM VIII. mellékletében foglalt Szabályzat (RICo) 12. cikke a következőképpen módosul:

"12. cikk

Bejegyzések a fuvarlevélbe

1. § - Rakott szállítótartályok esetében a feladónak a CIM szerint előírt adatokon felül be kell írnia a fuvarlevélbe "A rakszer-szállítótartály" feliratú rovatba a szállítótartály fajtáját, jelét, számát, a "P"-jelet, a tartály önsúlyát kilogrammokban és űrtartalmát köbméterekben vagy literekben.

2. § - Üres szállítótartályok esetében a feladónak a CIM szerint előírt adatokon felül még a következőket kell a fuvarlevélbe beírnia:

a) "A rakszer-szállítótartály" feliratú rovatba a szállítótartály fajtáját, jelét, számát és a "P"-jelet;

b) "Az áru megnevezése" feliratú rovatba az önsúlyt kilogrammokban és azt a megjegyzést: "üres szállítótartály"."

Kossa István s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Tartalomjegyzék